Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-02 / 149. szám

1997. június 2., hétfő Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 TT1 ff •• 1 ff in j ff 1 •• 1 S Erosodo egyuttmukodes Véget ért a Magyarország-2000 konferencia Szombaton befejezte kétna­pos munkáját a Magyaror- szág-200 konferencia. A zá­rónapon előbb szekcióülése­ken tanácskoztak a résztve­vők, majd plenáris ülésre ke­rült sor, amelyen a négy munkacsoport egy-egy képvi­selője ismertette a szekciók­ban kialakult véleményeket. A konferencián elfogadott zá­ródokumentum egyebek közt megállapítja, hogy az előző ta­nácskozás óta eltelt bő egy év­ben Magyarország az euroat- lanti integrációs folyamat terén jelentősen előrelépett, kézzel­fogható közelségbe került a tel­jes jogú tagság elnyerésének esélye. A dokumentum üdvözli a Magyarország és Románia kö­zött bekövetkezett kedvező fordulatot, amely a romániai magyarság helyzete megnyug­tató rendezésének ígéretét hor­dozza magában, s kifejezi re­ményét, hogy hasonló változá­sok mennek végbe Szlovákiá­ban is. A kiadott zárónyilatkozat ja­vaslatokat és ajánlásokat fo­galmaz meg, amelyek révén megújítható és árnyaltabbá te­hető a Magyarországról és a magyarságról kialakult kép a világ sok országában. A Magyarország-2000 kon­ferencia munkája Horn Gyula miniszterelnök zárszavával ért véget. Ezt követően a köztársa­sági elnök, a kormányfő és a Ház elnöke fogadást adott a rendezvény résztvevőinek tisz­teletére. Az egészségvédők szerint felpuhult a törvénytervezet A nemdohányzók védelmében Bár a legutóbbi kormányülés napirendjén szerepelt a nem­dohányzók védelmében évek óta sürgetett törvény tervezete, az a társadalmi vitában kiérlelt, javasolt szabályozáshoz ké­pest jócskán felpuhulni látszik. Ezt Gyenizse Erzsébet, az Or­szágos Dohányfüstmentes Egyesület főtitkára hangsú­lyozta lapunk érdeklődésére. Elmondta: szervezetük úgy véli, hogy a törvénytervezet parlamenti megmérettetése és elfogadása esetén is hátrányos helyzetben maradnak az egészségüket védők. Megíté­lésük szerint a paragrafusokat megszegőkkel szemben a jog nem lépne fel kellő súllyal. Mint ismeretes, a kormány döntésének megfelelően a nemdohányzók védelméről és a dohányzással kapcsolatos egészségkárosodás megelőzé­séről szóló törvény tervezetét az Érdekegyeztető Tanács munkavédelmi bizottsága szintén megtárgyalta. Bár alapvetően egyetértett az ösz- szegzettekkel, az ODE-hez hasonlóan egyebek mellett ki­fogásolta a munkahelyekre vonatkozó alapvető dohány­zási szabályok kivételét az egységes törvényi szerkezet­ből. Nem értett egyet az ÉT a munkabiztonsági és munka­ügyi felügyelőségeknek a munkahelyi dohányzóhelyek kijelölésének megfelelőségére irányuló ellenőrzési jogköré­vel, valamint azzal sem, hogy a munkahelyi korlátozásokat megsértőkkel szemben a munkáltató kezdeményezheti az egészségvédelmi bírság ki­szabására vonatkozó eljárást. Gyenizse kifogásolta, hogy a törvénytervezet az ÉT javas­latait csak részben vette figye­lembe. Ám például az a tény, hogy az egészségvédelmi bír­ság kiszabására a munkahelyi dohányzási korlátozásokat megszegőkkel szemben csu­pán a munkavédelmi törvény általános szankciórendszerét kellene alkalmazni, a kívána­tosnál kevesebb embert tart vissza mások egészségkárosí­tásától. (cs. b. j.) Hírcsatorna Platformok a tisztújításért. A Magyar Szocialista Párt két platformja, a Baloldali Tömörü­lés valamint a Társulás a szociál­demokrata értékekért egyaránt azt szorgalmazza, hogy még az idén, lehetőleg az ősszel tartsák meg a párt soron következő, tisztújító kongresszusát. Erről foglalt állást mindkét csoportosulás szomba­ton Budapesten külön-külön megtartott értekezletén. SZDSZ-agrárfórum. Tudósok és politikusok tárgyaltak szomba­ton Veszprémben a Nemzeti Ag­rárprogramról. Az SZDSZ agrár­tagozata által rendezett fórumon Varga Gyula, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatóhelyet­tese méltatta a kormány erőfeszí­téseit, s aláhúzta: el kell különíteni a szociálisan rászorulók és a pi­acra termelők támogatási és érde­keltségi rendszerét. Miért sikeresek az önkormányzatok? Átértékelődő régiók Az egyes régiókon belüli tele­pülések megyéken, határokon átívelő összefogását szorgal­mazta Kuncze Gábor bel­ügyminiszter, a Szabad De­mokraták Szövetségének el­nöke szombaton, a „Miért si­keresek az önkormányza­tok?” címmel Budapesten tartott konferencián. Az SZDSZ, a D-66 nevű hol­land liberális párt és a Friedrich Naumann Alapítvány által ren­dezett tanácskozáson magyar- országi szabaddemokrata pol­gármesterek, határokon túli magyar kollégáik, illetve hol­land szakértők vettek részt. Kuncze Gábor kifejtette: az SZDSZ nagy fontosságot tulaj­donít az önkormányzatiság el­vének, s az önkormányzati tör­vényt a rendszerváltás egyik legfontosabb eredményének tartja. Emlékeztetett arra, hogy az új, most körvonalazódó Eu­rópa a régiók kontinense lesz. Szent-Iványi István, az SZDSZ országgyűlési frakció­jának vezetője újságíróknak elmondta: a konferencia meg­rendezésének igénye már ré­gebben, s abból eredően fogal­mazódott meg a határon túli magyar önkormányzatoknál, hogy Magyarországon tanul­mányozásra érdemes módon és arányban szélesebbek az ön- kormányzati jogok, mint a szomszédos államokban. A holland vendégek jelenléte viszont - tette, hozzá - a magya­roknak is alkalmat ad arra, hogy értékes tapasztalatokat szerezzenek az eszmecserén. Konkoly Csaba szerint a bűnözők elszemtelenedéséért a média a felelős A tárca elégedett a saját munkájával Vastagh Pál miniszter és Konkoly Csaba helyettes állam­titkár nem lát számottevő hiányosságot a magyar igazságügy működésében. Legalábbis ez derül ki felszólalásaikból, ame­lyek egy hétvégi konferencián hangzottak el. A büntetőjog szankciórend­szerének egyoldalú szigorítása nem járna együtt a bűnügyek számának csökkenésével. Ezt csak társadalmi összefogással és komplex intézkedésekkel lehet elérni. Mindezt Vastagh Pál igazságügy-miniszter hangsúlyozta szombaton Bu­dapesten, A közbiztonság javí­tásának lehetőségei a jog esz­közeivel című konferencia megnyitóján. Az igazságügyi tárca veze­tője szerint nem szabad a bün­tetőjogot a politikai viták szín­terévé tenni, és támogathatat­lannak nevezte az olyan szim­pátiaszerzést szolgáló javasla­tokat, amilyen például a halál- büntetés visszaállításának kezdeményezése. Konkoly Csaba, a miniszté­rium helyettes államtitkára előadásában arról szólt, hogy álláspontja szerint a magyar lakosság közbiztonsággal kapcsolatos pszichikai álla­pota rosszabb annál, mint amit a tényleges helyzet indokolna. Kifejtette, hogy a média által sokkolt közvélemény elbi­zonytalanodása növeli a bűnö­zők önbizalmát. Vastagh Pál­lal egyetértve rámutatott, hogy a közrend és a közbiztonság problémáinak megoldása első­sorban nem a rendőri létszá­mon, a börtönök befogadóké­pességén vagy a büntető igaz­ságszolgáltatáson múlik. Ugyanakkor leszögezte, hogy az igazságszolgáltatás - a közvélekedéssel ellentétben - nem nevezhető lassúnak, hi­szen az ügyek 80 százaléka egy éven belül fejeződik be. Beszámolt arról is, hogy a közvéleményt leginkább fog­lalkoztató nagyszabású gazda­sági bűncselekmények miatt indított eljárások során két év alatt 242 ügyben 962 sze­mélyt, összesen több mint 600 évi szabadságvesztésre ítéltek a bíróságok. Egységes véleményen a METÉSZ elnöksége Aggódás a földért Egyhangú állásfoglalás szüle­tett szombaton Kiskőrösön: semmilyen körülmények kö­zött nem alakul át párttá a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége. Erről Zsikla Győző alelnök tá­jékoztatta a szervezet elnöksé­gének ülése után a sajtó képvi­selőit. Az állásfoglalást azért tartották szükségesnek, mert az utóbbi időben híresztelések ter­jedtek el a METÉSZ párttá ala­kulásáról. Ugyanezen az ülésen állás- foglalás született arról is, hogy arra az esetre, ha a föld tulaj­donjogával kapcsolatban a ter­melők számára előnytelen tör­vénymódosítás születne, a szö­vetség újabb tiltakozó meg­mozdulásokat helyez kilátásba. A sérelmezett törvénymódo­sítás ugyanis a METÉSZ véle­ménye szerint kiskaput nyitna a magyar föld idegen kézre jutta­tásához, ha a parlament elfo­gadja azt a kormányjavaslatot, amelynek értelmében hazai jogi személyiségű társaságok társtu­lajdonosaiként külföldiek is földtulajdonhoz juthatnak. A METÉSZ elnökségének álláspontja szerint ez a terv szemben áll a nemzeti agrárke- rekasztalon született iránymuta­tással, és legalább olyan sérel­mes a magyar mezőgazdasági termelők számára, mint az adó- és társadalombiztosítási ren­delkezések voltak. Igazgatók fóruma az iskoláról Viták várhatók az egyházi tanintézetek ügyében Az idei pedagógusnap eseményeihez kapcsolódóan, mintegy ezer általános és középiskolai igazgató részvételével rendezte meg szombaton Budapesten a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a II. Országos Iskolaigazgatói Fórumot. A tanácskozás alapvető témái voltak: a középiskolai képzés kiterjesztése, a Nemzeti Alap­tanterv bevezetése, a pedagó­gus-továbbképzés és a közok­tatási informatika fejlesztése. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter beve­zető előadásában a két lábon álló oktatásfinanszírozási rendszer második elemének minősülő önkormányzati tá­mogatások megerősítését és növelését szorgalmazta. A tanári munka minőségé­nek anyagi elismerése érdeké­ben az MKM újból kísérletet tesz az önálló pedagógus-bér­tábla bevezetésére. Magyar Bálint a jövő év szeptemberében bevezetendő NAT jellemzőiről szólva rá­mutatott: az alaptanterv növeli az iskola pedagógiai autonó­miáját, biztosítja az iskolák közötti átjárhatóság minimu­mát, ezzel is növelve az esély- egyenlőség lehetőségét. A mi­niszter a pedagógus tovább­képzési rendszer jellemzői­ként a szektorsemlegességet, a minőségbiztosítást és a ter­vezhetőséget sorolta fel. Mint mondta, az idei továbbkép­zésre szánt 3,4 milliárd forin­tos állami támogatást június­ban juttatják el az iskoláknak. A magyar kormány és a Va­tikán közötti megállapodásra vonatkozó kérdés kapcsán a kultuszminiszter részletesen szólt fenntartásairól. Megje­gyezte: ebben a kérdésben nem egységes a kormány és a koalíció álláspontja. Sőt a na­gyobbik kormánypárton belül is jelentős viták várhatók. Kisebbségi charta. A Magyar Televízió Rt. és a Magyar Rádió Rt. sajátos eszközeivel mindent megtesz a hazai kisebbségek kul­túrájának ápolásáért, Európa sok­színűségének megőrzéséért, il­letve bemutatásáért. Az ezzel kapcsolatos feladatokat tartal­mazó chartát a két intézmény ve­zetője szombaton írta alá Szege­den, az európai regionális televí­ziók nemzetközi szervezetének kongresszusán. Elmaradt körmenet. Elma­radt vasárnap az úrnapi körme­net a Fejér megyei Etyeken. Mint azt Varga Imre helyi plé­bános elmondta, a körmenet azért hiúsult meg, mert vasár­nap hajnalban valaki fekáliával szennyezte be a római katolikus templomot. A plébános ezt szándékos provokációnak tartja, és állítása szerint nem először fordult elő. Hátba lőtt kormányőr. Túl van az életveszélyen, de még intenzív kórházi ápolásban ré­szesül az a budapesti kormány­őr, akit pénteken délután Salgó­tarjánban saját fegyverével lőt­tek hátba. Hogy miként sült el a fegyver, arról egyelőre nem tudni bizonyosat, tény, hogy a golyó a kormányőr hátába fú­ródott, majd elől a hasfalon át távozott; A vizsgálat szerint vé­letlen baleset történt. Nemes versengés. Nehezen tudott dönteni a VI. Országos Weöres Sándor Gyermekszín­játszó Fesztivál zsűrije vasár­nap a tatabányai Jászai Mari Színházban. A háromnapos tu­dásfelmérőn mind a 23 együttes magas színvonalú produkciót adott elő. Végül négy előadás kapott kiemelt díjat: a buda­pesti Vécsey Színpad, a debre­ceni Alföld Gyermekszínpad, a máriapócsi Csöpp Színpad és a bagi Fatima Csoport. Egyre több kórházban operálhatják a betegeket lézer-„késsel” A minőségi sebészet A lézer-„késsel” végzett műtéti beavatkozásokat a szakembe­rek körében minőségi sebészetnek nevezik, hiszen alapvetően forradalmasította a gyógyítást - mondja dr. Tóth Tihamér egyetemi docens, aki a SOTE III. Számú Sebészeti Klinikáján tizenegy évvel ezelőtt elsőként alkalmazta hazánkban a lézert. Nyomtalanul eltávolítható a kislány talpán nőtt szemölcs Európai Partnerhálózat Szerencsés történelmi szi­tuációban vagyunk, Kelet- Közép-Európa népei ki­használhatják az őket ko­rábban elválasztó sajátossá­gokat, és most népeik ja­vára, előnnyé változtathat­ják azokat. Ezt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke mondta vasárnap Kecske­méten, az Európai Partner­hálózat résztvevői előtt. Gál szerint a kisebbsé­geknek óriási szerepe van és lesz az egységesülő Euró­pában, ugyanis ismerik az anyaország nyelvét, sajátos­ságait, szokásait, kultúráját és így közvetítői lehetnek a népek közötti együttműkö­désnek. Napjainkban felér­tékelődött a regionális együttműködés szerepe. Ma már több tucat lézer műkö­dik az ország kórházaiban. Csaknem kétezer orvos szer­zett a használatához szüksé­ges szakképesítést a klinikán. Dr. Tóth Tihamér szerint az ideális az lenne, ha minden kórházban legalább egy ilyen berendezés működne, szükség esetén a nőgyógyászok, az uro­lógusok, a bőrgyógyászok és mások munkáját segítve.- Milyen műtéteknél alkal­mazható a lézer?- Különböző teljesítményű készülékek léteznek, amelyek­kel a bőr felszínén is lehet keze­léseket végezni, de az úgyneve­zett fókuszálással a szövetek vágására is alkalmassá tehető a lézersugár. Én magam már túl vagyok az ezredik műtéten. A tüdődaganatok eltávolításán túl a gyomor és a bélrendszer, a lép, a máj és az epebetegségek gyógyításában egyaránt hasz­nálható. Nőgyógyászati be­avatkozásoknál, ciszták eltávo­lításánál és végbéltáji műtétek­nél is jó szolgálatot tesz. Sok szemészeti, bőrgyógyászati problémát is meg lehet oldani, a gyulladt, fertőzött részek lézer­rel könnyen eltávolíthatók.-Ismerik-e a betegek ezt az új technikát?-Tapasztalataim szerint igen. Legtöbbször már úgy jön­nek hozzánk is, hogy az arany­erüket szeretnék megoperál­tatni, de „csakis lézerrel”.-Melyek az előnyök a ha­gyományos szikével szemben ?- A lézeres beavatkozások kevesebb vérzéssel járnak, s ennek különösen a tüdőoperá­cióknál van óriási jelentősége. A betegnek kevesebb fájdalmat kell elviselnie és gyorsabb, nyomtalanabb a műtét utáni gyógyulás. Mivel a pácienshez a beavatkozás során hozzá sem érünk, így a műtéti fertőzés ve­szélye sem áll fenn. Ez nem­csak a beteg szempontjából, hanem az orvosokra nézve is jó, hiszen például az AIDS-fertő- zéstől ők is védettek.- Nem veszélyes a lézer?-A nagy teljesítményű ké­szülékek esetében mind a be­teg, mind az orvos szemét vé­deni kell. Speciális szemüveget viselünk, a betegek szemét pe­dig nedves kendővel letakarjuk. Németh Zsuzsa > k A

Next

/
Oldalképek
Tartalom