Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-08 / 155. szám

1997. június 8., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Dunántúli Napló 3 Tanácsok szívbetegeknek Kerülni kell a stresszt és a sorban állást A szívünk érdekes műszer: ha a külső hőmérséklet emelke­dik, akkor a véráramlás fel­gyorsul. Például, ha a szívünk jobb pitvarában 1 Celsius fok­kal emelkedik a vér hőmérsék­lete, akkor 2,8 liter/perccel nö­vekszik a véráramlás mennyi­sége. A véráramlás fokozódása a bőrön át történő hőleadást szolgálja, ennek biztosítására a hasi szervek - a máj, gyomor, vese - vérellátása jelentősen csökken. Ha ilyenkor kiadósán étkezünk, akkor ugyancsak több vérre van szüksége a szervezetünknek - ez sokszor éppen a meleg miatt nem való­sulhat meg. Ilyenkor, főleg a hasi szerveknél, súlyos vérellá­tási és működési zavarok ke­letkezhetnek. Ezt a szívbetegek jobban megérzik, de az eset ál­talános. A bonyhádi székhellyel mű­ködő Szív és élet egyesület két orvos tagja, dr. Bajusz Viktor és dr. Erményi Tibor arra is felhívja a figyelmet, hogy az úgynevezett anginás betegek­nél a magas környezeti páratar­talom, tekintet nélkül a hőmér­sékletre, önmagában is koszo­rúérgörcsöt okozhat. A melegben hosszabb idejű álló testhelyzet esetén - ilyen például a sorban állás - csök­ken a szív felé visszaáramló vér mennyisége, ami ugyan­csak megterheli az emberek szervezetét. A szívbetegeknél ez esetben gyakrabban kell számítani hirtelen eszmélet- vesztésre. Különösen az aorta és mitralis billentyűszűkület­ben, a hypertoniás szívizom- bántalomban és a cukorbeteg­ségben szenvedők a legveszé­lyeztetettebbek. Ilyenkor min­denkinek kerülnie kell a stresszt, mert a krónikus szív­elégtelenség enyhébb formái­ban szenvedők állapota is hir­telen súlyosbodhat. Mindenkinek ajánlják, hogy a meleg nyári napokon a szellős helyeket keressék, többször, alkalmanként kis szetesen ásványvízre és gyü­könnyű anyagból készült, laza mennyiségű ételt fogyassza- mölcslevekre gondolnak, ruházatot viseljenek. Naponta nak, és sokat igyanak. Termé- Hazafi Zs. - Fotó: Müller Tornádók Magyarországon Évente 1-2 alkalommal, elsősorban nyáron Emlékezetes pusztítások: 1907 Kaba - 360 km/h szél 1927 Vác - 300-360 km/h szél 1955 Hortobágy - 80 kilométeren pusztított 1996 Somogy - 200-250 km/h szél Nyáron tarol az örvény Ha tornádóról, tájfunról meg hurrikánról hallunk, legin­kább a kansasi Dorka és Amerikából érkező híradó­képek jutnak eszünkbe. Pedig az elemi csapások nálunk is okoztak már gondot. Persze leginkább a tornádó, mely - mint Geresdi István szakértő elmondta - intenzív zivatarfelhőkből alakul ki. Élettartama ugyan csak fél-egy óra, és mérete alig néhány száz méter, a belőle nagy sebességgel kiáramló levegő miatt hatalmas pusztí­tást tud végezni. Magyarországon, sőt a Kárpát-medencében bárhol előfordulhat, de szerencsére nem túl gyakran érkezik, ak­kor is jobbára a nyári idő­szakban. A legfőbb gond a tornádókkal, hogy kis terüle- tűek és gyorsan alakulnak ki, ezért előrejelzésük roppant nehéz; nem úgy, mint a mű­holdról már jól látható, vonu­lásában követhető tájfun ese­tében. Ez utóbbi, és a hurrikán trópusi eredetű ciklonok, és ugyan majd’ 1000 km átmérő- jűek, hazánk térségét jófor­mán sosem érik el. M. K. Bealkonyul a sírrablóknak? Van, aki a régészeti lelőhelyek kifosztásából akar megélni, sőt meggazdagodni. Ennek remé­nyében Magyarországon egyre többen üzletelnek a földből kiá­sott érmékkel, a sírokban elhe­lyezett értékes tárgyakkal. Ezek jó pénzért ausztriai, svájci és angliai kereskedőkhöz kerül­nek. A régi pénzek kereséséhez állítólag lízingelni is lehet Ausztriából fémkereső kéziké­szüléket, fizetni érte a segítsé­gével talált kincsekkel kell. A Büntető Törvénykönyvet azonban a közeljövőben úgy kívánják módosítani, hogy a fosztogatókat akár kétéves sza­badságvesztésre is ítélhetik.- A földben és a föld felszí­nén található régészeti tárgyak eddig is a magyar állam tulaj­donát képezték. Ha valaki rájuk bukkan, akkor azt be kell jelen­teni az illetékes jegyzőnek, vagy a megyei múzeumnak. Ha ezt elmulasztjuk, akkor sza­bálysértést követünk el, ha pe­dig elvisszük, eladjuk a tárgyat, akkor az államot lopjuk meg - beszélt a problémáról lapunk­nak dr. Ecsedy István, a Bara­nya Megyei Múzeumok igazga­tója. Elmondta: a lelőhely fosz­togatóját most csak úgy lehet elkapni, ha ásás közben tetten érik. Azt ugyanis nagyon nehéz bizonyítani, hogy a kereske­delmi forgalomban forgó tárgy a földből került ki. Azt pedig szinte lehetetlen kinyomozni, hogy ki és mikor ásta ki. Emiatt a jövőben törvény írja elő, hogy az eddig otthon tartott régészeti tárgyakat egy éven belül nyilvántartásba kell ve­tetni a megyei múzeumoknál. A tárgyat nem kobozzák el, a tu­lajdonos birtokában marad. Az egy év elteltével azonban min­denkit megbüntethetnek, ha nincs igazolása a nyilvántar­tásba vételről. így a kereskede­lembe is csak a múzeumban jegyzett tárgyak kerülhetnek majd.- Az igazi profi fosztogatók szakmailag képzettek, tudják, hogy hol, mit kell keresniük - mondta az igazgató. - Van te­repük, hiszen megyénként több száz lelőhelyről tudunk, melye­ket nem volt lehetőségük a ré­gészeknek kiásni. Ezek mellé pedig lehetetlen lenne őrt állí­tani. Grünhut Gábor, a Pécs-ba- ranyai Éremgyűjtők Körének vezetőségi tagja elmondta, hogy Dunaszekcső környékét rendszeresen külföldi turisták járják fémkeresővel, római ér­mék után kutatva. Ahhoz azon­ban igen nagy szerencse kell, hogy valóban értékes érméket találjanak. A műtrágyák ugyanis erősen felgyorsították az érmék korrózióját. Azok ma­radnak meg jobb állapotban, melyeket cserépedényben tárol­tak. Egy szép római kis bronz érem körülbelül ezer forintot ér, de ehhez a fejnek felismerhető- nek, és a szövegnek olvasható­nak kell lennie. Igazi értéket a római nagy bronz érmék jelen­tenek. A pécsi vásárban elsősor­ban Horvátországból, Szerbi­ából származó érméket lehet kapni - ott ugyanis a rómaiak idejében pénzverdék működ­tek. U. G. Elszalasztották a betörőket Az elmúlt hetekben sorozatos pincefeltöréseket követtek el ismeretlenek a szentlőrinci sző­lőhegyen és a környező közsé­gekben. Volt, aki Szentlőrincen látta is az elkövetőket - amikor megzavarta őket betörés köz­ben. A tolvajokat azonban még nem sikerült kézre keríteni.- Megemlegetik, ha elkapják őket! - így kommentálta az eseményeket Simon Tihamér, a Szőlőhegyi Zártkerti Egyesülés elnöke. Elmondta, a múlt héten egyetlen éjszaka tíz pincébe törtek be a hegyen. A betörők vandál módon ajtókat, ablako­kat törtek be. Elsősorban bort, égetett szeszeket és ennivalót vittek el.- Az egyik gazda látta is a betörőket, de nem ismerte fel őket - mondta az elnök. - Va­lószínű, hogy ezek a gazembe­rek dolgoztak Bükkösdön és Hetvehelyen is , mert a napok­ban ott törtek fel pincéket. Az események arra késztetik a gazdákat, hogy szervezzék újra a hegy védelmét. Ezért egész éjjel őrszolgálatot tarta­nak, június 12-én pedig taggyű­lést rendeznek, ahol megbeszé­lik a további teendőket. Péter Ferenc rendőrszáza­dos, a szigetvári rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályveze­tője elmondta, mintegy ötven pincét, hétvégi házat törtek fel az elmúlt két hétben a környé­ken. A nyomozást nagy erőkkel kezdték meg. U. G. Erdélyi írók Az Ünnepi Könyvhét keretében rendezték meg szombaton Pé­csett, a Művészetek Házában az erdélyi magyar irodalom nap­ját. A Tüskés Tibor vezette rendezvényen erdélyi írókkal, köl­tőkkel és a kiadókkal találkozott a közön­ség. (sz) Baja városa a terítéken Baja bemutatkozik címmel egy hónapos programsorozatnak ad otthont a pécsi Cellá- rium. A város életét megjelenítő, megköze­lítőleg hetven fotóból a héten nyitottak kiál­lítást. Július elején a vendéglő kertjében monstre halászléfőző versenyre várnak mintegy húsz mestert, természetesen saját bográccsal, hallal. A főzésben Baja és Pécs polgármestere is részt vesz. (sz) Új „pólusok” A Pólus Rt. Szekszár- don és Barcson is építkezni kíván a jövő év végéig. így a Dél- Dunántúlon először ebben a két városban nyílhatna a budapesti Pólus Centerhez ha­sonló bevásárló- és szórakoztató központ, amely a bevásárlótu­rizmust is fellendít­heti. (t) Cigánygettó lesz Mohácson? Fonyód: dőlhet löszfal (Folytatás az 1. oldalról) A déli városrész 139 lakójának tiltakozó nyilatkozatában a „gettósítás” emlegetése vélet­lenül sem a cigányok érdeké­ben, hanem egyenesen ellenük szól. Elgondolkodtató a kez­deményezésben az, hogy az alá­írók neve alapján ítélve több cigány származású ember is egyetértett a beadvánnyal, melyben kijelentik: „Amennyi­ben az önkormányzat a lakos­ság határozott tiltakozása elle­nére mégis biztosít telkeket, il­letve építési engedélyt ezen la­kások megépítéséhez, úgy pe­res úton szereznek érvényt jo­gaiknak, és az ingatlanaikban bekövetkezett forgalmi érték csökkentéséből származó károk megtérítését kezdeményezik az önkormányzattól.” Kuti István mohácsi polgár- mester véleménye:- A tiltakozó nyilatkozatot tevők legkevesebb alkotmány- sértést követtek el, cselekedetük kimeríti az antiszemitizmust. Több nemzetiségi városunk egyik nációját sem közösítheti ki a származása miatt, s ez a gon­dolkodásmód nem volt jellemző a mohácsi emberekre! Ugyan milyen jogon mondhatja az ön- kormányzat bármelyik polgárá­nak, aki építési telket kíván vá­sárolni, hogy a családi házas övezetben csak svábok, magya­rok, horvátok és szerbek juthat­nak ilyen ingatlanhoz? Talán a lakótelek értékesítésével megbí­zott előadónak a származást, a családfát igazoló okiratokat is be kellene mutatni a saját otthont teremteni szándékozónak?-Tény, hogy a Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat ezen a héten közhasznú társaságot ho­zott létre a nagycsaládosok ön­álló lakásépítését segítve - folytatta a polgármester. - Az önkormányzat e törekvéshez ingyen telek adásával, továbbá családonként várhatóan 500 ezer forint vissza nem térítendő támogatással járul hozzá. Az előzetes felmérések szerint 30 család vállalkozna ilyen formá­ban az építkezésre, és négy la­kás építését kezdik a napokban a Káposztáskert utcában. Azért ott, mert a városnak ott van közművekkel ellátott telke. A kisebbségi önkormányzat pedig nem kötötte ki, hogy e konst­rukcióban kizárólag cigányok építhetnek! Berta M. Leleplez a számítógép A napokban tudósítottunk arról, hogy Baranyában is üzembe helyezték a Falcon lopottgépkocsi-felderítő rendszert, amely a rend­szám és egyéb adatok alap­ján a forgalomból kiszűri az „elkötött” járműveket. Az először Amerikában bevezetett rendszerről jó tudni, hogy nemcsak a ko­csitolvajokra jelent ve­szélyt, hanem azon autó­soknak is kellemetlenséget okozhat, akik elmulasztot­ták a kötelező biztosítás be­fizetését. A rendszámok alapján ugyanis a központi számítógép „figyelme” a biztosítási díjak fizetésére is kiterjed. B. N. A télen már megindult a föld­tömeg egy része, de eltakarítot­ták. így is bármelyik pillanat­ban azzal fenyeget, hogy al­kalmasint beteríti a 7-es utat, valamint a vasútvonalat. A fonyódi hegyoldalról, a löszfalról van szó, mely Fran- csics Zoltán polgármester sze­rint óriási katasztrófát okozhat. Elég egy kiadós eső. Bár az ominózus terület gaz­dája az állami vagyonkezelő, a város területén van, s ezért a képviselő-testület részint a ma­gáénak is érezte. A szakértők véleménye szerint közel 80 mil­lió forintba kerülne az út és a vasút biztonsága, de erre a vá­ros költségvetéséből nem futja. Ezért elkészíttették a fal meg­erősítésének terveit, és meg­kongatva a vészharangokat, pá­lyázatot nyújtottak be a Bel­ügyminisztériumba. A pályáza­tukat azonban a héten elutasí­tották, ami Francsics Zoltán szerint érthetetlen, s ami azt je­lenti, hogy amíg a katasztrófa be nem következik, nincs, ki az ügyben bármit is tegyen. A polgármester elkeseredé­sében kimondta: talán az volna a legjobb, ha így előszezonban „szakadna a part”, mert azt ki­sebb botránnyal megúsznák. Ugyanis mind a 7-es út, mind a vasút nemzetközi kapocs, amel­lett, hogy a fonyódi hegy meg­béníthatná az egész balatoni közlekedést.- Eddig úgy éreztem - mondta a polgármester -, hogy a mi felelősségünk a megelőzé­sért tenni, de most kimondom: bánni is történik, a fonyódi ön- kormányzat tagjai mossák ke­zeiket. K. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom