Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-08 / 125. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1997. május 8., csütörtök Portugál támogatás Portugália fenntartás nélkül támogatja Magyarország csat­lakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. A mindkét szervezetben tag Portugáliával kialakított kapcsolatrendszer segíti felkészülésünket a csat­lakozásra. Ezt Kovács László külügyminiszter jelentette ki portugál kollégájával, Jaime Gamával folytatott budapesti tárgyalásai után. Jaime Gama megfogalmazása szerint Portu­gália számára szinte elképzel­hetetlen, hogy Magyarország ne legyen tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, még­pedig a bővítés első körében. Hírcsatorna Paskai László esztergomi ér­sek életét és pályafutását bemu­tató írást közölt tegnapi számá­ban a Frankfurter Allgemeine Zeitung „Körültekintéssel a ne­héz időben" címmel a bíboros 70. születésnapja alkalmából. Pekingbe érkezett Kofi An­nan ENSZ-főtitkár. Tárgyalása­inak az a célja, hogy elnyerje Kína támogatását a világszer­vezet reformjához. Chirac is beavatkozott a francia választási kampányba a kormánypártok helyzetének rom­lása miatt. Köztársasági elnökké választásának második évfordu­lóján 14 megyei lap közölte le írását, amelyben az államfő a je­lenlegi jobboldali kormánytöbb­ség megőrzését kérte a május 24- ei választásokon a franciáktól. Gyilkoltak a taposóaknák Horvátországban ismét: az ak­naszedéssel foglalkozó eszéki központ két tűzszerésze meg­halt, egy pedig megsebesült, amikor a kelet-szlavóniai Ni- jemci település mellett egy ak­namező területére léptek. Fegyverek és hadianyagok szállításával törleszt 100 millió dollárt Csehországgal szembeni adósságából Oroszország egy titkos záradék szerint - írta szerdán a Pravo cseh napilap a Kommerszant című orosz heti­lapra hivatkozva. Bajkonurban megkezdődtek az előkészületek ahhoz, hogy má­jus végén egy orosz hordozóra­kéta amerikai műholdat állíthas­son pályára. Féléves kényszer- szünet után május 24-én lesz az első orosz „kereskedelmi” űrrajt. Mobutu elrepült Kinshasá- ból, szigorú biztonsági intézke­dések közepette. Távozásának célja az, hogy regionális csúcs- találkozón vegyen részt a ga- boni fővárosban, Libreville- ben, de diplomáciai körökben arra számítanak, hogy a zaire-i elnök száműzetésbe vonul. Moszkva csökkentené a NATO-bővítés katonai következményeit Az utolsó forduld előtt Moszkva mindent megtesz azért, hogy csökkentse a NATO tervezett bővítésének biztonsági következményeit. Ezt Borisz Jelcin elnök nyilatkozta a Krasznaja Zvezda című lapnak, a hadsereg határozottabb reformját sürgetve. A nyilatkozat különös figyel­met érdemel Jurij Primakov orosz külügyminiszter és Ja­vier Solana NATO-főtitkár lu­xemburgi tárgyalásai után, amelyek kedden a késő éjsza­kai órákban fejeződtek be, és másnap már bejelentették: jövő kedden újabb találkozóra kerül sor Moszkvában. A két politikus luxemburgi megbeszélését „jó hangulatú­nak” és „igen intenzívnek” minősítették a NATO köz­pontjában, különösen fontos­nak ítélve a „mindkét oldalon érezhető jó szándék” tényét. Részleteket az elért eredmé­nyekről egyelőre nem közöl­tek, szövetségi illetékesek csak annyit jeleztek: „általá­nosságban elmondható”, hogy volt bizonyos haladás a leendő megállapodás legvitatottabb- nak tekintett ötödik - katona- politikai kérdésekkel foglal­kozó - fejezetét illetően is. Szövetségi részről továbbra is elzárkóznak az elől, hogy a NATO elkötelezze magát egy május 27-ei párizsi NATO-orosz csúcs mellett, de nem hivatalos források szerint számos jel arra utal, hogy a felek „munkadátumként” el­fogadták ezt a napot, és igye­keznek akkorra véglegesíteni az aláírandó dokumentumot. Gerbhardt von Moltke főtit­kárhelyettes és Nyikolaj Afa- í yiaszievszkij külügyminiszter­helyettes még szerdán is a nagyhercegség fővárosában maradt, a most kitárgyalt rész­letek formába öntése és meg­szövegezése céljából. * A NATO és Ukrajna közötti ,jó és szoros” kapcsolatok ta­nújeleként a katonai szervezet információs központot nyitott .Kijevben. Javier Solana egy­napos ukrajnai látogatása alatt Hennagyij Udovenko külügy­miniszterrel tárgyalt. X ■' f * ~ ' '' ' *5 X ~ * - '• ■ ) V > • *■ í W1 r -M- Tpr ' N; / i _ " x \ X­/‘S// ~ ■ ■­~~~ j 1 *' f j j 1 A győzelem ára. Tony Blair új miniszterelnök és 418 munkáspárti képviselőtársa a szi­gorú brit hagyományoktól eltérően az alsóház termében volt „kénytelen” megtartani első ta­lálkozóját, mert ekkora frakciónak nem tudtak másutt helyet biztosítani. fotó: feb/reuter Norvégiától Kamcsatkáig kilyukadt az ózonpajzs Káros sugárzás az északi féltekén Oroszország fölött hatalmas ózonlyuk tátong. A földrésznyi birodalom kétharmadát, azaz 15 millió négyzetkilométernyi területet perzselnek a halálos ibolyántúli sugarak. A Jeges-tenger melléki Tyik- szi városának és környékének lakossága gyakorlatilag élet­veszélybe került: 37 százalék­kal vékonyodott el fölöttük néhány hét alatt az ózonpajzs. (Eddig tíz százalék volt a ne­gatív rekord.) Az Uráltól a Távol-Keletig elterülő térség veszélyövezet­nek számít. Az ózonpajzson nyugat felé növekvő lyuk tá­tong: egyelőre a Kola-félszi- getet és Norvégiát fenyegeti, keleten pedig Kamcsatkát. Murmanszk és Szentpétervár fölött is negyedével csökkent az ózonréteg vastagsága. Az orvosok azt tanácsolják a szü­lőknek: gyerekeiket ne enged­jék ki a szabadba. Napozni pedig eleve életveszélyes: sú­lyos szembetegséget, bőrrá­kot, az immunrendszer össze­omlását okozhatja a szűrő nél­kül zúduló napfény. Máris negyven százalékkal növekedett az ibolyántúli su­gárzás az orosz tajgában: emi­att a növények lassabban nö­vekednek, csökken a termés­hozamuk, egyre több ember betegszik meg. Az ózonréteg egyszázalékos csökkenése fél százalékkal növeli a szürkehá­lyog gyakoriságát, három szá­zalékkal pedig a bőrrákét. Aggódnak az éghajlatkuta­tók: a most és a múlt év elején fölfedezett ózonlyukak nem „fokozódnak be”, hanem in­kább tágulnak. Az orosz lég­körkutatók és meteorológusok egyébként már csak a szakmá­juk iránti szeretetből és fele­lősségüktől vezérelve dolgoz­nak, mivel jó ideje rendszerte­lenül és késve kapják a fizeté­süket, amely (átszámítva) 4500-19 700 forintnak felel meg. Ez már alig elég a meg­élhetéshez. (kulcsár) Támadás a Hezbollah ellen Izrael dél-libanoni állásokat bombázott Izraeli harci gépek rakéták­kal lőtték a muzulmán fegy­veresek feltételezett állásait Dél-Libanon hegyvidékén. A Reuter libanoni biztonsági forrásokra hivatkozva közölte, hogy két repülő összesen nyolc rakétát lőtt ki az Iklim al-Tufah hegyvonulat környékére, ahon­nan a Hezbollah fegyveresei indították támadásaikat az Iz­rael által megszállt dél-libanoni területek eljen. Az AFP beszámolója szerint az izraeli gépek csak négy raké­tát lőttek ki a Hezbollah állásai­ra. A libanoni hadsereg és a Hezbollah állítólag légvédelmi rakétákkal válaszolt a táma­dásra. Két nap alatt ez volt a második izraeli légitámadás Dél-Libanonban. Ezt megelő­zően izraeli katonák Dél-Liba­nonban tűzharcban megölték az Irán-barát Hezbollah-mozga- lom egyik harcosát, több más terroristát pedig megsebesítet­tek. Az izraeli hadsereg szerdán beszámolt arról is, hogy izraeli részről nem voltak áldozatok. Ez a tűzpárbaj még kedden az izraeli ütközőövezet központi részén történt. Egy tel-avivi ka­tonai szóvivő elmondása sze­rint a Hezbollah megtámadta az izraeli hadsereg járőrét, amely erre válaszul nyitott tüzet. H: Németország ellenzi Izraelnek a zsidó telepek bővítésére vo­natkozó politikáját, amely leál­lította a közel-keleti béke- folyamatot - ezt Klaus Kinkel külügyminiszter közölte Lu­xorban Hoszni Mubarak egyip­tomi elnökkel. Betöltetlenek a kulcsfontosságú nagyköveti helyek Clinton toborzója Bili Clinton elnök afféle szu­perintézménnyé alakítja át a külügyminisztériumot A State Departmentnek szigorú takarékossági intézkedésekkel kell számolnia, bár a világ im­már egyetlen valódi nagyha­talma sokirányú tevékenységet folytat. Az Egyesült Államok kül­ügyi költségvetése tizenkét év alatt reálértékben a felére csök­kent, és jelenleg mintegy 19 milliárd dollárt tesz ki évente. Felszámolták a korábban fontos feladatokat ellátó Lesze­relési Hivatalt és a Tájékozta­tási Ügynökséget, ami ezerkét­száz fő elbocsátásával járt. Csupán az utolsó három évben 26 konzulátust, öt nagykövet­séget és számos Amerika-házat zártak be; pénzhiány miatt le­állt a berlini amerikai nagykö­vetség építkezése, pedig annak el kellene készülnie arra az időpontra, amikor a német kormány átköltözik Bonnból. Jelenleg bonni nagykövet sincs, sőt a tokiói, a moszkvai, a szöuli és a párizsi diplomáciai misszió első embere is hiány­zik. S noha ez nem tisztán anyagi kérdés, a kinevezési ja­vaslatok állítólag hónapok óta hevernek az asztalfiókokban. A bonni (berlini) nagyköveti tiszt várományosa az a John Komblum, aki annak idején rá­vette Reagan elnököt: kéije meg Gorbacsovot a fal lebontá­sára. A diplomata, aki 1964 óta foglalkozik Németország és a NATO problémáival, tökélete­sen tudja a német nyelvet. FEB A tudomány válaszol Túlélte-e Bormann a világháborút? A géntechnika alkalmazásá­val vizsgálják Hitler titkárá­nak állítólagos koponyáját. Martin Bormann még élő hét gyereke minden kétséget kizáró választ szeretne kapni arra a kérdésre, vajon túlélte-e apjuk a második világháború végét. A főnácik egyikét távollété­ben a nürnbergi bíróság 1946- ban halálra ítélte, ám brit tit­kosszolgálati ügynökök később azt állították, hogy Bormann még 1945-ben elmenekült a kö­rülzárt Berlinből. Állítólag egymaga vágott neki csónakkal az óceánnak, de tizenkét napi evezés után a brit királyi hadse­reg katonái elfogták, és Chur­chill miniszterelnök parancsára Londonba vitték. A mostani génvizsgálat tár­gyául szolgáló koponyát 1993- ban forgatta ki egy markológép a földből Berlinben. Az akkori elemzések megerősíteni látszot­tak azt a változatot, hogy Hitler titkára 1945. május 2-án cián­kálival megmérgezte magát. Erre utaltak a kapszulamarad­ványok, a fogtechnikai vizsgá­latok és a fejforma, ám két­ségek is felmerültek. A wiesbadeni bűnügyi intézet szakértőinek nem könnyű a dolguk, mert a koponyalelet erőteljesen oszlásnak indult. A szektahalál okai Lélekbúvárok kutatják a rejtélyt Miért követnek el tömeges öngyilkosságot épeszű, egészséges emberek? Ame­rikai szakértők a szörnyű ti­tok nyomába szegődtek. A gondolkodásról szoktatják le az embereket a szekták - mondta a Moon-szekta egy­kori tagja, Steven Hassan azon a kaliforniai konferen­cián, amelyen a résztvevők magyarázatot kerestek e val­lási csoportosulások tragédi­ákba torkolló tevékenységére. Általános felismerés, hogy akiket hatalmukba kerítenek az új tanok, külön világot épí­tenek fel maguknak, amely­ben az öngyilkosság nem ön­feladás, hanem „más lét­forma” választása. A szekta­tagok életében mindig adódik egy-egy olyan gyenge pilla­nat, amikor fogékonyak az ef­féle „üzenetre”. A San Diegó-i szekta ese­tében például (tagjai követték el március végén az emléke­zetes tömeges öngyilkossá­got) a bölcsesség és a megvál­tás kereséséről, illetve a „transzformációban” - vagyis az öngyilkosságban - való megtalálásáról van szó. A csoportszellem ereje kénysze­ríti ki a feltétel nélküli függő­séget, az észérvek feladását - mutatnak rá a kutatók. Megfigyelők most attól tar­tanak, hogy május 22-ig, Buddha születésnapjáig eset­leg újabb tömeges öngyilkos­ságok történnek. Curtis, a festő A szegről-végről magyar szár­mazású 72 éves világsztár ezút­tal nem új filmje bemutatója al­kalmából érkezett az európai filmfővárosba, Cannes-ba, ha­nem festményeit hozta magá­val. Tony Curtis 36 képből álló kollekciója a Croisette-en lévő Art World Gallerie-ben látható. A képek ára 6 és 15 ezer dollár között változik. „Már kora gyerekkoromban elkezdtem festeni - vallja a szí­nész-festőművész. - A húszas években kerültem Magyaror­szágról Amerikába, és mert ak­kor angolul még egyáltalán nem beszéltem, kezdetben csak a rajzaimmal tudtam megértetni magamat.” Azóta is állandóan fest, és amikor dolgozik, úgy érzi, Pi­casso ott áll a háta mögött és odaszól: „tegyél még egy kis feketét oda alulra”. Négy „tényező” az ötből. A jubileumi, 50. cannes-i filmfesztivál kezdete előtt a nyitó­film (Az ötödik tényező) alkotói - Chirs Tucker és Bruce Willis amerikai színészek között Milla Jovovics ukrán színésznő és Luc Besson francia rendező - mókáznak, fotó: feb/reuter

Next

/
Oldalképek
Tartalom