Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-31 / 147. szám

14 Dhnántüli Napló Kultúra - Művelődés 1997. május 31., szombat Pál Zoltán pécsi szobrászművész képviseli Magyaror­szágot a Bécs melletti Breitenfurtban a közelmúltban meg­nyílt szabadtéri kiállításon, mely a „Bright’n’furti Művészeti Nyár” sorozat első eseménye. A pécsi művész Jel című al­kotását a polgármesteri hivatal közvetlen közelében állítot­ták fel. A mesteriskolások munkái hazánkban, a villányi szoborparkban tekinthetők meg fotó: Müller Mesterek és tanítványok Bencsik István és a mesteriskolások németországi kiállítása Egy csodálatos arborétumban és annak virágházában kapott helyet az a közel hatvan szobor, mellyel a pécsi Képzőművé­szeti Mesteriskola szobrász­hallgatói és végzett diákjai mu­tatkoznak be a németországi Lahr városában. Az eseményt évekkel ezelőtt kezdte szervezni egy német üz­letember, Horst Peter Maen- tele, aki Pécsett járva látta a mesteriskolások munkáit. Mint gyűjtő, azon nyomban vásárolt is, majd hazatérve szakértők vé­leményét kérdezte az alkotá­sokról. Azok elmondták neki: nem is tudtak róla, hogy Carra- rán kívül van még olyan iskola, ahol a kővel professzionális módon foglalkoznak. Bencsik István tanszékvezető az ötlet születésére így emléke­zik:-Az eredeti elképzelés sze­rint magyar és német hallgatók szobrait állították volna ki. A közelben Stuttgartban, Bősei­ben, Karlsruhéban is vannak képzőintézmények, csak éppen hallgatói munkákat nem talál­tak. A jelenség oka az a közel húsz éve Nyugatról indult szemlélet, mely magát a szak­mai tudás, a professzió gyakor­latát károsnak tartotta. Magyar- országra azonban az előző rendszer idején nem tudott be­tömi ez az áramlat, itt megma­radt a tradicionális felfogás. Miközben a posztavantgardista konceptművészet egyeduralko­dóvá lett, a szakma alapos, el­mélyült ismerete Bencsik Ist­ván szerint szokatlanná vált. A villányi telepen dolgozó mesteriskolások munkái azért is különlegesek, mert míg so­kan úgy vélték, hogy a kő már nem alkalmas bizonyos művé­szeti tartalmak megjelenítésére, addig az elmúlt 25 évben elter­jedt az a gyémántszemcsés technológia, mellyel egyrészt egy munka elkészítési ideje ti­zedannyim csökkent, másrészt pedig új formakultúra jött létre, mely már képes autentikus tar­talmakat létrehozni. Miután a pécsi iskola egye­dülálló, a vendéglátó ország di­ákjai helyett két professzor, Hi- rochi Akiyama és Eric Hauser állít ki, illetve Barbara Haim. Bencsik István mellett 7 hall­gató és 4 végzett diák sorakozik fel: Kotormán László, Kotor- mán Norbert, Kuti László, Bö­szörményi István, Nyári Zsolt, Szmrecsányi Boldizsár, Rezso- nya Katalin, Mohácsi András, Varga Ferenc, Taubert László, Horváth Ottó és Mikya Gábor. A 40 ezer lakosú kisváros, Lahr polgárai egyesületet hoz­tak létre a szobrok kijuttatásá­nak és felállításuknak finanszí­rozására. A kezdetektől segíti ezt a munkát a pécsi szárma­zású német üzletember, Hoff­mann Antal is. Jellemző a költ­ségekre, hogy az 50 tonnányi, két hatalmas kamiont megtöltő anyagnak csak az odaszállítása 1,5 millió forintba került. A megegyezés szerint a kiszállí­tást a hazaiak vállalták, a többit azonban az egyesület állja. S hogy mit vár a tanszékve­zető ettől az akciótól?-Amikor a villányi műhelyt létrehoztuk, a terv az volt, hogy mivel a képzés nagyon drága, a hallgatók fele fizető külföldi le­gyen. Remélem, a mostani alka­lom a hírünket is öregbíteni fogja. Azt is várom, hogy ez a mostani kiállítás meghökkentő lesz. Hiszem, hogy expresszivi­tása, szenzibilitása Imllatlanul megrázza majd a közönséget, hiszen a munkák a szabadság átütő érzetéről beszélnek, olyan mélységű érzelmi töltéssel, mely a régi demokráciákban ma már teljesen ismeretlen. A kiállítást ma nyitják meg pécsi és lahri városi, illetve magyar és német állami veze­tők. A válogatás szeptember 15-éig látható, s ez alatt az idő alatt magyarországi kulturális napokat is tartanak. A kiállítás fő szponzorai: a Baranya Megyei Közgyűlés, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi- és Iparkamara, a Janus Panno­nius Tudományegyetem, a Be- remendi Cementgyár, a Fordan- Zengő Rádió, a Dráva Rádió, az Uj Dunántúli Napló, a Zsol- nay Porcelángyár Rt., a Siklósi Márvány Kft., a Villányi Borá­szati Rt., az Open Society Insti­tute és a Duna Televízió Rt. További szponzorok: Baranyai Alkotótelepek, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Magyar Képző- és Iparművé­szeti Lektorátus, a Nagyharsá- nyi Kőbánya Kft., a Villány- Siklósi Borút Egyesület, Gellér B. István grafikusművész és a Reproflex Kiadó és Nyomda Kft. Hodnik I. Gy. Futnak a képek Eilmjegyzet Egy zenepedagógusi életmű egyik legszebb jelenete játszó­dik, s ott, egyedül a végtelen égbolt alatt, magányos elmél­kedésbe fogott, majd keserve­sen zokogni kezdett. Elsiratta kedves hősnőjét. A Lidércfény-1 olvasva is az az érzésünk, hogy ez a zord, szűkszavú és tartózkodó elbe­szélő határtalanul szánja vég­zettel viaskodó hőseit. És szíve mélyéből fakadóan becsüli őket. Vajon pesszimizmus-e ez? Én azt gondolom, távolról sem. Michael Winterbottom (és az avatott kézzel dolgozó forgató­könyvíró: Hossein Amini) szép filmjének legfőbb érdeme, hogy ez a nemes részvét átsugárzik a képeken. És ez vigasztaló. Éjjel van, fekete a pipacs, mondja Hardy egyik szép ver­sében, amely, a modern, tár- gyias lírát előkészítve, egy kopott, összeroskadó kerti „Azt akarom, hogy soha ne mondj le rólam” székről szól, de még emlék­szünk, hogy azt a virágot egy­kor, nem is oly rég, talán csak az imént, pirosnak láttuk. És várjuk a hajnalt.. . Nagy Imre A pedagógusnap alkalmá­ból kitüntetést kapott Göncz Árpádtól, a Magyar Köztársaság elnökétől Pécsi Géza nyugalmazott zeneta­nár. Az elismerést zenepe­dagógiai életművéért ve­hette át csütörtökön az Or­szágház kupolacsarnoká­ban. Baranyából Pécsi Géza volt az egyetlen, aki a 46 kitünte­tett pedagógus között lehetett az idén. A Magyar Köztársa­sági Ezüst Ér­demkeresztet (polgári tago­zat) kapta, s ahogyan az el­ismerésre aján­latot tevő Mű­velődési és Közoktatási Minisztérium il­letékese beval­lotta neki, ő volt az egyetlen, akit nem valami hi­vatal, hanem a tanítványai ter­jesztettek fel. A levelet küldő szakmunkásta­nulók az elkötelezett s ma is rendkívüli aktív zenepedagó­gus 70. születésnapja alkal­mából írtak Budapestre.- Ez volt talán az egész életmunkám legszebb virága - mondta elérzékenyülve Pécsi Géza. Ma is vallja, hogy művé­szeti, esztétikai nevelés nélkül a gyermekek személyiség­formálása nem lehet sikeres. A legjobb eszköz ehhez a zene, mert olyan valódi él­ményt nyújt, melyen át ala­kítható az ember. „Kulcs a muzsikához” című nagy si­kerű könyve ma már kazet­tára, lemezre, CD-romra vitt hangzóanyaggal tankönyvcsa­láddá bővült, és ismét újabb tervei­nek megva­lósításán is dolgozik.- Máris elkészült egy 70 perces összeállítás a 400 éves operáról - mondta. - Hasonlót szeretnék az egyetemes zenetörténet­ről is. Társulna ehhez az az összefoglaló munkalexikon, mely a legfontosabb történeti, művészeti eseményeket egy át­látható rendszerben teszi közzé. Hodnik Ildikó Gy. Hírcsatorna Balettelőadás. A pécsi Művészeti Szakközépiskola táncművészeti tagozatának végzős növendékei adnak záróelőadást június 1-jén 11 órakor a Pécsi Nemzeti Színházban. A 9 diák évfo­lyamvezető balettmestere Rónay Márta, a próbavezető balettmestere pedig Uhrik Dóra volt. In memóriám. Pákolitz Istvánra emlékeznek június 1-jén fél 11-kor Pécsett, a Csontváry múzeumban, ahol a Pécsi Madrigálkórus ad matinét. A műsorban N. Rozgonyi Klára hegedűn, Nagy András gordonkán működik közre, Berták László, dr. Horváth Lajos és Kalász Gyula verset mond, a művészeti vezető pedig Jandó Jenő lesz. A Sziget írója. Korunk egyik legnépszerűbb francia írója, Robert Merle lesz a Francia Intézet vendége Budapesten. A Pécsi Alli­ance Francaise Egyesület autóbuszos utat szervez az Állati elmék, a Mestersé­gem a halál, a Védett férfiak szerzőjével való beszélge­tésre, melyre június 9-én 15 órakor indulnak. A Művészetek Háza aján­latából. Június 2-án 19 órakor Ancil Anita és Somo- dari Péter koncertjére kerül sor. Műsorukon többek kö­zött Bach, Mozart, Schu­mann, Kodály és Bartók művei szerepelnek. Ezen a napon nyitja meg Keserű Ilona, a JPTE képzőművé­szeti mesteriskolája festő szakos hallgatójának, Gyé- csek Józsefnek a kiállítását is, 17 órakor. Június 4-én Papp Klára és Villányi Krisztina zongoraestje kez­dődik este 7-kor. Táncosok külföldön. Tegnap Zágrábban, a hor- vát Államiság napján ven­dégszerepeit a pécsi Forma I. Táncstúdió. A műsorra a zágrábi Ady Endre Ma­gyar Kultúrkör hívta meg az ittenieket, eddigi ered­ményes együttműködésük alapján. A társulat nemré­gen Londonban is bemu­tatkozott, ma pedig 14 órakor a pécsi Ifjúsági Házban tartják „A jövő csillagai” címmel vizsgae­lőadásukat. Szerzői est. B aranyi Fe­renc költő szerzői estjére kerül sor június 4-én 16 órakor Pécsett. A rendez­vénynek a Kiss Attila ma­gánmúzeum ad helyet. Éjjel, mikor fekete a pipacs... Valaki összeszámolta, hogy Thomas Hardy regényeiben több mint kétszázszor fordul elő, hogy valami véletlen, egy apró esetlegesség, jóvátehetet­len következményeket von maga után. Például rosszul csúsztatnak be egy levelet az ajtó alatt, s azt a címzett nem veszi észre. A Lidércfény-ben (vagy eredeti címén a Jude- ban) Susan egyetlen elvétett szava három gyerek halálát okozza. Hardy véletlenei azonban olyanok, mintha a végzet háló­jának csomói lennének. És ez a tragikus szövevény baljós szükségszerűséggel borul rá a hősökre. Akik egy előítéletek­kel teli, rideg és embertelen vi­lágban nem tehetik azt, amit szeretnének. Jude-nak azt mondja a sors: nem szabad ta­nulnod, aztán: nem szabad dol­goznod, s végül: nem szabad szeretned. Michael Winterbottom angol filmjének főszerepében Chri­stopher Eccleston a végzettel reménytelenül is szembefor­duló ember méltóságát mutatja meg. Az Arabellát alakító Ra­chel Griffiths és a különösen tehetséges Kate Winslet Susan megformálásával két eltérő női sorsot mutatja. Mindkettőt megtöri az élet, ahogy ez Hardynál lenni szokott, de az első erről alig vesz tudomást, nem értelmezi a vele történte­ket, a másik küzd, majd alázat­tal meghajol a fátum előtt, amelynek bírói hatalmat tulaj­donít. Melyikük dönt helyesen? Nem tudhatjuk. Ám Eduardo Serra komor, fénytelen képei, híven a regényhez, azt sugall­ják, hogy a három magatartás közül Jude önelvű erkölcsisége a legautentikusabb. Thomas Hardyt általában pesszimista írónak tartják, hol­ott nem az. Műveinek tragikus végkifejlete ellenére sem. Mi­kor az Egy tiszta nő-1 folytatá­sokban publikálta, az olvasók szinte megostromolták levele­ikkel, amelyekben szinte kö­nyörögtek neki, hogy boldog, megnyugtató befejezéssel záija a történetet. Hardy azonban kérlelhetetlennek bizonyult. De miután pontot tett a mű végére, ellátogatott ahhoz az ősi druida templo'mromhoz, ahol a regény h < *

Next

/
Oldalképek
Tartalom