Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)
1997-05-31 / 147. szám
14 Dhnántüli Napló Kultúra - Művelődés 1997. május 31., szombat Pál Zoltán pécsi szobrászművész képviseli Magyarországot a Bécs melletti Breitenfurtban a közelmúltban megnyílt szabadtéri kiállításon, mely a „Bright’n’furti Művészeti Nyár” sorozat első eseménye. A pécsi művész Jel című alkotását a polgármesteri hivatal közvetlen közelében állították fel. A mesteriskolások munkái hazánkban, a villányi szoborparkban tekinthetők meg fotó: Müller Mesterek és tanítványok Bencsik István és a mesteriskolások németországi kiállítása Egy csodálatos arborétumban és annak virágházában kapott helyet az a közel hatvan szobor, mellyel a pécsi Képzőművészeti Mesteriskola szobrászhallgatói és végzett diákjai mutatkoznak be a németországi Lahr városában. Az eseményt évekkel ezelőtt kezdte szervezni egy német üzletember, Horst Peter Maen- tele, aki Pécsett járva látta a mesteriskolások munkáit. Mint gyűjtő, azon nyomban vásárolt is, majd hazatérve szakértők véleményét kérdezte az alkotásokról. Azok elmondták neki: nem is tudtak róla, hogy Carra- rán kívül van még olyan iskola, ahol a kővel professzionális módon foglalkoznak. Bencsik István tanszékvezető az ötlet születésére így emlékezik:-Az eredeti elképzelés szerint magyar és német hallgatók szobrait állították volna ki. A közelben Stuttgartban, Bőseiben, Karlsruhéban is vannak képzőintézmények, csak éppen hallgatói munkákat nem találtak. A jelenség oka az a közel húsz éve Nyugatról indult szemlélet, mely magát a szakmai tudás, a professzió gyakorlatát károsnak tartotta. Magyar- országra azonban az előző rendszer idején nem tudott betömi ez az áramlat, itt megmaradt a tradicionális felfogás. Miközben a posztavantgardista konceptművészet egyeduralkodóvá lett, a szakma alapos, elmélyült ismerete Bencsik István szerint szokatlanná vált. A villányi telepen dolgozó mesteriskolások munkái azért is különlegesek, mert míg sokan úgy vélték, hogy a kő már nem alkalmas bizonyos művészeti tartalmak megjelenítésére, addig az elmúlt 25 évben elterjedt az a gyémántszemcsés technológia, mellyel egyrészt egy munka elkészítési ideje tizedannyim csökkent, másrészt pedig új formakultúra jött létre, mely már képes autentikus tartalmakat létrehozni. Miután a pécsi iskola egyedülálló, a vendéglátó ország diákjai helyett két professzor, Hi- rochi Akiyama és Eric Hauser állít ki, illetve Barbara Haim. Bencsik István mellett 7 hallgató és 4 végzett diák sorakozik fel: Kotormán László, Kotor- mán Norbert, Kuti László, Böszörményi István, Nyári Zsolt, Szmrecsányi Boldizsár, Rezso- nya Katalin, Mohácsi András, Varga Ferenc, Taubert László, Horváth Ottó és Mikya Gábor. A 40 ezer lakosú kisváros, Lahr polgárai egyesületet hoztak létre a szobrok kijuttatásának és felállításuknak finanszírozására. A kezdetektől segíti ezt a munkát a pécsi származású német üzletember, Hoffmann Antal is. Jellemző a költségekre, hogy az 50 tonnányi, két hatalmas kamiont megtöltő anyagnak csak az odaszállítása 1,5 millió forintba került. A megegyezés szerint a kiszállítást a hazaiak vállalták, a többit azonban az egyesület állja. S hogy mit vár a tanszékvezető ettől az akciótól?-Amikor a villányi műhelyt létrehoztuk, a terv az volt, hogy mivel a képzés nagyon drága, a hallgatók fele fizető külföldi legyen. Remélem, a mostani alkalom a hírünket is öregbíteni fogja. Azt is várom, hogy ez a mostani kiállítás meghökkentő lesz. Hiszem, hogy expresszivitása, szenzibilitása Imllatlanul megrázza majd a közönséget, hiszen a munkák a szabadság átütő érzetéről beszélnek, olyan mélységű érzelmi töltéssel, mely a régi demokráciákban ma már teljesen ismeretlen. A kiállítást ma nyitják meg pécsi és lahri városi, illetve magyar és német állami vezetők. A válogatás szeptember 15-éig látható, s ez alatt az idő alatt magyarországi kulturális napokat is tartanak. A kiállítás fő szponzorai: a Baranya Megyei Közgyűlés, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi- és Iparkamara, a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Be- remendi Cementgyár, a Fordan- Zengő Rádió, a Dráva Rádió, az Uj Dunántúli Napló, a Zsol- nay Porcelángyár Rt., a Siklósi Márvány Kft., a Villányi Borászati Rt., az Open Society Institute és a Duna Televízió Rt. További szponzorok: Baranyai Alkotótelepek, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Magyar Képző- és Iparművészeti Lektorátus, a Nagyharsá- nyi Kőbánya Kft., a Villány- Siklósi Borút Egyesület, Gellér B. István grafikusművész és a Reproflex Kiadó és Nyomda Kft. Hodnik I. Gy. Futnak a képek Eilmjegyzet Egy zenepedagógusi életmű egyik legszebb jelenete játszódik, s ott, egyedül a végtelen égbolt alatt, magányos elmélkedésbe fogott, majd keservesen zokogni kezdett. Elsiratta kedves hősnőjét. A Lidércfény-1 olvasva is az az érzésünk, hogy ez a zord, szűkszavú és tartózkodó elbeszélő határtalanul szánja végzettel viaskodó hőseit. És szíve mélyéből fakadóan becsüli őket. Vajon pesszimizmus-e ez? Én azt gondolom, távolról sem. Michael Winterbottom (és az avatott kézzel dolgozó forgatókönyvíró: Hossein Amini) szép filmjének legfőbb érdeme, hogy ez a nemes részvét átsugárzik a képeken. És ez vigasztaló. Éjjel van, fekete a pipacs, mondja Hardy egyik szép versében, amely, a modern, tár- gyias lírát előkészítve, egy kopott, összeroskadó kerti „Azt akarom, hogy soha ne mondj le rólam” székről szól, de még emlékszünk, hogy azt a virágot egykor, nem is oly rég, talán csak az imént, pirosnak láttuk. És várjuk a hajnalt.. . Nagy Imre A pedagógusnap alkalmából kitüntetést kapott Göncz Árpádtól, a Magyar Köztársaság elnökétől Pécsi Géza nyugalmazott zenetanár. Az elismerést zenepedagógiai életművéért vehette át csütörtökön az Országház kupolacsarnokában. Baranyából Pécsi Géza volt az egyetlen, aki a 46 kitüntetett pedagógus között lehetett az idén. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet (polgári tagozat) kapta, s ahogyan az elismerésre ajánlatot tevő Művelődési és Közoktatási Minisztérium illetékese bevallotta neki, ő volt az egyetlen, akit nem valami hivatal, hanem a tanítványai terjesztettek fel. A levelet küldő szakmunkástanulók az elkötelezett s ma is rendkívüli aktív zenepedagógus 70. születésnapja alkalmából írtak Budapestre.- Ez volt talán az egész életmunkám legszebb virága - mondta elérzékenyülve Pécsi Géza. Ma is vallja, hogy művészeti, esztétikai nevelés nélkül a gyermekek személyiségformálása nem lehet sikeres. A legjobb eszköz ehhez a zene, mert olyan valódi élményt nyújt, melyen át alakítható az ember. „Kulcs a muzsikához” című nagy sikerű könyve ma már kazettára, lemezre, CD-romra vitt hangzóanyaggal tankönyvcsaláddá bővült, és ismét újabb terveinek megvalósításán is dolgozik.- Máris elkészült egy 70 perces összeállítás a 400 éves operáról - mondta. - Hasonlót szeretnék az egyetemes zenetörténetről is. Társulna ehhez az az összefoglaló munkalexikon, mely a legfontosabb történeti, művészeti eseményeket egy átlátható rendszerben teszi közzé. Hodnik Ildikó Gy. Hírcsatorna Balettelőadás. A pécsi Művészeti Szakközépiskola táncművészeti tagozatának végzős növendékei adnak záróelőadást június 1-jén 11 órakor a Pécsi Nemzeti Színházban. A 9 diák évfolyamvezető balettmestere Rónay Márta, a próbavezető balettmestere pedig Uhrik Dóra volt. In memóriám. Pákolitz Istvánra emlékeznek június 1-jén fél 11-kor Pécsett, a Csontváry múzeumban, ahol a Pécsi Madrigálkórus ad matinét. A műsorban N. Rozgonyi Klára hegedűn, Nagy András gordonkán működik közre, Berták László, dr. Horváth Lajos és Kalász Gyula verset mond, a művészeti vezető pedig Jandó Jenő lesz. A Sziget írója. Korunk egyik legnépszerűbb francia írója, Robert Merle lesz a Francia Intézet vendége Budapesten. A Pécsi Alliance Francaise Egyesület autóbuszos utat szervez az Állati elmék, a Mesterségem a halál, a Védett férfiak szerzőjével való beszélgetésre, melyre június 9-én 15 órakor indulnak. A Művészetek Háza ajánlatából. Június 2-án 19 órakor Ancil Anita és Somo- dari Péter koncertjére kerül sor. Műsorukon többek között Bach, Mozart, Schumann, Kodály és Bartók művei szerepelnek. Ezen a napon nyitja meg Keserű Ilona, a JPTE képzőművészeti mesteriskolája festő szakos hallgatójának, Gyé- csek Józsefnek a kiállítását is, 17 órakor. Június 4-én Papp Klára és Villányi Krisztina zongoraestje kezdődik este 7-kor. Táncosok külföldön. Tegnap Zágrábban, a hor- vát Államiság napján vendégszerepeit a pécsi Forma I. Táncstúdió. A műsorra a zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör hívta meg az ittenieket, eddigi eredményes együttműködésük alapján. A társulat nemrégen Londonban is bemutatkozott, ma pedig 14 órakor a pécsi Ifjúsági Házban tartják „A jövő csillagai” címmel vizsgaelőadásukat. Szerzői est. B aranyi Ferenc költő szerzői estjére kerül sor június 4-én 16 órakor Pécsett. A rendezvénynek a Kiss Attila magánmúzeum ad helyet. Éjjel, mikor fekete a pipacs... Valaki összeszámolta, hogy Thomas Hardy regényeiben több mint kétszázszor fordul elő, hogy valami véletlen, egy apró esetlegesség, jóvátehetetlen következményeket von maga után. Például rosszul csúsztatnak be egy levelet az ajtó alatt, s azt a címzett nem veszi észre. A Lidércfény-ben (vagy eredeti címén a Jude- ban) Susan egyetlen elvétett szava három gyerek halálát okozza. Hardy véletlenei azonban olyanok, mintha a végzet hálójának csomói lennének. És ez a tragikus szövevény baljós szükségszerűséggel borul rá a hősökre. Akik egy előítéletekkel teli, rideg és embertelen világban nem tehetik azt, amit szeretnének. Jude-nak azt mondja a sors: nem szabad tanulnod, aztán: nem szabad dolgoznod, s végül: nem szabad szeretned. Michael Winterbottom angol filmjének főszerepében Christopher Eccleston a végzettel reménytelenül is szembeforduló ember méltóságát mutatja meg. Az Arabellát alakító Rachel Griffiths és a különösen tehetséges Kate Winslet Susan megformálásával két eltérő női sorsot mutatja. Mindkettőt megtöri az élet, ahogy ez Hardynál lenni szokott, de az első erről alig vesz tudomást, nem értelmezi a vele történteket, a másik küzd, majd alázattal meghajol a fátum előtt, amelynek bírói hatalmat tulajdonít. Melyikük dönt helyesen? Nem tudhatjuk. Ám Eduardo Serra komor, fénytelen képei, híven a regényhez, azt sugallják, hogy a három magatartás közül Jude önelvű erkölcsisége a legautentikusabb. Thomas Hardyt általában pesszimista írónak tartják, holott nem az. Műveinek tragikus végkifejlete ellenére sem. Mikor az Egy tiszta nő-1 folytatásokban publikálta, az olvasók szinte megostromolták leveleikkel, amelyekben szinte könyörögtek neki, hogy boldog, megnyugtató befejezéssel záija a történetet. Hardy azonban kérlelhetetlennek bizonyult. De miután pontot tett a mű végére, ellátogatott ahhoz az ősi druida templo'mromhoz, ahol a regény h < *
