Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-29 / 145. szám

10 DImántúli Napló Hobbiállatok 1997. május 29., csütörtök Konrad Lorenz örökében / Megalakult a Felelős Állatbarátok Egyesülete A természettől gyakran elszi­getelt civilizációnkban mind többen vesznek maguk mellé társnak állatot, „behozva” ez­zel eredeti környezetünknek legalább egy kis darabkáját városainkba, a lakásokba. Miközben ez a folyamat Magyarországon évek óta tart, sok állattartó nem ismeri még azokat az alapelveket, ame­lyek betartása mellett mi mindnyájan, állattartók és álla­tot nem tartók, kutyák, macs­kák, teknősök, madarak és va­lamennyi kedvencként tartott állat közösen, egymást respek­tálva élhetünk. A felelősségteljes állattar­tásnak az a lényege, hogy társ­állat és gazdája úgy tudjanak harmonikusan együtt élni, hogy ebben a kapcsolatban ember és állat is jól érezze magát, s mindez összhangban legyen környezetükkel. Ezeknek az alapelveknek a magyarországi népszerűsítését írta zászlajára a Felelős Állat­barátok Egyesülete, amely a közelmúltban tartotta alakuló közgyűlését. Az elnökségi tisztet a nem­zetközileg is elismert etológus professzor, Csányi Vilmos akadémikus vállalta. Magyarországon az állator­vosok oltási listáin jelenleg mintegy 1,7 millió kutyát és 1,6 millió macskát tartanak nyilván. A kedvencként tartott álla­tok magas aránya is indokolta az egyesület létrehozását, amelyhez hasonlóak a világ számos országában működ­nek, s égiszük alatt különböző tudományterületek tudósai ku­tatják ember és társállat kap­csolatát és ennek hatását mindkét félre. A gondolat úttörője Konrad Lorenz, a Nobel-díjas osztrák tudós volt, aki más prominens viselkedéskutatókkal együtt jelentős ismereteket szerzett az ember és társállat együtt­éléséről s az ember számára ebből fakadó előnyökről. Az egyesület és az intézet tevékenységének középpont­jában a felelősségteljes állat­tartás áll. Az ezzel kapcsolatos kuta­tási koordinációs, információs és adminisztratív feladatokra hozta létre az egyesület a MÁLKI-t, amely a kutatók ál­tal felismert összefüggéseket kommunikálja majd és segíti ezen ismeretek alkalmazását a gyakorlati életben. Balkonon az erdő és mező madarai Rácsodálkozás - amikor még minden új fotó: müller Az állatorvos tanácsai Dr. Gyökeres Sándor 1 A bolhásságról Oldalszerkesztő: Afrókák Többet visznek. Az elmúlt évben összesen 228 kutyának talált új gazdát a Misina Egye­sület. Ebben az évben május közepéig 143-at vittek el tőlük állatszerető emberek. Jelenleg 155 kutya vár náluk gazdára. Közülük a következőket az el­múlt napokban vitték be az ál­latotthonba. Mendi: a Szarvas dűlőnél talál­ták, közepes termetű, fekete­sárga, fehér mellfolttal, bi- csakló fülű, német juhász jel­legű szuka. Mackó: Postavölgyben talál­ták, közepes termetű, vörös, szálkás szőrű, kan. Jackeye: Pécsett találták, né­met juhász jellegű, fekete-vö­rös, fiatal kan. Lini: Pécsett, a Búzakalász úton találták, vörös, rövid farkú, sötét homlokcsíkkal, fe­hér mellfolttal, feltehetően vemhes szuka. Fido: Bálicsban találták, köze­pes termetű, fekete-vörös, fehér hátsó lábujjú kan. Kitti: Pécsett, a Sport utcában találták, fekete-sárga, rajzos, németjuhász, vemhes szuka. Tutyi: Pécs-Somogyon talál­ták, kicsi, fekete kan, sárga lá­bakkal, fehér jegyek a mellén, homlokon, farok végén. Jeni: Bálicsban találták, köze­pes termetű, fehér színű, drót­szőrű szuka. Mambó: Somogyon találták, nagy termetű, sárga alapon, fe­ketén tűzött, fiatal keverék kan. A HÉROSZ Baranya Megyei és Pécs Városi Szervezetéhez ér­kezettjelzések szerint új gazdát keresnek egy fiatal, szürke, kandúr perzsa macskának, egy fehér-bamafoltos skótjuhász keverék kan kutyának, egy fe­kete színű foxterrier kankutyá­nak, egy simaszőrű vizsla szu­kának, egy másfél éves rozsda­barna-fehér skótjuhász kannak, egy fekete-fehér törzskönyve­zett skótjuhász szukának, va­lamint több kismacskának. Bemutató. A Magyar Német­juhász Klub önálló bemutatóját rendezték meg a napokban Pé­csett, a Hársfa utcai kiképző pá­lyán 55 kutya részvételével. A különböző osztályokban felve­zetett kutyákat értő és érdek­lődő szemek kísérték. A 101 kiskutya játékfilm-vál­tozatát értelmi fogyatékos gyermekek láthatták először, számos támogató jóvoltából. A fekete rigó és a varjú az em­ber közelségét keresi. A vere­bek is tartják magukat az ott­honaink közelében, de állo­mányuk fogyatkozik. A búbos pacsirta éveken át a kukák kö­rül szorgoskodott, de sose lett városlakó. A fekete rigó kezdetben egész éjjel csettegett, mert a lámpafények a nappalt idézték neki. Most már este 9 körül elül. Némelyik aztán hajnali 3­kor dalba fog. Fél 4-től egyre több riog, 4-től pedig már tel­jes a füttykoncert: trilláz, har­sog kedves pátosszal mind­egyik madárka. Fokozatosan ébredeznek a rigócsaládok, ahogy közeleg a napfény. S aki bízik időérzékükben, azt vekker helyett madárdal éb­reszti. Amikorra felbukkan a Nap, elnémul a madársereg. Egész nap továbbra is járda- és lakásközeiben marad a rigó, de halkabban'csivitel, mókáz, hisz utánozza más madarak hangját is. Napkelte körül a varjak tűnnek fel. Lomhán mozog­nak, hangjuk érces, öblös, visszhangzik: cintányér- és üstdob hangzáskeveréke. Biz­tos, hogy felriasztanak az álomból. Ők is szanitécek, vagyis a kukák körül, út szélén szedegetik az ételmaradékot. Csuti J. A meleg, párás idő a bolhasze­zon kezdetét jelenti. A kutya, macska bolháját külön faj okozza, de megtelepedhet raj­tuk az ember bolhája is és ha ez a kölcsönös vendégjárás csak időleges is, jobb belőle kima­radni. A bolha vérszívása viszkető érzettel jár, de a bolhák ragály­anyagok terjesztői, paraziták köztigazdái is lehetnek. Leg­több gondot mégis a bolha nyá­lára kialakuló allergiás reakció okozza, már enyhe fertőzöttség esetén is súlyos bőrelváltozás - ekcéma alakulhat ki. Az elvál­tozást a demodikózistól, rühös- ségtől, tetvességtől és egyéb al­lergiás reakcióktól el kell külö­níteni - a diagnózis felállítása és a kezelés már állatorvosi közreműködést igényel. A megelőzés érdekében kettős a feladat. Állatra és környezetére egyaránt gondolnunk kell, hisz 5% kifejlett bolhára 95% pete, lárva, báb jut vagyis csak a jég­hegy csúcsát látjuk. Egy alapos takarítás, a régi alom cseréje el­engedhetetlen. így az akár éve­kig is életképes peték számát lényegesen csökkenthetjük. A lakásban spray-k, a kertben ol­datok használata segít a mente­sítési programban. Az állatot rövidebb 1-2 hetes hatású fürdetőszerekkel, po­rokkal kezelhetjük, de a hosszú hatású spray-k, nyakörvek ha­tékonyabb eszközei a visszafer- tőződés elleni védekezésnek. Igen jól beváltak az úgyneve­zett pour-on készítmények, me­lyeket praktikus használatuk tesz vonzóvá. A szájon át apli- kálható szerek közül a mentesí­tés hatékony eszköze lehet a bolhautódok életképességét be­folyásoló, végső soron szapo­rodási ciklusukat megszakító készítmény - melyet program­szerűen, mintegy 6 hónapos időintervallumban alkalmazha­tunk. A fegyvertár tehát bősé­ges, erre szükség is van, hisz bolháéknál 2 hetente kész a kö­vetkező ivarérett nemzedék. A csípős vendég esetenként ellenállhat a támadásoknak - rezisztencia alakulhat ki egy- egy hatóanyaggal szemben - szakember tanácsa szerint, új készítményt kell kipróbálni. Városi parkok és pollenallergia Ismert, hogy a virágpor is okozhat náthát, ez azonban valójában a pollenallergia egyik tünete. Sokan minden virágzó nö­vényre érzékenyek, de van­nak akikben csak bizonyos növényfajok váltanak ki tüne­teket. A szénanáthának is ne­vezett múló, de évente vissza­térő betegség kora tavasztól késő őszig tarthat és több­nyire az öröklött hajlamtól függ­Azt is tudjuk, hogy a pol­lenfélék elsősorban a városi­akra hatnak erőteljesebben, mivel a levegőt szennyező anyagok egyébként is káro­sak a légzőszervrendszer nyálkahártyájára és legyengí­tik ellenállóképességüket. A pollenekkel foglalkozó virágbiológusok megállapí­tották, hogy a virágzás sor­rendje alapján pollennaptárt állítottak fel. Például március elején a mogyoró, végén a nyárfa, áprilisban főleg a fűz, a tölgy, a kőris és a dió virág­pora, májusban még mindig a dió, ezen kívül a fenyőfajok, például erdeifenyő, lucfenyő pollenje a legjelentősebb a levegőben. Júniusban még a hárs okozhat problémát. Igen sokan a májustól júliusig vi­rágzó fűfélék, például a ko­mócsin virágporára érzéke­nyek legjobban. Itt érdemes megjegyezni, hogy a parkok­ban található díszfüvek nagy része steril, vagyis nem hoz pollent, a pázsitalkotó fűfajo­kat viszont gyakran nyírják, így nem is virágozhatnak. Szeptembertől a fészkes vi- rágzatúak, például a napra­forgó, az üröm ontják pollen­jüket, a legveszélyesebb a parlagfű, mert könnyű és dú­san termelődő virágpora messze száll, sokáig virágzik és sokfelé tömegesen megta­lálható, főleg parlagokon, el­hanyagolt városi parkok szé­lén, házhelyeken, bontási te­rületeken. E néhány példa közel sem nyújt teljes képet a „pollenháború” okozóiról, hi­szen a díszcserjék és díszfák közül sokféle fajta ismert, ezek virágzási ideje és pollen­termelő képessége nagy kü­lönbséget mutathat. Ha egy szép gömbkőris vi­rágzáskor néhány tüsszentést vált ki, ne okoljuk miatta a városszépítő kertészeket! Az igazi problémát ugyanis a nagy tömegben virágzó ültet­vények, és gyomnövények okozzák! Végső soron ellen­állóképességünk gyengülését nem a virágpor, hanem a kör­nyezetszennyező emberi gondatlanság okozza. Emiatt továbbra is figyelemmel kell kísérnünk a pollenjelentése­ket, előrejelzéseket és súlyo­sabb esetekben szakorvoshoz kell fordulnunk. Dr. Szabó László Gy. egyetemi tanár KÉK KERESZT PATIKA KÉK KEHELY PATIKA (Régi állatkórház épülete) (Vásárcsarnoknál) Pécs, Megyeri út 24. Pécs, Nagy Lajos kir. út 18. Hétfő-péntek: 7.30-16.00 Hétfő-péntek: 7.30-17.00 Tel./fax: (72) 332-463 Szombat: 7.30-12.00 Tel.: (72)312-493 Tel.: (72) 310-317 Környezetünk madarai A széncinege Közismert, állandó mada­runk. Feje és torka fekete, két pofafoltja fehér, a háta olaj­zöld. Sárga mellét és hasát kettéosztja egy fekete sáv, amely a hímen szélesebb, sö- tétebb, mint a tojón vagy a fiatalabb példányon. Eredeti­leg bokorlakó volt, napjainkra azonban inkább odúba húzó­dott - de megtelepszik üre­gekben, csövekben, sőt posta­ládákban is, s szívesen fo­gadja a mesterséges fészek­otthont. Tápláléka főleg rova­rokból, és ezek petéiből, her­nyóiból áll, míg a téli ínsége- sebb időkben elfogyasztja a gyommagvakat, olajos mag­vakat is, kiváltképp a napra­forgót. Az áprilistól évente kétszer, háromszor költő ma­dár 8-12 tojásából kétheti kotlás után kelnek ki a fiókák. Ha mesterséges fészekodút készítünk neki nagyon cél­szerű a fa törzsére bádoggyű­rűt vagy rőzseköteget erősí­teni, a támadó macskák ellen. Arra vigyázzunk, hogy a fészekodú mindig függőlege­sen, vagy egy kissé előre dőlve álljon, a fészeknyílás a széljárással ellentétes irány­ban legyen, s ne takaiják ezt gallyak. Matyikó Tibor Akváriumi bioháború az algákkal A tűző nyári napfény napok alatt zöldre „festi” - bealgásítja - az akvárium vizét, üvegfalát, a ta­lajt, a növényeket. Az akváriumot ezért eleve olyan helyre kell tenni, ahol közvetlen napfény nem éri, csak a szórt vagy a mesterséges fény. Ám még ilyenkor is ajánlatos hetente legalább egyszer a medence falát durva, tiszta fehér papír­ral, vagy nylontüllel alaposan letörölni, ledör­zsölni. A vimmel, mosószerrel átitatott rongy vagy dörzsi erre a célra alkalmatlan és káros: megmérgezi a halakat és összekarcolja az üveget. Többnyire a szerves hulladék felhalmozódása okozza a lepedékes kékalga megjelenését az ak­váriumban. A zöldeskék vékony lepedők néhány nap alatt beborítja a medence talaját, a növények leveleit, sőt még a víz felszínét is. A kékalga felbukkanásakor azonnal riadót kell fújni. A védekezés késedelme az akváriumi nö­vények pusztulásával jár. Legelsőként egy gumi­csővel, vagy iszaplopóval maradéktalanul el kell távolítani a talajon összegyűlt szerves iszapot. Ezután a hiányzó víz pótlásával egy időben - ha a vegyszer helyett a természetes módot választjuk Algátlan vízben jobban érzik magukat- a medencébe néhány algaevő halat érdemes te­lepíteni. Különösen megfelel erre a célra a yuca- táni fogasponty, vagy a vitorlás fogasponty. Mindkettő könnyen beszerezhető. Egy-egy ilyen halacska akár egy 100 literes medencét is megtisztíthat néhány napon belül: valósággal lelegeli az egyébként nehezen eltávo­lítható kékalga lepedőket. D. I. Sírnak utána A múlt héten szerdán elfu­tott kislány gazdája mellől egy kistermetű, zsemleszínű japán palotapincsi. Azóta nem került elő. Négy kis­gyermek sír utána, akik nap, mint nap járják a környéket, keresik, illetve különböző helyekre ragasztják ki a ma­guk írta levelet. Ebben írják, hogy annyit tudnak a kisku­tyáról, hogy egy szőke, negyven év körüli hölgy vette fel, aki egy fekete bi­ciklis kisfiúval együtt volt. Kérik, hogy vigye oda visz- sza a kutyát, ahol találta. Neki biztos nem jelent any- nyit, mint nekik, akiket egyedül nevel az édesany­juk, akik ezt a kiskutyát ajándékba kapták, akik is­merik a szokásait, a kedvenc játékait és nagyon szeretik. i i i I 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom