Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-28 / 144. szám

10 Dhnántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. május 28., szerda Mária Terézia utódai — ---- A nagy ural­k odónőről I mindennapi 4# politikai élet tükrében csaknem mindenkinek a híressé - hírhedtté - vált római szállóige jut eszébe: „Oszd meg és uralkodj”. A Politikai vitafó­rum utóbbi számában megje­lent Bíró Ferenc - Kontra kis­gazda pengeváltásról is valami ilyesmi jut a pártatlan szemlélő eszébe. Igaz, számomra a fen­tiek szellemében csak a meg­osztás szándéka elítélendő mint eszköz. Az uralkodás - hata­lomba kerülés, vagy ennek megtartásának szándéka termé­szetes törekvés egy politikai párt esetében. Nem tisztem és nem is kértek fel rá, hogy a Kisgazdapárt fogadatlan próká­tora legyek. De azért, ha másért Párthírek Gráf József országgyűlési képviselő május 30-án, pénte­ken 9.30-10.30-ig Szentlőrin- cen a Polgármesteri Hivatalban, valamint 11—12-ig Szigetváron a Deák tér 16. sz. II. em. 31-ben lévő képviselői irodában foga­dóórát tart. Az MSZP ingyenes jogse­gélyszolgálatát május 29-én, csütörtökön 16.30 órakor dr. Bachesz Mária vezeti, elsősor­ban polgári jogi ügyekben, a Tüzér utca 3/1-ben. Páva Zoltán országgyűlési képviselő május 29-i képviselői fogadónapja elmarad. A Trianon Társaság Pécs- Baranya tagozata június 4-én 16 órakor a Nevelők Házában közgyűlést tart, és megemléke­zik a békediktátum aláírásának 77. évfordulójáról. Dr. Kádár Géza a pécsi 10. sz. választókörzet önkormányzati képviselője május 29-én 17 órá­tól képviselői fogadóórát tart a Mezőszél utcai iskolában. A Szeresd Hunniát Tömörü­lés és a Pécsi Nemzeti Ellenzék Pártjai, szervezetei Pécsett, a Széchenyi téren június 3-án 17 órai kezdettel demonstrációt tartanak a trianoni békediktá­tum 77. évfordulóján. Ugyanitt és ugyanekkor emlékeznek meg a Hősök napjáról is. Be­szédet mondanak: Dr. Gidai Erzsébet, Kunszabó Ferenc, Kiss Dénes, Sasvári István, Sü­veges Szilárd. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Pécs Városi Szervezete jún. 2- án du. 17 órakor tartja szokásos havi taggyűlését a szokott he­lyen. A Volt Hadifoglyok Baranya Megyei Szervezete június 2-án, hétfőn 14 órától nyílt összejö­vetelt tart a TESZ Székházban (Pécs, Apáca u. 15. sz. alatt.) Téma: A pótkárpótlás ügye. Helyi tisztűjítások a Fi­des znél. Tisztújítást tartott nemrég a Fidesz-Magyar Pol­gári Párt pécsi és baranyai szervezete. A pécsi szervezet elnöke dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere lett. A Baranya Megyei Választmány elnökévé dr. Trombitás Zoltán ország- gyűlési képviselőt választották. Rajta kívül az Országos Vá­lasztmány tagjának szavazták meg Bálint Bánkot, Siklós- nagyfalu polgármesterét, vala­mint Bánki Eriket, mohácsi ön- kormányzati képviselőt, akik mindketten tagjai a Baranya Megyei Közgyűlésnek. nem is, de a politikai jóízlés nevében szeretném az üggyel kapcsolatos gondolataim meg­osztani az olvasókkal. Tény, hogy a Kisgazdapárt és a Polgár Kör Baranyáért ösz- szefogott az MSZP-vel. Nyil­vánvaló, hogy ezt a hatalom birtoklásáért tették - ne felejt­sük, ez a cél természetes egy politikai pártnál - az eszközön, mármint ezen a furcsa frigyen - az FKgP tagsága és megyei ve­zetése sem lelkesedett túlságo­san, azzal megítélésem szerint soha nem azonosult. Tóth Sándor „illetéktelen il­letékfelvétele” nyomán kipat­tant botrányt követően a kis­gazdák megyei elnöksége dr. Sütő László megyei elnök - Torgyán József jelenlétében! - bejelentette, hogy felszólították a megyei közgyűlésben helyet foglaló képviselőket arra, hogy azonnali hatállyal szüntessék meg az együttműködést a szo­cialistákkal. De már ezt meg­előzően is jól értékelhető volt a megyei kisgazdák azon törek­vése, hogy jó kapcsolatokat építsenek ki a többi ellenzéki párttal. És ekkor jön Bíró Fe­renc jól irányzott rúgása egy épülő, kibontakozó együttmű­ködés közepette. - Kinek jó ez? - a válaszba még belegondolni sem jó! A megyei közgyűlésben ed­dig működött szocialista-FKgP összefogás politikai felelőssé­gének kivizsgálása és az abból adódó személyi konzekvenciák levonása a Kisgazdapárt bel- ügye. Az MDF, a kisgazdák az utóbbi idők Sütő László fémje­lezte megnyilvánulásait csak üdvözölni tudja. Ugyanakkor a teljesség kedvéért szeretném megjegyezni, hogy - sajnos még a mi pártunk színeiben - Bíró Ferenc és az MDF-ből mára kiszakadt követői hasonló okokból azonos módszerekkel A populizmus veszélyei A gyakorlati politika szintjén gyakran találkozunk a populiz- mussal, mint a népszerűsítő, né­pies stílus egyik megnyilvánu­lásával. Ennek a politikai men­talitásnak azonban csak az egyik eleme a népszerűsködés, úgynevezett népies jegyek fel­vétele. A másik - és ettől kel­lene óvakodnunk - a közönsé­ges pórias, nem ritkán alpári megnyilvánulások hirdetése. A hazai belpolitikai palettán álljon bádiol is egy politikus, ezektől a megnyilvánulásoktól mindig tartózkodnia kellene. Nem annyira a stílus miatt, in­kább azért a szellemi környe­zetszennyezésért”, ami min­denütt ott marad a populista po­litikus nyomán. Súlyos károkat tud okozni a „népieskedés” a politikai kultúra tekintetében amúgy sem jelesül felkészült tömegek, a tömeghangulat mér­gezésével. Ezek a károk fáiként az objektív valóság indokolat­lan leegyszerűsítésében, a problémák szakmai szempont­jainak önkényes szelektálásá­ban és igen gyakran a felszínes tudásra épülő vagy éppenséggel tudománytalan nézetek han­goztatásában érhetők tetten. Különösen veszélyes, ha egyes populista jegyek keve­rednek más szélsőséges irányza­tokkal, és így összeadódva a ne­gatív jellemzők, a politikai köz­életben kedvezőtlen összhatást „eredményeznek”. Ilyen lehet a rasszista nézetek, a dema­gógia és a radikalizmus ösz- szekapcsolódása a populiz- mussal. Az egyik legsúlyosabb téve­dés, a radikalizmus és a popu­lizmus elvtelen összekapcso­lása. A radix, latin szó ere­deti jelentésé szerint gyö­kér. Ebből származtatva a radikaliz­mus, határo­zott, „gyöke­res” változta­tást, fordulatot sürgető komoly szándékú politikai magatartást jelöl. A populizmushoz semmi köze, hiszen a radikális megol­dások a gyakorlatban éppen jel­legüknél fogva szorosan kap­csolódnak az objektív valóság­hoz, a szakmai alapokhoz. A populista elemek azonban félreviszik és a valóságtól el­szakadva mindig a szélsőségek egyoldalú szubjektív megköze­lítése kerül előtérbe. A radika­lizmus természetesen mindig veszélyeket rejt magában, hi­szen minden politikai szélsőség előszeretettel kötődik hozzá. A populizmus és a kapcsolódó szélsőségek hibájába adott esetben minden oldalról - jobb és bal - egyaránt elme­rülhet a gyakorlati politikus. Politikai kultúránk lassú fejlő­dése, a gazdaság, a kultúra, tu­domány és az oktatás jelenlegi állapota pedig nagy kísértés a politika szereplői számára, hogy engedjenek az egyszerűsítő, hangzatos retorikának. Csak remélni lehet, hogy a hosszú távra tervező politikus felismeri ezeket a veszélyeket, és a hamarosan beinduló válasz­tási ,kampányhadjárata” során nem alkalmazza a tömegek fél­revezetésének eszközeként ezt a módszert. Hídvégi Péter Keresztényszociális műhely az SZDSZ-szel lejtett násztán­cot. Természetesen a koalíció is - lásd Pécs városát - kudarccal végződött. Ezek után több mint furcsa, hogy éppen ők tetsze­legnek az erkölcsbíró szerepé­ben, ítéletet mondva egy másik pártról. Talán ez a mindenki el­len irányuló vagdalkozás ered­ményezte azt, hogy az MDNP sem helyben, sem országosan megalakulása óta képtelen ki­tömi politikai elszigeteltségé­ből. Ennek a viselkedésnek se­beit tavaly március óta az MDF is viseli. Ézért is tartom fontos­nak, hogy az MDF és a magam álláspontját ebben az ügyben ismertessem. Visszatérve Mária Teréziá­hoz, csak annyit: ez a stílus le­het hogy meg tud osztani; de uralkodáshoz semmilyen szin­ten nem vezet. Ez szinte bizo­nyos! Habjánecz Tibor MDF megyei elnök Dicsér az IMF Úgy bizony, mégpedig min­ket. A Nemzetközi Valuta­alap bürokratái el vannak ájulva a Bokros-csomagtól, annak hatalmas eredményei­től. Tavaly még csak egy százaléknyi volt a gazdasági növekedés, az idén már an­nak a duplája lesz. Fantaszti­kus! Mellesleg tavaly Cseh­országban 5 százalék, Len­gyelországban 7 százalék volt a GDP bővülésének üteme. Az infláció elleni harcért is megkapta a dicséretet a kormány. Az idén „csak” 18% lesz a pénzromlás. Ez is fantasztikus teljesítmény. Mellesleg Oroszországban is alacsonyabb már az infláció rátája mint nálunk. És meny­nyi külföldi tőke áramlik Magyarországra, lelkendezik az IMF. Nos, 60 százalékkal csökkent egy év alatt az ér­kező külföldi tőke nagysága. Az IMF jelentés nem be­szél a 100 milliárd forintnyi kifizetett „sikerdíjakról”, „szakértői díjakról”, miköz­ben a kormány négymilliárd forintot tervezett megtakarí­tani hatezer felsőoktatási dolgozó elbocsátásával. Az IMF jelentés nem említi a félmillió éhezőt, a hárommil­lió nyomorgót, a nyolcmillió szegényt. Meg arról sem tesz említést, hogy már most ki­mutatható a Bokros-csomag negatív hatása az amúgy is katasztrofális népesedési helyzetre. A „Bokros-gyere­kek” első nemzedéke már szokja három hónaposán a bölcsődét. . . Gazdag László „Sanda” Ipsos Sokáig éltem a gyanúval, hogy a Szonda Ipsos eredmé­nyei íróasztalnál születnek. Egy kellemes női hanggal le­folytatott telefonbeszélgetés meggyőzött, hogy bizony té­vedtem. ők valóban kérdez­nek.- „Jó estét kívánok!”- Jó estét! Tessék.- Ne haragudjon, hogy este zavarom. A telefonkönyvből néztük ki a nevét. A Szonda Ipsostól vagyok. Válaszolna néhány kérdésre?” Kaján öröm szállt meg: na végre, most behúzatok egy strigulát Csurka javára. Végre megkérdeztetett a „hiteles át­lag magyar”.- „Szokott ön kőbányai sört inni?- Nem. Pécsett ugyanis nemigen kapni.- Hm. Igen. Akkor meg­kérdezném, szokta-e a Szív Tv-t nézni?- Ritkán.- De arra a reklámra biztos tetszik emlékezni, hogy em­berek dolgoznak, elfáradnak és utána megjelenik egy po­hár habos sör a képernyőn.- Most, hogy mondani tet­szik, rémlik valami.- És mennyiben befolyá­solja ez a reklám? Ugye ilyenkor szívesen megiszik egy pohár kőbányait.- Innék, ha volna. De mint mondtam, a mi környékünkön nem lehet kapni.- De ha lehetne, ugye venne! Vesztettem. Válaszom megalkuvó, elvtelen és színte­len volt: „Igen asszonyom, ha lehetne, vennék.” A kőbányai sör bizonyára megkapta Csurka István he­lyett a megérdemelt strigulát, ahogy azt a megbízók el is várták. Hisz ezért fizetnek. Csurka várhat. Nagy baj nem is történt, hisz emlékezetem szerint a kőbányai nem is rossz sör. De: ugyanez a Szonda Ipsos olyan pártpo­litikai „köz­vélemény- kutatással” traktálja az olvasót, aminek egy egész or­szágra befo­lyása van. Egy nemzetbe szuggerálja be az általa vá­lasztott győztesek és veszte­sek, erősek és gyengék nevét. Felemel, elítél. Lássuk csak: a MIÉP az „egyéb pártok” vé­kony kis tortaszeletébe buj­tatva a 0,5-1% támogatott­sággal kaphat helyet. Azt is megnevezetlenül. (Ennyi a Hősök terére is kimegy bár­mely pillanatban.) Az alábbi hiteles adatsort viszont hely- hatósági választásokon vá­lasztók tízezrei produkálták. Nem a kőbányai sör, hanem a MIÉP polgármester-jelöltjei javára. 1996. november 10. Buda­pest, IV. 10,7%, 1997. február 9. Zalaegerszeg 8,5%, 1997. március 23. Budapest, IX. 15,5%, 1997. április 27. Makó 7,25%, 1997. április 27. Budapest, XI. 9,5%. Ez testvérek között is átlag 10,3%. Ezek után már csak arra lennék kíváncsi, hová bújt ez a 10,3%? A nem sza­vazókhoz? Netán máshová?! Bár az is elképzelhető, hogy a közvélemény-kutatók és a MIÉP szimpatizánsok mindig az utca másik oldalán járnak. Kedves Szonda Ipsos! A politika nyomon követése és a politikacsinálás két külön­böző szakma. A közvéle­mény-kutatásokban ezt együtt művelve manipulációnak hív­ják. De ne legyen ebből ha­rag. Igyunk meg egy üveg kőbányait. Csurka István egészségére. Dr. Balázs Ferenc a MIÉP Baranya megyei alelnöke Szigorúbb büntetést az autólopásért! Az autólopások magas száma miatt feltétlenül szükséges, hogy szigorítsák a jármű ön­kényes eltulajdonításának büntethetőségét - hangzott el a Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési frakciójának keddi sajtótájékoztatóján. Ennek érdekében a képvise­lőcsoport önálló indítványt nyújt be, amelyben a Btk. vo­natkozó részének módosítását kezdeményezi. Szájer József frakcióvezető hangsúlyozta: a szigorításnak lényeges pontja, hogy az ön­kényes elvitelt a módosítással a lopás tényállásával hozzák egy szintre és értékhatárt is megjelölnek. Jelenleg ugyanis a bűnelkövetők azzal védekeznek, hogy nem akar­ták az autót véglegesen eltu­lajdonítani, hanem csak köl­csönvették. Amennyiben a Fidesz indítványát a Parla­ment elfogadja, akkor a jármű önkényes elvitele ugyanúgy büntethető lenne, mint bár­mely más lopás. Országló po­litikusaink gyakran han­goztatják mostanság, hogy „a vál­tozások je­gyében ma nem csele­kedni egyenlő a bűnnel.” E megállapításnak az a bökke­nője, hogy az utóbbi években tett kormányzati intézkedések fölöttébb ellentmondásosak. A mostani társadalmi állapotok kényszerű elviselése közben a népi vélekedésből ugyanis mindegyre kicseng, hogy épp azon tettek sorolhatók a legga- ládabb vétkek közé, melyeket a hatalmi elitek a jobbítás jel­szavával a magyar nép töme­gei sérelmére véghez vittek. A sors különös fintora gya­nánt éltük meg, hogy a kapita­lista privatizációs programot A rendszerváltók tévedései machinációkkal végrehajtó, s vele a gazdaságot rozzant álla­potba taszító, a társadalmat ir­galmatlanul demoralizáló ink­riminált cselekedeteket job­bára olyan tisztségviselők bá­báskodásával követték el, akik a Kádár-rendszer jóvoltából te­remtettek maguknak biztos eg­zisztenciát. Akik nemcsak a rendszerváltást követő hata­lomba kerülésükkel, hanem már az „átkosban” ámították azokat a milliókat, akik politi­kai érdekeinek képviseletére lennének ma hivatottak. Egy­féle álbaloldaliság imitálásával a nép bizalmába férkőztek, s amint tehették, szembefordul­tak vele. A kormányrúd meg­ragadását követően pedig a legelképesztőbb tévedések szereplőivé váltak. Melléfogá­saik között említhetők a mező- gazdasági szövetkezetek okta­lan szétdúlása, a bankszféra privilegizált anyagi helyzeté­nek elismerése, az esélyegyen­lőség rábízása a piacra, az ál­lamot kötelező funkciók fel­adása, a társadalmi igazságér­zet összekeverése az irigység­gel, a közjónak föltüntetett nyakló nélküli pazarlás, az agyonbonyolított és agyonbü­rokratizált adózási rendszer, a demokrácia megvádolása az­zal, hogy a bűnözés és a kor­rupció előretörése okvetlenül vele jár. A rendszerváltásban tüsténkedő mindkét politikai kurzus elitcsoportjának a gaz­daságot érintő legelképesztőbb melléfogása abban áll, hogy a kormányzat gazdaságpolitika alapvető elemeit nem annyira a gazdaság mindenkori állapotá­nak gondos elemzéséből, mint inkább a múlt tagadásából, a régi doktrínák ellenzéséből igyekezett levezetni. Mit gondoljunk ennyi bak­lövés láttán a minimális előre­látás nélkül tévelygő döntés­hozókról, a zsebükre dolgozó érdekhajhászókról és hason­szőrű társaikról? Mind többen kérdezik: az efféle végzetes tévedéseket miért nem kérik számon a bot­csinálta vezetőkön? Talán mert a polgári demokráciákban ez nem szokás. Mi úgy látjuk, egyedül az országgyűlési kép­viselő-választásokon érhető el, hogy a dilettáns megváltó ina­sok, üdvözítő gyakornokok végleg a történelem süllyesztő­jébe kerüljenek. Ehhez azon­ban 1998-ban megfontolt vok­solás szükségeltetik. Elhamar­kodott, érzelmekre vagy hang­erőre alapozott szavazás esetén ugyanis minden marad a régi­ben, továbbra sem remélhetők olyan progresszív változások, melyek a biztonságos jövő ké­pét mindnyájunk számára föl­mutatnák. Emellett azt sem árt fölis­mernünk, hogy a hatalom dics­telen birtokosai az ország tönkretételét célzó felhatalma­zásukat tőlünk nyerték. Mi azt kaptuk tőlük, amit elhamarko­dottságunkért megérdemlünk. Dr. Südi Bertalan szóvivő Munkáspárt 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom