Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)
1997-05-28 / 144. szám
4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1997. május 28., szerda Máris tele a Teleház SELLYE Hogy fémek meg egymás mellett a falusi nyugdíjasok, a fiatalok és a vállalkozók? Nos, erre jó példa az a kezdeményezés, melyet tegnap mutatott be az Ormánság- Fejlesztő Társulás. Bemutatkozott ugyanis a Teleház program (hivatalos megnyitója később lesz), melyre 1 millió forintot nyert a civilközösség az United Way hálózattól, 1 millió 640 ezret pedig az Európai Uniótól. Iskolák, egyházak, ön- kormányzatok képviselői ismerkedtek tegnap a pénzből megvalósított szolgáltatás-kínálattal. Ami máris működik: fax, fénymásoló, színes nyomtató, szöveg- szerkesztés, valamint helyi hívási költséggel Internet- hozzáférés. Ami eztán lesz: Életmód és Nyugdíjas Klub, számítógépes oktatás, turisztikai tanácsadó központ, szociális jellegű cipő- és ruhavásárok és minden egyéb, amit a környékbeliek igényelnek. M. B. E. Hírcsatorna Pécsi közgyűlés. Május 29-én 9 órai kezdettel tartja következő ülését Pécs Közgyűlése. A napirendi javaslatok között szerepel az ön- kormányzat 1996. évi költségvetésének végrehajtása, a Pécs Város Egészségügyéért Közalapítvány létrehozása, a városi energia- koncepció, beszámoló a Pécsett élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről, illetve a városi sportcsarnok elnevezése. Az ülés nyilvános. (b) Ápolónők nemzetközi napja. Tudományos tanácskozást tartanak ma reggel nyolc órától Pécsett az Ápolónők nemzetközi napja alkalmából a Baranya Megyei Kórház szülészet tantermében. Tizennyolc előadás hangzik el az ápolással kapcsolatban. (d) Tárlat a JPTE-n. Az egyetem Továbbképző Központja és a Közelítés Művészeti Egyesület szervezésében ma 15 órakor a Szántó Kovács János utca 1/B. alatt az egyesületi tagok munkáiból állandó kiállítás nyílik. A tárlatot Komor István, a Baranyai Alkotótelepek igazgatója nyitja meg. (m) Hogy kevesebb legyen a bölcsőhalál Fokozott az ellenőrzés a pécsi Gyermekklinikán fotó: laufer PÉCS Ma Magyarországon az újszülöttek 4-5 százaléka az úgynevezett hirtelen csecsemőhalál következtében hal meg. S bár Budapesten a napokban üzembe helyeztek egy mindent tudó készüléket ennek megelőzésére, a vidék egyelőre az ilyesmit nélkülözni kénytelen. A hirtelen csecsemőhalál vagy bölcsőhalál minden előzmény nélkül következik be, mondja dr. Adamovich Károly adjunktus (képünkön), a Pécsi Gyermekklinika Újszülött Intenzív Osztályának vezetője. A nyugati világban ez a második a csecsemőhalálozási okok között. Egyéves korig következhet be, a leggyakrabban a második és a negyedik hónap között. A fiúknál kétszer nagyobb a valószínűsége. Az ilyen csecsemők boncolása során semmit sem lehet találni. Több fel- tételezés él az okokat tekintve: lélegzéskihagyással együtt járó szívfrekvencia csökkenés, idegrendszeri eltérés, széndioxid felhalmozódás, felsőlégúti szűkület hurutos betegség kapcsán, visszacsurgás a gyomorszáj záradék nem zárása esetén satöbbi. Nagyon lényeges, mondja dr. Adamovich, hogy az anyatejjel táplált csecsemők között nem kevesebb az esetek száma, s hogy nem a kötelező védőoltások miatt következik be. Többnyire a teljesen egészséges gyerekeknél fordul elő éjfél és reggel 9 között, tehát az este lefektetett gyermeket reggelre halva találják szülei. Ha a családban volt már ilyen eset, ötször gyakrabban fordul elő testvér esetében, ezért ezeket a gyerekeket vizsgálni kell, s a megelőzés érdekében sok mindent lehet tenni különböző kezelésekkel. Megfigyelték, hogy az esetek döntő többségében hason fekve találták a halott csecsemőt, ezért azon a tendencián, hogy jobb hason altatni a gyereket az esetleges hányás félrenyelésé- nek elkerülése miatt, változtatni kell. A legjobb oldalt vagy háton, megemelt fejjel fektetni. Ma már Magyarországon is lehet az úgynevezett APNOE monitorokat bérelni, s otthon használni, mondja az orvos. Ha bizonyos időtartamig nem lélegzik a csecsemő, a készülék jelez. Ekkor stimulálással el lehet érni, hogy ne csússzon bele a gyerek a halálba. Budapesten a Madarász utcai kórházban tréninget is kap a szülő, hogyan kezelje a gyermekét ilyen esetekben. Cseri László Etel gyereknek, hajléktalannak KOMLÓ A Katolikus Caritas helyi csoportja a város egyik leghátrányosabb helyzetű részén már hosszú ideje működik. Közösségi házukban rendszeresen vannak összejövetelek, korrepetálják a gyerekeket és tartanak részükre foglalkozásokat. A már meglévő helyiségük közvetlen közelében megkapták a már régóta üresen álló egykori fodrászatot is. A belső átalakítási munkákban részt vett a holland World Servantes szervezet is, amelynek tagjai lebontották a közfalak egy részét. Az egykori üzlethelyiség külső részében zuhanyozó és egy pihenőrész kap helyet, amelyet a városban élő hajléktalanok a nap bármely órájában igénybe vehetnek. A tervek szerint egy zárható raktárt, valamint egy főzőhelyiséget is kialakítanak. Az elképzelések között szerepel ugyanis, hogy a későbbiekben a nehéz helyzetben lévő gyerekeknek reggelit adnak, hogy ne éhesen menjenek iskolába. Tervezik azt is, hogy naponta egyszer meleg ételt adnak a hajléktalanoknak. Sz. K. Ipamegyed a vásártér helyén SZIGETVÁR Az egykor oly népszerű, és a környékből sok embert vonzó vásár régi dicsfényéből mindinkább veszít. Napjainkban inkább csak az állattartók keresik fel, a butikosok, a kiskereskedők inkább a piacra húzódnak, miután ott a hét minden napján kínálhatják portékájukat. Vásárt már csak havonta egyszer tartanak, akkor is elsősorban disznókból nagy a felhozatal. Az önkormányzat megörült annak, amikor egy olasz cég azt ajánlotta, hogy megveszi a vásár területét, és ott majd elektronikai összeszerelő üzemet létesít. Beszélik, hogy legkevesebb félezer embernek biztosítanak munkahelyet az új létesítményben. Az adás-vételről most folynak a tárgyalások, és annyi már biztos, hogy a nyár végétől új helyre, a vasútállomástól délre, az egykori állatfelvásárló és -rakodótelepre költözik majd a vásár. Üj helyén jobbak lesznek a működési feltételek, hisz van ott elegendő közmű, műút és kerítés. Maul József városüzemeltetési irodavezető bízik abban, hogy lesz majd helye a vásártérnek, a felszámolásáról semmi körülmények között sem lehet szó. Cs. J. Nem üzem - de lakások sem? MOHÁCS Az Eötvös utcai Tüdőgondozót vétek 8 millióért eladni, garzonokat alakítsanak ki - mondták a képviselők. A múlt év őszén hozott ön- kormányzati határozatot értelmében hozzájárultak a Tüdőgondozó épületének eladásához. Ebből 8 milliós bevétellel kalkulált a kórház, s a pénzt a betegellátó részleg intézményen belüli áthelyezésére szánta. A megoldással a kórházi elhasználódott röntgen mellett, házon belül egy második nagyobb biztonságot adna a betegek vizsgálatához. Többször meghirdették a házat, és a közelmúltban akadt rá egy vevő: az osztrák úr vételi szándékot jelentett be, egyúttal közölte, hogy a szükséges átalakítási munkálatok után termelő tevékenységet kíván ott folytatni, több dolgozót foglalkoztatva. A tegnapi ülésen viszont a képviselők visszavonták korábbi határozatukat, s kimondták: a ház egyelőre nem eladó. A hozzászólásokból úgy tűnt, némileg kevesellik a vételárat, aztán eszükbe jutott az is, hogy 6-8 garzonlakás kialakításával csökkenthetnék az önálló otthont igénylők hosszú névsorát. Bár javaslatként elhangzott az is, hogy vegyenek az átlag másfél millióért kínált lakásokból másutt a városban. Döntés júniusban várható, de a 8 milliót a kórháznak az áttelepítésre fizeti a város. Berta M. Nagykövet a határhelyzetről A magyar átutazókat gyakran éri inzultus mostanában a jugoszláv határon. A kialakult helyzetről, megoldásáról kérdeztük a Pécsett járó jugoszláv nagykövetet.- A jelenségről a nagykövetség is kapott híreket, ezért államközi tárgyalásokat kezdeményeztünk a probléma megoldására - mondta dr. Balsa Spadijer (képünkön). - Meggyőződésem, hogy a gondok oka elsődlegesen az átkelőhelyek zsúfoltsága, és a tervezett új átkelők megnyitása alapjaiban tenné kezelhetővé a problémát. Ugyanakkor mindkét részről a dolog emberi oldalát is át kell tekinteni. Ugyanúgy elfogadhatatlan a vámos túlkapása, mint az utasok árukiviteli szabálysértése - elemezte a helyzetet a nagykövet. A jugoszláv delegáció a délszláv háború befejezése óta először, kifejezetten kapcsolatépítő céllal érkezett Baranyába. Örömmel vették, hogy mind gazdasági, mind pedig oktatási, kulturális területen kedvező volt a fogadtatás, eredményesen tárgyaltak a civil és a gazdasági önkormányzatnál, az egyetemen is. A látogatás eredményeként népes szerb üzleti delegáció érkezik a Pécs Expóra. K. E. Mehetnek a menekültek Hatezren érdeklődtek, de csak harmincán indultak eddig haza Baranyából. A dél-baranyai, a kelet-szlavóniai és nyugat-szerémségi menekültek hazatérésének alapfeltétele, hogy regisztráltassák magukat a horvát menekültügyi hatóságnál, és rendelkezzenek a horvát állampolgárságot igazoló dokumentumokkal. Erről tájékoztatta kedden a Pécsett és környékén élő horvátországi menekülteket az ENSZ menekültügyi illetékese. Gerard Fischer közölte, hogy a horvát hatóság a regisztráltakat tizenöt napon belül ellátja a szükséges bizonylattal, és tájékoztatja őket hazatelepülésük részleteiről. A délszláv háború miatt a magyarországi Baranyában menedéket kért horvát állampolgárok közül eddig több mint hatezren érdeklődtek a hazatérés lehetőségei felől, de egyelőre még harmincán sincsenek, akik visszatértek elhagyott otthonaikba. Áz áprilisi horvát helyhatósági választások eredményei alapján a jövő héten már működnek a térség új önkormányzatai, és fokozatosan visszatér a horvát közigazgatás is - tájékoztatta a menekülteket Gerard Fischer. MTI Népesség és nemzetiségek Először rendezték meg tegnap Pécsett a Baranya Megyei Levéltári napot, melyen a megye 1694 és 1960 közötti népességi és nemzetiségi viszonyairól tartottak előadást a kutatók. Ki gondolná, hogy a XV. században Baranya egész lakossága annyi volt, mint ma a megyeszékhelyé? Közel 40 ezer család lakott a középkori Baranyában, 600 faluban. A török hódoltság korában azonban, a XVI. század második felében már csak alig 16 ezer család maradt itt, de száz évvel később, a török iga alól felszabadult területeken még annyi sem: mindössze 4000 család élt 293 településen. Az 1711 körüli összeírás pedig csupán 1200 családot talált az egykor hatalmas és gazdag megye felégetett, harcok sújtotta földjén. Többek között erről is szólt a levéltári nap egyik előadója, Iván Orsolya. A demográfiai viszonyok változását rajta kívül több kutató is elemezte, míg délután a polgárosodás kora utáni nemzetiségi változásokról volt szó, így például Mohács etnikai képéről, a délkelet-dunántúli kitelepítésekről, a megye cigányságának helyzetéről a tanácskorszak elején. A hazai előadók, a levéltár mostani és régebbi munkatársai mellett az Eszéki Történelmi Levéltárból is érkezett vendég.- A levéltári munkánk során felhalmozódott egy olyan tudás, mely már a nyilvánosságra érdemes - indokolta a minikonferencia létrejöttét a Baranya Megyei Levéltár igazgatója, dr. Odor Imre (képünkön). - A téma iránt a megújuló helytörténeti kutatások miatt is óriási az érdeklődés. A levéltár, mint tudományos műhely, 1968 óta egyébként rendszeresen ad ki szakmunkákat, kiadványokat. A mostani találkozót hagyományteremtőnek szánjuk, s tervezzük, hogy az elhangzott előadások egy részét egy történeti demográfiai kötetben meg is jelentetjük. Hodnik I. Gy. Virágzó város - Szigetvár főutcáját, köztereit virággal díszítik a városgondokság parkgondozói, örömet szerezve ezzel az itt lakóknak és a turistáknak fotó: müller andrea
