Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)

1997-05-27 / 143. szám

1997. május 27., kedd Háttér - Riport Dlinántúli Napló 9 Vissza a magyarság gyökereihez ínyenc, nagykövet, szerzetes, Szent Lázár lovag: dr. Cey-Bert Róbert A Gasztronómiai Világszövetség elnökeként a dél-somogyi szü­letésű dr. Cey-Bert Róbert az ízek, zamatok világának avatott ismerője. A többszáz éves vízimolnár család gyermeke leg­alább olyan kalandos, izgalmas életet mondhat magáénak, mint a történelmi korok nagy világutazói.- A Gasztronómiai Világszö­vetség elnökévé tavaly ősszel választották Mexikóvárosban. Nyolc kiváló konyha, a kínai, a thaiföldi, a japán, a francia, az olasz, a spanyol, a mexikói és a magyar képviselője szavazott ott önre. Honnan az étkezési kultúrában való jártassága?- Egyetemi tanulmányaim alatt, de már gyermekkoromban is érdekelt a magyar ősvallás, a sámánizmus, s minden, ami ez­zel összefügg. így az étkezési szokások is, melyeknek eredete a magyarság őstörténetébe nyú­lik vissza, amikor a táltosok még áldozatokat mutattak be. A régi kultúrákban az étkezés mindig áldozati cselekmény is volt, ilyenkor kérték a szelle­mek áldását, a jó szellemeknek pedig megköszönték a segítsé­get. Amikor 1956 után kül­földre mentem, Genfben és Franciaországban jártam egye­temre. A diplomamunkámat is az étkezési pszichológiából ír­tam.- A Távol-Keleten is járt, Hongkongban, Japánban, Thai- földön hosszabb ideig élt. Mi késztette rá, hogy ne csak gasztronómiai fesztiválokat szervezzen ott és luxus szállo­dák tanácsadója legyen, hanem buddhista szerzetes is?- Szerettem volna jobban ér­teni a keleti lelket. A távol-ke­leti őserdőkben kis népekkel ta­lálkoztam, és táltosokkal, sá­mánokkal is. A buddhizmus mint filozófia érdekelt. Szerze­tessé a bangkoki királyi kolos­torban szenteltek fel, utána pe­dig három hónapig remeteként éltem. Amikor a hitről beszé­lek, nemcsak a vallásos hitre gondolok. Hiszek abban, hogy a jótettek útját kell járnunk, s hogy nem csak egy út vezet az Istenhez.-A burmai őserdőben él a félmilliós karenni nép. Ez a ki­sebbség miniszterévé és nagy­követévé is választotta önt. Mi­ért vállalta fel ügyüket?- Világéletemben fellázad­tam, ha a gyengébbeket, a ki­csiket ütötték, bántották. Ezt a népet 1948 óta fizikailag akar­ják tönkretenni, a földjükön ta­lálható rubin, zafír, arany és az őserdei keményfák miatt. Elér­tem, hogy felvegyék őket az ENSZ-ben nem képviselt népek és nemzetek sorába. A nyári vi­lágkonferenciánkon én képvise­lem őket.-Jól tudom, hogy lazarita lovag, s hogy avatására Mind- szenthy hercegprímás ajánlá­sára került sor?-így van. 1972-től sokszor találkoztam vele míg élt, és ahol csak lehetett, kiálltam mel­lette. 1974-ben javasolt a lova­gok közé, ma is hálás vagyok érte. A rend egyébként elsősor­ségeiről. Azt mondja, felemel­kedésünket a turisztikára, s a hazai konyhára kellene építe­nünk, ha már tengerpartunk és hegyóriásaink nincsenek. Mi kellene még a véleménye sze­rint ahhoz, hogy végre kihasz­nálhassuk adottságainkat itt, Európa szívében?- Utazásaim tapasztalatai alapján állíthatom, hogy mi magyarok a világ legpesszimis­ban a leprások megsegítésével foglalkozik, a számukra gyűj­tünk pénzt, adományokat a vi­lágban.-Európaiként ismeri a nyu­gati kultúrát, s élete során ta­lálkozhatott a keleti fdozófiák- kal is. Mi a legfőbb különbség a kettő között?-A nyugati civilizáció csak az anyagi világban keresi az ér­tékeket. Mindez az étkezésben is megnyilvánul, gondoljon csak a gyorsbüfé-hálózatokra, ahol a gyorsaság, az olcsóság, a forgalom a lényeg. Keleten még egy kevéssé tanult kínai is jól tudja azt, hogy a hosszú élet, az egészség, sőt még a szerelmi képesség titka is attól függ, hogy az étkezést az istenekkel való kommunikációnak tekin- ti-e. Ehhez képest a nyugati ét­kezési kultúra szinte barbár. Az én táltostanítóm azt mondta ne­kem: amikor eszed az áldozati rizst, gondolj a növényre, mely feláldozta érted az életét. De ugyanez vonatkozik mondjuk a tokaji aszúra is.- Mindig derűlátással nyi­latkozik a magyar nép lehető­tább népe vagyunk. De ez nem is csoda, ha valaki elfelejtette a világ másféle természetét. A mi népünk most lelkileg beteg, el­veszítette a hitét, nem tud örülni a szépnek, egy tájnak, egy festménynek, az íznek, egy mondatnak. Kevés a lelkiség, a jóság, a társadalmunk kilúgo­zott, elsüllyed a pénz, a vagyon, az anyagiság utáni harcban. Az esélyünk csak az lehet, ha visz- szatalálunk a magyarság régi gyökereihez, a hithez, lelki­szellemi értékeinkhez.- 58 éves, két gyermeke van. Most Bárdudvarnokon él, de beutazta a világot. Volt, hogy őserdőben harcolt a burmai járőrrel, másszor fejedelmi fo­gásokat kóstolt. Mit mondana magáról, független lélek vagy magányos?- Talán mind a kettő. A jávai királyi családban van egy múlt- balátó képességű asszony. Ő elmondta, hogy az előző tíz éle­temben síkságon lát engem, ba­rangolni, mint egyedüli lovast, s mindig egy sólyom repül fe­lettem. Hodnik Ildikó Gy. Színes világ Tito elefántjai gazdát keresnek Tito elefántjai eladók vagy örökbe fogadhatók. A két ormányos, amelyet a néhai jugoszláv vezető hagyott örökül Horvátországra, egyre nehezebben viseli a bezártságot a Tito egykori birtokán kialakított nemzeti parkban. A zágrábi sajtó be­számolói szerint a Brioni Nemzeti Park úgy döntött, hogy áruba bocsátja Sonit, a 27 éves indiai hímelefántot és társát, a 25 éves Lenkát. Tito Indira Gandhi néhai in­diai kormányfőtől kapta ajándékba az elefántbikát, amelyet megtartott az Ad­riai-tengeri szigeten lévő nyári rezidenciáján. Tito maga köré gyűjtött más ritka állatokat is, így leopárdokat, tigriseket, medvéket és kü­lönféle madarakat. 1980-ban, halála után az állatok nagy részét szétosztották a tagköz­társaságok között. A Brioni- szigeten lévő állatkertet a mai napig is egzotikus álla­tok népesítik be, s látszólag kedvelik a mediterrán klí­mát. A két elefánt azonban egyre több jelét adja annak, hogy szűknek érzi a 642 négyzetméteres karámot - írta az AP. Csuti János jegyzete Magány A diszkósok péntek és szom­bat este 9-10 körül mennek a 6-os és 7-es busszal a pécsi Kertvárosból a centrumba. Izgulnak, hetvenkedéssel és kötözködéssel igyekeznek palástolni feszültségüket. Féltékenykednek, és meg­jegyzik, hogy az csak gör­deszkás, míg a másik bőr- dzsekis, és az már valaki. A gyengébb nem képviselői izegnek-mozognak, teszik- veszik magukat, élvezik a ha­tást. Le-fel ugrálnak, egymás ölébe huppannak, a srácokat sem kímélik, aztán zsákként dőlnek a testek. A postavöl­gyi diszkózókat a 41-es járat hozza, amelyen a lányok fel­szállás után mindegyik ga­vallért megpuszilják. Vihog­nak, szemek villognak, egy­más mellé ülnek szégyenlő­sen. A kalandokat sejtető éj­szakába siet mindenki. Mu­latságba menni ugyanaz a rí­tus, mint évszázadokkal ez­előtt, hisz kilépünk a világ elé, párt keresünk: titkon az egyetlent. Feltűnt többször is egy lány, aki kirítt a sokaságból, mert odaadóan bújt a párjá­hoz. Látszott, hogy az a nő, aki férjet és gyereket akar konok jósággal, makacs hű­séggel. Szemében ott bújt a magányosság, szomorúsága pedig az örök áldozatválla­lást sejtette. Minek ennyire kimutatni érzelmeinket, rö- könyödött meg restellkedve a lovagja. Találkoztam diszkó utáni vagányokkal, amint a pécsi állomás sínéin vágtak át. Be­ordítottak a kupéba, grimaszt vágtak, szemük kidülledt: de már erőltették a mókát. Bár­melyik sírva tört volna ki, ha egy jó szó érinti a lelkét. Lelkünk egyedülléte, hitünk gyengesége ellen is kell a tánc, az éjszakai társkeresés - legyünk ifjak, vagy halállal farkasszemet néző öregek. Nehéz ez a fajta önmegvaló­sítás is, mintha születnénk és meghalnánk egyszerre, pedig az egészet csak szórakozás­nak képzeljük, mikor a disz­kóba megyünk. A MOFA a saját szennyvizéről Lapunkban nemrég Mohács város kommunális szennyvíz- tisztójának ügyével foglalkoz­tunk, minek kapcsán óhatatla­nul is szóba került a Mohácsi Farostlemezgyár Rt. saját szennyvize, illetve annak tisz­títási lehetősége. A jobb hely­zetértékelés végett Szántó De­zső, a MOFA vezérigazgatója (képünkön) fejtette ki állás­pontjukat. A MOFA Rt. vezetése 1994-ben szándéknyilatkoza­tot tett az önkormányzat mű­szaki szakembereinek, hogy hajlandó „beszállni” egy kö­zös, a MOFA-szennyvíznek is megfelelő szennyvíztisztítómű megépítésébe. Abban, hogy a mohácsi szennyvíztisztító technológiá­jának kiválasztásakor a dön­téshozók miért a jelenlegit vá­lasztották, valószínűleg az is közrejátszott, hogy az eredeti­leg a szennyvíztisztító meg­építésére vállalkozott UTB holland-magyar kft. is azon a véleményen volt - a MOFA- szennyvíz bevizsgálása után -, hogy azt önállóan, a városi szennyvíztől elkülönítve kell megtisztítani. A szennyvíz tisztíthatósá­lemezgyártás gának és az elvárt vízminő­ségnek a függvénye az alkal­mazandó technológia - ezt nem sikerült összhangba hozni ebben az esetben. A MOFA szennyvizé­vel kapcsola­tos tévhitek eloszlatásá­hoz azt kell tudni, hogy a MOFA-nál nedves eljá­rású farost­folyik, amely nagyon vízigényes. Például a faapríték alapanyag csatorná­ban történő üzembe szállítás­kor és más munkafolyamatok­nál is. Ezen technológiai folyama­tok során a fából kioldható ré­szek és a kisméretű rostok a vízbe kerülhetnek. Ez a MOFA fő szennyező forrása, a fából kioldódó természetes anyag: csak ezen természetes szerves anyag mértéke, vagy ahogy a hatóság fogalmazza, a „kémiai-oxigénfogyasztás” ér­téke haladja meg a MOFA szennyvíz Dunába történő be­vezetésénél a 3/1984 OVH számú rendelkezés területre vonatkozó határértékét. 1992- ben a vállalat az ipari szeny- nyező anyag csökkentésére bentonit és polimer oldó-ada- goló berendezést telepített, amelynek üzemeltetésével szennyvizünk lebegőanyag­tartalmát sikerült jelentősen csökkenteni. A visszatartott lebegő rostanyag a farostle­mezben hasznosul. Összegezve: a MOFA szennyvíz nem mérgező, a be­fogadó Duna vizét csak a fá­ból kioldódó természetes anyagokkal terheli, így annak vízminőségét csak kis mérték­ben befolyásolja. A szenny­vízbevezetés helye, módja (sodorvonali bevezetés), a hí­gítás mértéke (több, mint 12 000-szeres) is biztosíték arra, hogy kijelenthessük, szenny­vizünk a városra, a kutakra, a strandra nem jelent veszélyt. A Duna élővilágára kis mér­tékben káros, mert a szerves­anyag lebontásához oxigént von el a vízből. A gyár jelenleg több káef- tével áll tárgyalásban a szennyvíztisztítási problémái­nak megoldása érdekében - mondta Szántó Dezső vezér- igazgató. Harry herceg bukdácsol Bár a pedagógusok és a pszi­chológusok azt állítják, hogy a másodszülöttek rendre okosabbak és tehetségeseb­bek, mint az idősebb testvé­rük, a Windsoroknál ez is másképp van, mint a közön­séges halandóknál. Míg ugyanis Károly trónörökös nagyobbik fia, Willy kiváló tanuló Etonban, addig 12 éves öccsének, Harrynek meggyűlik a baja a sulival, királyfihoz méltatlan módon egyszer már meg is bukott. Mamája, Diana hercegnő mégis aggódik, hogy kisfia rá ütött. Hajdan a hercegnő is meglehetősen rossz tanuló volt, nem véletlen, hogy mi­előtt a királynő menyévé lé­pett elő, csak segédóvónősé- gig vitte. Holló a hollónak... A férfi eladta a volt házát, hogy annak árából megvehesse az általa kinézett másikat. Jog­ban járatlanként a papírmun­kákkal ügyvédet bízott meg. Fizeti is az árát.-Az ügyvédünk elmagya­rázta, hogy az eladási és a vé­teli ár közötti különbség alap­ján az illeték nem lesz több nyolcezer forintnál. Majd ha­nyatt estünk, amikor az ille­tékhivatali értesítésben az ügyvéd által közöltnek több mint tízszerese szerepelt - me­séli indulattal.- Ki tévedett?- Kiderült, hogy az ügyvéd, ő meg letagadja a korábban közölt alacsony összeget. Amikor megmutattuk a ne­künk küldött levelét, melyben a nyolcezer forintos várható il­letéket említi, megvonta a vál­lát. A járandóságát megkapta, tévedéséért semminemű fele­lősséget nem vállal. Hiába for­dultunk más ügyvédhez jogor­voslatért, hogy az ő műhibájá­nak ne mi igyuk a levét, volt, Helyszínelés. Az egyik autós hozza a hírt: még néhány órán át zárva tartják az utat, kerül­jünk amerre csak lehet. Fiatal nő értetlenül fakad ki: „Ha már elzárják az utat a for­Szálkák aki csak annyit mondott: holló a hollónak nem vájja ki a sze­mét. Útlezárás Halálos közúti baleset miatt áll, és az újonnan érkezőkkel egyre csak gyarapszik a kocsi­sor. Az első kocsi előtt bor­zalmas látvány tárul az addig elballagó kíváncsi autósok és családtagjaik elé. Roncs, leta­kart halottak, egy család. galom elől, legalább jelölné­nek ki kerülőutat, terelnék arra a forgalmat!” Megfordulnak, indulnak visszafelé a kocsik. Toronyiránt, úttalan utakon, mezei dűlőkön igyekszünk va­lahogy a baleseti helyszín után visszajutni a főútra. Elégedett beosztott A fiatalember hozzáértéssel javítja a gépet, látszik rajta, él­vezettel dolgozik. Szóba ho­zom az általam ismert főnökét, kérdve, vezetőként nem sza- ladt-e el vele a ló.- Joggal követel, elvégre az ő pénze van a vállalkozásban. Szerencsénk van. Jó csapatot hozott össze, de abban is, hogy nincsenek főnöki rigolyái, ökörségei, a beosztottakat csak azért is gyötrő hülye főnöki húzásai. O valójában egy közü­lünk. Neki is az a fontos, hogy jól és megbízhatóan dolgoz­zunk, és tartsuk magunkat az ügyfélnek adott határidőhöz. Nálunk az ügyfél és nem ő az isten. Keresünk is tisztessége­sen. Mindenkinek így a jó! A mester Még mindig alig jut szóhoz a meglepetéstől. Villanyszerelőt hivatott, mert az automata biz­tosíték hibája miatt áram nél­kül maradt a hétvégi háza.- Gyakorta vagyok kényte­len ezért-azért mestert hívni, már-már hozzáedződtem, hogy az érkező szakember megállás nélkül szapulja az ismeretlen elődjét, hogy az milyen kontár munkát végzett. Nekem eleve gyanús az ócsároló típus. Szó­val jött a villanyszerelő, időn­ként csóválta a fejét az alulter­vezett hálózat - kiderült, az egyik szétégett csatlakozás okozta a tartós rövidzárlatot - és a hűtőszekrényt ellátó védő­földelés nélküli konnektor lát­tán, de egyetlen becsmérlő szó nem hagyta el a száját. Csak dolgozott megállás nélkül. Amikor végzett, kibújt belő­lem a kisördög, megkérdez­tem, hogy ennyi szakmai mel­léfogás láttán miért nem szidta ő is a hibát hibára halmozó elődöt?- Minek? Attól én még nem vagyok jobb szakember. B. Murányi László « t > t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom