Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)
1997-05-24 / 140. szám
8 Dünántúli Napló Kultúra - Művelődés 1997. május 24., szombat Hírcsatorna Népzenei találkozó. A Pécs-baranyai Kórusok és Zenekarok Szövetsége a Pécs-baranyai Kodály Társaság és a Vasasi Általános Iskola ma 16 órakor népzenei találkozót rendez a Vasasi Művelődési Házban. Posztumusz könyvbemutató. Arató Károly „Hol a dallam?” című, a Pannónia Könyvek sorozatban megjelent könyvét mutatják be május 26-án 18 órakor az Origó Kft. Komlói út 94-96. szám alatti termében. Az alkotót és életművét Szirtes Gábor, a könyv szerkesztője és kiadója valamint Tüskés Tibor író méltatja. Jubileumi hangverseny. A 40 éves jubileumát ünneplő pécsi Művészeti Szakközépiskola hangversenytermében május 30-án 19 órakor az iskola egykori növendékeiből és barátaiból alakult szimfonikus zenekar ad hangversenyt. A zenekart Ligeti András vezényli. Gyermekvilág ’97. A Pécsi Ifjúsági Házban május 24- én 16 órai kezdettel „Gyermekvilág ’97” címmel az országos gyermek szépség- és tehetségkutató verseny elődöntőjére kerül sor a Wimmere Line Design Studio rendezésében. A műsorban fellép Barry White Junior. Polonisztikai képzés. A napokban dr. Edward Sta- churski, a Krakkói Pedagógiai Egyetem professzora tartott bemutatkozó előadást a JPTE Szláv Filológiai Tanszékén. A professzor szeptembertől dolgozik a tanszéken, amely polonisztikai képzési programot dolgozott ki a lengyel szakos képzés bevezetésére. A német kisebbség kultúrájáért. Május 30-án délelőtt a hannoveri Bismarck Gimnázium küldöttségét várják és fogadják Pécsett a Lenau Házban. Ez alkalomból Hábel János a Lenau Egyesületnek a magyarországi németség kultúrájában, közművelődésében betöltött szerepéről, Gyúrok János pedig a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogi és kulturális helyzetéről tart előadást. Szerzői est. Június 4-én 16 órakor a pécsi Kiss Attila magánmúzeum irodalmi szalonjában Baranyi Ferenc József Attila-díjas költő tart szerzői estet. Futnak a képek A várost reprezentáló nemzetiségiek viseletéi is láthatók FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Mohács népei és művészei A mozi körgalériáján négy egységre tagolható állandó kiállítást nyitottak egy hete. A nagyszabású munka szervezője Köveskuti Péter, a Bartók Béla Művelődési Központ népművelője volt, a rendezéshez szakmai segítséget nyújtott Begovácz Rózsa és Lantosné dr. Imre Mária, a megyei múzeumok igazgatósága munkatársai. A kilenc felöltöztetett bábu közül a város legnépesebb nemzetiségeinek egykori viseletét, a sokácokat, a németeket és a katolikus magyarokat férfi és női párral, a kálvinista magyarokat, a szerb nemzetiséget és a cigányságot a nők öltözéke reprezentálja. Külön teremben kaptak helyet a jellegzetes fekete kerámiák, s a ma alkotó mesterek munkái mellett ott vannak az 1975-ben elhunyt Horváth Jánosnak, a népművészet mesterének a lakosság köréből összegyűjtött alkotásai is. A Kolbe Mihály festőművész hagyatékából korábban látott kiállítást kilenc, eddig be nem mutatott művével egészítették ki. Itt kaptak helyet az álarcfaragók munkái és egy busóbábu is. Berta M. Könyvek, kiadók, terjesztők 2. Két százaléknyi Baranyából Pécsi célok: szépirodalom, a régió értékei, sikerkönyvek A könyvkiadás a terjesztéshez hasonlóan a rendszerváltáskor bekövetkezett pillanatnyi megtorpanás után új lendületet vett. Pécsett ez azt jelenti, hogy az 1989 előtt itt kiadott évi tíz könyv helyett ma hússzor annyi kerül ki innen a boltok polcaira. Pécsett működik Magyarország jelenleg egyik legnagyobb szépirodalmi kiadója is. Ez a Jelenkor Kiadó, melynek ügyvezetője, Csordás Gábor elmondta: • - A magyar írók fele nálunk jelenik meg. A kéziratok háromnegyede ismert szerzőktől származik, de vannak elsőkönyves vagy kevéssé ismert íróink is. Harminc-negyven könyvet adunk ki évente, és ez nemzetközi méretekben is jó arány. Éhes multik a piacon A Jelenkor Kiadó általában 1000 példányban jelentet meg egy-egy munkát. Ahhoz, hogy egy könyv behozza az árát, 2500-3000 példány kellene. A különbséget csak támogatással, pályázati pénzek megszerzésével lehet kompenzálni. Csordás Gábor szerint a legnagyobb baj az, hogy ma a kulturális szférában teljesen visz- szaszorult a könyvkiadás, az e területhez tartozó könyvek csak a piac 10-15 százalékát birtokolják. Magyarországon a privatizáció során a nagy nemzetközi cégek szinte teljesen átvették azokat a kiadói profilokat, melyek pénzt hozhatnak, így többek között a lexikonok, szótárak, az igényesebb lektűrirodalom kiadásának lehetőségeit. Az országban mellettük ma sok a kis kiadó, Csordás Gábor szerint túlságosan is sok. Ez azt jelenti, hogy a támogatás is szétaprózódik. A multikhoz képest kis kiadók szinte nem tudnak betömi a profitot termelők közé. A Jelenkor is mindössze évi 14 milliós költségvetéssel dolgozik. Ott takarékoskodnak, ahol tudnak, például azon, hogy több könyvüket egyidőben jelentetik meg, s így egyszerre tudják ezeket szállítani, teríteni. S hogy hátrány-e vagy előny vidéken lenni?-A költségek, a rezsi szempontjából jobb, hogy nem egy drága nagyvárosban vagyunk - állítja Csordás Gábor. - Ugyanakkor szellemileg kimaradunk néhány csoportból, irányzatból is. Bár néha jobb, hogy ezeknek az érdekeit nem kell számításba vennünk. Amikor arról beszélünk, hogy a szocialista időszakban a könyvpiacon a 10-12 ezer példány sem volt ritka egy-egy munkából, kiderül, hogy 2 ezernél több akkor sem igen fogyott el belőle. Biztosra menni Ennyi számít sikernek a Pannónia Könyveknél is, ahol a szerkesztőség vezetőjével, dr. Szirtes Gáborral beszélgettem.-A kiadók kockázata megnőtt. A kereskedelemben a bizományos átvétel vált általánossá, ami azt jelenti, hogy a bevétel egy része csak lassan folyik be hozzánk. A tőkeforgalom lelassul, kénytelenek vagyunk a biztosra menni. Vagyis: csak annyi példányt nyomatnak, amennyi biztosan elfogy, ha szükséges, inkább utánnyomások születnek. A Pannónia Könyvek idáig több mint 110 címet jelentetett meg. Olyan munkákat válogatnak, melyek Baranya, illetve a régió rendkívül gazdag kulturális és tudományos örökségét ápolják, az itt élő és élt alkotók szellemiségét visszaadva. Elsősorban kortárs irodalmi munkák, művészeti kiadványok és történelmi tárgyú könyvek szerepelnek a listán. Az anyagi hátteret a pályázati pénzek jelentik, illetve, ahogyan a szerkesztőségvezető fogalmaz, a „szegények összefogása”, vagyis azon cégeké és magánszemélyeké, akik a helyi könyvkiadásért már korábban is sokat tettek. Az üzletpolitikájukkal kapcsolatban dr. Szirtes Gábor azt tartotta legfontosabbnak:-Jelszavunk a megbízhatóság, a színvonal, a szakszerűség, a pontos szállítás és a jó minőség. A közönségre figyelve Az előbbiektől eltérően alakult a pécsi Alexandra Kiadó története. A tulajdonos, Matyi Dezső utcai könyvárusként kezdte. Vállalkozásának az Agykontroll című kötet megjelenése adott lökést, melynek pécsi terjesztését átvállalta a si- kerkönvv kiadójától. A könyvkereskedelembe kerülve betartotta az alapszabályt, mely minden vállalkozás gazdaságosságának titka: egy fillért sem vett ki. A másik elv pedig:- Legyél meggyőződve arról, hogy abban, amit csinálsz, te vagy a legjobb. Kiadóként Matyi Dezső elsősorban a saját ízlésében bízik. Mint mondja, átlagembernek tartja magát, s úgy gondolja, ami neki tetszik, az esetleg másoknak is örömet szerezhet. Elsősorban szépen illusztrált külföldi ismeretterjesztő könyveket ad ki, melyeket maga fordít- tat, majd hazai és külföldi nyomdában készíttet el. Egyre több azonban a saját ötletben és kivitelezésben megjelenő munka is. Az Alexandra Kiadó nem titkolja, hogy széles olvasóközönség igényeit szeretné kielégíteni. Ez azt jelenti, hogy ma már sokkal érzékenyebben kell figyelni az olvasók igényeinek, érdeklődésének változásaira, mint a kiadók számára kockázatmentes időben, a rendszer- váltás előtt. Hodnik Ildikó Gv. Dénes Gizella nyomában Az 1975. november 24-én Pécsett elhunyt, a maga korában nagy népszerűségnek örvendő Dénes (Deutsch) Gizella író, újságíró. Fekete László, a komlói Kossuth-bánya nyugdíjas geológusa sok időt áldozott arra, hogy az írónő életében, működésében föllelhető homályos foltokat megvilágítsa. Elolvasta műveit, járt életének fontos színterein, számos ottani emberrel beszélt, akik adatokkal segítették, végigtanulmányozta a könyvtárakat, írásai, művei után kutatva, áttanulmányozott minden olyan lexikont, összefoglaló munkát, ahol Dénes Gizella műve megjelenthetett. A róla szóló teljes bibliográfiát a Baranya Megyei Könyvtár adta ki. Ez a munka teljes képet ad az 1897. június 25-én született írónő életművéből, aki 20 000 könyvoldalra terjedő irodalmi munkásságot hagyott hátra, s azóta méltatlanul háttérbe szorult. Hamvai a pécsi temetőben nyugosznak, s vannak, akik gondozzák sírját. Jó lenne, ha Mecsekjánosi és Ócsárd után Pécs is emléktáblával tisztelegne emléke előtt születésének centenáriumán. Dr. Vargha Dezső Könyvkiadás Pécsett 1993-1996 között 19 ,584 Országos Pécsi Kiadott könyvcímek Kiadók száma Pannónia Egyéb 81 Alexandra 123 Jelenkor 154 226 Pécsi kiadók kiadott könyvszámai (db) 8-10 Éves pécsi könyvkiadás a rendszerváltás előtt 190-200 Éves pécsi könyvkiadás a rendszerváltás után FILMJEGYZET Az a keserű-mámoros forgatag A Beart és Auteuil házaspár a filmben (és az életben is) Az Egy francia nő első pillantásra a klasszikus, érzelmes melodrámák hagyományát folytatja: egy életen át tartó szerelmi háromszög történetét meséli el. Hősnője egy boldogboldogtalan asszony, aki nem szereti a férjét, ám mégsem képes szakítani vele, de azért kitart a szeretője mellett is, majd futó kalandokba menekül, s végül belehal, mikor kedvese el- hunytáról értesül. Ki ez az asszony? Léha, könnyűvérű teremtés, vagy szerencsétlen áldozat? Gyenge nő, sérült lélek, vagy inkább nagyon is erős, sőt öntudatos karakter, aki bátran követi ösztöneit, és vállalja szexuális vágyait? A film leginkább azért számíthat mindvégig a néző érdeklődésére, mert nem óhajt egyértelmű választ adni ezekre a kérdésekre. Ez a nyilván tudatosan vállalt talányosság szorosan összefügg a képi elbeszélés szubjektív nézőpontjával. Úgy tűnik, mintha a hősnő kisfia lenne a film narrátora, s csakugyan, a képeket záró közlemény is sejteti, hogy a rendező halott anyjának állított emléket. S a cím tanúsága szerint sok más honfitársnőjének is. Mintha egy huszadik századi Bováryné sorsa bontakozna ki előttünk. Ezt a rejtett párhuzamot erősíti meg a záró képsor, mikor a férj Jeanne halála után, annak személyes holmijait nézegetve, megérti az asszony halálának (és életének) titkát. Ám a film, ha közelebbről megvizsgáljuk, nemcsak Flaubert-t idézi, akit a Szalambó miliőjét eszünkbe juttató, antik romok közt játszódó jelenetben név szerint említenek is, hanem Francois Truffaut remekére, a Jules és Jim-re is utal. Jeanne valójában e mű Catherine-jának örököse, mintha a lánya lenne. Az az asszony is két férfi közt őrlődött, az egyik francia volt, a másik német, mint ezúttal is, ott az első háború, itt a második adja a történelmi hátteret. De Régis Wargnier, akit az Indokína rendezőjeként ismert meg a világ, nem követi szolgaian Truffaut-t, csupán finoman rá-ráhangolódik a mester hullámhosszára, ami helyenként fájdalmas öniróniával tölti el a képeket. Mert azért ez mégsem a Jules és Jim és nem is Az utolsó metró. De nem is lehet. Mert ahogy elnézem Régis Wargnier olykor bizony érzelmes túlzásait, laposabb közhelyeit és helyenként nagyon is kényelmes megoldásait, ezek azt is jelzik számomra, hogy az új hullám hagyománya a mai, amerikanizált ízlésű világban csak felhígítva képviselhető. Fél pohár bor. Fél pohár hiány? Ki-ki válaszoljon ízlése szerint. Ám hogy Truffaut egyáltalán eszünkbe juthat, abban igen nagy szerepe van a hősnőt alakító szép Emmanuelle Béart sodró erejű játékának. Én például olyant, amit ő produkált a film nagy szerelmi jelenetében, nem sokszor láttam színésznőtől. De nemcsak ez, egész filmbeli jelenléte a Le tourbillon-t idézi, Catherine dalát az élet forgatagáról. S ez megborzongat bennünket. A francia filmesek még nem felejtették el egészen azt, amit, azt hiszem, csak ők tudtak. Nagy Imre
