Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)
1997-05-22 / 138. szám
1997. május 22., csütörtök J OGSZABÁL Y-ISMERTETÉS Dhnántúli Napló 13 Jog-forrás Gyógyszerletiltás. A népjóléti miniszter 7/1997. (IV.) NM rendelete a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 3/1995. (II. 8.) NM rendelet módosításáról kimondja: „Az orvos, a gyógyszerkészítmények helyettesíthetőségéről szóló külön jogszabályban meghatározott gyógyszer- készítménynek rendelése esetén a készítmény helyettesíthetőségének a gyógyszerész felé történő letiltását a beteg dokumentációjában indokolni köteles”. Hegyközségi adatok. A földművelési miniszter 34/1997. (V.9) FM rendelete a hegyközségek adatszolgáltatási rendjéről előírja: hegyközségi tagnak a szüretről, feldolgozásról, vásárlásról és értékesítésről adatszolgáltatásra alkalmas nyilvántartást kell vezetnie. A hegybírónak szolgáltatandó első adat: a szőlőterület a május 31-i állapotnak megfelelően június 15- éig. Távirat-szolgáltatás. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 5/1997. (IV.22.) KHVM rendelete a belföldi távirat-szolgáltatás rendjéről a mellékletében a szombaton, illetve vasárnap is távirat-kézbesítést végző postai szolgáltató helyeket is közli. Baranyában szombaton csak Mohácson, Pécsett és Szigetváron, vasárnap pedig csak Pécsett van távirat-kézbesítés. Tanévrend. A művelődési és közoktatási miniszter 20/1997. (V. 8.) számú rendelete az 1997/98. tanévről kimondja: az általános iskolákban, a szak- és középiskolákban az első tanítási nap szeptember 1-je hétfő, az utolsó pedig 1998. június 12-e péntek. A tanévnyitó ünnepségeket szeptember 1- je előtt kell megtartani. Üzemanyagkutak pénztárgépe. A pénzügyminiszter 12/1997. (IV. 18.) PM. számú rendelete szerint az üzemanyagkutak a kútfejjel összekötött pénztárgép alkalmazására 1998. január 1- jéig kötelesek áttérni. A vegyszeres veszedelmek tilalmai Erős méreg nem használható belterületeken és üdülőövezetekben Csak a szaküzletekben vásárolható szerekkel permetezzünk Az eddigieket kibővítő korlátokat állított a növényvédő vegyszerek forgalmazásához, alkalmazásához a földművelés- ügyi miniszter 28/1997. (Iv.25) FM rendelete a a növényvédelemről szóló 1988. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 5/1998. (IV. 26.) MÉM rendelet módosításáról. Az új szabály többek között kimondja, hogy I. és II. forgalmi kategóriájú, valamint „erős méreg” jelzésű növényvédő szert tilos önkiszolgáló rendszerben árusítani. A növényvédő szerek forgalmazásához, árusításához szakmai képesítés, illetve engedély kell. A növényvédelmi szerekkel folytatott kiskereskedelmi tevékenység engedélyezéséhez a területileg illetékes növény- vény-egészségügyi és talajvédelmi állomás szakhatósági állásfoglalása szükséges. Aki növényvédő szert belföldön forgalmaz, köteles a nö- vényvédőszer-forgalomról naprakész, hiteles, ellenőrizhető nyilvántartást vezetni, amelyben az eladásokat, valamint a vásárlói jogosultság követelménye esetén a vásárló azonosítására alkalmas adatokat tételesen is fel kell tüntetni. „Erős méreg” jelzésű növényvédő permetező szer - zárt termesztő berendezések, raktárak, terménytárolók, vasúti pályatestek kivételével - nem használható belterületen, üdülőövezetben, valamint közterületen lakótelepüléstől, illetve állattartással hasznosított építménytől, állattartó helytől számított 200 méteres távolságon belül; továbbá ott, ahol annak használatát külön jogszabály tiltja. PORTRÉK A JOG ÁSZAI KÖRÉBŐL: DR. BERTHA PÁL (VII.) • A felelősség terhe és szabadsága Sokan szöknek előle; az elenyésző kisebbséghez tartozóknak viszont a hivatásuk része, s olykor még a hobbit is úgy választják meg, hogy abból se maradjon ki a felelősség vállalása. Dr. Bertha Pál, a Baranya Megyei Bíróság büntető kollégiumának vezetője nemcsak jogászi pályájának eddigi 39 évében élt együtt a bírói felelősséggel, hanem kosárlabda-játékvezetőként is hosszú időn át.-Természetes folytatása volt a hobbimnak, hiszen 45 éves koromban hagytam abba az aktív kosárlabdázást játékos-edzőként a másodosztályban. De ez nemcsak kikapcsolódás volt, hanem edzés is. A sport ezen ágaiban pillanatonként kell dönteni. Aki pedig nem tudja elviselni a gyors döntés kényszerét, és azt, hogy nincs lazítás, az alkatilag nem való a bírói pályára. Egyébként 16 éves koromtól van edzői képesítésem a kosárlabda mellett kézilabdából is, s mindkettőt játszottam is bíróként, sőt még a Szigetvári Városi Bíróság elnökeként is pályára léptem, miközben a lelkes szurkolók között akadt néhány általam elítélt - meséli kellemes emlékként. Azt is bevallja: az egyetem végéig számára nem is volt egyértelmű, hogy életében a jog és a sport között hogyan áll a meccs, a fontossági sorrend.-A bírói elhivatottság igazából a kinevezésemmel kezdődött 1957-ben. Akkor, amikor csakhamar a hivatás első csatárláncában érezhettem át, hogy minden ügyben felelősséggel tartozom. Sellyén kezdte a pályát, majd 6 év után, amikor ott megszűnt a bíróság, Szigetváron folytatta: 15 évig elnök volt. Az utóbbi 18 évben, Pécsre kerülése óta részt vesz a fogalmazók és a fiatal bírák képzésében.- Tanulva tanítok, mert ez a pálya semmi mással össze nem hasonlítható. Ügyről ügyre állandó önképzés kell, különben elveszünk. Sokan úgy vélik, egy büntetőügyben a bíró olyan, mint az Isten: látja mindennek az elejét és a végét. Ám sokszor bonyolult, vagy éppen lehetetlen a múltbeli tényeket a bizonyosságig eljutva megállapítani, márpedig a bűnösségről való személyes meggyőződés kevés az ítélethez. Ezért csak azt merem állítani: lehet, hogy nem minden ügyben hoztam igazságos ítéletet, de mindig az volt a meggyőződésem, hogy az az igazság.-Lehet-e szeretni ezt a fajta felelősséget?-Lenet. Már a zsigere- imbe ivódva érzem, akárcsak azt, hogy nem is tudnék más csinálni a jogászi pályán. A hatalmat azonban nem szabad szeretni. Még azt sem, ami a bírónak adatott. Hát még az olyan kétes hatalmi helyzeteket, amelyek eleve elkötelezetten egy bizonyos oldalra állítanak vagy a kibérelt „meggyőződés”, vagy a főnöki parancsuralom kényszeréből. A bíró felelőssége - minden terhével - szabadon az övé. A gyermekek védelmére M ájus 8-án kihirdették az 1997. évi XXXI. törvényt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. Az 1997. november 1-jén hatályba lépő új szabályozás előzményeiről, alapelveiről Dr. Kovács Zsuzsától (képünkön), a Baranya Megyei Köz- igazgatási Hivatal tanácsosától kaptunk tájékoztatót. Az 1989. november 20-án megszületett Gyermekek Jogairól szóló Egyezményt az Országgyűlés az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki. Az egyezményben részes államok kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a gyermeki jogok érvényesítése érdekében, az eltérő történelmi, kulturális hagyományaikra tekintettel másmás jogi megoldást választhatnak a gyermeki jogok szabályozása során. Áz Alkotmány kimondja, hogy a szülőket illeti meg az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasz- szák, ugyanakkor az állam minden gyermeknek védelmet és gondoskodást nyújt. A jövedelmi viszonyok alapvetően meghatározzák a gyermekek helyzetét, a létminimum alatt élő gyermekes családok száma egyre több. A munkanélküliség többszörösen hátrányosan érinti a gyermekeket. Ä veszélyeztetett gyermekek száma minden évben tovább növekszik, megszaporodtak a gyermek- és fiatalkori devianciák. A hosszú távú gondozás tervezésének hiánya miatt k gyermekek családból való kiemelését elrendelő intézkedések mellett nem alakult ki a családba visszahelyezés hatékony segítése. Ä jelenlegi finanszírozási rendszer széttagolja az egymással szorosan összefüggő területeket. A megyei önkormányzatok által fenntartott intézménytípusok működtetése igen költséges. A gyermekek védelméről szóló törvény olyan rendszert tesz teljessé, amely különböző támogatások és szolgáltatások nyújtásával egyrészt segíti a családot a gyermek felnevelésében, másrészt védelmet ad a családból kiemelt gyermeknek. A törvény összefoglalja a gyermekek alapvető jogait és érvényesítésük garanciáit, a gyermekek védelmét biztosító pénzben és természetben juttatott, valamint személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátások formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, az ellátások finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a gyermek- védelmi gondoskodás, mint hatósági kötelezés egyes formáit, fő szabályait és a gyámügyi igazgatás szervezetét. A települési önkormányzatoknak a rászoruló kiskorúakkal szembeni ellátási felelőssége nem csökken, hanem növekszik. A gyámi feladatokat meghatározott feltételek fennállása esetén a gyermeket ténylegesen gondozó, vele személyes kapcsolatban álló felnőttek látják el. A városi bíróságokhoz érkezett ügyek Baranya megyében A hadigondozás új szabályai Az 1994. évi XLV. törvényt módosító 1997. évi XIX. törvénnyel érintetteknek kívánunk segíteni dr. Erdődy Gyuláné (képünkön), a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal tanácsosától kapott tájékoztató alapján. Az új törvény a hadiözveggyé nyilvánítást fogalmazta újra. Nem von be a körbe újabb személyeket, csupán közérthetőbbé teszi a szabályt: Csak a hadirokkantként hadigondozásba vett személy özvegye lehet hadiözvegy. Feléledési szabály Közérthetőbbé módosították az ún. feléledési szabályt is, amely az első, hadi eredetű halált halt házastársra tekintettel lehetőséget biztosít az újabb házasságban megözvegyült személy hadiözvegyként való hadigondozásba vételére. Azonban csak akkor lehetett a feléledési szabályt alkalmazni, ha a házastárs halálakor a korabeli hadigondozó hatóság hadiözveggyé nyilvánította az özvegyet. A módosítás lehetővé teszi a feléledési szabály alkalmazását azokban az esetekben is, amelyekben nem történt hadiözveggyé nyilvánítás a házastárs hadi eredetű halálát követően és az özvegy újabb házasságában is megözvegyült. A legfontosabb változás a korábbi ún. egyösszegű térítés szabályozó rendelkezés hatályon kívül helyezése. Az egyösszegű térítés esetei Nagyon lényeges az, hogy az 1949-es dátum helyébe az 1944. december 22. lépett, mint a hadigondozotti pénzellátás politikai okból történt megvonásának, szüneteltetésének, a megállapítás elmaradásának dátuma. A módosítás hatályba lépését követően csak azt kell vizsgálni, hogy a sérelem ezen időpont után érte-e a kérelmezőt. Ugyanakkor a törvény a megvonás mellé beemel két újabb, jogosultságot keletkeztető fogalmat: szünetelés,illetve a meg sem állapítás. A szünetelés időtartamát az eljárás során nem kell vizsgálni. A „meg sem állapítás” esete akkor van, ha a korabeli határozat a jogosultságot megállapítja ugyan, de a pénzellátásról nem rendelkezik. Egyszerűbb bizonyítás Az új szabályozás a hadirokkantaknak és a hadiözvegyeknek megkönnyíti az egyösszegű térítés megállapítását az okirati bizonyításnál. Azt kell igazolni - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által -, hogy 1991. december 31-éig a kérelmező rendelkezett járadékkal. Ilyen igazolásra sincs szükség, ha a hadirokkantnak (hadiözvegynek) 1992-ben állapították meg a járadékát és a határozat az iratok közt van. A hadirokkantak esetében két kizáró ok lehet: ha a hadirokkanttá nyilvánítás időpontjától folyamatosan kapja a járadékot, vagy ha valaki 1991. december 31. után sérült meg és került hadirokkantként hadigondozásba. Özvegyek és árvák A hadirokkantak egyösszegű térítése összegének megállapításánál változott a szabály: a jelenlegi rokkantsági százalék alapján kell kiszámítani. A hadiözvegyek esetében hasonló az eljárás. Vizsgálandó: jelenleg hadi- özvegy-e a kérelmező; mikor vonták meg (szüneteltették) az ellátást, és miért vonták meg a korabeli ellátást? Ha újabb házasságkötés volt a megvonás oka, ez nem politikai ok, ezért nem állapítható meg az egyösszegű térítés. Lényeges könnyítés az okirati bizonyításnál, hogy az ügyfél nyilatkozatát bizonyítékká nyilváníthatják az egyösszegű térítés megítélésénél. Erre a korabeli hadigondozó hatóság által hadigondozásba vett hadiárvává nyilvánított személyek esetében kerülhet sor. Az okirati bizonyítás nyilatkozattal történő helyettesítése kizárólag a pénzellátás (árvaellátás) megvonására, szüneteltetésére, meg sem állapítására vonatkozhat. Tehát a volt „hadiárvaság” ténye csak okirattal, a pénzelvonás nyilatkozattal is bizonyítható. Akik soha nem lettek hadiárvává nyilvánítva és ezért soha nem is kaptak árvaellátást, azok most sem részesülhetnek egyösszegű térítésben. Nem kárpótlás a szülőért Ez a térítés nem a szülő elvesztése miatti kárpótlás, hanem a jogellenesen megvont, szüneteltetett, meg sem állapított pénzellátás helyébe lépő juttatás. A volt hadiárvák esetében két kizáró körülmény van, amelyek nem minősülnek politikai okból történt ellátás megszüntetésnek: a 16. életév betöltésekor beszüntetett árvaellátás-folyósítás és a térítésmentes intézeti ellátás. í
