Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)
1997-05-18 / 135. szám
1997. május 18., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Üíhántúli Napló 3 Egy szer, ami legyőzi a rákot (Folytatás az 1. oldalról) A keverék ennek a védekező rendszernek a működését segíti, s az ebből kifejlesztett gyógyszer alkalmazásával a rák kezelésének teljesen új módszere válhat lehetővé. Mindezt a daganatos állatokon végzett kísérletek egyértelműen igazolják. A szer, amely a legkülönfélébb tumorok esetén is igen hatásosnak bizonyult, a szokásos szabadalmi procedúra után több tucatnyi országban élvez védettséget. Hogy mindebből gyógyszer is legyen, ahhoz hosszadalmas folyamat szükségeltetik. Ki kell dolgozni egy kémiailag stabil infúzió laboratóriumi és nagyüzemi gyártástechnológiáját, ezt követik a preklinikai farmakológiai és toxikológiai vizsgálatok, a klinikai vizsgálatok, s végül a törzskönyv elkészítése és a gyógyszer törzskönyveztetése. Az Immunal Kft. már hosz- szú ideje fáradozik a gyógyszer előállításán, amely infúzió formájában fog megjelenni, mondja Kulcsár Gyula, de addig is egy kisebb hatóanyag koncentrációjú tabletta forgalomba kerül, amely a megelőzésben, valamint az áttétek képződésének megakadályozásában játszik majd szerepet. Mellékhatása a szemek az eddigi kísérletek tanúsága szerint egyáltalán nincs. Dr. Bors Mária, az Immunal Kft. egyik tulajdonosa kérdésünkre elmondta, hogy az infúziós gyógyszer előállítása a vártnál kicsit lassabban halad, de megvan már a végső oldat, a jövő év első hónapjaiban kezdődnek a vizsgálatok állatokon, az év második felében embereken a klinikán, s csak ennek eredménye után lehet majd a szert gyógyszerré nyilvánítani. A tabletták már ez év második felében kereskedelmi forgalomba kerülhetnek táplálékkiegészítő anyagként, tehát nem a gyógyszertárban, hanem a normál kereskedelmi rendszerben kaphatók majd. Külföldről igen nagy a tudományos érdeklődés, mondja dr. Bors Mária, s az infúzió esetében rendkívüli üzleti siker várható, hiszen a szer egyedülálló a világon. Cseri László Fotó: Müller A. Nincs még szoftvermaffia Az ördögi eredetű baj, bármilyen jelentéktelen betegségről is van szó, megismerszik arról, hogy makacsul ellenáll minden közönséges gyógyszernek - írja Gabriele Amorth atya, az „Egy ördögűző tapasztalatai” című könyvében. Ez az egyetlen olyan mű, amely teljes képet nyújt az egyház és az ördögűzés viszonyáról. Lelkipásztoroknál érdeklődve kiderült, hogy az egyház nagyon diszkréten, tabuként kezeli az exor- cizmust, hiszen ennek a szolgálatnak a komolyságát nem bölcs kiszolgáltatni a szenzációra éhes érdeklődésnek. Mint megtudtuk, a II. Vatikáni Zsinat után az egyház életén belül jó darabig szinte eltűnt az igény eme szentelmény használata iránt, így ki is került a hivatalos szertartások közül. Napjainkban azonban a hívek között gyakrabban jelentkezik ilyen igény, nevezetesen a megszabadítás, a megszabadulás vágya. Nyugaton már vannak olyan egyházmegyék, főleg Németországban és Olaszországban, ahol a püspök által kijelölt ördögűző tevékenykedik. Hazánkban ilyen nincs, vannak támogatói és ellenzői is a szertartás visszaállításának. Bár beszélnek lelkiségi mozgalmakról, amilyen például a Karizmatikus Megújulás, melynek tagjai bizonyos esetekben sikeresen folytatnak „szabadító imádságot” a szenvedők érdekében, a dolog azonban valójában nagyon ritka. A növekvő igényt jelzi az is, hogy egyre többen fordulnak ördögűzést is vállaló természetgyógyász cégekhez. Amorth atya szerint a „gyógyítók” ördögi erőkhöz folyamodnak ilyenkor, hogy befolyást szerezzenek más emberek felett a maguk javára. R. Z. (Folytatás az 1■ oldalról) -Magyarországon még nincs szervezett bűnözés a szoftverrel kapcsolatban, nem úgy, mint a hardverpiacon, ahol kiterjedt maffiák irányítják az illegális kereskedelmet. Szoftverrel való visszaélés szempontjából ez idáig a Nyugat- Dunántúl tűnik a legaktívabbnak - mondta Jekler Rudolf. Mint megtudtuk, a soproni és győri lezárt esetek után megvan az első olyan vádlott is, aki éppen most töltötte le féléves börtönbüntetését, amit szoftverhamisításért kapott. A Székesfehérváron élő külföldi férfi 1,6 milliárd forint értékű szoftvert másolt fel 2500 darab CD-re, majd ezeket próbálta értékesíteni. A Dél-Dunántúlon a keletázsiai országokból érkező hamis játékprogramok és a Bulgáriából „importált” felhasználói szoftverek töltik be az illegális szoftverpiacot. Ezen „termékek” megvásárlása miatt akár még a jóhiszemű vevő is bajba kerülhet. A régióban meghatározó még a szoftverek vállalaton belüli illegális sokszorosítása is. A BSA munkatársai szerint - szabályozatlansága miatt - egyre veszélyesebb illegális szoftverforrás az Internet is, hiszen a világhálózatról szinte bármelyik felhasználói- vagy játékprogram ingyen letölthető egy gombnyomással, egy-két óra alatt. „A főnök az illegális szoftverhasználatról gondolkodik - két évig” - hirdeti a nonprofit BSA, és a példatárban már a pécsi ügy is szerepel. R. Z. Tavasz szépe Pakson Ma este hét órakor kezdődik Pakson a Tavasz Szépe ’97 szépségverseny, melyen az előválogatás után 12-en vesznek részt. A versenyben nemcsak paksi, hanem a környező települések és megyék lányai is megmérettetik magukat. A rendezvény a paksi sörfesztivál része, amely három napig tart. Bogiári nyárváró Balatonboglár önkormányzata az utóbbi évben hat hetesre szűkült főszezont minden igyekezetével igyekszik meghosszabbítani. Ezért idén májustól októberig számtalan kultúr- és sportprogramot szerveznek, kiállításoktól roncs- derbyig. Ami a nyaralást illeti: Bogláron ingyenes a strand, a parkolás, lidósították a partot és éjszakai fürdőzésre is lesz mód. (sz) Múzeum-nap Somogybán A Somogy Megyei Múzeumok igazgatóságának valamennyi tárlata ma díjtalanul látogatható. A múzeumi világnapon az érdeklődők a különböző műhelyek munkájába is bepillanthatnak. (t) Felvidéki kitelepítés - idén ötven éve A második világháborút követő ki- és betelepítések megannyi keserűséget okoztak a Kárpátmedencében. Az idén éppen ötven esztendeje kezdődött a felvidéki magyarok áttelepítése, melyre emlékezve Bonyhádon, a Völgy ségi Múzeumban nyílt kiállítás. A tárlat a lakosság- csere időszakát mutatja be. A kiállítás 1998 január 10-éig tart nyitva. (a) Magánnyomozó a behajtó Pöttendi János magánnyomozót (egyébként közgyűlési képviselőt) a szigetvári vagyonkezelő bízta meg, hogy az eddiginél hatékonyabb módon próbálja meg a város lakbér, víz- és fűtésdíj formájában 13 millió forintnyi kintlevősége egy részének megszerzését. Szigetvár ezt a pénz végül is megelőlegezte a lakosoknak, kamatot nem számít fel. A dolog érdekessége, hogy van, aki 4 éve adós, és akár 200 ezer forintra is rúg a visszafizetendő pénz. De annak ellenére, hogy a városban valóban vészesen magas, 25%-os a munkanélküliség, az adósok sokszor jól kereső orvosok, ügyvédek, akiket mint prominens személyeket nem jelentettek fel, szemben szegényebb sorsú polgártársaikkal. A magánnyomozó egyébként eddigi rövid működése során is azt figyelte meg, hogy a szegényebbek rábeszélésre, ismételt, rögzített időpontban történő megkeresésre nagyobb hajlandóságot mutatnak a tartozások kiegyenlítésére, mint a tehetősebbek, akiket az sem hat meg, hogy érdektelenségükkel önkormányzati intézmények fenntartását is veszélyeztetik. Szigetváron mintegy 600 család tartozik, és eddig megközelítőleg 100 megállapodás született, hogy fizetni fognak, ha részletben is, a következő fűtési idény megkezdéséig.- A város mindenképp rosszul jár - mondta Pöttendi János -, hiszen a pénz az évek alatt jelentősen romlott. Ennek ellenére bízom benne, hogy sikerül éves szinten a tartozások 30-40%-át behajtani, durván 4 millió forintot. Illés László, az egyszemélyes kft. vezetője nyomatékosan közölte, hogy üzleti tervükben szerepel a behajtásból származó pénz. Arra hívta fel még a figyelmet, hogy bíróságon való pereskedésre eddig több, mint 100 ezer forintot költöttek, vajmi kevés eredménnyel, hiszen a kiszálló végrehajtó legtöbbször semmiféle vagyontárgyat, ingatlant vagy pénzt nem tudott lefoglalni.- Az ügy szociális oldalát is meg kell vizsgálni - mondta hisz a lakosok 70%-a rászorulna a támogatásra. M. K. Lehet egy milliárddal több? Fél éve Bach József, a Tolna Megyei Önkormányzat elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy minden rendben van a megyei kórház műtőblokkjának építése körül, csak némi késésben vannak a kivitelezők a hosszú, hideg tél miatt. Ennek ellenére a közelmúltban Kökény Mihály népjóléti miniszter bejelentette: a tárca a Belügyminisztériummal közösen vizsgálja a beruházás körülményeit, mivel a Tolna megyei vezetők pótpénzeket kértek az építkezéshez: nem kevesebb, mint 1 milliárd forintot. A történet viszont arról szól, hogy az építkezést 1993-ban pályázaton elnyert cég 2,2 milliárd forintért elvállalta ezt a munkát. Bach József, a megyei önkormányzat elnöke úgy érvelt: „egyedül ez a cég adott a kiírt kereten belül ajánlatot, ezért nyert. A cél az volt, hogy az építkezés, melynek 90 százalékát a központi költségvetés állja, elkezdődhessen. A pénz még nem fogyott el, sőt az átcsoportosításoknak köszönhetően 600 millió forint még rendelkezésre is áll, de nem látható, hogy ennyi pénzből milyen fokban tud elkészülni a létesítmény.” Van aki úgy fogalmaz: olyan ez, mintha építenénk egy márványpalotát, de már csak arra van pénzünk, hogy a palotában szalonnázgas- sunk. Wiedemann Mihály, a kivitelező cég vezérigazgatója elmondta, hogy az épület befejezéséhez elegendő a pénz, de arra már nem, hogy a műtőblokkot fel is szereljék orvosi műszerekkel. A többlettámogatás az utóbbihoz kellene. Az indok: a tendereztetés idején teljesen más gazdasági helyzet volt hazánkban, mint most. Nevezetesen 1992-ben 50-55 forint körül volt a márka árfolyama, az inflációs rátát is 13-16%-ra tervezték. Azóta viszont „elszaladt” az infláció, és bevezették a 8 százalékos importvámot, illetve ma már 100 forint feletti összegért lehet egy márkához hozzájutni. Az építőanyagok és az orvosi műszaki eszközök jelentős része pedig importáru. Egyébként a vezérigazgató, a miniszter és a megyei elnök egyaránt a rugalmatlan céltámogatási rendszert hibáztatja. Hazafi Zsolt t
