Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)
1997-05-02 / 119. szám
1997. május 2., péntek Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Jövőre 3 százalékkal nő a nyugdíjak reálértéke Olcsóbb autópályák épülnek A nyugdíjreformról és az autópálya-építés tízéves programjáról, valamint alkotmánymódosításról döntött szerdai ülésén a kormány. A parlament elé terjesztik a nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó törvényjavaslatcsomagot - határozta el szerdai ülésén a kabinet. A kormányülés után Medgyessy Péter pénzügyminiszter elmondta: a határozat azután született meg, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban lefolytatott tárgyalást követően a szociális partnerek kedden tudomásul vették a nyugdíjreform koncepcióját. 1998-ban az infláció mértékét 3 százalékkal meghaladó, tehát mintegy 16 százalékos nyugdíjemelés lesz. Az özvegyi nyugdíjak rendszerében végrehajtandó változtatások eredményeként az emelés mértéke még magasabb lehet. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az autópálya-program megvalósítására vonatkozó döntésről számolt be: eszerint 1998 és 2007 között 120 kilométernyi új autópálya és 265 kilométernyi autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út épül, jelentős állami részvállalással, tehát az autósok számára a jelenleginél jóval olcsóbban, kilométerenkénti 7-10 forintos áron. Jövőre a legsürgetőbb feladat az M7-es Budapest-Balatonvi- lágos közötti szakaszának felújítása lesz, ami mintegy 10 milliárd forintot igényel. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára beszámolt arról, hogy az alkotmánymódosításba nem kerül be az a kitétel, mely szerint a választásokat a parlament mandátumának negyedik évében, májusban kell tartani. Erre a választójogi törvény módosítása során térnek vissza. Az alaptörvényben végrehajtandó változtatások így csak a népszavazásra, az igazságszolgáltatásra és a menedékjogra fognak kiterjedni a kormány javaslata szerint - mondta el az államtitkár. Harminc gyanúsított közül tizenhárom már ül Elcsúsztak az olajon a robbantok Lezárult a fővárosi robbantások és leszámolások korszaka - jelentette ki Forgács László vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány. Mint mondta: arra nem vállalhat garanciát, hogy többé nem fordulnak elő ilyen esetek, de az utóbbi idők robbantásainak megbízói már rendőrkézen vannak. Forgács László kifejtette: igazolódott a rendőrség gyanúja, hogy a robbantások és az olajcsalási ügyek összefüggnek egymással. Cselekményeikkel a rendőrség erőit kívánták lekötni, hogy eltereljék a figyelmet a háttérben húzódó sokmilliós, -milliárdos nyereséget hozó gazdasági csalásokról. A rendőrfőkapitány elmondta, hogy a Központi Bűnüldözési Igazgatóság, a Budapesti és a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság nyomozói jelenleg harminc személyt gyanúsítanak, közülük tizenhármat előzetes letartóztatásba helyezett a bíróság. Kiss Ernő dandártábornok, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetője szerint Magyar- országon ma hasonló eseményeknek vagyunk tanúi, mint amilyenek az Egyesült Államokban játszódtak le a harmincas években. Ehhez még hozzátette: a náluk lévő ügyek teljes felderítését követően akár tízszer annyi gyanúsítottjuk is lehet, mint amennyi most van. Kellenek az ombudsmanok Első alkalommal számoltak be munkájukról az Ország- gyűlés előtt az ombudsmanok. A beszámolókat minden parlamenti párt elfogadta. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa elmondta, hogy az általa befejezett 2336 vizsgálat során 317 esetben állapítottak meg alkotmányos visszásságot; 477 ajánlást fogalmaztak meg, s ezek mintegy 80 százalékát elfogadták az érintettek. Kaltenbach Jenő., a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa felhívta a figyelmet az alkotmányos mulasztásra a kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatban. Majtényi László adatvédelmi biztos elmondta: az a cél, hogy az állampolgár maradjon „átláthatatlan” mind az állam intézményei, mind pedig a piac hatalmasságai számára, miközben az állami intézmények váljanak üveggé a polgár kíváncsi tekintete előtt. Mindhárom ombudsman beszámolójának elfogadását javasolták az illetékes bizottságok és a parlamenti pártok. Majálisok a Városligetben Sört, virslit, piros szegfűt már nem adnak ingyen Immáron hagyományosnak mondható május 1-jei ünnepségét a Magyar Szocialista Párt a Városligetben tartotta, ahol két fórum között olyan előadóművészek szórakoztatták a főbb ezer egybegyűltet, mint Zoltán Erika, Csepregi Éva és ; Aradszky László. A rendszerváltás óta először ünnepelt közösen az öt szakszervezeti tömörülés. A kereszténydemokraták a szociális feszültségekről rendeztek konferenciát. A nép mulatott, de csak a saját pénzén, mivel - amint azt Gál Zoltán', az Országgyűlés elnöke eli'fiondta - az ingyensör és -virsli'ldeje lejárt, erre már nem futja a kasszából. A Ház elnök? a nyugdíjkorhatár emeléseve, kapcsolatban kijelentette: efie éppen az ad reális alapot, Kbgy az egészségügyi ellátás folyamatosan javult az elmúlt időszakban, illetve az emberek Megengedhetik maguknak, ho'Üy pihenjenek, egészségesen e.jenek. Jánosi György, az1 MSZP alelnöke a kormány és az MSZP kapcsolatáról annyit 30 százalékkal, miközben a gyári munkásoké alig emelkedett, elmondta: az európai országokban is ehhez hasonlítanak a keresetarányok, s nem ahhoz, ami korábban volt jellemző. A közalkalmazottak, köztisztviselők még most sincsenek jól fizetve, s valamiből nekik is élniük kell - szögezte le Kiss Péter. Ma is érvényesek május 1. gondolatai. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke a rendszerváltás óta először az öt szakszervezeti konföderászakszervezetek segítségével lehet kiharcolni, csak összefogással, egységben képesek érdekeik érvényesítésére. A szakszervezeti színpadot felkereste Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Újság- * írók kérdéseire válaszolva elmondta: a szociális piacgazdaság milyenségét nem csupán a szociális juttatásokon kell lemérni, hanem azon is, hogy miként oldják fel a gazdaság résztvevői az újra és újra jelentkező konfliktusokat. Május 1-jét választotta a Kereszténydemokrata Néppárt arra, hogy konferenciát rendezzen a szociális feszültségekről. A szabadversenyes kapitalizmus mindenhatóságával szemben a szolidaritás eszméjének fontosságát hangoztatta Giczy György, a KDNP elnöke.' Pozsgay Imre szerint nem Szakszervezeti és pártpolitikusok a sátorban FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY / mondott, hogy az jó, annak ellenére, hogy a párt nem rejti véka alá véleményét a kormány esetleges hibás intézkedéseivel kapcsolatban. Ami az MSZP-t ért korrupciós vádakat illeti, az alelnök hozzátette: sajnos, ők sem kerülték el, hogy olyanok is beférkőzzenek soraikba, akik becstelenséget követtek el. Persze - folytatta Jánosi -, a mai Magyarországon gazdasági lobbyk uralkodnak, s nyilvánvalóan a politikába is bele kívánnak szólni. Ezért nem meglepő, hogy megkömyékezik a politikusokat. Ez a tény azonban senkit sem mentesít a felelősség alól - zárta gondolatait a szocialisták alelnöke. Kiss Péter munkaügyi miniszter arra a kérdésre, vajon a közalkalmazotti bérek miként nőhettek egy év alatt mintegy ció részvételével megrendezett ünnepséget a budapesti Városligetben. Sándor László, az MSZOSZ elnöke rámutatott: üzenetértékű ez az együtt ünneplés. Amikor a munkavállalók nehéz helyzetben vannak, akkor a szakszervezeti erőket az együttműködésre kell fordítani. Most jutottak el idáig az egyes szakszervezetek. A bérből, fizetésből élők, a nyugdíjasok türelemmel viselték a rendszerváltás óta rájuk háruló terheket. Hatalmas vagyoni különbségek alakultak ki. Ám a változáshoz ma már rendelkezésre áll a gazdasági háttér, így a bankok után e rétegek is joggal számítanak konszolidációjukra. Sándor László felhívta a figyelmet, hogy ezeket a változásokat csak együttesen, a volt tévedés a rendszerváltás. A jelenlegi feszültségek nem az átalakulás tényéből, hanem az elitek felelőtlen magatartásából adódnak. Sajnálatosnak tartotta ugyanakkor, hogy nem alakult ki jövőképpel bíró egység az ellenzéki oldalon sem, ezért jelenleg nincsenek meg egy eredményes kormányváltás feltételei. Gyulay Endre megyéspüspök az erkölcsi megújulás kérdését állította előadásának középpontjába. A magyar állam súlyosan beteg, korrupt, polgáraival szemben tisztességtelen, a parlamenti demokrácia mai rendszere pedig fejlődésünk gátjává vált. Ezt Thiirmer Gyula, a Munkáspárt elnöke mondta csütörtökön a Hősök terén, a vörös és nemzeti színű zászlókkal felvonuló tömeg előtt. Hírcsatorna Munkás- és érdekvédelem. Az MSZP nem távolodott el a baloldali értékektől. Minden vita ellenére a párt döntő többsége a munkavállalók érdekvédelmét tartja szem előtt - hangsúlyozta Horn Gyula szocialista pártelnök- miniszterelnök az MSZP Országos Munkás- és Érdekvédelmi Tagozatának szerdai fórumán. Vita Tabajdival. A magyar-ukrán alapszerződés végrehajtásáról és a Határon Túli Magyarok Hivatala tevékenységéről tárgyalt szerdán az Országgyűlés külügyi bizottsága. A tájékoztatást követő vita során Csóti György, a testület MDF-es alelnöke azzal vádolta meg Tabajdi Csabát, hogy beszámolójában választási kampányt folytatott, s nem szólt a magyar-magyar csúcson megfogalmazódott éles kritikákról. Büntetőeljárási reform. Az Igazságügyi Minisztériumban elkészült az új büntetőeljárásról szóló törvény tervezete. Az igazságszolgáltatási reform egyik legfontosabb részét képező kódex 555 paragrafusból áll. Hamarosan megkezdődik a törvénytervezet közigazgatási egyeztetése, valamint szakmai vitája. A tervek szerint a kormány május végén vagy június elején dönt a tervezet Országgyűlés elé tévesztéséről. Orbán tárgyalásai. Az ellenzéki együttműködésről, a NATO-bővítésről és az európai integrációról tárgyalt budapesti találkozóján Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Rudolf Sei- ters, a német CDU/CSU frakcióvezető-helyettese. Kampányveszély. Az agrár- törvény tervezete jó esetben egymásfél hónapon belül a parlament elé kerül, ha viszont erre csak az ősszel kerül sor, akkor a törvény könnyen a pártok választási kampányának áldozata lehet - monta Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára egy szegedi gyűlésen. A kábítószer ellen. A drog- fogyasztás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében az állami, önkormányzati és civil szervezetek munkájának összehangolását sürgette a kábítószer-fogyasztásról rendezett szerdai parlamenti nyílt napon Gál Zoltán házelnök. Az összefogás szükségességét a vitában felszólalók is megerősítették. A miniszterelnök emléke. Több százan emlékeztek Antall Józsefre a Veszprém megyei Palóznakon, ahol 1993. április 30-án avatta fel a faluházat a néhai miniszterelnök. Azóta az emlékhelyet minden évfordulón fölkeresik a család tagjai, a barátok és tisztelők. Anyák napja előtt. A honvédségnél szerdán köszöntötték azokat az édesanyákat, akiknek legalább öt gyermeke teljesített katonai szolgálatot. Fodor István a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára és Végh Ferenc altábornagy, vezérkari főnök nyújtott át jutalmat és virágcsokrot az édesanyáknak, majd díszebédet adtak tiszteletükre, fotó: feb/diósi imre Megváltoznak a kedvezőtlen tendenciák? Hét év alatt „eltűnt” 200 ezer diák Mérvadó becslések szerint az idén megáll vagy nagymértékben lelassul az általános iskolások számának évek óta tartó csökkenése. A napokban országszerte befejeződött a leendő elsősök beíratása. A derűlátó prognózist látszik igazolni, hogy szeptemberben várhatóan mintegy 124 ezren ülnek be először az iskolapadokba, csak ötszázzal kevesebben, mint egy éve. Az elsősök száma az évtized eleje óta évente 125-126 ezer között mozgott, a mélypont 1995, illetve 1996 szeptemberében következett be. A kedvezőtlen tendencia megváltozására az óvodások számából következtetnek a statisztikusok. Míg 1990-ben 370 ezer 3-5 éves kisgyermekkel - az iskolák jövőbeni utánpótlásával - foglalkoztak az óvónők, tavaly már 376 ezerrel. Jelenleg 375 ezer „nagycsoportos” zsivajától hangosak az óvodák. Az általános iskolai létszám jó ideje egyenletesen csökken. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb összehasonlító adatai szerint 1990-ben 1 millió 131 ezer tanuló járt iskolába. Először 1994-ben került egymillió alá - 985 ezerre - ez a szám, a mostani tanévben 966 ezer 6-14 éves diák tanul. Ez a tendencia tükröződik a 8. osztályt eredményesen elvégzők, illetve a nyolcadikban tanulók számának alakulásában is. Az 1990-91-es tanév végén 165 ezren fejezték be általános iskolai tanulmányaikat, három év múlva 20 ezerrel kevesebben. Az idén csak 121 ezren intenek búcsút az iskolának. Ha kevesebb a tanuló, kevesebb az osztály - a gyermek- csoport - is az iskolákban, s valóban, a statisztika igazolja ezt a feltevést. Az osztályok száma hat év alatt 49 ezerről 46 ezerre csökkent. Érdekesség, hogy iskolabezárásokat, összevonásokat az 1990-1996-os oktatási statisztika még nem érzékel, tükröz viszont csökkenést a pedagógusok számában. Az 1990. évi 90 ezerrel szemben ma 83 ezren tanítanak az általánosban. 1995-ben egy év alatt 3 ezer fővel apadtak a tantestületek. (deregán)
