Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)
1997-05-11 / 128. szám
1997. május 11., vasárnap Magazin Mhántúli Napló 7 * Folyóirat takarékosoknak Takarékosok és - legalábbis a főszerkesztő szerint nem fösvények - számára jelent meg egy új folyóirat Hollandiában a legolcsóbb papír legvékonyabb változatán. Az „Elég” című lap olvasói egyebek között arról szerezhetnek a szó szoros értelmében hasznos információkat, hogyan lehet á legrövidebb idő alatt a legkevesebb vízzel lezuhanyozni, vagy hogyan lehet egészen olcsón táplálkozni. Az első számban például szerepel egy lencseleves receptje, amely tányéronként alig húsz forintnak megfelelő összegbe kerül, ami persze Hollandiában sokkal olcsóbbnak számít, mint Magyarországon. Viccparádé Szociális helyzet 1. A fáradt vándor végre talál egy tanyát. Bekopog. „Ne haragudjon, nagyon éhes vagyok, meg tudna kínálni valamivel?” „Természetesen, tegnapi leves jó lesz?” „Igen, köszönöm.” „Sajnos, holnapig várnia kell.” Haláli skót. A skót vonaton utazik, és minden állomáson kiszáll jegyet venni. Döntését meg is indokolja: „ Nem akarok felesleges pénzt kidobni, halálos beteg vagyok.” (Beküldte: Ré- békné, Kozármisleny.) Közeliek. A tiszteletes úr becsönget egyik, egyedül élő hívéhez. „Te vagy az, angyalkám?” - hallja. „Hát, nem egészen, bár kétségtelenül ugyanattól a cégtől jöttem.” Szociális helyzet 2. A néni húsz deka csirkelábat vásárol, a mérleg öt dekával kevesebbet mutat. Az idős hölgy megszólal: „Kedveském, a körmét levágná?” Pisi. „Hova gurítod ezt a hordót?” „A háziorvos azt mondta, hó végén vigyem be a vizeletemet.” Eb-ügy. „Doktor Úr, állandóan kutyának érzem magam, bernáthegyinek.” „Hm, dőljön le a kanapéra.” „De doki, nekem nem szabad felmennem a kanapéra.” Többesszám. A fiatal sütőipari hálóhelyei? Kanapék. (B. L.) Továbbra is várjuk rövid tréfáikat lapunk címére. A borítékra kérjük , írják rá: „Viccparádé”. Összeállította: Bozsik László A Cannes-i Filmfesztivál 50 éve Sok rangos filmfesztiválja van Európának Velencétől Moszkváig, de hírnévben és csillogásban egyik se tud felnőni a can- nes-ig, melyet hagyományosan májusban rendeznek a francia riviérán, lehetőleg a monacói Forma-1-es futammal egyidejűleg, hadd legyen minél több híresség egyrakáson. Ebben a pár napban jóformán járni sem lehet a híres promenádon, a Croisette-en, a Filmpalota szomszédságában. A hatalmas limuzinok a filmipar csillagait szállítják ide-oda, akik a folyamatosan várakozó hatalmas tömegnek nem restek csókokat szórni, integetni - mint tavaly Francis Ford Coppola, akkori zsűrielnök vagy Pierre Richard. Érdekes, hogy Cannes-t az amerikai filmszakma is mindig kitüntette figyelmével, és a legnagyobb sikerre számító alkotásait küldte el az Azúr-partra. A hosszú évek során járt itt Alfred Hitchcocktól kezdve Liz Tayloron át Andy Waynáig mindenki. Az is igaz, hogy Cannes a filmtörténet jó pár klasszikusának bemutatásával dicsekedhet. Hiszen itt láthatták először annak idején Rosselini Róma, nyílt város-át, Truffaut Négyszáz csapás-át, Fellinitől az Édes élet-et és a 8 és fél-t, Coppola Apokalipszis most-ját, a Szelíd motorosok-at Jack Ni- colsonnal, Spielberg E.T.-jét vagy Soderbergh Szex, hazugság, video című filmjét. Magyar filmek is szerepeltek itt szép sikerrel, Makk Károly Szerelem című filmjében nyújtott alakításáért Törőcsik Mari a legnagyobb cannes-i elismerést, az Aranypálmát nyerte el negyedszázaddal ezelőtt. Méhes K. Piramisépítés a gondolat erejével Soha nem volt titok a világon, hogy léteznek olyan emberek, akik pusztán az akaratuk erejével tárgyakat tudnak mozgatni. Azt a folyamatot, melynek során a szellem, a gondolat hatására tárgyak mozgásba jönnek, pszichokinézisnek nevezik. Kutatók évtizedek óta elemzik a válaszokat a jelenségre, elsősorban az Egyesült Államokban. Nagy titokban azonban még a Szovjetunióban is 40 millió rubelt költöttek évente a parapszichológiái kutatásokra a hetvenes években. Sok időt fordítottak az orosz háziasz- szony, Nyina Kulagina vizsgálatára, aki képes volt kisebb tárgyakat megmozdítani anélkül, hogy hozzájuk ért volna. Ellenőrzött laboratóriumi körülmények között sem tudtak csalást rábizonyítani. A gondolat hatalmát mutatta be 1986 novemberében Úri Geller is, aki Németország egyik nagy kiadójánál, az Axel Springernél járt. A feladata az volt, hogy zavarja meg a számítógépet. Kár volt erre kérni, mert sikerült is neki leállítani a központi gép tárolóegységét, melyre a rádiós-televíziós magazin, a Hör Zu 43. számát rögzítették. A kijelzőn meg is jelent: „mágnesszalag-hiba”. Úri Geller csupán koncentrálással fémeket hajlított, órák járását változtatta meg. Vannak, akik úgy vélik, a gonddlaterő ennél nagyobb teljesítményekre is képes. Elképzelhetőnek tartják, hogy az egyiptomi és amerikai piramisok kőkockáit is a koncentráció erejével emelték egymásra. Mások szerint még a Húsvét- szigeti hatalmas kőóriások is így kerültek őrhelyükre, mégpedig az óceániai népek szerint létező varázserő, a mana révén, mely áthatja az egész világot, de csak egyes kitüntetett személyek, például a papok képesek irányítani. H. I. Gy. A filmsztár es a kémfonökök Egy máig kevéssé ismert Karády-szerep Schellenberg emlékirataiban A II. világháború európai befejeződésének évfordulója táján számos olyan könyv került piacra, amelyek a náci Németország rezsimjének hírhedt szereplőivel foglalkozik. Külön érdekesség W. Schellenberg, a német titkosszolgálat akkori főnökének emlékirata - immár második kiadás -, amely több magyar vonatkozásra is kitér. így ír a Margarete-akcióról, vagyis Magyarország 1944. március 19-i megszállásáról: „Az utolsó pillanatban sikerült nekem és munkatársamnak, Walter Hagennnek Hitlert lebeszélnünk róla, hogy szlovák és román egységeket is bevonultasson. Az eredeti terv végrehajtása egész Magyarországot felháborította volna, így viszont az egyedül bevonuló német csapatokat virágokkal üdvözölték.” A magyar kiugrási kísérletről ez maradt fenn a Schellenberg- emlékiratban: „A romániai események után megállapítottuk, hogy Magyarországról is több szál fut a szovjetekhez, többek között Ujszászy tábornok, a magyar állambiztonsági központ főnöke útján. 1944 elején Ujszászy még nálam járt, és igazi magyar udvariassággal biztosított abszolút hűségéről délkeleten képviselt politikámmal szemben. De úgy tűnt, hogy munkatársa, Karády Katalin, egy volt filmsztár, aki megszervezte a kapcsolatot közte és az illegális magyar kommunista párt vezetője, Rajk László között, igen nagy befolyást gyakorolt rá. Most már Moszkva felé tapogatózott, hogyan vélekednek ott egy békeajánlatról.”Ismeretes, hogy a német titkosszolgálat beépült a magyar szervezkedésbe és a kiugrási kísérlet elbukott: „Horthy végül is feladta a játszmát, és német védelem alá helyezte magát”. Megjegyzendő: Karády Katalint 1944-ben letartóztatta a Gestapo, de érdekes módon megúszta retorzió nélkül. Itthon maradt, csak 1949-ben távozott külföldre. D. I. ||vnnvt!)nfn{iürttó Pi Költözés és nyelvvizsga A Költözés jeligét választotta az az olvasónk, aki előnyös lakásvásárt remél. A lapokból kiderül, hogy ez a gondolat már régóta foglalkoztatja, de ha igazán őszinte akar lenni magához, akkor azt is bevallhatja, hogy valójában azt szeretné: jöjjön egy vagyonos férj, aki leveszi a lakásgond terhét a válláról. Ez az álomlovag azonban késik, jobban teszi, ha nem rá alapoz, amikor új otthont keres. Lesz egy szimpatikus, sokáig fenntartott ajánlat, azonban az talán kisebb lakásra vonatkozik, mint amit ön szeretne, ezért húzódozik tőle. Még most is arra gondol, hogy egyszer talán szükség lesz arra a gyerekszoba-méretű helyre, ami most hiányzik. Ha megbíz egy lakásközvetítőt, legyen óvatos, mert az a férfi, aki jelentkezik erre a munkára, sokat ígér ugyan, de esetleg önhibáján kívül nem tudja betartani. Nincs kizárva, hogy egy most még ismeretlen idősebb nő révén jut (némi harc és idegeskedés árán) lakáslehetőséghez, akit esetleg a betegsége vagy a kora kényszerít rá, hogy ő maga is más helyre költözzön. Ne aggódjon any- nyit az ügy miatt, mert nem marad egyedül, segítséget fog kapni egy tevékeny férfi személyében. Rövid választ vár Eltűnt oldal jeligével egy nyelvvizsgázó, aki azt gyanítja, egy oldal elveszett a dolgozatából, azért kapott az azon szereplő feladatra nulla pontot. Annyi biztos, hogy van egy sötét része a dolognak. Jól tenné, ha kinyomozná ezt, mert azt ugyan a lapok nem igazolják, hogy elveszett volna az említett rész, de előfordulhat, hogy a pontozók más (például számolási) hibát vétettek, és ha ennek utánajár, még javíthat valamennyit az eredményén. Ha nem akarják dolgozatát ellenőrizni, ne adja fel, érje el, hogy ismét nézzék át. Hodnik Ildikó Gy. Splitben az 1700 éves várost köszöntve Irena Palosek megmászta a 65 méter magas helyi templomot RÁDIÓ MELLETT JEGYZET Utazunk ám most már mindenfelé, nem százötven meg háromszáz dollárt válthatunk, hanem annyit, amennyit elbír a bukszánk, kimegyünk a világba, mert a rádió és tévé reklámjai harsogják .. Utazzon Görögországba, vissza az antik világba, felejthetetlen élményben lesz része ...!” - és persze, mélykék tenger, habosfehér hullámok az aranysárga homok partján, bronzbama szépségek feszülnek neki a napfénynek (ők még nem tudják, hogy most kapnak bőrrákot, de hát ezeknek beszélhet az ember...), hűtött italok, sejtelmes muzsikaszó, gitár, meg csillagos égUtazunk, oda, le, Délre bolt és egyebek ... A „felejthetetlen élményt” már korán megkapja, anélkül, hogy a magyar turistának csak halvány fogalma is lenne, hogy merre van a gyönyörű Akropolis hófehér romhalmaza, vagyis jó néhány száz kilométerrel idébb. Egészen pontosan a szerb-macedón határon. Megérkezik a busz és váiják a vámvizsgálatot. Előttük is, mögöttük is hosszú sor, buszokkal. A sor mozdulatlan. Valaki előre megy, s azt látja, hogy a vámhivatalnok ül a hál előtt és elmélyedve pucolgatja a főtt tojást. Időnként tárgyalgat egyik- másik buszsofőrrel, akik később egy-egy csomagot nyújtanak át az állami alkalmazottnak, akinek egy intésére végre elindulhat az autóbusz. Barátom meséli: „Végre ránk került a sor, vámunk kellett. Egy órát, másfél órát, majd a vámos közölte a sofőrrel, hogy ő milyen cigarettát szívna.” A sofőr - aki tapasztalatból készült a nagy találkozóra - átadott neki egy karton amerikai cigarettát, és máris átgördülhettek Macedóniába. Az utasok fellélegeztek, ám lélegzetük hamar elakadt: a macedón vámos ugyan nem tojást csipegetett, hanem csak nézelődött, föl az égboltra, lesz-e eső ma vagy nem, majd bement a házba, kijött, megint bement, aztán egy óra múlva közölte a sofőrrel, hogy milyen sört inna. Dobozosat. Amikor megkapta, indulhatott tovább az autóbusz. Mit gondolnak, visszafelé mi történt a határon? Annyi változás, hogy egyik vámos kávét kért. Csomagokat és nem csomagokat. És akkor még nem tudni, hogy a következő vámos, a szerb hivatalnok mit óhajt: cigit vagy kávét. Egy másik kollégám meséli: a húga tavaly járta meg ezt az utat. Miután kezdetben nem voltak hajlandók megajándékozni a vámosokat, minden utassal megmosatták a lábát, majd a cipőjét, nehogy szeny- nyet vigyenek be lábukon az országukba. Egyszerű, mocskos vízben. Az ősszel ugyanezt lejátszották, ezúttal a macedónok, egy másik kollégámmal és útitársaival. No persze, az igazsághoz hozzátartozik, hogy állati betegségektől - például száj- és körömfájástól félve - egyes országhatáron fertőtlenítő medencén kell átgyalogolniuk az utasoknak, a buszoknak, személygépkocsiknak pedig átgördülniük. De e fent említett esetben szó sem volt ilyesmiről. És ha mindjárt az elején megkapják az ajándékot a tisztes állami hivatalnokok, eltekintenek a „fertőtlenítéstől”. Hát ez ennyire komoly ügy. Képzeljük el: nyáron, harminc vagy több fokos melegben az utasok órákat várnak a buszban, sem vécé, sem ivóvíz. Gyerekek sírnak, idősebbek rosszul lesznek, de hiába. Nem tudom, az illetékes minisztériumok mennyire ismerik ezt az elképesztő helyzetet. F randa Becsületrend Robert de Nirónak Hervé de Charette francia külügyminiszter a legértékesebb francia érdemrendet, a Becsületrendet adta át Robert de Niro amerikai színésznek, André Téchiné francia és Pedro Almodovar spanyol rendezőnek. A kétszeres Os- car-díjas Robert de Niro nevéhez számtalan film kötődik, köztük a Taxisofőr, A szarvasvadász és a Dühöngő Bika c. alkotások. A Magyarországon is ismert Pablo Almodovar A Matador, az Asszonyok az idegösszeroppanás szélén, a Tűsarok és a Titkom virága című filmek rendezője, míg André Téchiné nevét egyebek között a Tolvajok és a Legkedvesebb évszakom című filmek tették ismertté. ♦ i
