Új Dunántúli napló, 1997. május (8. évfolyam, 119-147. szám)
1997-05-08 / 125. szám
10 Dfhnántúli Napló Jogszabály-ismertetés 1997. május 8., csütörtök Oldalszerkesztő: Jog-forrás Határmenti együttműködés. Az 1997. évi XXIV. törvény „a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről szóló, 1980. május 21-én Madridban kelt Európai Keretegyezmény kihirdetéséről” rögzíti, hogy a keretegyezmény alá tartozó magyar szervek a következők: a község, a város, a főváros és kerületei, a megyei önkormányzat, a fővárosi és megyei közigazgatási hivatal. Bajnoki járadék. Az a Magyarországon állandó lakással rendelkező magyar állampolgár, aki olimpiai játékon akár egyéni számban, akár csapattagként első helyezést ért el, 35. életévének betöltését követő év január 1-jétől élete végéig járadékra jogosult az 1997. évi XXII. törvény szerint, amely 1998. január 1-jén lép hatályba. A járadék mértéke a bérből és fizetésből élők előző évi átlagkeresetének megfelelő összeg. Az anyatejpótlás támogatása. A népjóléti miniszter 6/1997. (IV.25.) NM rendeleté 2/1995. (II.8) NM rendelet módosításáról • kimondja: az anyatej pótlására szolgáló gyógytápszerek árához nyújtott meghatározott összegű támogatás a jogosult 6 hónapos koráig jár. Növényvédelmi jogszabályok. A földművelődési miniszer 28/1997.(IV.25) FM rendelete május 3-tól hatályosan módosította a növényvédelemről szóló 1988- as MÉM rendeletet. Többek közt kimondja: belföldi kereskedelmi célra csak hazai eljárás alapján engedélyezett növényvédő szer gyártható, importálható, formálható, illetve szerelhető ki. Új pécsi rendeletek. Pécs Közgyűlésének alábbi rendeletéi május 10-én hatályba lépnek: az 1997. évi 25. sz. Ör. az 1994. évi 60. sz. rendelettel jóváhagyott általános rendezési terv módosításáról, és az 1997. évi 26. sz. Ör. a 30 napnál rövidebb határidő alatt intézendő hatósági ügyekről. A rendeletek megtekinthetők a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodájában. Feltételes tennészetgyógyászat A Kormány 40/1997. (III. 5.) Korm. rendelete szerint a természetgyógyászati tevékenység a tudományosan megalapozott gyógyítást kiegészítő egészség- ügyi tevékenység. A felsőfokú egészségügyi képzésben részesült személy, valamint a klinikai szakpszichológus és klinikai gyermekszakpszichológus ezt a tevékenységet természetgyógyászati szakirányú továbbképző tanfolyam elvégzését és eredményes vizsga letételét követően végezheti, illetve gyakorolhatja bizonyítványban feltüntetett területen a beteg előzetes szakorvosi vizsgálata, illetve szakellátása után, vagy azzal párhuzamosan a terület szakorvosával konzultálva. Az egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező középiskolai végzettségű személy, valamint a nem egészségügyi - illetve szakpszichológusi - felsőfokú végzettséggel rendelkező személy a tevékenységet abban az esetben végezheti, ha az egészségügyi alapismereteket oktató és az adott tevékenység végzésére jogosító tanfolyamot elvégzi, és eredményes vizsgát tesz. Amennyiben viszont rendelkezik egészségügyi szakképesítéssel, a tevékenységet akkor végezheti, ha az arra jogosító tanfolyamot elvégzi, és eredményes vizsgát tesz. Ez a rendelet július 1-jén lép hatályba. A természetgyógyászati tevékenység 1998. február 1-jéig vizsga letétele nélkül is folytatható. 1999. december 31-ig a vizsga a tanfolyam elvégzése nélkül is letehető. Sikertelen vizsga esetén azonban a tevékenységet gyakorolni kívánó személy csak a tanfolyam elvégzését követően bocsátható újból vizsgára. Kizárólag a kormányrendelet alapján gyakorolt és a népjóléti miniszter rendeletében felsorolt tevékenységekre alkalmazható a természetgyógyászati megjelölés. E rendelet hatálybalépésétől a természetgyógyászati tevékenységre vállalkozói igazolvány nem adható ki. Aki a rendelet hatálybalépse előtt a Haynal Imre Egészség- tudományi Egyetem, vagy jogelődje által kiállított, az „Akupunktúra alapképző tanfolyam” elvégzését és a sikeres vizsgát igazoló oklevéllel rendelkezik, akupunktúrás tevékenységet újabb tanfolyam, illetve vizsga nélkül is folytathat. PORTRÉK A JOG ÁSZAI KÓRÉBÓL: DR. BÉRCESI FERENC Szakértő szurkoló a hivatali pályán Craiova, Newcastle, Juventus - szereztem. Ez volt végül is a kormányzati rendszerre való a pécsi focirajongók számára ezek a csapatnevek a legszebb emlékeket idézik 1970-ből, amikor a hajdani Pécsi Dózsa nagyot menetelt az UEFA-ku- pában. A nagyközönség körében dr. Bércesi Ferenc, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője akkoriban még ismertebb volt, mint mostani funkciójában. 1995. január 1. óta mind a hat meccsen pályára lépett. Ám már ott állt a jogászi pálya partvonalánál is: akkor végezte az egyetemet.- Élsportolóként sokat kaptam az élettől, ám korán abbahagytam a labdarúgást: nem akartam elmaradni a szakmától - emlékezik. Egy kis vargabetűt azért mégis leírt: az egyetem után, 1973-ban fél évig sportújságíró volt lapunk elődjénél.- Aztán nagyon vonzó helyre kaptam meghívást: a városi tanács szervezési és jogi osztályára. Ott klasszikus jogi munkát lehetett végezni: törvényességi felügyelet, jogszabályalkotás, jogi képviselet. Ézután húsz évig nem sok változás történt, csak a ranglétrán jutottam egy kicsit mindig feljebb és bőséges szakmai tapasztalatot döntő, amikor a jelenlegi állásomat megpályáztam. Úgy tartja: a közigazgatási jogásznak sokkal nagyobb joganyaggal kell foglalkoznia, mint a más területen dolgozó kollégáknak. Ez sajátos szertetekintő látásmódot igényel. A folytonos ismeretszerzés egyben izgalmas is. Ugyanakkor mód van a legmagasabb rendű jogászi tevékenység gyakorlására: a jogalkotásra, illetve a jogszabály-előkészítésre, amelyhez szerteágazó és alapos tudás kell. Ezért is kedvence. A legszebb szakmai időszaknak és feladatnak az önátállást tartja. A máról holnapra átalakult jogi környezetben igazi alkotó munkát végezve kellett segíteni - a pécsi jegyzői iroda vezetőjeként - a „tanuló” képviselő-testületet. A közigazgatási hivatal vezetőjeként olyan, mint a fociban: gazdag tapasztalaid, igazi szakértő szurkoló, aki lélekben a pályán van azokkal, akiket figyel, velük együtt mozdul a labdára. A hasonlat csak kicsit sántít - egyébként Baranyában 302 önkormányzat játszik -, hiszen a közigazgatási hivatal egyik funkciója az önkormányzati testületi munka törvényességi ellenőrzése, ám ehhez kevés a közvetlen ráhatást jelentőjogi eszköze.- Éppen ezért arra törekszünk, hogy szoros és éppenséggel nem hivataloskodó kapcsolattartással inkább megelőzzük a gondokat. Amióta betöltőm ezt a funkciót, ebben a hivatalban minden ajtó nyitva áll az önkormányzati tisztségviselők előtt. A konzultációk során kölcsönösen sokat tanulunk és megpróbáljuk egymást jó helyzetbe hozni; végső soron az állampolgárok érdekében. Bírói szemmel az igazságügy tervezett reformjáról A z igazságszolgáltatás, és különösen a bíróságok tevékenysége az elmúlt években egyre inkább előtérbe került, s többnyire jogosan negatív előjellel. A rendszerváltás, a polgárijogintézmények kiépülése, a társadalmi viszonyok jelentős átalakulása miatt a bíróságok hatásköre nagymértékben bővült, a bűnözés növekedett. Már az 1990-es évek első felében világossá vált, hogy a bíróságok feladatainak jogállami szintű ellátásához nem elegendő csak a bírói létszámot növelni, illetve a hatásköri és eljárásjogi szabályokat időszakosan, kisebb-nagyobb mértékben módosítani. Tény, hogy a bíróságok e megváltozott viszonyok között a jogalkalmazási tevékenységüket jóval nehezebb feltételek között végzik, ugyanakkor a jogállamiság alapján a bírói út kiszélesítése nem járt együtt annak az alapjognak a biztosításával, mely szerint a jogvitákat ésszerű határidőn belül kell elbírálni. A bírósági eljárások elhúzódása azt a veszélyt rejti magában, hogy a jogkereső állampolgárok elfordulnak az igazságszolgáltatástól és a jogviták eldöntéséhez törvénytelen eszközöket vesznek igénybe, illetve a büntető eljárások elhúzódása sem az általános, sem az egyéni bűnmegelőzést nem szolgálja. Ilyen előzmények után az 1990-es évek közepére egyértelművé vált, hogy e helyzeten csak átfogó és tovább már el nem odázható változások segíthetnek, melyek egyszerre érintik a bírósági szervezetet és igazgatását, a bírák jogállását és javadalmazását, a büntető és polgári eljárásjogokat. A politikailag semleges bírói hatalom elkülönül A bírói hatalmi ág önálló jellegének a deklarálása már korábban megtörtént, a gyakorlatban azonban megmaradt a végrehajtó hatalommal a kapcsolata. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 1997. december 1-ji tervezett felállításával a politikailag semleges bírói hatalom véglegesen elkülönülne a törvénykezési és végrehajtói hatalomtól. További lényeges elem, hogy szigorodna a bíróvá válás feltétele. A fogalmazók joggyakorlati ideje legalább három év, a bírósági titkároké legalább egy év lenne, majd az első bírói kinevezés három évre szólna, és csak az arra alkalmas személy kaphatna határozatlan idejű bírói kinevezést. A közvélemény ez idáig leginkább a Legfelsőbb Bíróság és a megyei bíróságok között létrejövő új ítélkezési formáról, az ítélőtábláról kapott tájékoztatást. A táblabíróságok csak jogorvoslati fórumként működnének. Ezzel a Legfelsőbb Bíróság mentesülne a konkrét ítélkezési feladatai alól, és a jövőben az országos ítélkezés egységesítése érdekében tevékenykedhetne. A nehezebb, bonyolultabb megítélésű ügyek a megyei bíróságok hatáskörébe kerülnének, megsegítve ezzel a túlterhelt helyi bíróságokat. így esély lenne az ítélkezés felgyorsulására és szakszerűbbé válására. Az ítélőtábla és a bírói utánpótlás pécsi bázisa Úgy gondolom, nemcsak a bírákat, de minden pécsi és baranyai polgárt jó érzéssel tölthet el az a kormánydöntés, amely a nyugati ítélőtábla székhelyéül Pécset javasolja. A történelmi hagyományok, a bíróságon folyó szakmai munka mellett a pécsi jogász- képzés nagyobb - elsősorban minőségi - választási lehetőséget biztosít a bírói utánpótláshoz. Kétségtelen, hogy a jövendő táblabírák egy része a megyéből fog kikerülni. Az ő pótlásukra garanciát jelent, hogy a Baranya Megyei Bíróságon jelenleg 18 fogalmazó és 10 szakvizsgát tett bírósági titkár dolgozik a későbbi bírói kinevezés reményében. Ismert, hogy több dunántúli város is szeretett volna otthont adni a nyugati ítélőtáblának. Valamennyi felajánlott ingatlan közül a pécsi volt a legelőnyösebb, hiszen az ingyenes használatba adás mellett az épületrész állaga is kedvező volt a többi lehetőséghez képest, így költségként csak az épületrész berendezése, részleges felújítása merül fel. Az igazságszolgáltatás reformjának még számos fontos eleme van, amelyeket lehet helyeselni és vitatni. Ám azt világosan kell látni: az átfogó változtatások tovább már nem odázhatók el, mert az az állampolgárokat sújtó jelenlegi helyzet fenntartását jelentené. A reform elsősorban szakmai kérdés, de félő, hogy ez is a napi politikai csatározások áldozatává válik. Dr. Wirth Béla, a Baranya Megyei Bíróság elnöke Vásári és piaci tilalmak A vásár és piactartás jogosultságának feltételeiről 31/1997. (II. 18.) és az 5/1997. (I. 22.) Korm. rendelettel módosított 31/1995 (IV. 5.) Korm. rendelet alapján ismertetőbe kezdtünk az előző „paragrafustár” oldalunkon. Folytatásként most a termékek forgalmazásának tilalmait ösz- szegezzük Fuchsné dr. Krisztián Piroska, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal főtanácsosának (képünkön) tájékoztatója alapján. Vásáron és piacon nem hozható forgalomba: nemesfém és az abból készült ékszer, drágakő; gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, valamint állatgyógyászati készítmény; kábítószernek és pszichodrog anyagnak minősülő termék; mérgező és veszélyes anyag, növényvédő szer; látásjavító szemüveg, kontaktlencse; fegyver, lőszer, robbanó és robbantószer, ideértve a petárdát is, gázsprayt-t; „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, motorbenzin, gázolaj és háztartási tüzelőolaj; muzeális emlék; védett, vagy fokozottan védett, valamint nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény, illetve állatfaj egyede, része, származéka, preparátuma; barlangi képződmény, illetve szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány; olyan termék vagy hulladék, amelynek forgalomba hozatala előzetes vagy egyéb engedélyhez kötött és ez nincs meg, vagy amelynek forgalomba hozatala jogszabályba ütközik; a jövedéki szabályozás és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. tv. hatálya alá tartozó jövedéki termék, kivéve, ha annak forgalmazását jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedő üzletben végzi; hálózatról üzemeltethető elektromos készülék, valamint gázüzemű készülék. Az árusítók köre Vásáron és piacon csak az árusíthat, aki a devizajogszabályok szerint belföldinek minősül. Gazdálkodó szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet, mezőgazdasági termelő, népművész, népi iparművész, képzőművész és fotóművész, valamint egyéni vállalkozónak, illetve mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő magánszemély lehet árusító. Az egyéni vállalkozónak, illetve mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő egyéb magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat a kirakóvásáron és hasz- náltcikkpiacon alkalomszerűen értékesítheti. A vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező magán- személy üzletszerű kereskedelmi tevékenységet nem folytathat. Gomba csak ott árusítható piacon, ahol ellenőrzésére és az árusítási engedély kiadására a piac területén a teljes nyitvatartási idő alatt szakellenőr működik. A mezőgazdasági őstermelő kizárólag saját gazdaságában előállított zöldséget, gyümölcsöt, mézet (lépes mézet), virágot, tojást árusíthat. Nem hőkezelt, savanyított termékeket, sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát és olvasztott zsírt az az őstermelő árusíthat, aki a terméket az élelmiszerekről szóló törvényben előírt létesítés és működési engedéllyel rendelkező üzemben állította elő és van a termék forgalmazásához szükséges jóváhagyott gyártmány- lapja. Ez utóbbi rendelkezés 1999. január 1-jén lép hatályba. Népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész, fotóművész a saját alkotásait árusíthatja. _ A vásárok és piacok rendjét, a forgalmazott termékeket, a jogszabályok betartását a jegyző, az ellenőrzésre jogosult más hatóságok, valamint a területi gazdasági kamarák is ellenőrzik. A rendező köteles a vásár, illetve a piac rendjét folyamatosan ellenőrizni. A rend megszegőit legfeljebb 3 hónapra a vásár, illetve a piac területéről kitilthatja vagy pótdíj fizetésére kötelezheti. * * « * I
