Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)

1997-04-01 / 89 szám

1997. április 1., kedd TOUBANCU Kisebbségek Baranyában Dünántuli Napló 9 Diákok kontra antiszemitizmus Egy reprezentatív felmérés szerint ma az egyetemi és fő­iskolai hallgatók 43 százalé­kának nincsenek antiszemita előítéletei, 32 százalékuk haj­lamos előítéletes antiszemita sztereotípiák elfogadására, 18 százalékuk antiszemitának, 7 százalékuk szélsőséges anti­szemitának mondható. Mindezt érzékelve, pécsi egyetemisták megalapították a Pécsi Student Diákegyesüle­tet, melynek alapszabálya négy célt fogalmaz meg. A klasszikus polgári keresztény és patrióta értékek érvényre juttatását, a zsidó-keresztény vallási és kulturális örökség védelmezését, az egyeteme­ken lévő etnikai és vallási ki­sebbség védelmét, és tevé­keny részvállalást Pécs polgá- riasodásában, értékek védel- mezésében. Mint Szkladán Gábor az egyesület képvisele­tében elmondta, színvonalas programokkal szeretnék el­lensúlyozni a szélsőséges hangokat, melyek nem csupán a diákok, hanem egyes a taná­rok részéről is elhangzanak. Vetélkedő a kitelepítésről A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a németek kitelepítésének 50. évfordulója alkalmából törté­nelmi versenyt hirdetett a német nemzetiségi gimnázi­umok részére. A versenyre 22 csapat jelentkezett. A három fordulót fél év alatt bonyolították le. Az el­sőben a csapatok inteijúkat készítettek a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcol- takkal és a kitelepítés szemta­núival, a másodikban pedig tesztet oldottak meg. A verse­nyen szép pécsi sikerek szü­lettek. Az I. korcsoportban második lett a Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont Gim­náziumának 2. osztályos tanu­lóiból álló csapat: Englender Petra, Erdei Krisztián és Pa­uker Amo. A II. korcsoport­ban ugyancsak második lett a Hofstetter József, Weber Ta­más, Lantos Gábor összeté­telű csapat a Leőwey Klára Gimnázium Nemzetiségi Ta­gozatának 4. osztályosai. Új szerb kulturális centrum A pécsi Zrínyi utca 15. számú ház kívülről átlagos kis épü­let. Pedig belül található a szerb kápolna többszázéves gyönyörű ikonosztázával és csodálatos bútorzatával, me­lyet a szerbeken kívül nagy­számú görög is látogat. A kápolna melletti lakás ’53-ig a szerb egyház tulaj­dona volt, mondja dr. Pavlov Milica alelnök (képünkön), aztán államosították. Most, hogy megüresedett, a régi-új tulajdonos, az egyház átadta a szerb ön- kormányzat­nak, amely itt alakítja ki székhelyét. Valódi val­lási és kultu­rális centru­mot szeret­nének itt ki­építeni, ahová nem csupán a pécsi, hanem a megyében élő szerbek is ellátogatnak a kü­lönböző rendezvényekre, vándorkiállításokra. Gyertyafény a halálvölgyben PÉCS, CZERÉK-VÖLGY Az épületek mögötti domboldal sűrűn burjánzó bokrain már ki­bomlottak a rügyek. Enyhe szellő motoz az ágak között, s hoz szörnyű bűzt a mindent be­borító szeméthalmok felől.- Itthon vannak a szüleid? - kérdezem egy apróságtól, aki háromkerekűjén épp arrafelé hajt. Nem válaszol, csak zavar­tan mosolyog, s segítséget a közben oda érkező nagyob­bacskáktól vár. A hosszú, eme­leti függőfolyosóról közben le­zúdítják a szennyvizet az ud­varra, amely a környező dom­bokhoz hasonlóan lassan ugyancsak szemétteleppé válik. A függőfolyosós épület melletti emeletes ház olyan, mint egy ostrom utáni rom. A lakások egy része lakatlan, a helyisé­gekben szemét- és székletkupa­cok. Öt család lakik még benn egy csomó gyerekkel.- A többiek elköltöztek, la­kást kaptak a tanácstól - mondja egy fiatalasszony, Or­sós Györgyné. - Abban az épü­letben - mutat a függőfolyosós felé - még van víz és villany, nálunk már hónapokkal ezelőtt kikapcsolták. Gyertyával vilá­gítunk éjjel, mert meg kell etetni a kicsit. Éjszakánként kettő is elfogy, négy gyertya száz forintba kerül.- Miért hiányoznak az abla­kok és ajtók?- Akik kiköltöztek, kiszed­ték, és vitték magukkal tokos­tul. A kisebb épület földszintes, mindössze három lakásból áll. Előtte az udvaron egy csap, amely tavaly még vizet adott a családoknak.- Karácsony előtt kijött egy ember, azt mondta, hogy a mi érdekünkben leszereli a csapot, nehogy elfagyjon a télen. Majd visszaszereli, mondta, ha jön a jó idő - magyarázza Tóth Sán­dor -, de becsapott minket, so­hasem szereli vissza. Az áramot is kikötötték, az iskolásgyere­kek gyertyánál tanulnak.- Miért történt mindez?-Volt aki fizette a számlá­kat, volt aki nem, de végül is itt mindenki önkényes lakásfog­laló, azokat pedig nem veszik emberszámba. Meg állítólag lebontják az egészet. Körülbe­lül tíz családot tesznek ki akkor az utcára három-négy gyerek­kel ebben a halálvölgyben.-így hívják?-Egy idő óta. Évekkel ez­előtt egy ember megölte a tár­sát, és elrejtette az ágyneműtar­tóban. Tavaly pedig ideköltö­zött egy házaspár, és már más­nap agyonütötte a férfi az asz- szonyt. Két hónapja pedig egy fiatalember kötötte fel magát az egyik lakásban. De érdekes módon ezek mind magyarok voltak, egyik sem cigány.-Ezek szerint magyarok is laknak itt.- Két magyar család, a többi cigány. A szobából gyereksírás hal­latszik ki. Az asszony besiet, és egy apró, hófehér ruhácskába öltöztetett emberkét hoz ki a konyhába.- Hogy hívják?- Sanyika.- Hány hónapos?- Egy. Koraszülött volt, kettő harminccal. Sanyika közben rendületle­nül sír. Nem éhes, csak a közér­zete rossz. Mert tudni ugyan még nem tud semmit, de a zsi- gereiben mintha érezné, hogy egy reményét vesztett, kilátás­talan világba csöppent bele a két kiló harminc dekájával. A cigány önkormányzatokért A Cigány Kisebbségi Ön- kormányzatok Baranya Me­gyei Szövetsége 1995-ben jött létre a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület kezdeményezésére, tájékoz­tatta lapunkat dr. Kosztics Ist­ván, a szövetség elnöke. A szervezetre azért volt szükség, hogy Baranya me­gyét az országos választáso­kon képviselni lehessen: há­rom képviselőt be is juttattak az országos önkormányzatba. Fontos a közvetítő-koordináló szerep a felső és alsó szintek között a létrehozott közép­szint segítségével. A szövet­ség segíti a települési önkor­mányzatok és a cigány ki­sebbségi önkormányzatok közötti olykor feszült viszony feloldását, és a pénzek átuta­lási idejének lerövidítését. A legfőbb célkitűzés azon­ban az volt, mondja dr. Kosz­tics, hogy ne szűnjön meg egyetlen cigány önkormány­zat sem a megyében, s ez a cél megvalósult. Számítógép és hal tepsiben A helyi hatalom és a kisebbség között a faluban példaszerű a kapcsolat. Hiszen a polgármester és a Német Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke ugyanaz a személy: Somogyi Józsefné. KISJAKABFALVA A hazai németség egyik leg­szebb települése volt Kisjakab- falva. Aztán a kitelepítés után sorvadásnak indult, a négy-öt­százas lélekszámú településen ma már csak kétszázan élnek. Az újabbkori felvirágzás fő kezdeményezője Somogyi Jó­zsefné (képünkön), aki 64 évét meghazudtoló buzgalommal munkálkodik a faluért. Létre­hozták a kisebbségi klubot, vendégszobákat, ebédlőt, az öregek otthonát, ahová Toyotá­val hordják az ételt Villányból. Most egy pályázattól faxot és számítógépet várnak. Az elmúlt karácsonykor étellel és itallal vendégeltek meg 72 nyugdíjast, idén húsvétkor a gyerekeket. A jakabfalvi konyhának jó a híre. Mayer Mihály püspök a mai napig felem­líti azt a halat, melyet tepsi­ben sütöttek egyik látoga­tása alkalmá­ból. Somogyiné egyik fia orvos, a másik több- diplomás vadász. „Életemet arra szenteltem, mondja, hogy gyerekeim tanuljanak. Mert amit megtanultak, azt soha nem veheti el tólük senki. ” Hírcsatorna Elbúcsúztatott referens. A dr. Révész Mária alpol­gármester által kezdeménye­zett, a kisebbségi önkor­mányzatok és a civil szerve­zetek részére rendezett mun­kareggeli keretén belül bú­csúztatták el Rozs Andrást, Pécs város igen eredménye­sen dolgozó kisebbségi refe­rensét, aki ezentúl kutató munkájának kívánja szen­telni életét. Az új referens Rákosiné Vass Klára. Tehetségkutató tábor. Az Etnikai Fórum és a Mér­leg Szociális Alapítvány közös pályázati felhívása szólítja fel azon pedagógu­sokat, akik részt vennének az 1997. június 25-től meg­rendezésre kerülő Roma te­hetségkutató- és Gondozó Táborban és az azt követő programokban. Jelentkezési határidő április 15. Jelent­kezési feltételek: humán be­állítottság, önéletrajz, a té­mával kapcsolatos gondola­tok, javaslatok. A jelentke­zők közül három főt válasz­tanak ki, akikkel megálla­podást kötnek. Ugyanakkor várják a tanintézmények ajánlása szerint a roma nemzetiségi 6. osztályos, tehetséges gyermekek je­lentkezését, továbbá egyéni pályázatokat is elfogadnak. Bővebb felvilágosítás a 06- 20/468-822-es telefonon. A ring és a háború. Sok- csevics Dénes történész A délszláv háború című köny­vének bemutatójára kerül sor a Pécsi Horvát Színház­ban április 7-én 18 órakor. A kötetet Bükkösdi László mutatja be. 19 órakor ugyanitt Kricskovics Antal Erkel-díjas koreográfussal beszélget Balázs Mihály új­ságíró „A ring” kultúrpoliti­kai sorozatban. A Verőcei Színház Pé­csett. Shakespeare Tévedé­sek vígjátéka című művét mutatja be a Verőcei Szín­ház a Pécsi Horvát Színház és a Határontúli Horvátok Szervezete jóvoltából április 10-én az Anna utca 17. sz. alatt 18 órai kezdettel. Előtte, 13 órakor Ludwig: Maksimilijan Zvizdukalo című darabját tekinthetik meg az érdeklődők. Az August Senoa Horvát Klub látogatottsága 700 Rendezvények száma: 1983 1987 1990 1993 1996 ezer 100 Látogatók száma: Tizenötéves a Horvát Klub Húsz évvel ezelőtt ajánlotta fel a drávasztárai tsz Pécs városának az Esze Tamás utca 3. sz. alatti lakóépületet azzal, hogy itt működjék a horvátok kulturális intéz­ménye. A felújított épületet 1982-ben adták át használatra, s a DO- ZSO részeként működött is ta­valy nyárig, azóta pedig a Pé­csi Kulturális Központ nemze­tiségi osztályaként. August Senoa, a névadó az elmúlt század horvát irodal­mának legkiemelkedőbb alakja. Irodalmi munkássága mellett a Horvát Nemzeti Színház igazgatójaként, és Zágráb szenátoraként is tevé­kenykedett. A zágrábi szüle­tésű jeles férfiúnak pécsi kötő­dése is volt, hiszen 1849/50. tanévben a Cisztercita Gimná­ziumban tanult. A klub fő célja, Hepp Mi­hály klubvezető irányításával, az anyanyelv ápolása, a nem­zetiségi öntudat erősítése. Fel­adata a horvát nemzetiség kul­turálódási igényeinek kielégí­tése. A programok minden korosztálynak és érdeklődési körnek szólnak. Komoly gon­dot fordítanak arra, hogy a vá­roskörnyéki lakosság igényeit is kielégítsék. A klubban két csoport működik: a Díszítő- művészeti kör és az August Senoa Asszonykórus. Talál­ható itt horvát nyelvű könyv­tár, mini galéria is. Öt éven át színjátszó szakkör is műkö­dött, mely feladatkört az ön­álló Horvát Színház vette át. Lengyel vasárnapi iskola Pécsett százfős lengyel nemze­tiségű lakosból álló közösség él vegyes házasságban. Két éve alakult meg a Lengyel Klub, amely a Nevelők Házában mű­ködik, mondja Halina Kraw- czun (képünkön), a klub veze­tője. Céljuk, hogy fenntartsák a lengyel-magyar barátságot, műveljék kultúrájukat, ápolják nyelvüket. A gyerekek számára elindították a vasárnapi iskolát, melynek keretén belül lengyel irodalmat, történelmet és nép­dalt tanulnak kezdő, középha­ladó és haladó csoportban. A gyerekeken kívül, mondja Halyna, egyetemisták és felnőt­tek is eljárnak a vasárnapi is­kola óráira, melyet voltaképpen péntekenként és szombatonként tartanak. Szeretnék továbbá is szo­rosra fűzni a kapcsolatokat az anyaor­szággal, kul­turális intéz­ményekkel. A klub, ahová a komlói len­gyel bányá­szok és az SFOR lengyel tisztjei is szor­galmasan eljárnak, gazdag programot tervez 1997-re: töb­bek között Wajda estet, lengyel festők tárlatát, irodalmi estet Csordás Gábor műfordítóval, Lengyel Kulturális Napokat. De szeretnének ellátogatni Ópusztaszerre is, megtekinteni a Feszty-körképet, melyet len­gyel művészek restaurálták. Krakkóban pedig nyelvi tábort szerveztek, ahová tíz gyermek utazik a nyáron.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom