Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)

1997-04-03 / 91 szám

10 Dunántúli Napló Háttér - Riport 1997. április 3., csütörtök Igazságügyi reform közepette Látogatóban Wirth Bélánál, a Baranya Megyei Bíróság elnökénél Mesterek. Mesterek? Megjöttek a gázszerelők. Le­rakták a csöveket, szerszámo­kat, ami kell, hogy a családi házba bevezessék a gázt. De egyszercsak jön a mester: „Nincs egy colstokja"? Volt, odaadtam. Délután aztán el­mentek, és otthagyták a col­stok maradványát: eltörték, azzal kenték rá a kátrányt a csővégekre. Milyen mester az ilyen, s mester-e egyáltalán, kérdez­ném, elborongva a régi szép időkön, amikor még rangja volt ennek a minősítésnek, amikor még hiú volt arra va­laki, hogy milyen munkát ad ki a kezéből. Amikor a szabó le­vette a fércet a zakóról, mielőtt kiléptem tőle az utcára, s nem becsomagolva adta át a nadrá­got, nehogy észrevegyem: hi­ányzik róla egy gomb. De nem borongok, mert a moralizálásból mindenkinek elege van. Inkább elmesélem, hogy az elegáns belvárosi klub büféjében dolgozó kis­asszony arra kérte az egyik vendégét, ugyan, nyissa már ki a boros üveget, ha van nála dugóhúzó. Aztán elégedetten megjegyezte: „tegnap este is volt itt egy ügyes vendég, aki a kisujjával be tudta nyomni az üvegbe a dugót”. Na jó, ez még az ántivilág- ban történt, ez a gázszerelős eset, ma már piacgazdaság van, és ugye, aki nem nyújt kifogástalan munkát, az lema­rad, nem kap megrendelést és tönkremegy. így gondolom én, hiszen tanultam ezt-azt a piac természetéről. Kicsit za­var ugyan, hogy az említett büfésnő ma is vígan üzemel­tet egy másik büfét, de nem baj. Es szemem sem rebben, ha a faházam felépítésére je­lentkező ács vállalja a mun­kát, de kiköti: fáj a lába, ezért tetőre nem mászik. Gyűjteményem új darabja az a vízvezeték-szerelő, aki szétszedte a gázcsövet, hogy gázzal fújja ki az eldugult lefo­lyót. A munka végeztével elé­gedetten rágyújtott. „Egy nagy fényességet láttam”, mondta a televízió riporterének a kór­házi ágyon. Valószínűleg a szakma dicsfénye volt az. Pénzt hoz a csatornafedél A legfiatalabb megyei elnök dr. Wirth Béla (képünkön), aki a har­mincötödik évébe lépve már tisztes karriert tudhat a háta mögött. Biztosan nem adták ingyen, s meglehetősen kemény munka lehet benne. Magas, kosárlabdázó terme­téhez határozott fellépés, ám halk beszéd társul. Be is csuk­juk az iroda ablakát: az utcai zaj erősebb. Wirth Béla pécsi születésű, itt végezte a jogot, s 1988-ban, az avatása után azonnal a bírói pályára ment, kitöltve a fogal­mazói, kötelező két esztendőt. Komlón vitte egy darabig a büntető és a polgári peres ügyeket, de négy év múlva már a Pécs Városi Bíróság elnöke, s onnan pályázott át a megyére, ahol márciustól ül elődje (dr. Fekete Bálint nem pályázott újra) székében. Baranya az élen- A kinevezés időtartama úgy szól, hogy Ön „viszi” át a me­gyei bírákat a következő évez­redbe. S közben ott az igazság­szolgáltatás reformja.- Hadd felejtsem el egyelőre a reformot, s kezdjem azzal, hogy elődeim, Tamásfy József majd Fekete Bálint elnöksége alatt a bírák és a bíróságok szakmai munkája a legjobbak közé került. Biztosan elfogult vagyok, de kimondom, hogy Baranyában a bírói igazság­szolgáltatás országos szemüve­gen át nézve is az élen jár. Eb­ből a szempontból tehát nem lehetnek főfájós napjaim.- Ugyanakkor köztudott, hogy a magyar bíróságok élete merőben változni fog.-Máról holnapra a reform belső kondícióinkon és a mun­kán nem fog javítani, a hatásá­ról több év után lehet majd vé­leményt mondani. Tény az is, hogy időről időre csak amolyan rész-reformokat éltünk meg a mostani komplett csomaggal szemben.- Mi lesz a csomagban?- Átalakul a táblabíróság lét­rehozásával a bírói szervezet, ami megváltoztatja, négyfoko­zatúvá teszi a fellebbezési rendszert. Érinti mindez a bírák jogállását, és megváltozik az ügyviteli dolgozókra vonatkozó jogi szabályozás is. A szerve­zeti törvény mellett az eljárás­jog is változik, érintve a bün­tető eljárásjogot és a polgári perrendtartást is. S emellett, ha minden igaz, a kaposvári jog­technikusi képzés beindításával az ügyviteli rendszer kompute- rizálása történik meg. Mindez szerény becslésem szerint há­rom-négy év múlva hozhat érezhető javulást mind a mun­kánkban, mind az ügyek gyor­sítása szempontjából. Bírósági reform- A mára kialakult helyzetért a társadalmi változások okol­hatók, s tudjuk, tanultuk, hogy a jog e változások után kullog mindig.- Úgy van. A kilencvenes évek elején a bírói út kiszélese­dett a különféle jogsértések előtt. Magyarán mondva szinte bármit peresíteni lehet ma már. Pécsi példával élve hadd mond­jam el, hogy 1993-ra a korábbi átlag évi háromezer ügy majd­nem megduplázódott. S mindez olyan helyzetben következett be, amikor sem az eljárásjogi törvények, sem a bíróságok nem készültek föl rá.- Tehát nem pusztán lét­számkérdésről van szó?-Az elmúlt években min­denki azt gondolta, hogy a lét­szám emelésével túljuthatunk a dolgok nehezén, de közben ki­derült, a problémát lehet ugyan átmenetileg létszámemeléssel kezelni, de megoldani nem. Komplex gyógymódra, re­formra van szükség. Hiszen olyan ügyhátralék keletkezett alig néhány év alatt, hogy gya­korlatilag ma már e hátralékkal a nagyobb bíróságok nem tud­nak mit kezdeni. Görgetik ma­guk előtt.-Ez nem csak a kívülálló szemével nézve aggasztó.-A bíró akkor tud jól dol­gozni, ha körülbelül annyi ügyet be is tud fejezni, ami idő­közben odakerül az asztalára. Nos, bár mi Baranyában az el­múlt években még többet is fe­jeztünk be, mint amennyi érke­zett, ám avval a hatalmas ügy­hátralékkal, ami 92-93-ban ke­letkezett, így sem tudunk mit kezdeni. Táblabírák Pécsett?- Ha belép a táblabíróság il­letve a perrendtartás egysze­rűbb lesz, időt nyer a bíró.- Ezt váijuk a reformtól.- Megköszönve a beszélge­tést, két dologról essék szó. Új otthonra van szüksége a megyei bíróságnak, miközben Baranya a táblabíróságról is álmodik. Van esély?-Pécs egyetemmel és ha­gyományokkal rendelkezik, ezért joggal reménykedhetünk. S abban is, hogy az új megyei bíróság és a táblabíróság egy épületben lesz majd. De hogy hol, azt még ne kérdezze. Kozma Ferenc A kellékek: kiálló csatornafedél és isteni szikra. A vesztfáliai Michael Laukamp e kettő révén reméli, hogy megfogta az Isten lábát és meggazdagszik. Rájött: az ember általában öt-hat lépésenként néz a lába elé, nehogy megbotoljék. Mégis megbotlik, például egy kiálló utcai csatornafedélben. Ez történt vele is. „Ha az a va­cak színes lett volna, akkor el­ütne az aszfalt szürkéjétől, biz­tosan észreveszem, kikerülöm és átlépem” - gondolta magá­ban és nyomban megszületett az ötlete is: vonzó, ötletes hir­detéseket kellene a csatornafe­delekre festeni. Laukamp nyomban szerzői jogvédelmet kért az ötletére, és csak ezután indult üzletfeleket keresni. Meg is állapodott Düs­seldorf illetékes tanácsnokával: adja bérbe a város a reklámhor­dozóvá előlépett csatornafede­leket. Ötvenet megvett a helyi focicsapat, és sorra kelnek el a legjobb helyeken, a legforgal­masabb sétálóutcákban, bevá­sárlóközpontok környékén ta­lálható csatornafedelek. Csupán Düsseldorfban 40 ezer csatornafedél található. A Baranya Megyei Bíróság ügyiratszáma 1996-ban Befejezett ügyek Érkezett ügyek Büntető ügyek Fizetési meghagyások Gazdasági peres ügyek Lakásügyi perek I 587 409 219 198 | 12818 Gyerektartásra irányuló perek 1158 1126 Házassági perek 1401 1439 5000 10000 15000 Trianon Társaság Pécsett is Az a céljuk, hogy az ország számára oly méltánytalan döntésről ne feledkezzen meg a közvélemény. Ezért alakult meg tavaly ősszel Budapesten a Trianon Társaság, majd a közelmúltban a társaság első vidéki szervezete Pécsett. Minderről dr. Péter Károly megbízott megyei elnök tájé­koztatta a lapunkat, hozzá­téve: gondolkodásukban a ha­tárok békés, megegyezés út­ján való módosításának lehe­tőségét sem zárják ki. Hiszen a nagyhatalmak döntése alap­ján vesztette el az ország la­kóinak és területének jórészét, miért ne volna esély arra - gondoljunk a Közép-Kelet Európában lezajlódó folyama­tokra -, hogy a békés határre­vízió ötletére egyszer politi­kai érdekből a nagyhatalmak rábólintanak? Az alapítók leszögezték, hogy az egyesület céljai kö­zött az első az ominózus bé­keszerződés és annak követ­kezményei igazságtalansága­inak feltárása, tudatosítása és a történelmi igazságosság szempontjából megfelelő megoldások kidolgozása. En­nek érdekében a társaság vál­lalta, hogy a trianoni döntés és a nemzetközi jogszabályok ellentmondásait bemutatja a határon túli magyarság hely­zetének javítása érdekében. Másrészt további kutató munkával, könyvkiadással, különböző dokumentumok nyilvánosságra hozatalával szeretnék ismertté tenni célja­ikat, s emellett nemzetközi kapcsolatok kiépítésére is vál­lalkoznak. A társaság fővárosi vezető­ségében ott van a könyvkiadó Püski Sándor, a történész Raf- fay Ernő is. K. F. A rövid út sem olcsó KÖBLÉNY A községet Bikallal összekötő út megépítéséről tárgyaltak kö­zelmúltban a környék polgár- mesterei, Tóth Sándor megyei közgyűlési elnök, Szili Katalin környezetvédelmi államtitkár és Páva Zoltán országgyűlési képviselő. A 4,6 kilométeres átkötő szakasz a mostani 25 kilométe­res kerülőt válthatná ki. Mivel a 120-140 milliós beruházás ál­lami támogatásához szükséges tervek formába öntése is közel 5 milliót igényel, a községek eddig pályázni sem tudtak. Kiderült, a tervezéshez is le­het segítséget nyerni. Kis Gyula polgármester elmondta: a tele­pülések közös pályázatot készí­tenek, melynek sikere esetén már idén a rövidebb úton jár­hatnak. K. A. Álhírcsatorna Meglepetés a kéttannyelvű Gimnáziumban. Óriási meg­rökönyödést keltett, mikor összeírták a hivatalos nyelv­vizsgával rendelkező tanuló­kat a Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpontban, ugyanis ki­derült, a diákok 99,89 %-a rendelkezik orosz felsőfokú­val, és mindössze 0,11 % ka­pott hivatalos papírt német nyelvtudásáról. Mint később kiderült, tévedésből a 30 évvel ezelőtti KISZ választási ered­ményeket elemezték a szak­emberek. (z) Szigetvári vívószakosztály alakult. A délszláv háború idején Horvátországból me­nekült Nicolaus Zrínyi vívó­szakosztályt alapított Sziget­váron. Az új egyesületnek ő az elnöke, szponzora és edzője is egyben. Tanítványai szép sikereket értek el egy nemrégiben megrendezett ba­rátságos versenyen, melyre török sporttársakat hívtak meg. (z) Embercsempészt fogtak az udvari határátkelőnél. Egy bosnyák kamion rakteré- ben 35 albán menekültre buk­kantak Udvarnál. A teherautó papírjai szerint olaszországi úticéllal birkákat szállított, de a vámosoknak feltűnt, hogy a 36 állat közül az egyik elhú­zódik társaitól. Mint később kiderült, az volt az egyetlen a 400 feladott bárány közül, amely túlélte a hosszú utat, a többit megették a báránybőrbe bújt albánok. (z) Csoda Kémesen. A baranyai települések közül Kémes az egyetlen, ahol még nem szer­veződött a lakosságból va­gyonvédelmi járőrcsoport, en­nek ellenére az elkövetett bűncselekmények száma ta­valy a nullával volt egyenlő. Az is kiderült, hogy a faluban elfogott bűnözőket a körzeti megbízott Trabant típusú gép­kocsija csomagtartójában tartja fogva, az őrszoba ugyanis nem rendelkezik meg­felelő zárkával. A falu rendőre sajnos, elég feledékeny, néha napokig nem találja kocsija kulcsait, ez is szerepet játszhat a bűnözés látványos vissza­esésében. (z) Kerékpárút Pécs és Komló között. Közkívánatra a me­gyei közgyűlés elé került egy kerékpárút terve Pécs és Komló között. Mivel a meg­lehetősen nagy szintkülönb­ségek megnehezítik a közle­kedést, a terv szerint a vala­mikori szénbányák járatait kötnék össze, és alagút épülne. Ezzel csökkenteni le­hetne a bányász-munkanélkü­liséget is. (z) BANK A CIB HUNGÁRIA BANK RT. értesíti kedves ügyfeleit, hogy pécsi fiókjának telefonszáma 1997. április 7-től megváltozik. Az új telefonszám: (72) 213-700; felefax: (72) 213-S63 K ♦ I «

Next

/
Oldalképek
Tartalom