Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-03 / 91 szám
1997. április 3., csütörtök Hitélet Dunántúli Napló 7 Kinyíljon-e a pécsi Kálvária kapuja? Korai húsvét, böjti szél, erőtlen napsütés - ez volt az idei ünnep. Mégis sok pécsi igyekezett megnézni az immár teljesen megújult Kálváriát. Ám zárt kapu fogadta őket. Méltatlankodó megjegyzések hangzottak el: „ ... hát ha valamikor, húsvétkor mindenesetre be kellene engedni az embereket .. Ezzel dr. Kele Pál, a belvárosi plébánia apát-plébánosa mélységesen egyetértett, amikor a méltatlankodást továbbítottuk neki, mint „házigazdának”, hiszen a keresztét és a feltámadás misztériuma e pécsi megjelenítő helyének a lá- togathatóságát legalább ezeken a napokon kellene lehetővé tenni. Ám ők - azt szeretnék, ha állandóan látogathatnák a megújult Kálváriát hívő és nem hívő pécsiek és a nálunk vendégeskedő idegenek, vagyis mindenki, aki látni szeretné városunk e becses műemlékét, s gyönyörködnének az innen eléjük táruló csodás panorámában. Csakhogy - a pusztulás évtizedein okulva nem merik őrizetlenül hagyni a Kálváriát, ami viszont számukra szinte megoldhatatlannak látszik. Aki vállalná az őrzést, az ezt megélhetési foglalkozásként tenné 400-500 forintos órabérért, amit terhelne a nem éppen csekély tb-járulék. De hát akkor hogyan lehetne? ... Lehetne-e pl. tár- sadalmasítani a kálvária esetenkénti őrzését? Lennének- e olyan szervezetek, amelyek tudnának erre vállalkozni? Hársfai István Emlékeztető Elsőszombati imaközösség a pécsi Zárda templomban minden hónap első szombatján, legközelebb április 5- én, délután 3 órától imaórát tart, amit szentmise követ. * Pécsett, a Szent Ágoston plébánia a 2000. jubileumi évre való felkészülés jegyében húsvéttól folyamatos szentségimádással ima-félórákat tart reggeltől estig. Csatlakozásra van még lehetőség. A szervezéssel és esetleges csatlakozással kapcsolatban Báthory László apátplébános (tel.: 310-800) vagy Varga Kálmánná (329-502) kereshetők. ■ífcP. Henri Boulad Pécsett és Püspökszentlászlón. A nagy lelki könyvek írója, Boulad atya április hónapban nyolc magyarországi helyszínen tizenhárom előadást tart. Pécsre és Püspök- szentlászlóra is ellátogat majd, előreláthatólag április utolsó hetében. A SERRA Pécs második, ezúttal ifjúsági csoportjának bejegyzési ünnepségére kerül sor április 13-án, előző napon pedig Ópusztaszeren az I. Magyar Serra Találkozót rendezik meg. A nemzetközi SERRA szervezetek a papi hivatásért és az idős papokért munkálkodó közösségek. Teréz anya utóda. A 63 éves nepáli származású Nirmala nővért választották meg szinte egyhangúlag Teréz anya utódává. Baldauf - a szeretet szigete Pécs belvárosában egy csendes, nyugodt sziget: ez a Baldauf Gusztáv nevét viselő evangélikus szeretetotthon. Gretzky Lygia a vezetőnő (képünkön) immáron jó néhány esztendeje, s szerinte is az egyik legotthonosabb intézmény húzódik meg itt a Szabadság utcában. A nagy kapu mögött - ki gondolná - szép park, belső udvar, s a lakások mindegyike önálló otthon, saját bútorral, tv-vel, hűtőgéppel, mint megannyi apró családi ház* Működése lassan ötven esztendős (1948-ban startoltak), s története megható. Az otthon gondolata hajókatasztrófához kötődik. Baldauf Gusztáv mint a pécsi evangélikus gyülekezet választott papja, 1931-ben a feleségével a Dunán, hajón jött volna, hogy elfoglalja a parókiát, de Paks környékén a hajó elsüllyedt. A lelkész a folyó sodrában fogadalmat tett: ha élve kikerülnek a katasztrófából, a rászorulók számára otthont létesít. így is lett aztán, hiszen szerencsésen megmenekültek. Az otthonra való pénz azonban lassan csordogált (nagy részét elvitte az infláció), s végül a lelkész váratlan halála nyomán, a „virágpénzekből” jött össze annyi, hogy a munkát, az otthon építését megkezdhessék. Előbb árvaotthonként működött, majd az államosítások és az egyházi funkciók csorbítása után - a mai formájában - igaz, több helyen a város pontján - öregek szociális otthonaként váltott arculatot. Erre nagyobb szükség lett az évek folyamán, s mai is (az állami szociális otthonok rendszerébe beépülve, azt kiegészítve) jó hírű szeretetházként segíti a társadalom ilyen igényeit. Tény: sokan szeretnének itt otthonra lelni, a sor- banállás eléggé nagy. Egyébként Dél-Dunántúl megyéiből, többnyire Baranyából, Somogyból és Tolnából érkeznek ide idős emberek, többségükben evangélikusok, de az ökumené jegyében befogadnak minden rászorulót, katolikust, reformátust, egyéb felekezethez tartozót is. Ma harmincötén élnek az otthon gondoskodása mellett: teljes ellátást kapnak (ha kell, diétás kosztot), orvosi szolgálattal, külön betegszobával a nyugdíjuk 80 százalékáért, a többi zsebpénz. Látogatót fogadhatnak, s ki-bej árhatnak az otthonból. Az imateremben minden pénteken és vasárnap van istentisztelet, természetesen evangélikus istentisztelet. Az otthon legidősebb lakója a 100 esztendős Böröcz Já- nosné, aki egyben a legrégibb lakó is: 18 esztendeje otthona a Baldauf. K. F. Az otthon lakói szorosan kötődnek egymáshoz A Belvárosi templom Jubilate vegyeskarának hagyományos húsvéthétfői hangversenyét az évfordulós zeneszerzők műveiből állította össze Dobosné Harmat Ilona, és óriási sikert arattak. Schubert (200 éve született), Brahms 100 éve, Beethoven 170 éve és Kodály 30 éve hunyt el. A műsor középpontjában Beethoven C-dur miséje állt. Külön is ki kell emelni Beethoven Isten dicsősége c. kórusművét Vargha Károly fordításában. Van remény? Amikor ezeket a sorokat írom, szerte az országban gazdatüntetések vannak, egyetemi oktatók sztrájkolni készülnek, Albániában pattanásig feszült a politikai helyzet. Kisebb-nagyobb közösségek átélik a napi politika szintjén, a saját életük és sorsuk szintjén, hogy valami nincs rendjén. A tavaszi pezs- dülés helyett inkább azt látom, hogy a tavaszi fáradtság üli meg a lelkeket. Tudom, hogy mennyire nem könnyű felülemelkedni a bajainkon, tudom, hogy milyen nehéz a szegénynek, a betegnek, a csüggedőnek. Tisztában vagyok mindennel. De azt is tudom, hogy a mi Urunk azt mondta egyszer: Én vagyok a világ világossága. Meg azt is mondta a tanítványainak - ti vagytok a világ világossága. Sokszor komor életünkbe beviláglott az igazi fény. Jézus szeretetét láthatjuk meg a passióban, a feltámadásban. Aki érted szenved, aki odaadja az életét érted, azt akarja, hogy te is legyél fény. Lehet kicsi, pislákoló hitű, botladozó, de fényhordozó. Észre sem veszed, milyen nagy lehetőség ez. Világítani mások számára; elmondani a hitedet, a személyes reményt, ez bizony küldetés. Ahogy nyáron a lámpa fénye vonzza a szúnyogokat, úgy lehet vonzó egy hiteles, igazszavú ember. Nyílj meg a szeretet előtt (az Isten szeretet) és szeretetben élsz, és ezt adod tovább. Tudom, hogy mindig másokra várunk, de egyszer végre induljunk mi magunk. És eközben odalo- pódzik hozzánk a remény, hogy mégis van értelme annyi mindennek, hogy van remény mindenki számára! Varsányi Ferenc A húsvét üzenete Hangsúlyozottan minden keresztényhez - a katolikusok mellett az ortodoxokhoz, a protestánsokhoz és az anglikánokhoz is - szólt idei húsvéti üdvözletében, az Urbi et Orbi (a városnak és világnak szóló) áldásában II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő vasárnap a vatikáni Szent Péter téren összegyűlt mintegy százezer hívő előtt pontifi- kálta a húsvéti misét, majd az eddigi hagyományoktól eltérően a téren felállított díszes oltárnál mondta el húsvéti üzenetét is. Az imádság formájában elmondott üzenetben a katolikus egyházfő külön hangsúlyozta, hogy a nők voltak az első tanúi Krisztus feltámadásának, Mária Magdaléna látta meg, és vele beszélt elsőként a feltámadott Krisztus. „A megtért bűnös asszonyt Krisztus bizonyos módon egyenlővé tette az apostolokkal azzal, hogy az ő ajkaira bízta a feltámadás üzenetét” mondta II. János Pál. A világ mai drámáiról is a feltámadással összefüggésben beszélt a pápa. A feltámadott Krisztus ad reményt a háborúkat és a gyűlöletet elszenvedőknek, ő jelent útmutatást a népek békés együttélését megteremteni hivatott felelős személyeknek, mindenekelőtt a Szentföldön, ő ad erőt azoknak, akik a törékeny béke és demokráciák megerősítésén fáradoznak, mint például Albániában - mondta II. János Pál, aki üzenetében megemlékezett arról, hogy a perui japán nagykövetségen még mindig túszokat tartanak fogva. A pápa azzal biztatta a világ különböző részein elnyomott és üldözött embereket, hogy nincsenek magukra hagyatva, Krisztus és az egyház mellettük áll. Református diákok sikerei A református középiskolák országos matematikai versenyében Debrecenben harmadik lett a Pécsi Református Kollégium Gimnáziumának negyedéves tanulója, Szűcs Melinda, akit Lázámé Juri- sics Judit készített fel. Az III. Országos Áprily Lajos Szavalóversenyen 2. lett Fűzvölgyi Aliz (elsős), 3. pedig Üveges Andrea (harmadikos), tanáruk: Baka Sára. A Magyar évszázadok címmel meghirdetett országos történelmi versenyen 2. lett Ambrus Hunor (másodikos), akinek tanára Gyurkó László. Zsinatra készül az egyházmegye A mindennapok realitásainak felmérése és elemzése - Laikusok is bekapcsolódtak A zsinat a fejekben és a szívekben zajlik - olvasható a zsinati értesítőből, mely egyben az együttgondolkodásra buzdít s ad tanácsokat. Minderről a zsinati előkészületekről beszélgettünk Goják János kanonokkal, aki a Pécsi Egyházmegye zsinati megbízotti teendőit látja el, összefogva, koordinálva a munkát.- Legutóbb 1937-ben volt hasonlóan nagy, átfogó feladata az egyházkerületnek.- Igen, s mai útmutatónknak a II. vatikáni zsinat szolgál. Mayer Mihály püspök úr tavaly ősszel hirdette meg az egyházmegye papjai számára a zsinatot, melynek célja elsősorban a mindennapok realitásainak felmérése és elemzése, valamint annak a keresése, hogy miként tudnánk a mai világban a leghatékonyabban végezni az evangelizációs küldetésünket. A zsinat elsősorban tehát Ielkipásztori zsinat, de örömmel fogalmazhatom meg, hogy sokan, a laikusok köréből is bekapcsolódtak már.- Milyen munkacsoportokban és hogyan folyik a munka ?- Az esperesi kerületekben • állt össze egy-egy munkacsoport, úgymint Baranyában Pécsett, Mohácson, Siklóson és már alakul a szigetvári is, Tolnában pedig a dombóvári, szekszárdi és a paksi kerületekben. Tizenhat témacsoportban dolgozunk, a munkát az egyházmegyei szerkesztőszervező csoport irányítja.- A zsinati munka két fázisra tagolódik, mely nem határolható el élesen egymástól.- Az első a helyzetelemzés, mely a zsinati határozatok alapvetését képezi, s amelyben a vallásosság mai helyzetét vizsgáljuk egyházmegyénkben s az ebből adódó feladatokat, küldetésünket. A másik fázisban megannyi résztémát dolgozunk fel, melyben a szentmise, a liturgia kérdése, a papképzés, a szerzetesrend, a világi munkatársak, a hitoktatás, az iskola, az evangelizáció szerepel, megnézzük helyünket a családban, a közéletben és a politikában, foglalkozunk az ökumenével és az evangelizá- cióval többek között.-Nem néhány napos vagy hetes munkáról, hanem hosszú folyamatról van szó.- Természetesen: az idő nem sürget bennünket. Cél az, hogy minél több véleményt és javaslatot kapva minél jobban felkészüljünk az elkövetkezendő időszakra. A zsinati készülődés egyben lelki tölteke- zés is, munkánk és kapcsolat- rendszerünk újragondolása, egyfajta építkezés. Formailag tehát a javaslatok összedolgo- zása-egybegyúrása után újra kiadjuk az előtervezetet vitára, majd az újabb viták után készülhet el a mű. Ez - ha az időpontot kérdezi - azt jelenti, hogy a jövő év közepére, végére fejezheti be munkáját az egyházmegyei zsinat.-Mindebből az következik, hogy a zsinat „másodlagos gyümölcsei ” is fontosak.- Igen, hiszen egyházunk feladata az evangelizáció, mely folyamatos és tudatos munkát lö'ván mindannyiunktól. Reményeink szerint e munka majd tartalmas párbeszédeket indít, melyekben megtanuljuk a másikat meghallgatni, igyekezve megérteni gondolatait. Kozma Ferenc
