Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-21 / 109. szám
6 Diinántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. április 21., hétfő Röviden Adótanácsadók. Kerekasz- tal-beszélgetést folytatnak az Adótanácsadók Egyesülete dél-dunántúli szervezetének tagjai ma 13 órakor a Penta Unió Centrumban. Az adótanácsadók klubja pedig április 23- án 13 órakor az Iparosházban tartja összejövetelét. Segítséget nyújtanak a mérlegbeszámolók, a társasági adóbevallások elkészítéséhez. (h) Adóalap-megállapítás. Fórumot tart a Vezetési Tudományos Társaság adózási kérdésekről április 24-én. A tájékoztatókon szó lesz a társasági adó elszámolásáról, az adóalap megállapításáról, a számvitel és az adózás szabályainak változásáról. (I) A Zöld-Híd programjából. A Pécsi Vízmű Rt. szakmai napját rendezik meg április 22-én 15-18 óra között a Zöld-Híd előadótermében (Pécs, Széchenyi tér 2.). Az érdeklődőket Valkó Lajos tájékoztatja a vízellátással kapcsolatos'kérdésekben. Április 24- én 15 órakor Salamon László (DÉDÁSZ) az energia- fogyasztók elégedettségi mérésének tapasztalatait ismerteti. Április 25-én 14-18 óra között dr. Fülöp László (JPTE-PMMF) épületenergetikai tanácsadást tart az érdeklődőknek, különös tekintettel a napenergia hasznosítására. A Zöld-Híd rendezvényei alatt tárcsázható az egyesülés ingyenes hívószáma, a 06-80- 236-236. (x) Recesszióban a megyei építőipar Továbbra is folytatódik a Baranya megyei építőipar mélyrepülése. Tavaly 1995-höz képest 19 százalékkal csökkent az iparág teljesítménye. Legfőképpen a fenntartásra, állagmegóvásra volt igény, az állami lakásépítés szinte teljesen megszűnt, az egyéni építkezések száma is csökkent A kilencvenes évek nagy átalakulásai az építőipart is érzékenyen érintették. A megyei nagyvállalatot a Bázist felszámolták, a romjain keletkezett vállalkozásoknak pedig meg kellett küzdeniük a gombamód szaporodó kisvállalkozások piaci versenyével. A kilencvenes évek előtti néhány nagyvállalatot kiváltotta a több mint másfél ezer egyéni vállalkozó. Az építőipar a megyében is magánkézbe került a belföldi magántulajdon aránya 49%, a külföldié pedig 36%-ot éit el 1996-ra. Az állami tulajdon a korábbi 80- ról 15%-ra csökkent. A baranyai építőipari szervezetek túlnyomó többsége, 95 százaléka 10 dolgozónál kevesebb létszámot foglalkoztat, 50-nél több munkásnak megélhetést nyújtó szervezet csak 9 működik a megyében. A piac viszont korántsem bővült az építőipari cégek kapacitásának megfelelően. Ennek ellenére ugrásszerűen megnövekedett az elmúlt években a társas vállalkozások száma (689-ről 843-ra), nagy volt viszont a lemorzsolódás is, az elmúlt évben 137 építőipari gazdasági szervezet ellen indult meg a végelszámolási eljárás. Bonyolítja a helyi iparág helyzetét az is, hogy nem minden esetben tudtak rugalmasan alkalmazKözjogi feladatok nélkül Türelmetlenek a vállalkozók Továbbra sem érzékelhető egyértelműen a kormánynak az a szándéka, hogy meghatározza és átadja a kamaráknak az azokat megillető közjogi feladatokat. Az előkészületek sokszor indokolatlanul vontatottan haladnak, a kamarákkal szemben a vállalkozók részéről bizalmatlanság nyilvánul meg. Ezt Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke mondta a gazdasági önkormányzat negyedik küldöttgyűlését megelőző sajtótájékoztatón. Tolnay Lajos a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kötelező tagság révén a kamarákba kényszerített vállalkozók egyre türelmetlenebbül kérik számon, hogy miért kellett a kamarákat létrehozni, ha azok nem végeznek közjogi feladatokat és nem válnak valódi gazdasági önkormányzatokká. Az elnök szerint a közjogi feladatok átadását fel kell gyorsítani, hiszen a kamarák garanciákat tudnak adni arra, hogy képesek a feladatok elvégzésére. Tolnay Lajos úgy látja, hogy az Érdekegyeztető Tanácson kívül szükség volna egy új - mindenféleképpen háromoldalú - gazdasági konzultációs, tanácsadó testületre, amelyben a kamarák, a munkavállalók és a kormányzat képviselői vennének részt. Ez a szervezet nem csupán a munka világára szorítkozó aktuális kérdésekkel foglalkozna, hanem általános, hosz- szabb távú tervekre vonatkozó, gazdasági feladatokra készítene ajánlásokat. A VILÁG PIACAIN Növekedőben a búza ára Az Agrograin elemzése szerint a nemzetközi gabonapiacok meghatározója a búza lett. Az előrejelzések ugyanis a búza vetésterületek zöménél erős hideget jelentettek, így a kifagyás veszélye miatt limit mértékű áremelkedés következett be a legtöbb chicagói jegyzésnél a hét végére. Áz európai jegyzésekre is az áremelkedés volt jellemző, elsősorban a dél-európai területeken tapasztalható szárazság miatt. Az észak-amerikai búza ára egy hét alatt tonnánként 16-20 dollárral, az európai búzáé mintegy 15 dollárral emelkedett. Az üzletkötések is az általános erősödést tükrözték. Algéria százezer tonna tetszőleges származású búzát vásárolt tonnánként 183-184 dollárért, május-júniusi szállítással, leszállítva, ami 160 dolláros kikötői árnak felel meg. A búzáéval ellentétben a kukorica jegyzése csak kis mértékben változott Észak- Amerikában, az árak túlnyomó részt az előző heti árszintek alatt maradtak. A Budapesti Árutőzsdén ismételten emelkedtek a búzajegyzések. Wágner Katalin kodni a piaci igényekhez. A baranyai építkezések 36 százalékán ugyanis megyén kívüli cégek dolgoznak, amelyet Neumann Ádám, a Baranya megyei Építőipari Egyesülés elnöke rendkívül szomorú tényként említ meg. Az elnök éppen ennek megakadályozására javasolja a holdingok létrehozását. Az a véleménye ugyanis, hogy együtt eredményesebbek lehetnek a beruházások szervezésére, tervezésére, a nagyobb építési munkák pályázatainak elnyerésére. Az iparág helyzete országosan sem rózsás, bár az utóbbi évben növekedett az építőipari teljesítmény. Baranyában viszont továbbra sem látszik beindulni a gazdaság motoija, ami annak is betudható, hogy a megszűnt bányászati ipar helyett a térségben még nem jött létre olyan szolgáltató vagy termelő vállalkozás, amely a megye gazdasági arculatát meghatározná. A kisebb cégek beruházási igénye pedig rendkívül mérsékelt, általában csak az átalakítási munkákra szorítkozik. A lakásépítések sem húzzák ki a bajból, ugyanis a kiadott építési engedélyek azt bizonyítják, tovább csökken az építési kedv a térségben. 1995-ben 1400 engedélyt adtak ki, tavaly már csak 800-at A lakásépítések leginkább a városokra koncentrálódtak, 1996-ban az összes felépített lakás 62 százalékát a városokban adták át. A siklósi kistérségben volt a legnagyobb az építkezési kedv, 1000 lakásra 4,1 felépített otthon jutott az elmúlt évben. Neumann Ádám az előzetes számítások alapján nem jósol erre az évre sem fellendülést a megye építőiparának. Összehasonlító áron 3-3,5 százalékos termelés- bővüléssel számolnak, és azzal is, hogy az idén már bővül a közmegrendelés nagysága is. B. G. Engedélyt kaptak a termelők A Földművelésügyi Minisztérium módosította a búza, a kukorica, az őrleményeik, valamint a takarmánykeverékek exportengedélyezési rendjét. A módosítás tulajdonképpen arra ad lehetőséget, hogy ha valakinek például kukoricára van kiviteli engedélye, akkor azt átválthassa az abból készült feldolgozott termékre. Az átváltási szorzószám: szemes terményről darára 0.7, vissza 1.4, takarmánykeveréket kukoricára 0.6, vissza 1.6. Ez azt jelenti, hogy 1 tonna szemes kukoricára szóló export engedélyt 0.7 tonna darára szóló kivitelre lehet cserélni. A búzára vonatkozó szorzószámok: lisztre vagy darára 0.7, visszaváltáskor pedig 1.4-es szorzószámot kell alkalmazni. A jelenleg piacon lévő engedélyeken felül további 100 ezer tonna búza vagy búzaőrlemény exportjára kaptak engedélyt a termelők. Á pályázati díj tonnánként 2 ezer forint, amelyet csak az engedélyen szereplő mennyiség legalább 80 százalékának kivitele után lehet visszaigényelni. Az átváltott és az újonnan igényelt engedélyek - amelyeket csak a Gabona Terméktanács tagjai kaphatnak meg - egyaránt június 30- ig érvényesek. B. G. Nem kellenek az üres ígéretek Az iparosok és kereskedők elégedetlenek a kormány gazdaság- politikájával, amely szerintük nem vállalkozásbarát, elviselhetetlen terheket ró mindazokra, akik a hazai piacot látják el, s ebből meg is szeretnének élni. Ez derült ki az Iposz és Kisosz szombaton Budapesten megrendezett vállalkozói fórumán, amely az utolsó állomása volt az ország különböző megyéiben már korábban szervezett hasonló tanácskozásoknak. Varga János, a Kisosz elnöke azt taglalta, hogy a rendszerváltás óta egymást váltó kormányok a kis- és középvállalkozók helyzetét egyre inkább nehezítették, elsősorban az adóterhek növelésével, a tb-járulé- kok tisztességtelen kialakításával, és az intézkedéseik következtében jelentkező inflációval, aminek következtében csökkent a vásárlóerő. Az elnök hangsúlyozta: a kormány tényként fogadja el, hogy az egyéni vállalkozó lop, csal, nem fizet adót, feketemunkaerőt foglalkoztat, nem fizet tb-járulékot, a valódi helyzetről azonban senki sem győződik meg. Nem veszik figyelembe azt sem, hogy az egyéni vállalkozó milyen többletterheket vállal, hogy nem a tényleges évi jövedelem, hanem az előző évi személyi jövedelem- adó alapján fizeti a járulékot, s ma már saját maga, az alkalmazottai és a kisegítő családtagok után is a havi 1800 forintot. A pénzintézetek nem foglalkoznak kisvállalkozói hitelügyekkel, inkább adnak egy nagy vállalatnak 50 millió forint hitelt, mint 50 egyéni vállalkozónak egy-egy milliót. Már a hitelfeltételek is kizáiják a kölcsönfelvételi lehetőségből ez utóbbi, nagyszámú réteget, mert 150 százalékos fedezetet, vagy lakatlan ingatlant követel a bank. Szűcs György, az Iposz elnöke szintén emlékeztette a vállalkozókat arra, hogy a rendszerváltás óta számos politikai párt tett ígéretet munkájuk támogatására. A választásokat megelőző szólamok azonban mindig csak részletkérdésekben valósultak meg, gyakran kizárólag azért, mert az érdekképviseletek közvetlenül az Alkotmánybíróságtól kérték a törvénytelenségek orvoslását. Véleménye szerint 1997 sok szempontból döntő év lesz a kis- és középvállalkozások számára, a kormány kénytelen lesz olyan döntéseket hozni, ami a többlettermelést ösztönzi. Ma már üres ígéretekkel nem lehet félrevezetni a vállalkozókat, garanciák kellenek, amelyek szavatolják, hogy hosszú távon tervezhetik meg életüket mindazok, akik saját vagyonukat és munkájukat fektetik be. Pályázat Még négy hétig nyújthatják be pályázataikat az Életpálya Alapítványhoz azok a fiatalok, akik indulni kívánnak az „1997. év legígéretesebb fiatal vállalkozója” címért. Az alapítvány által idén negyedik alkalommal meghirdetett versenyre 18- 30 év közötti kezdő vállalkozók üzleti terveit vátják, a legkülönbözőbb területekről. Az elődöntők és az országos döntő dobogósai jelentős összegeket nyerhetnek terveik gyakorlati megvalósításához. Az Életpálya Alapítvány 1993-ban jött létre, a pályakezdő, vállalkozni szándékozó fiatalok támogatására. Országos koordinátori hálózatán keresztül díjmentes üzleti tanácsokkal, szolgáltatásokkal áll a hozzá fordulók rendelkezésére. Az elmúlt négy évben összesen 1520 fiatal élt ezzel a lehetőséggel. Importletét Csehországban A sokáig kelet-európai gazdasági csodaként emlegetett cseh gazdaságot is elérte a recesszió (az infláció évek óta 10 százalék alatt van), megszorító intézkedésekre kényszerül ebben az évben. A múlt héten elfogadott stabilizációs csomag részeként az import radikális csökkentését határozták meg. Az április 21-től érvényes rendelkezés szerint az agrártermékek és fogyasztási cikkek importjánál az áru értékének 20 százalékát letétbe kell helyezni meghatározott bankoknál 180 napra. A Csehországba irányuló magyar exporttermékek mintegy 35 százalékát, 100 millió dollár értékű árut érint ez az intézkedés. B. G. A felszámolóé a munkáltatói jog Várhatóan ezen a héten hozza meg végleges döntését a magyar parlament a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi törvény módosítását célzó módosító indítványok ügyében. A törvényjavaslathoz sok módosító indítvány érkezett, amelyek alapvetően pontosabbá, célszerűbbé kívánják tenni a változtatásokat. Azt eredményezik, hogy a csődeljárások során a hitelezői választmányok, illetve a felszámolási eljárásban a felszámolók jogait kiteijesszék. A törvénymódosító munka során a honatyák pontosították a hitelező fogalmát. E vonatkozásban a Gazdasági Bizottság javaslatát fogadták el, nevezetesen: hitelező a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban a felszámolás kezdő időpontjáig az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló, vagy az adós által nem vitatott, illetve elismert lejárt pénz- vagy pénzben kifejezhető vagyoni követelése van. Az országgyűlés azzal is egyetértett, hogy ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdő időpontja előtt óvadékot nyújtott be, és a felszámolás közzétételekor az óvadékra vonatkozó megállapodás megszűnik, az óvadék tárgyát képező vagyont a felszámoló részére ki kell adni. A parlament támogatta, hogy a felszámolás kezdő időpontjától a már megkötött kollektív szerződés, belső szabályzatok és munkaszerződések keretei között a felszámoló gyakorolja a bajba jutott cégnél a munkáltatói jogokat, illetve teljesíti az ezzel járó kötelezettségeket. Vita bontakozott ki a parlament Gazdasági Bizottsága és a kormány képviselői között ate-' kintetben, hogy mennyi legyen a felszámolók minimális díjazása a felszámolási eljárás során. A Gazdasági Bizottság a felszámolás során eladott vagyontárgyak árbevételéből 300 ezer forintot kívánt a felszámolónak adni. A kormány ezzel szemben 100 ezer forintot tartott elfogadhatónak minimum összegként. Végül a törvényhozás azzal értett egyet, hogy a felszámoló díjának minimum 100 ezer forintnak kell lennie. K. E. Külföldi érdekeltségű nagykereskedelmi társaság pécsi kirendeltsége pályázatot hirdet a következő munkakörök betöltésére: ADMINISZTRÁCIÓS VEZETŐ A sikeres pályázó feladata a kirendeltség teljes áruforgalmi és pénzügyi adminisztrációjának irányítása, a kirendeltségvezető távollétében annak helyettesítése. Az ideális pályázó rendelkezik:- közgazdasági érettségivel- lehetőség szerint kereskedelmi vállalatnál hasonló munkakörben szerzett többéves gyakorlattal- számítógépes ismeretekkel- határozott fellépéssel- mérlegképes könyvelői képesítés előny. SZÁMLAZÓ-ADMINISZTRÁTOR Feladatai közé tartozik többek között:- kimenő számlák elkészítése- árubeérkezés adminisztrációja- pénztárkezelés Elvárásaink:- közgazdasági érettségi- számítógépes ismeretek- hasonló munkakörben szerzett néhány éves tapasztalat. Bérezés megegyezés szerint. Fényképes pályázatokat kéijük „Következetesség” jeligére Pécs 7616 Pf. 27-re küldeni a megpályázott munkakör megjelölésével.
