Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)

1997-04-20 / 108. szám

A pécsiek Fehérvárait csak nézték a Videotont aid*« Ha a drog nem kábítószer, vissza kell azt adni A rendőrségnek minden bi­zonnyal vissza kell majd adnia három mázsányi extasy és speed tablettát eredeti tulajdo­nosainak. A közelmúltban el­kobzott drog vegyi képlete ugyanis kis mértékben eltér at­tól az amphetamintól, amely a kábítószerlistán szerepel. így az anyag nem minősül hivatalosan kábítószernek, noha élettani ha­tása a listán szereplővel azonos.-Ezért meg kell teremteni annak a lehetőségét is, hogy ne csupán droglista, hanem szakér­tői vélemény alapján is dönteni lehessen egy adott anyagról, hogy kábítószer-e vagy nem ­így látja Juhász Gábor, a kábí­tószer-fogyasztás visszaszorítá­sára létrehozott országgyűlési bizottság elnöke. A listán na­gyon sok szer szerepel, például a sertéshizlaló tápok egy része is. Szerencsére ez utóbbiakat kevés ember eszi. (**4. oldal) A Fidesz: szabadelvű néppárt Tanácskozik a kongresszus Natur Expo A pécsi Ifjúsági Ház adott otthont az „I.” sorszámot vi­selő Baranyai Natur Expó­nak, amelyet szombaton délelőtt fővédnökként dr. Szili Katalin, a Környezet- védelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium államtit­kára, pécsi országgyűlési képviselő nyitott meg. A reforméletmód és táp­lálkozás lehetőségeinek, il­letve környezetbarát techno­lógiák, termékek bemutató­jának és vásárának első nap­ján - hiszen az expo ma is tart - a leginkább biztató je­lenség a közönség korössze­tétele volt: karon ülő picik­től a hajlott korúakig egy­aránt akadtak érdeklődők. Az egészséges életmódról szóló előadásokon túl a ter­mészetes anyagú ágyne­műktől a kozmetikai szere­kig, a pezsgőfürdő-készü­léktől a méregtelenítő gyógyteákig találnak látni- és vennivalót az expo ven­dégei. D. I. A kormány működésképtelen­sége veszélyezteti az ország stabilitását - mondta Deutsch Tamás nyitóbeszédében szom­baton a Fidesz-Magyar Polgári Párt VIII., Budapesten rende­zett kongresszusán. A politikus hangsúlyozta, hogy a Fidesz „a teljes múltat vállalva maga mö­gött kívánja hagyni a XX. szá­zadot”. Trombitás Zoltán levezető elnök ezt követően jelentette be az esetleg még tájékozatlan küldötteknek, hogy Orbán Viktor pártelnök nem vesz részt a kongresszuson, mert néhány napja a Bonnban tar­tott német-magyar parlamenti képviselők futballmeccsén megsérült, kórházban van, ahol már meg is műtötték bal lábát. A sérült pártelnök a ta­nácskozást Interneten követi nyomon. (*■2. oldal) Szobor a kártevőnek Fél évszázados magyarországi jubileumához érkezett minden idők egyik leghírhedtebb bogara, a Leptinotarsa Decem Lineata, azaz a Kolorádói Burgonyabogár. A kártevőt 1947-ben találták meg elő­ször egy Győr melletti településen, Héderváron. A fél évszázados évforduló nem múlik el nyom nélkül, hiszen ez alkalomból bronz emlékművet emelnek a krumplibogámak. Persze, ennek a rovarnak nemcsak rossz van a rovásán, hiszen a Magyar Növényvédelmi Há­lózat intézményrendszerének kialakulása és megerősödése a bur­gonyabogár elleni harcnak köszönhető. Egyébként az idei Függet­len Filmszemle fődíjas alkotása is e bogárfajta történetét dolgozza fel egy groteszk dokumentumfilm formájában. oldal) Az orrszarvú azon kevés állatfaj egyike, amely nálunk csak a budapesti állatkertben látható Apu, hogy megy be az a nagy elefánt a szociális helyzet barlangjába? A Fővárosi Állat- és Növény­kert mellett még tíz állatkert működik Magyarországon: Veszprémben, Győrött, Pé­csett, Debrecenben - ezek az 50-es, 60-as években létesül­tek - továbbá Szegeden, Bu­dakeszin, Kecskeméten, Jász­berényben, Nyíregyházán és Miskolcon. Fizető látogatóik száma újabban csökken. Ta­valy „csak” 2,083 millió volt. Bár e számmal a kulturális szféra sok más területe elége­dett lenne, a fiskális szemlélet meg-megpendíti: szükség van-e ennyi állatkertre? Esetleg elég lenne csak a budapesti, ahogy hajdan volt 100 éven át. Ám a látogatottság legnagyobb mér­tékű csökkenése éppen ott mu­tatkozik: néhány éve még 1,6 millió látogatója volt, tavaly alig több, mint 1 millió. S egy­értelműen azért, mert növe­kedtek az utazási költségek: keveseknek telik Budapestre kirándulni. A különösen drá­gán beszerezhető és tartható állatokon kívül - elefánt, orr­szarvú, zsiráf, gorilla, orang­után - a közönség által kere­sett állatok zömét pedig a vi­déki parkok is bemutatják sa­játos missziót is betöltve. „Az állatkert nem cél, hanem esz­köz az élővilág megismerteté­séhez, megszerettetéséhez” - mondja dr. Fülöp István, a Mecseki Kultúrpark igazga­tója. Az állatkertek fenntartói a helyi önkormányzatok, és a kiadások 2/3-át ők fedezik. Nincs központi támogatás, noha az állatkertek régiós sze­repet töltenek be, ahogy a pé­csi is. A pályázaton elnyerhető támogatás megoszlása pedig a magyarországi vízfejet mu­tatja: a tavalyi 46,225 millió Ft-ból - állatkertek összkiadá­sának 4,5%-a - 43,24 millió a fővárosinak jutott. Dunai I. Ölhet is a sertéshús Szív és Élet Egyesület Bonyhádon tegnap közel 100 taggal megalakult az országos hatáskörrel bíró Szív és Elet Egyesület. Az egyesület célja a szív- és érrendszeri betegség­ben szenvedők életvitelének könnyítése, széles körű szak­mai, felvilágosító munkával ezen betegségek megelőzése, az egyesületi tagok egészség- ügyi állapotukból fakadó sajá­tos érdekeinek védelme, képvi­selete, és általában érdekeiknek segítése. Az egyesület elnöke dr. Erményi Tibor, társelnöke Heindinger János lett, az egye­sület székhelye 7150 Bonyhád, Dózsa Gy. u. 67. Hétfőn illegális vágóhídra buk­kantak a rendőrök Debrecen ha­tárában, Fancsikán. Az enge­dély nélkül működő, a higiéniát nélkülöző helyen több tucat szállítmány sertést öltek meg, dolgoztak fel, és értékesítettek budapesti és debreceni üzletek­ben. A jelek szerint a disznók között akadt jó néhány beteg ál­lat, amelyek tüdő- és mellhár- tyagyulladásban szenvedtek. A Baranya megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer-el­lenőrző Állomás szakemberei kérdésünkre elmondták, az en­gedély és állatorvosi ellenőrzés nélkül levágott disznók húsától megbetegedhet az ember. 3. oldal) Gördeszkás barátunknak nem csupán a kiadós esésektől, de jó néhány kellemetlen ízü­leti bántalomtól is tartania kell. Az enyhén hajlított térd túl­terheltsége korai ízületi bajok­hoz vezethet, és ez igaz a bo­kára és az ágyéki gerincre is. A 18-20 éves korban elinduló porckopás nála gyorsabb és sú­lyosabb is lehet az átlagosnál. Á térdkalácsi ízület belső fel­színén a porc felpuhul, hasa- dékok keletkeznek - recseg, ropog, fáj, akadályozza a mozgást. Ez ügyben konzultál­tunk dr. Magdics Máriával, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem ortopédusával. Ezeket a bántalmakat fiatalabb korban csőtükrözéses, később hagyo­mányos beavatkozással pró­bálják orvosolni. Kincse Sz. Ö. Miért recseg- ropog a górd lefA­rkfr-tm mt ■Sí ik'. x '. >;' ' •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom