Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)

1997-04-01 / 89 szám

4 Dhnántúli Napló Baranyai Tükör 1997. április 1., kedd Templomszentelő Kozármislenyben A svájciak nemzeti szentje lett á zárdakápolna védőszentje Ftüei Szent Müdós ereklyéjét Maya- Mihály pécsi megyés püspök helyezte az oltárba. fotó: Müller ANDREA Testületi ülés Pécsvára­don. Ma 16 órakor tartja soros ülését Pécsvárad ön- kormányzata a Városházán. Napirenden szerepel a szo­ciális rendelet módosítása, a gázrészvények most lezaj­lott értékesítése és a Dózsa György utcában megkezdett szennyvíz-csatornázás. Talajvízveszély. Pellérden és Gyöngyösmelléken több tucat portát veszélyeztet a megemelkedett talajvíz. Az előbbi faluban házak alag­sori kazánház-részéből is szivattyúznak vizet, az utóbbi helyen pedig meg­kezdik a vízelvezető árkok tisztítását. (cs) Vizes lapok. Ingyenes fo­gyasztói lapot jelentet meg a Pécsi Vízmű Rt. Az 55 ezer példányban a számlával együtt kézbesített Vízmű Híradó a cég munkájáról ad tájékoztatást. A kiadványt a márciusi vízszámlával a fo­gyasztók fele már megkapta, a példányok másik fele ápri­lisban kerül a Pécsett és az ellátási körzet 15 településén élők kezébe. (ee) Megtisztították a forrá­sokat. Kistapolcán a me­legvízadó tavacska négy forrását megtisztította az önkormányzat. A négy for­rás percenkénti hozama most már 1200 liter. Jelen­leg a meleg víz elfolyik a szabadba egy patakon át. (cs) Húsz éve város. Április 1- én húsz éve, hogy Siklós vá­rosi rangot kapott.A dá­tumra rendezvénysorozat emlékeztet, melynek ré­szeként a múlt héten képes­lapot jelentetett meg az önkorzat. Az ezer példány­ban nyomtatott kártya kivi­telezéséhez Manyaszek István grafikus a tervezés­sel és nyomdai kivitelezés­sel, Bencs János és fele­sége pedig fotóival járult hozzá. Az üdvözlő lapot mától 1. napi bélyegzéssel látják el a siklósi postán. (ee) Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapám és testvérünk ifj. BÖNGYIK PÉTER 54 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése ápr. 2-án du. 14 órakor lesz a sellyei tem- tőben. Gyászoló felesége, fia és testvérei. (3681) A svájci történelembe vissza­ívelő különleges momentumú ünnepe volt húsvét hétfőjének Kozármislenyben. Délelőtt Mayer Mihály pécsi megyés püspök szentmise keretében felszentelte a községben letele­pedett Assisi Szent Ferenc Be­tegápoló Nővérei apácarend zárdatemplomát. A felszentelé­sen vendégként jelen volt a zárda- és templomépítést hatha­tósan segítő svájci egyházkö­zség népes küldöttsége is. Prédikációjában a pécsi me­gyéspüspök a templomok jelen­tőségről szólt azzal összefüg­gésben, hogy amíg azok kö­vekből épülnek, az egyháznak élő kövei vannak, az emberek. Az egyház földrajzilag behatá­rolhatatlan templomának a „szegletköve” Jézus Krisztus. Tehát a köznapi élet jóformán minden területe az ombudsman asztala, bár tény, hogy rögzítet­ték azokat a kritériumokat is, mikor nem áll módjában segí­teni, pl. ha valamely ügyre vo­natkozó eljárás még 1989. ok­tóber 23-a előtt indult el, és arra sincs hatásköre, hogy jogi kép­viseletet lásson el hatóság előtt. Ennek ellenére temérdek írá­sos és szóbeli panasz érkezik az országgyűlési biztos panasziro­Mayer Mihály ezt követően arról beszélt, hogy a templo­mok védőszentjei segítenek a hívőknek a Jézushoz vezető úton haladni. A kozármislenyi - egyébként mindenki előtt nyi­tott - zárdatemplom védő­szentje a svájciak nemzeti szentje, Flüe-i Szent Miklós, aki a 15. században élt. Föld­műves volt, majd 20 évi házas­ság után érte az elhívatás Isten kizárólagos szolgálatára. Re­mete lett és békeszerző: Svájc akkori békétlenkedő társadal­mában Isten igéjének sikeres közvetítője. Atyaként és béke­szerző szolgálatával egyaránt példa a mai magyar társada­lomban élő személyeknek is: ne törődjenek bele a rosszba mint „úgysem megváltoztatható” kö­rülménybe! S ne a közösségtől, dájára, tudtuk meg dr. Hajdú Máriától. Az 1995-96-ban be­érkezett panaszok statisztikáit összehasonlítva, érdekes képet kaphatunk az ország különböző régióinak, megyéinek problé­mahelyzetéről. Baranya megy a maga 409066 lakosával 4,01%-kal részesedik az összlakosságból, és az innen két év alatt érkezett 340 panasz az összes bejelentés 3,25%-át teszi ki. A legkeve­a valakik által megteremtendő közjótól várják maguk megvál­tozását! Nekik kell törekedniük a változásra és a jóra, mert ami hiányzik az egyénből, az soha nem lesz közös kincs, ami nincs meg a családban, az soha nem lesz meg a társadalomban - fi­gyelmeztetett a megyés püspök Flüe-i Szent Miklós mindig időszerű példájára mutatva. A védőszent ereklyéjét a szertartás során belehelyezték a templom oltárába. A templom létrejöttét az ünnepségen levél­ben méltatta a svájci külügymi­nisztérium, Flüe-i Szent Miklós kegyhelyének nyugalmazott plébánosa, Kozármisleny pol­gármestere, az egyházközség képviselői, s mindenek előtt Mária Kapisztrána, a zárda ve­zető nővére. D. I. sebb panasz - arányában is - Tolnából futott be, mindössze 155. Míg Baranyából, mondjuk, 20 kárpótlással és földüggyel kapcsolatos panasz volt, a szomszédos Somogyból mind­össze 8. Fordított az arány ön- kormányzati birtokvédelemmel kapcsolatban, Baranyában csak 2 ilyen eset volt, Pest megyé­ben 21! Baranyából legtöbb panaszt (26) polgári bírósági ügyben tettek annak ellenére, hogy ezek többnyire nem az or­szággyűlési biztos hatáskörébe tartoznak. M. K. Az ombudsman és a panaszhegyek Szabályozták, mikor nem segíthet - Kárpótlás, birtokvédelem Az ombudsman névre hallgató országgyűlési biztos olyan sze­mély, akihez bárki fordulhat, ha valamely hatóság (minisztéri­umtól közszolgáltató vállalatig) alkotmányos jogait csorbította vagy ennek veszélye áll fenn. Egymásra lőnek a vadászok DRÁVA-MENTE A vadászat napjainkra úri passzió lett, még akkor is, ha maximális szakértelem­mel, becsülettel végzik. És ha még ezek is csorbát szen­vednek? Déli határunknál, a Dráva mentén, ahol például különle­gesen jó genetikai adottságú gímszarvas-állomány él, ugyan csak rosszba került egymással két vadásztársa­ság, A Dávid Lajos elnökleté­vel működő Drávamenti Dó­zsa Vadásztársaság régi cég, jócskán létezett már a rend­szerváltás előtt is - és nem sok kedvük van valaha meg­szerzett pozícióikat feladni. Már pedig az újak, a magukat eleddig kiszorítottnak érzők jelentkeztek, és a közelmúlt­ban megalakult a Vajszló- Ipacsfa Társult Földtulajdo­nosi Vadásztársaság 48 fővel, akik egyrészt az előző társa­ságéhoz hasonló jogosítvá­nyokkal szeretnének vadászni a környéken, másrészt közü­lük nem egy személyes ellen­tétet táplál a dózsás vadászok valamelyikével. Első ránézésre a környék (mintegy 7500 hektár) 4000 földtulajdonosának kegyeiért folyik a harc, hiszen nekik oly mindegy, ki vadászik a telkü­kön, lényeg, hogy fizessenek érte! Az újak elnöke, Pancsa Ferenc szerint Dávidék évekre visszamenőleg tartoz­nak az embereknek, sokáig nem számoltak el, és téves vadgazdálkodási jelentéseket adtak le. A Vadászati Fel­ügyelet ebből annyit erősített meg, hogy „voltak fegyelme­zetlenségek”, ám maga Dávid Lajos úgy látja, kiszorítósdi folyik ellenük, jogi-politikai útvesztőbe torkollik az ügy. Mint egy anonim vadász nyi­latkozta: a civakodás hátteré­ben sok pénz áll, valamint ha­talom és presztízs, melyek ennek - az ő szavaival - „durva élvezetnek” a velejá­rói. M. K. Amegbuktatott szeméttelep Baranyai népszavazások és népi kezdeményezések Az iskolaügy(ek) kapcsán Pé­csett olyan méretű aláírás- gyűjtési akciók zajlottak, hogy még az is felvetődött: vajon elégségesek lehetné­nek-e egy helyi népszavazás kezdeményezésére? Állítólag a három iskola köré szerve­ződők összesen mintegy 10 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Eltekintve annak a körül­ménynek a vizsgálatától, hogy a gyűjtőívek megfelel- tek-e a jogszabályban támasz­tott követelményeknek, és va­jon egyetlen kérdésbe lehetett volna-e foglalni a három ha­sonló akció eredményét; az aláírások emlegetett össz- száma is elmaradt a népsza­vazáshoz a törvényben - il­letve a témáról szóló önkor­mányzati rendeletben - meg­határozott minimumtól. Lakossági kezdeménye­zésre népszavazást - a lehet­séges témákban! - csak a te­lepülés választópolgárai leg­alább 10%-ának kezdemé­nyezésére kötelező kiírni. Pécs esetében - ahogy ezt dr. Papp Judittól (képünkön), a polgármesteri hivatal önkor­mányzati irodájának vezetőjé­től megtudtuk - 133 ezer vá­lasztópolgárral, illetve e szám egytizedével kell számolnia a népszavazás lakossági kez­deményezőinek. A népszava­zás egyébként több, mint 10 millió forintba kerülne. A Baranya Megyei Köz- igazgatási Hivatal egyébként tavaly év vé­gén tájékoz­tatást kért a települési önkormány­zatok jegyzőitől, hogy volt-e náluk és milyen témában népi kezdeményezés, illetve nép­szavazás. A beérkezett adatok szerint a sikertelen próbálko­zásokat is beleszámítva ösz- szesen négy volt. A sikertele­nek helyszíneit a személyi­ségvédelmi okból mellőzzük említeni. Az egyik községben a rosszul megfogalmazott kérdés az Alkotmánybíróság szerint nem lehetett népsza­vazás tárgya. Egyébként há­ziorvok vetélkedése, illetve egyiküknek a polgármesterrel támadt nézeteltérése volt az ügy háttérben. Egy másik fa­luban a képviselő-testület szociális bizottságát akarták visszahívni népi kezdemé­nyezéssel. A harmadikban a pásztorház értékesítése lett volna a téma, de nem volt meg a kellő számú aláírás. Baranyában az egyedüli si­keres a lánycsóki népszavazás volt az utóbbi egy évben: eredményeképpen egy szemét­telep létesítésének koncepció­ját vetette el a lakosság. D. I. Reptér-eltérítő a parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) A tulajdonszerzés ezen a tör­vényi feltételének megfelelni az önkormányzatok esetében szinte fogalmilag kizárt, hi­szen - ahogy már említettük -, egy korábbi törvény a sportszervezetek használatába adta az ilyen objektumokat. Ezt az ellenmondást Pécs Önkormányzata már a pályá­zata benyújtása előtt kifogá­solta a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál, amely utóbb elismerte, hogy a törvény al­kalmazhatóságával baj. S erre hivatkozott: ezért halasztódik a megszabott határidőn túlra az igények elbírálása. A törvényen kell tehát iga­zítani, és az érintett önkor­mányzatok felkérésére - és az összes frakció támogatásával- dr. Toller László a napok­ban módosító indítványt ter­jesztett az országgyűlés elé.-A rövid módosító indít­ványt - amely elgördíti a tör­vényhozó eredeti szándékával ellentétes akadályt az önkor­mányzatok tulajdonszerzése elől - soron kívüli eljárással tárgyalta a parlament és első olvasatban el is fogadta. Vég­szavazása április 8-án lesz. Utána szabaddá válik az út döntéshez a tulajdoni igé­nyekről - mondja képviselő, aki ezzel magyarázza a szabá­lyozás ellentmondásosságát:- Túlságosan is arra az ál­talános elvre irányult a figye­lem, hogy a sportszervezetek kapják meg a működésükhöz szükséges objektumokat. Dunai Imre Borverseny Pécs város és a mecseki borvi­dék borversenyét a Kertészek és Kertbarátok Baranya megyei Szövetsége és a Pécs Vidéke Hegyközség közös szervezésé­ben 1997. április 7-én tartja. A versenyborokat április 3-án 18- 17 óráig és 4-én 8-12 óráig a TESZ székházában (Pécs, Apáca u. 15. szám alatt) lehet leadni. A nevezési díj az első mintáért 200 Ft, további min­tánként 150 Ft. Fajtánként 2-2 palackot kell leadni. A palackon fel kell tüntetni: 1- a termelő nevét, címét, 2. a szőlő fajtáját, termőhelyét, év­járatát, 3. a bor kategóriáját (édes, félédes, savas). A bírálatokat felkért szak­emberekből álló bizottság végzi. A bíráló bizottság elnöke dr. Diófási Lajos igazgató, a borverseny fővédnöke: dr. Páva Zsolt polgármester. Nagycsaládosok vendégségben ben az Ágos­PECS Harmadik esztendeje vendé­gelik meg a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem Szent Mór Kollégiumában húsvét hétfőjén a nagycsaládosokat. A vendéglátók az egyetem Gyertyaláng Katolikus Kö­zössége, tájékoztatta lapunkat Rajnics Péter szervező (ké­pünkön). A három évvel ez­előtti ötlet voltaképpen Rómá­ból származik, hiszen a Szent Egyed Közösség a háború be­fejezése óta rendez hasonló ak­ciókat húsvét másnapján. A vendégeket korábban egy, ez évtől kezdődően két turnusban fogadják, hiszen mintegy het­ven családot vártak. A címeket részben a Székesegyház, rész­tón téri plé­bánia adta. Rajnics Péter elmondta, hogy példát szeretnének mutatni, s va­lamiféle re­ményt adni a reményvesztett társadalomnak. A visszajelzés igen pozitív, vannak olyanok, akik már visz- szatérő vendégek. A vendéglá­tás anyagi hátterét a Székes- egyház és az Ágoston téri plé­bánia, illetve különböző vállal­kozók biztosították. A szendvi­cseken és üdítőn túl együtt éneklés, játék a gyerekekkel és zeneszámok színesítették a programot, majd mosóport és a Máltai Szeretetszolgálat ruháit osztották ki. Cs. L. Az uránbányák környezetének megtisztítása (Folytatás az 1. oldalról) A tényleges bányabezárás vár­hatóan 1999-ben befejeződik, ezt követően csak napszinten folytatódnak a környezetvé­delmi tevékenységek. Folyama­tában a legtovább tartó munka a zagytározók által okozott víz- szennyezés ártalmatlanítása lesz, erre a feladatra a bánya­megszüntetési koncepcióban több, mint 10 év az előirányzat. Többek között ezzel a környe­zetvédelmi lépéssel lehet majd megvédeni a pellérdi vízbázist az uránszennyeződéstől. Min­denesetre mostantól a finanszí­rozási keret és a végrehajtandó munkák adottak, remélhetőleg fennakadás nélkül tarthatók a határidők is. Mészáros B. E. < V

Next

/
Oldalképek
Tartalom