Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)

1997-04-19 / 107. szám

1997. április 19., szombat

Kultúra - Művelődés

Diinántúli Napló 7

Hetvenesztendős a pécsi Éneklő Ifjúság

Hírcsatorna

Művészeti Napok. 40 éves jubileumát ünnepli a pécsi Művészeti Szakközépiskola. Csütörtökön 18 órakor koncerttel kezdődik az eseménysorozat. Pénteken és a hétvégén Jandó Jenő zongoraművész tart mesterkurzust, a nagyközönség 25-én 19 órakor koncerten is találkozhat vele az iskola hangversenytermében. Április 29-én rajzkiállítás, szavalóverseny, fúvószenekari és táncművészeti bemutató

lesz. (ly)

Az Ifjúsági Ház kínálatából. Pécsett, az Ifjúsági Házban hétfőn 20 órakor az IH Tabarin Diákszínpad bemutatja Ionesco „A kopasz énekesnő” című darabját. Kedden 19 órakor Bródy János önálló estje kezdődik. Április 26- án 13 órától országos táncverseny lesz. (ly)

Orosz ecsettel. A nemrég alakult Pécsi Magyar- Orosz Társaság „Orosz táj orosz ecsettel” címen Vale- rij Beregov képeiből rendez kiállítást a pécsi Nevelők Házában hétfőn 17 órától.

70 éves iskola. Kiállítással kezdődnek szerdán a Szie- berth Róbert Napok. A 70 éves pécsi, gyárvárosi iskola ünnepségsorozatában versenyek, vetélkedők lesznek, 25-én 17 órakor pedig a Szivárvány Gyermekházban jubileumi műsoros est. (ly)

Vigyázó szemünk. Meg, bizony, megtanultuk annak idején az iskolában, hogy a „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!” intelmet Batsányi János vetette papírra. És mégis, amikor a Bessenyei Györgyről készült cikk - amelyet egyébként más szerkesztőségtől kaptunk - elénk került, benne maradt Bessenyei neve mint szerzőé. Már nyomtatásban látva is rájöttünk a tévedésre, de meg kell köszönnünk a helyesbítést kérő olvasók figyelmét is. És szemünket ezután még vigyá- zóbban vetjük a kéziratra.

1927. május 15-én a Pécsi Dalárda a város elemi és középiskolai kórusainak közreműködésével ifjúsági dalosünnepet rendezett a Nemzeti Színházban egykori jeles karnagya, tenor-szólistája, Hojfer Károly emlékére. Ezzel a hangversennyel megalapozott egy hamarosan országos jelentőségűvé gyarapadó énekkari mozgalmat, az Éneklő Ifjúságot. S azóta megszakítás nélkül minden év áprilisának végén, májusának elején pódiumra lépnek az arra érdemes pécsi iskolai kórusok (az utóbbi években a megyei énekkarok is közreműködnek), hogy számot adjanak felkészültségükről.

A főváros 1934-től kapcsolódott be a mozgalomba - elsősorban Bárdos Lajos jóvoltából. Az elnevezés is a Bárdoscsaládtól származik. Budapesti kezdeményezés volt, hogy a hangversenyek végén össz- karba tömörültek a szereplő énekkarok, s egy-egy kánont ill. ünnepi hangvételű kóruskompozíciót szólaltattak meg. Ez a momentum hihetetlen mértékben fokozza a rendezvény művészi hatását a közreműködőre, hallgatóra egyaránt. A harmincas évek derekától már szinte valamennyi jó iskolai kórussal rendelkező magyar város rendez Éneklő Ifjúságkoncertet.

Az 1927-es pécsi kezdeményezést a ma már legendásnak tisztelt pécsi „triász”, a ciszterci Nyolczas Ipoly, a Pius Gimnáziumban tevékenykedő szenttamási Horváth Mihály valamint a Polgári Fiúiskolában indult, majd konzervatóriumi, később főiskolai tanárként-kar- nagyként dolgozó nemzetközi hírű zenepedagógus, Agócsy László karolta föl. (Az elsőben áldott emlékű elődömet, a következőkben kiváló mestereimet, professzoraimat tisztelhetem.)

Sem a háború időszaka, sem az ötvenes évek - amikor is száműzték a magyar középiskolákból az ének-zeneoktatást - nem tudták megtörni a pécsi Éneklő Ifjúság lendületét. Ellenkezőleg; főleg az 1956-os

forradalom után a korábbiakat is felülmúló lendülettel, növekvő létszámmal (ekkor már külön általános iskolai és középiskolás, ill. egyetemista-főiskolás hangversenyt kellett rendezni), új művekkel színesített bemutatókkal folytatódott a mozgalom. Számos jeles magyar zeneszerző, így Kodály Zoltán és Bárdos Lajos gyakori vendége volt a tavaszi dalosünnepségnek. Kodály 1962-ben a pécsi Vargha Károly szövegére írta s „Agócsy Lászlónak, a pécsi Éneklő Ifjúság vezérének” dedikálta Az éneklő ifjúsághoz című karművét, Bárdos Lajos - ugyancsak Vargha professzor versére - 1967-ben, a 40 éves jubileumon Daloló tavasz című kompozíciójával köszöntötte a pécsi dalos fiatalokat. Ugyanő akkor a Széchenyi téren hatalmas összkart dirigálva nyitotta meg az ünnepi koncertsorozatot.

De a pécsi Éneklő Ifjúság hangversenyén szólalt meg 1965-ben először Kodály egyik utolsó alkotása, a Kisfaludy Károly-versre írt Mohács a Janus Pannonius és a Nagy Lajos Gimnázium egyesített vegyeskarának tolmácsolásában.

Ezekben az években Agócsy László volt a tavaszi kórusrendezvény spiritus rectora. Jóllehet már nem volt fiatalember,

mégis az általa vezetett zene- művészeti szakiskolai leánykar- páratlan igényességű műsorválasztásával, tolmácsolásával- adta meg a művészi mércét. Ugyanakkor Agócsy tanár úr készítette elő s irányította a tömegeket megmozgató, zsúfolt koncertterem előtt zajló jeles eseményt. A nemrég eltávozott zeneíró, dr. Nádor Tamás volt az Éneklő Ifjúság hangversenyeinek fáradhatatlan kritikusa, krónikása.

E sorok írója korábban kisdiákként dalosa, s immár 40 esztendeje - több kórus élén - karnagya a pécsi Éneklő Ifjúságnak. A mozgalomnak boldog 70. születésnapot és a következő évtizedekben (évszázadokban?) az alapítókhoz, felvi- rágoztatókhoz méltó gyümölcsöző folytatást kívánok!

Ivasivka Mátyás

Kodály Zoltán gratulál a Janus Pannonius Gimnázium leánykarának 1963 márciusában az Éneklő Ifjúság hangversenyén

1

A beküldő neve, címe:

Szerencsés beküldőink

2 db ELIN PT78

K/3

N

O

1

mai nyereménye:

elektromos kenyérpirító

3

CT

n

Tisztelt Olvasó! Lapunk Szerkesztőségét érdekli az Ön véleménye is a megújuló Új Dunántúli Naplóról. Amennyiben beküldi címünkre a kitöltött kérdőívet, mindennap értékes ajándékokat is nyerhet. A kitöltött és kivágott szelvényeket borítékban vagy levelezőlapra felragasztva legkésőbb hétfőn adja postára címünkre: 7623 Pécs, Rákóczi út 34. vagy 7601 Pf.: 134. Nyerjen Ön a Naplóval!

1. Ön a lapot...

5. Általában hol szokta olvasni a lapot?

8. Miért olvassa a kritikákat?

a) előfizeti;

a) otthon;

a) hogy összevesse velük saját véleményét;

b) vásárolja;

b) közlekedés közben;

b) hogy tájékozódjon;

c) kapja valakitől.

c) munkahelyen;

c) mindkét okból;

2. Miért nem fizet elő?

d) várakozás közben;

d) nem olvassa a kritikákat.

a) más lapot járat;

e) vendéglátóhelyen.

Kérjük, válaszoljon a következő kérdésekre. (Az

b) nem olvas rendszeresen újságot;

6. Miről szóljanak a kulturális témájú cikkek?

adatokat csupán feldolgozás céljából, nevét, címét

c) elégedetlen a kézbesítéssel;

a) kikapcsolódási lehetőségekről, eseméaz ajándéksorsolás miatt kérjük).

d) elégedetlen az újsággal;

nyekről;

Ön:

e) pénzügyi okokból;

b) komolyabb témákról, színházról, kép□ Férfi □ Nő

f) nem tudja;

zőművészetröl, komolyzenéről, filmekről; Életkora:

g) egyéb:

c) fenti kettő vegyesen;

□ 15-17 év; '&

3. Milyen gyakran olvassa a lapot?

d)egyéb:

□ 18-29 év;

a) naponta;

□ 30-39 év; k -i

b) alkalmanként (hetente egyszer-kétszer); 7. Elégedett-e a színházi, zenei és filmkritikák

□ 40-49 év; ,

c) ritkán (havonta néhány alkalommal);

i. terjedelmével?

□ 50-59 év; jp

d) soha.

a) megfelelő hosszúságúak;

□ 60 év felett.

4. Mi a véleménye a lapban megjelenő

b)túl rövidek;

Aktív dolgozó?

hirdetések mennyiségéről?

c) túl hosszúak.

□ igen Gnem

a) sok;

ii. érthetőségükkel?

Iskolai végzettsége?

b) megfelelő;

a) igen;

□ 8 általános alatt □ 8 általános □ szakmunkás

c) kevés.

b)nem.

□ középiskolai végzettségű □ felsőfokú végzettségű

Jubileumi

koncertek

Nemzetiszín szalaggal átkötött koszorúk Benedek Elek hajdani dolgozószobájában, Kriza János, gróf Mikó Imre emléktáblája mellett és Gábor Áron sírján - annak jeléül, hogy az elmúlt napokban újra Székelyföldön koncertezhetett a pécsi Leőwey Klára Gimnázium 50 tagú leánykara. Huszonöt évvel ezelőtt énekeltek először leő- weysek Jandó Jenő tanár úr vezetésével Sepsiszentgyörgyön, s Péter Albert táncos-koreográfus is ekkor szerepeltette első ízben csoportját Pécsett. Most a három jubileumi hangversenyen majd 1500 hallgató tapsolt a pécsi kórusnak. A fellépések közötti időben alkalom nyílt arra is, hogy a vendégek megismerkedjenek számos szép, nevezetes műemlékkel.

Békaszomorúság

N

yárszag volt, frissen locsolt utcák, rigófütty, kék ég és jégszállító lovas kocsi, amelyről a hűtőszekrényeket töltötték fel. Nagy kocka jegek voltak, a bőrkötényes jegesember vaskampóval huzigálta, s bőrkesztyűbe bújtatott kézzel cipelte be őket a tejboltba, ahonnan Gé most lépett ki. Kezében az alumínium tejeskanna a két liter tejjel, amiért Júlia néni elküldte, s neki azt most haza kellett volna vinnie. Csak nem lehetett.

Az utca túloldalán, mint napok óta mindig, most is ott ment a teniszes lány. Minden fehér volt rajta: rövid szoknyája, blúza, zoknija, tornacipője. Ugyanúgy nézett ki, ahogy Gé álmodott róla. A combja formás volt és barna, mézszőke haja a válláig ért. Egyik kezében táskát lóbált, rajta a lakkozott nyelű teniszütő. Ruganyosán lépkedett, mintha láthatatlan zenekar muzsikált volna neki. A járásával csak az volt a baj, hogy felfele ment a Jókai utcán, Gének pedig lefelé kellett volna tartania. De nem lehetett, mert már álmában megfogadta, ha még egyszer tótja, követi a lányt.

Azt nem tudta, miért követi, azt sem, hogy hova. Gé nyolcéves volt, a lány pedig tizenhat-tizennyolc lehetett, de a fiút mindez nem zavarta.

Először a piacig ment utána. A lány ott megállt, s mert még fiatal volt a nyár, a frissen szedett cseresznyekupacokat nézegette, majd a káposzta- és salátahalmokra pillantást sem vetve továbbin-. dúlt. Az sem érdekelte, hogy a piac felső végén, a lángos- sütő bódé mellől unatkozó buszsofőrök fütyülnek utána. Csak megrántotta a váltót, feje egyetlen mozdulatával eligazította egyenes szálú haját, és lépkedett muzsikálva tovább.

Gé pedig követte, s miközben ámulva nézte, arra gondolt, ha a buszsofőrök véletlenül rabló török lovasokká változnának, s el akarnák rabolni, ő megmentené. Kannájából a támadók szemébe löttyintené a tejet, aztán sorra lerángatná őket a lóról, majd nyeregbe pattanva maga mellé emelné, s elvágtatna vele.

D

e nem voltak török lovasok sehol. Hanem csak autóbuszok és füstölgő teherautók húztak mellettük, miközben átkeltek az úton, s néhány perc múlva már a dohánygyár mögötti árnyas gesztenyék alatt vonultak. Az utca túloldalán, az ablak nélküli falakon hatalmas plakátok szürkültek. Az egyiken Rákosi elvtárs zizegő búzatáblában állt, a másikon aknatorony sötétlett mögötte, s a feje fölé azt írták: „Előre az 5 éves terv sikeréért!”

Gé még soha nem járt erre. Igazából nem ismerte a várost. Nyaralni jött Júlia nénihez, s ez abból állt, hogy reggel elment tejért, ettek, aztán főztek, aztán megint ettek, délután pedig kiültek a nyitott udvari folyosóra. Futórózsák

virágoztak, legyek döngtek, s Júlia néni kicsit süket apja, akit nemrég hoztak be faluról, rosszul szelelő pipája szárát csavargatva arról beszélt, egyáltalán nem tudja megszokni a várost, mert zavarja, hogy itt bent a házban vannak a vécék. Beértek a ligetbe. Miközben Gé azon töprengett, hogyan is talál majd haza, a lány egy pillanatra visszafordult, és rámosoly- gott. Aztán futni kezdett, egyenest a teniszpályáig, ahol egy fehér sortos, magas, fekete férfi várta. A lány lerakta a táskáját, aztán két karjával a nyakába csimpaszkodott.

Gé nézte egy darabig, majd leszegett fejjel elindult a fák között tekergő gyalogúton. Egy tó partjára ért, ahonnan, ha visszanézett, látta a pályát. A lány és a férfi - két fehér folt - ott cikáztak a vörös salakon, s ütötték a távolságtól elveszett labdát.

Gé úgy tett, mintha nem törődne velük. A tó partján a széttaposott sárban körömnyi békák ugráltak, s azokat nézte.-Éhesek vagytok? - kérdezte őket, aztán kilépve a szandáljából sarkával kis gödröt nyomott a sárba, s tejet öntött bele. - Egyetek - mondta. De a békák nem ettek. Gé elfordult, hogy ne zavarja őket, s épp a nád fölött röpködő acélkék szitakötőt kezdte nézegetni, amikor odajött hozzá a lány.- Mit csinálsz? - kérdezte.- Etetem a békákat - mondta Gé.

A lány leguggolt mellé, a combja tövén feszülő fehér kis nadrág szorosra gumizott szára mellett szőkésbarna szőrszálak göndörödtek. Gé zavartan felállt. Először úgy érezte, könnyek szorultak a torkába, és rögtön sírni kezd. De aztán mégsem.-Ha végeztél, nem szednéd nekünk a labdát? - kérdezte a lány.- Ezek nagyon éhes békák.- Megfizetnénk - mondta a r lány. - Két órára öt forintot.

Ékkor már ott állt mögötte a fehér sortos férfi is. Izzadt tenyerével a lány tarkóját simogatta.

Gé elfordult. Úgy érezte, megint a torkában gyülekeznek a könnyei, de aztán megint csak nem kezdett el sírni. Helyette arra gondolt, ha először békává változna, aztán királyfivá, ezt a lányt akkor sem akarná megmenteni.

A szitakötő megint ott cikázott a finoman rezgő nád- szálak fölött, s a gyönge szélben telefondrót zenélt valahol. Halk zümmögéséről Gé azt gondolta, igazából a haldokló békák sírnak ilyen szomorúan. Lent fekszenek az iszapban, és mert soha többé nem láthatják a kék szitakötőt, nem tudják visszatartani a könnyeiket.- Égyetek - mondta, s miközben kannájából a tóba öntötte a maradék tejet, azon kezdett gondolkodni, merre járhat vajon a jegesember, aki kocsijával nemrég még ott állt az ismerős bolt előtt.

Bencze János

A

Nyerjen egy Suzuki GLX-et az Uj Dunántúli Naplóval!

Minden előfizető eséllyel indul - Próbálja ki újra!

Örömmel tájékoztatjuk Tisztelt Olvasóinkat, hogy péntektől újabb akciót indítunk olvasóink részére. Akciónk lényege, hogy azon jelenlegi előfizetőink, akik május és június hónapban is előfizetik az ÚDN-t, részt vesznek sorsolásunkon. A fődíj egy extra felszereltségű Suzuki Swift GLX személygépkocsi, melyet a pécsi Suzuki Szabolcs Kft-nél vásároltunk meg. A sorsolást egy egész napos, szabadtéri szórakoztató műsor keretében rendezzük, június 14-én, Pécsett. Azon olvasóink is bekapcsolódhatnak játékunkba, akik most nem előfizetői az Új Dunántúli Naplónak. Nekik nem kell mást tenniük, mint hogy június 8-áig - bármikor - három hónapra előfizetik a lapunkat. Ne feledje tehát: zsályazöld Suzuki GLX-et nyerhet az Új Dunántúli Naplóval! További információk a 06-80- 200-089-es, ingyenesen hívható (zöld)számon.

r

t