Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)

1997-04-17 / 105. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1997. április 17., csütörtök Hírcsatorna Pécs civil kapcsolatai­nak további lehetőségeiről tárgyalt Kolozsvárott egy pécsi delegáció az elmúlt hét végén. Tagjai között volt Simon István, a Pécsi Nem­zeti Színház ügyvezető igazgatója,^ Horváth Csaba, a Pécsi Értelmiségi Klub vezetője és Nagy Sándor, a Pécsi Ifjúsági Ház igazga­tója. A tárgyalásokat segL tendő, a küldöttséget elkí­sérte dr. Páva Zsolt polgár- mester is. Diákok az Éj D\-nél. Tár­sadalomismeret nevű tan­tárgyuk kapcsán pécsi kö­zépiskolások látogattak teg­nap szerkesztőségünkbe. A Testnevelési Általános Is­kola és Alternatív Közgaz­dasági Gimnázium 4. A osz­tályosai a sajtómunkával ismerkedtek. (ly) Szertelenül. A magyaror­szági kábítószerrel kapcso­latos problémák csökkenté­séért hirdetett országos kampányt az Ariadne Kultu­rális alapítvány és a Men­tálhigiénés Programiroda a népjóléti, a művelődési és belügyi tárca támogatásá­val. Ennek keretében Győr, Törökszentmiklós, Debre­cen és Szeged után ma és holnap Pécsett tartanak pre­venciós előadásokat, kerek- asztal-beszélgetéseket és kulturális programokat szerveznek. (ee) Francia vendégek Mo­hácson. A franciaországi partnervárosából, Wattre- los-ból ma érkező 45 fős de­legációt fogad négy napon át a Brodarics Téri Általá­nos Iskola. A csoportból harminc tanuló viszonozza a mohácsi gyerekek múlt évi látogatását. (i) Babaruhabörze Jó állapotban lévő bébi- és gyermekruhák, játékok bör­zéje lesz vasárnap 9 órától Pécsett, a Nevelési Köz­pontban. A rendezők - a Gyermeklánc alapítvány, a Vöröskereszt Pécs Városi Szervezete és a Nevelési Központ - gyermekprogra­mokról, gyermekmegőrzés­ről is gondoskodnak. A ren­dezvényt ingyenes vérnyo­másmérés, ortopédiai, pszi­chológiai szaktanácsadás egészíti ki, s most is számí­tanak arra, hogy a látogatók között lesznek önkéntes véradók. A börzén több nagykereskedés akciós áru­sítást tart. Elfagyott barackosok, kevesebb gabona A csapadék nélküli időt Baranyában is nehezen tűrik a vetések. Az áprilisi fagy jelentős károkat okozott a gyümölcsösökben. Április igencsak kitesz magá­ért, hogy rászolgáljon a bolon­dos jelzőre. A téliesre fordult idő a megye nagyobb gyümöl­csöseiben komoly károkat oko­zott. A Danic Kertészeti és Szőlé­szeti Kft. őszi- és kajszibarack ültetvényei csaknem 100 száza­lékos fagykárt szenvedtek. A meggy- és szilvafák kevésbé sérültek, igaz, a virágzás végén derül majd ki biztosan, hogy a hideget mennyire sínylették meg a növények. Szántóföldi fagykárról nem érkezett jelen­tés a Baranya Megyei Földműve­lésügyi Hiva­talhoz, tudtuk meg Tóth Sándor (ké­pünkön) hiva­talvezető-he­lyettestől. Annál nagyobb gon­dot jelent viszont az esőhiány. A sokéves áprilisi baranyai át­lag 67 millimétemyi csapadé­kot mutat. Ehhez képest a hó­napban mindössze 1-3 millimé­ter esett. Az ősszel vetett gabo­nák fejlődésén túl, a napra­forgó, a szója csírázását is visz- szaveti az aszályos idő. A bogádi Zengő Gyöngye Mezőgazdasági Szövetkezetben már megkezdték a kukorica ve­tését, azonban a hideg miatt mu­száj volt leállniuk a munkával. Május elsejéig (ez az általános határidő) ugyan biztosan földbe kerül a mag, de a korábbi évek­hez viszonyítva késésben van­nak. Csapadék a környékükön szinte egyáltalán nem esett, s a szél még jobban kiszárítja a ta­lajt. A tavaszi gabonafélék 15- 20 százalékos terméscsökkenést mutatnak. V. G. Fagykárok Baranya gyümölcsöseiben Ültetvények Károsult terület Kár mértéke Alma 12-15 ha 60-100% őszibarack 90-100 ha 60-100% Kajszibarack 110-120 ha 60-100% Meggy 40 ha 60-70% Szilva 15 ha 90-100% A megye gyümölcsöseinek összterülete: 1763 hektár Lehetne olcsóbban is fűteni? KOMLÓ Az angliai Bolsoverrel egyre mélyül a város kapcsolata. Nem véletlen, hiszen hasonló gon­dokkal küszködnek ott is: be­zárják a térség bányáit, egyre kevesebb a munkalehetőség. Tizenöt év kellett ahhoz Bolso- verben, hogy mindaz, amit a munkahelyek létesítésért tettek, megtérüljön, megtelepedjenek és talpon maradjanak a cégek. Nemrégiben Komlón járt e város gazdasági szakemberei­nek küldöttsége, melynek egyik tagja - Gerry Buth -az erőmű fűtőanyag-kiváltásáról és gaz­daságosabb üzemeltetéséről folytatott tárgyalásokat. Mint elmondta, olyan technológiát tudnának meghonosítani, amely jelentősen csökkentené a jelenlegi költségeket. Megte­kintette az erőművet, megis­merkedett annak főbb paramé­tereivel. Várhatóan egy hónap múlva már a kész tervekkel és költségszámításokkal érkezik. Ezzel a pakura kiváltására tett városi törekvések újabb elemmel bővülhetnének, a gáz mellett bármilyen hulladék el­égetésével termelhetnének hőt, ami a fűtési díjakra is kedve­zően hatna. Gerry Buthnak Angliában két, zárt technoló­giás hulladék-megsemmisítő referencia üzeme van, amelyek javarészt használt autógumik elégetésével működnek. Sz. K. Együtt az Alpok-Adria térségben Kétnapos ülést tartott az Alpok-Adria Munkaközösség Kul­túra és Társadalom Bizottsága Kisebbségek Munkacsoportja. PÉCS A Művészetek Házában meg­tartott ülés fő témája: A kisebb­ségek és a határokon túllépő együttműködés az Alpok-Adria térségben projekt megvalósítá­sának lehetőségei, melyről az ülést követően Szászfalvi László (képünkön), a munka- csoport elnöke és dr. Erdődy Gyula, a megyei önkormányzat kisebbségi bizottságának el­nöke tartott sajtótájékoztatót. A munkacsoport, melynek munkáját Szlovénia után jelenleg Somogy me­gye vezeti, másfél éven át dolgozott a projekt létre­hozásán, hi­szen nem többségi, hanem konszenzusos határozathozatalra van szükség minden kérdésben a térség 18 tagtartományának képviselői között. Fontos feladatuknak te­kintik, hogy az ezeken a terüle­teken élő kisebbségek helyzeté­ről alapos ismeretük legyen, amely tartalmazza a történelmi, nyelvi, gazdasági, jogi és köz- igazgatási vonatkozásokat. A legfontosabb cél egy kisebbségi megfigyelő iroda létrehozása, bár ennek jelenleg nincs meg a finanszírozási háttere. Elfogad­ták viszont azt a javaslatot, mely szerint 1997 novemberé­ben Somogy megyében meg­rendezik az Alpok-Adria Ki­sebbségi Együttélési Konferen­ciát, melyen a térség tagtarto­mányainak politikai döntésho­zói, szakemberei, és a kisebb­ségek képviselői vennének részt. Cs. L. Enyhül a lakásmizéria? (Folytatás az I. oldalról)- A Pénzügyminisztérium a Népjóléti Minisztériummal közös pályázatot írt ki, és 100 millió forintos keretösszeget biztosított a szociális lakás­építés támogatására - mondta a polgármester. - Erre a Mo­hácsi Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat a Nagycsaládo­sok Egyesületével közösen pályázott. A felméréseikből úgy tűnik, hogy 38-an igé­nyelnének e konstrukcióban bérlakást. A projekt támoga­tására az eddig eladott laká­sok árából, a 40,6 millióból a számításaink alapján 5-8 mil­liót különíthetnénk el. Az önkormányzati lakás­eladásokból származó pénz nagyobb hányadát az ifjú há­zasok segítésére, illetve fiatal értelmiségiek letelepítésére fordítanák. Az önkormány­zatnak az építésre kidolgozott javaslatában az otthonokat öt évre kapnák meg a bérlők, de ez idő alatt valamelyik pénz­intézetnél fizetniük kellene a lakásalapot, és a megtakarí­tásból a szerződés lejárta után maguk gondoskodhatnak az elhelyezésükről. Az Eötvös utcában adott a terület az épí­tésre. Első ütemben tíz gar­zonlakás készülhetne el. Berta M. A dűlőutat is bevetették SZENTLŐRINC A régi határutak helyét már alig ismerik. Az új dűlők ta­lálomra alakulnak ki, ve­szekedések közepette. A városhatár mostani dűlőút­hálózata több mint öt kilomé­teres, tán egyharmada lehet a téeszesítés előttinek. A régi­ekre már alig emlékeznek, és gyakran vitatkoznak az új földtulajdonosok - mint a ke­resztespusztai részben - ami­kor a magánosítás során ki­alakítják az új dűlőutak nyomvonalait. Sokszor tévednek is; a ben­zinkútnál elfelejtett dűlőuta- kat szántottak be, a szőlő­hegynél utat mértek ki föld­szántásnak. Ilyen helyzetben senki sem akarja a régi dűlőu- takat rendben tartani. Az ön­kormányzat viszont, aki­nek a mező- gazdasági szövetkezet­től decem­berben került tulajdonába az úthálózat, nincs még felkészülve a karbantartásra. Mindössze az egyik érdekelt kft. vett saját használatra út- egyengetéshez tereprendezőt és tolólapot. Balázs Béla agrárkamarai gazdajegyző (képünkön) sze­rint az a legnagyobb gond, hogy a Szigetvári Földhivatal még mindig nem küldte meg az önkormányzatnak a farme­rek névjegyzékét. Nem tudni pontosan, hogy mely részen ki gazdálkodik, ki alakítja ki és használja a földutakat. Csuti J. Kompátkelő a szomszédba Egy Magyarország és Hor­vátország közötti komp­átkelő legideálisabb helyét szeretnék megtalálni azon a határbejáráson, amit az e célra alakult tárcaközi bi­zottság szakértői ma tarta­nak az Ormánságban. Vejtitől Szentborbásig a régió több települése is kezdemé­nyezte a drávai határnyitást. Tavaly ideiglenes jelleggel a szentborbási vízágtól kiin­dulva járt is egy kishajó, ezt az átkelőt azonban csak ke­rékpárral lehetett megközelí­teni. A térség gazdasági fejlő­dését elősegítő határnyitáshoz most azt a helyet keresik, ami gépjárművel elérhető, s ahol a legkisebb költséggel lehetne a technikai feltételeket megte­remteni. Kedvezőbb a helyzet Be- remendnél, ahol talán már egy év múlva hídon kelhetnek át a két szomszédos Baranya pol­gárai. A horvát Beliscét a ma­gyar faluval összekötő híd alapkövét néhány hete maga Tudjman elnök tette le. A ha­tárnyitásokhoz szükséges kormányközi megállapodás még nem született meg, ám a szándék mindkét részről megvan. Dr. Várni Pál, a Pécsi Ha­tárőr-igazgatóság igazgató- helyettese elmondta: Udvar az év közepétől ismét napi 24 órán át üzemel, Magyarbóly- ban pedig júniusban nyílik a vasúti átjáró. K. A. Műemléki világnap SIKLÓS Április 17-én és 18-án az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség, az ICOMOS és Siklós Vá­ros Önkormányzata rendezi meg a Magyarországon nyol­cadik műemléki világnapot. A helyszínválasztás célja mindig is az volt, hogy egy-egy megbecsült, vagy éppen na­gyobb megbecsülésre érdemes műemléket, műemlékegyüttest a figyelem középpontjába állít­son. Hazánk egyik legjelentősebb műemléke a siklósi vár, a nem­zeti vagyon része, állagmegó­vása, használhatóvá tétele óri­ási jelentőségű lenne. Á műemléki világnap alkal­mából április 17-én kerül sor a városkörnyéki, drávaszögi sé­tára. Április 18-a az előadások, az eddigi szokások szerinti programok napja, a kitünteté­sek átadásáé azok számára, akik sokat tettek a műemlék- védelemért. Tizenegy órakor lesz az ün­nepi megnyitó a római katoli­kus (volt ferences) templom­ban, melyben a ritka szépségű középkori freskók restaurálása nemrég fejeződött be. Délután fél kettőkor kezdődnek az elő­adások a Vár kongresszusi ter­mében, hat hazai és egy kül­földi előadó részvételével. A hazaiak közül dr. Simor Ferenc nemcsak a dicső (és kevésbé dicső) múlt emlékének akar ál­dozni, hanem fel akarja hívni a figyelmet a vár - amely nem­csak a helyi idegenforgalom jelképe lehetne - jelenlegi, ag­gasztó állapotára. Megszállja a falu a régi várat Az önkormányzat kezdeményezésére folytatódnak a község központjában lévő püspöki vár helyreállításának munkálatai. SZÁSZVÁR Több éves szünet után várha­tóan májusban újra megkez­dődik a felújítási munka a püspöki várban. A falu neveze­tességének számító középkori épület víztelenítésére - ami a csapadék és a talajvíz elveze­tésének megoldását jelenti - mintegy hatmillió forintot ál­doz a tulajdonos Kincstári Va­gyonkezelő Igazgatóság, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és az önkormányzat. Az elmúlt hetekben a falu kezdeményezésére találkozóra került sor Szászváron - tájé­koztatta lapunkat Horváth Imre műszaki előadó me­lyen az érintett intézmények képviselői vettek részt. Itt dön­töttek a legsürgősebben elvég­zendő feladatokról. A vízelve­zetés megvalósítása mellett ebben az évben, a vár rendezési tervének elkészítését és a res­taurálási munkák befejezését, a feltárt leletek - a körbástya, a romkert falmaradványa, a gó­tikus kapu - konzerválását kí­vánják megoldani. Áz önkormányzat az épít­mény kezelői jogáért folya­modik a kincstárhoz, hiszen így lehetősége nyílik pályáza­tok útján pénzt szerezni a fel­A szászvárihoz hasonló gótikus, ülőfülkés kaputoronyot Magyarországon még nem tártak fel fotó: Tóth újítási munkák befejezésére. A vár, melynek megnyitása még egy ideig várat magára, nem­csak műemlékként, látványos­ságként fog szerepelni a falu térképén. Az elképzelések sze­rint kulturális központként működne a jövőben. V. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom