Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-17 / 105. szám
2 Dünántúli Napló Világtükör 1997. április 17., csütörtök Hírcsatorna A vízummentességi egyezmény aláírását ítélte mexikói útja legfontosabb konkrét eredményének Göncz Árpád államfő kedden, elutazása előtt Mexikóvárosban tartott sajtótájékoztatóján. A megállapodás május 14-én lép hatályba. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke hollandiai hivatalos látogatásának első napján, szerdán megbeszélést folytatott a kétkamarás holland törvényhozás elnökeivel. A tervek szerint csütörtökön fogadja őt Wim Kok kormányfő. Knncze Gábor hétfőn egynapos hivatalos látogatásra Pozsonyba utazik. Értesülések szerint a magyar belügyminisztert fogadja Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök. Javultak Magyarország és Japán kapcsolatai az elmúlt három évben, és nincsenek megoldásra váró jelentős gondok a két ország viszonyában - hangsúlyozta a tokiói külügyminisztérium illetékese abból az alkalomból, hogy Kovács László külügyminiszter a hét végén Tokióba érkezik. Látogatásán várhatóan aláírják az általános vízummentességi egyezményt. Az orosz parlament felsőháza szerdán heves vita után úgy döntött, hogy név szerinti szavazással határoz a Jelcin elnök által megvétózott műkincstörvényről. Mivel az ülésről hiányzott képviselőket is megszavaztatják a jogszabályról, az eredmény várhatóan valamelyik későbbi felsőházi ülésen válik ismertté. Tiranába érkezett szerdán Franz Vranitzky volt osztrák kancellár, az EBESZ elnökének albániai különmegbízottja. A politikus kijelentette: a nemzetközi védelmi erők küldetése tervszerűen halad; a misszió célja, hogy segítsen Albániának önerőből kilábalni a válságból. Jasszer Arafat palesztin vezető és Dávid Lévi izraeli külügyminiszter szerdán a máltai fővárosban megbeszélést folytatott az egy hónapja elakadt közel-keleti békefolyamat előmozdításáról. A két politikus az Európai Unió és a Földközitengeri térség 27 államának részvételével tartott értekezleten találkozott egymással. Helikopter-baleset történt kedden Manhattan központjában. A légi jármű néhány perccel a felszállás után az East Riverbe zuhant, a benne utazó négy ember közül egy meghalt, egy másik súlyos sérüléseket szenvedett. A két miniszterelnök FOTÓ: FEB/REUTER Horn Szingapúrban Helyi idő szerint szerda délután, háromnapos hivatalos látogatásra Szingapúrba érkezett Horn Gyula miniszterelnök, akit szakminiszterek és üzletemberek is kísérnek. Személyében magyar kormányfő első ízben keresi föl a hárommilliós városállamot, a világ egyik kereskedelmi és pénzügyi központját. Az ország Ázsia egyik „kis tigrise”, ahol a bruttó hazai termék (GDP) növekménye 1994-ben meghaladta a tíz százalékot. Horn Gyula látogatásával intenzívebb szakaszba kívánja átlendíteni a kétoldalú kapcsolatokat, itt-tartózkodása idején írják alá a beruházások védelmét szolgáló és a kettős adóztatást kizáró államközi egyezményt, de vállalatközi megállapodásokat is tető alá hoznak. A kormányfői vizit azt példázza, hogy Magyarország nemcsak az euroatlanti térségre, hanem a világ más régióira is nyitott. Szingapúr Magyarországot Közép- és Kelet-Európa központjának tekinti, kereskedelemfejlesztési hivatala regionális irodát működtet Budapesten. Horn Gyula Szingapúr után a szomszédos Malajziát keresi föl. Nyolc százalékkal növekedne a katonai költségvetés Mibe kerül a NATO kibővítése? A NATO keleti kibővítésének várható költségeit taglaló amerikai tanulmányok meglehetősen nagy eltérést mutatnak: akad olyan, amely 100 milliárd dollárra taksálja a csatlakozás árát, mások ennek harmadát jósolják. Az Egyesült Államokban eddig több komoly elemzés készült a NATO kiszélesítésének költségeiről. Szakértők szerint a legreálisabb számokat az a tanulmány tartalmazza, amelyet a külügyminisztérium készítette a Kongresszus számára. A tanulmány nem a korábbi állapotokat veszi alapul, hanem számol azzal, hogy lezárult a hidegháború korszaka és véget ért a kelet-nyugati szembenállás. A külügyi szakértők előrejelzése szerint 1997-2009 között 27-35 milliárd dollárt emésztene föl néhány - a dokumentum összeállítói szerint értelemszerűen meg nem nevezett - ország csatlakozása az észak-atlanti szervezethez. A javaslat értelmében ennek 35 százalékát fedezik majd az újonnan taggá váló országok, 15 százalékát az Egyesült Államok, 50 százalékát pedig a NATO többi tagállama. Magyarországon még nem készült hivatalos becslés arról, mennyibe kerülne taggá válásunk. Az idézett amerikai tanulmányt alapul véve hazánk csatlakozása a NATO-hoz évente mintegy 7,8-9 milliárd forintos ráfordítással járhat, ami a honvédelmi költségvetés nyolcszázalékos növekedését jelentheti. Elemzők szerint ez akkora többletkiadás, amelyet még képes elviselni a költségvetés. Halmai Katalin Vámosokat „vesznek” a csempészek ✓ Az Egyesült Államokban növekszik a kereslet a kábítószerek iránt 1989-ben Amerika hadat üzent a kábítószer-kereskedelemnek. Nyolc év alatt azonban ez az akció teljes vereséget szenvedett, hiszen jelenleg több drog jut be az országba, mint korábban bármikor. Becslések szerint az évi ezer tonnának alig több mint a negyedét tudják a hatóságok lefoglalni. 1982-ben hatvanezer dollárba került Amerikában egy kiló kokain, napjainkban már csak 12 ezerbe. A drog nemcsak a gazdagok kiváltsága, hanem él vele a legkényesebb réteg, a tizenévesek korosztálya is. Az egyik egyetem felmérése szerint a 14 éves amerikaiak kilenc, a 18 évesek 26 százaléka fogyaszt marihuánát. Clinton elnök bejelentette, hogy évi 16 milliárd dollárt fognak fordítani kábítószer-elleni célokra. A helyzet ismerői azonban borúlátóak: szerintük legfeljebb tucatnyi csempészfőnököt fülelnek majd le, és jó ha pár száz tonna drog akad fenn az ellenőrzésen. Korábban az amerikai vezetés azt szorgalmazta, hogy már a termelést is ellenőrizzék. Ami hiú remény, mert a drogkereskedelem haszonélvezői minden áldozatra képesek. Egy kiló kokain termelési költsége Kolumbiában kétszáz dollár, Amerikába szállítása még egyszer ennyibe kerül, ám ott a drog már 12 ezerért cserél gazdát. A csempészek ennek az összegnek akár több mint a felét fordítják megvesztegetésre. A jelek szerint nehéz ez ellen harcolni, hiszen Samper kolumbiai államfőről is kiderült, hogy választási kampányára hatmillió dollárt fogadott el a Calí kábítószer- kartelltől. (heltai) Alkotmányellenes a körlevél Bírálja Pozsonyt a kisebbségi főbiztos Max van der Stoel, az EBESZ Szlovákiában tartózkodó kisebbségi főbiztosa szerdán kijelentette: a magyar iskolákat érintő szlovák rendelkezések nem egyeztethetők össze az alkotmány szellemével, és sértik az emberi jogokat. A főbiztos a Michal Kovác köz- társasági elnöknél tett látogatása után újságíróknak kijelentette: tudomása szerint az Ond- rej Nemcok oktatási államtitkár körlevelében foglalt rendelkezéseket még nem szentesítette a szlovák parlament. (E levél értelmében a szlovákiai magyar iskolákban a jövőben a történelmet, a szlovák nyelvet és irodalmat, a földrajzot és a testnevelést kizárólag szlovák nyelven, szlovák nemzetiségű pedagógusok oktathatják, akik ezért kiemelt bérezést kapnak.) Vladimír Stefko, az államfő szóvivője elmondta: A főbiztos a Nemcok-körlevelet a szlovák alkotmány szellemét és az emberi jogok alapokmányát sértő dokumentumként jellemezte. A szóvivő tájékoztatásából kiderült, hogy Max van der Stoel és Michal Kovác megbeszélésén elsősorban a szlovák-magyar viszony kérdései kerültek szóba. „Az elnök úr sajnálkozással állapította meg, hogy a főbiztos úr fél évvel korábbi látogatása óta e téren nem sok változott jó irányba, sőt újabb problémák léptek fel.” Hazánk az átalakulás élén Magas osztályzat a Freedom House-tól A Freedom House elnevezésű amerikai emberi és polgárjogi szervezet legújabb tanulmánya szerint a politikai, gazdasági és polgári szabadságjogok érvényesülése tekintetében Magyarország és Csehország áll az élen a térség államai közül. Rajtuk kívül még öt ország - Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Szlovénia - tartozik a szilárd demokratikus berendezkedéssel és működő piacgazdasággal rendelkező „liberális demokráciák” csoportjába. A jelentés megállapítja, hogy azok az országok tudták leginkább megszilárdítani demokratikus intézményrendszerüket, amelyek a legmesszebb jutottak előre a gazdasági átalakulásban is. A magas politikai és gazdasági szabadságfokot felmutató országok héttagú csoportjában Magyarország az összehasonlító adatok alapján négy kategóriában áll az élen: a polgári társadalom kialakulásában, a kormányzati működés és a közügyek tekintetében, a privatizáció előrehaladtában és a gazdasági átalakulás megvalósításában. A sajtó függetlenségét illetően csak Csehországnak jobb az osztályzata, méghozzá 0,25 ponttal. 2000-ben távoznak az amerikai tisztek Panamáé lesz a csatorna !'• 1914 augusztusában, az első világháború kirobbanása idején nyitották meg a 20. század egyedülálló műszaki alkotását, a Panama-csatornát. A Csendes- és az Atlanti-óceánt összekötő vízi utat az USA mérnöki testületé építette, és 1979-ig a csatomaövezetet is az Egyesült Államok felügyelte. Á közép-amerikai földszorosban elterülő állam Jimmy Carter elnöksége idején szerződést írt alá a nagy északi szomszéddal. Eszerint maga a vízi út is átkerül Panama tulajdonába az évezred végéig. A Panama Csatorna Társaság amerikai alkalmazottjait korengedménnyel nyugdíjba küldik, a helyieket kiképzik és munkába állítják. 1999. december 31-én végleg bevonják a csatomaövezetben az amerikai zászlót, de Washington szeretné, ha legalább a Howard légitámaszpontot fenntarthatnák. Kedvező földrajzi fekvése ellenére a kis ország meglehetősen szegény, bár az életszínvonal más latin-amerikai országokéhoz képest viszonylag magas. Washington évtizedeken át gyámolította az elmaradott államot, bár elsősorban a katonai tisztképzésre helyezték a hangsúlyt. Az amerikaiak most gondot fordítanak arra, hogy a létesítményeket rendben adják át, és továbbra is szívélyes maradjon a viszony. FEB ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika Cél: az európai oktatás minőségének javítása Comenius szellemében Ősztől Magyarország is bekapcsolódhat abba az EU által indított programba, amely az oktatás és a képzés előmozdítására hivatott. Comenius nevét viseli a felső- oktatási szint alatti iskolák együttműködését, a pedagógusok szakmai továbbképzését szorgalmazó kezdeményezés, amely része a Európai Bizottság irányításával megvalósuló Socrates-programnak. A minapi budapesti konferencián részt vevő Judith Hemeryt kérdeztük a lehetőségekről.- November elsejéig pályázhatnak az iskolák - mondta a brüsszeli központ munkatársa. - Három akcióprogramot indítunk. Egyrészt együttműködési társulásokat hozunk létre iskolák között. A partneri kapcsolatok segítenek megismerni az eltérő hagyományokat, közelítik egymáshoz a különböző nemzetekhez tartozó gyerekeket. Emellett a munkájuk miatt állandóan utazni kényszerülők, a le nem telepedett életmódot folytatók (például cigányok) gyermekeinek oktatását szeretnénk javítani. Az akció- program harmadik témaköre tanfolyamok szervezése pedagógusok és más oktatási szakemberek számára. A pályázati feltételekről a SOCRATES Nemzeti Iroda (1148 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.) ad felvilágosítást. ti EuroKrónika ti EuroKrónika ti EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ Eu-szótár Európa Napok Az Európa Napok nevet viselő rendezvénysorozat célja, hogy az eseménynek helyt adó városban és körzetében megismertesse a lakosságot az Európai Unió tevékenységével, hazánk integrációs céljaival. A rendezvények fővédnöke Göncz Árpád államfő. Az első hazai Európa Napot 1994 márciusában Debrecenben tartották meg, az első idei rendezvényt április 18-án Salgótarjánban rendezik. Május 23-án Nyíregyháza, szeptember 19-én Hegyalja, október 3-án Szarvas ad otthont az eseménynek, amelyen az érdeklődők választ kaphatnak az Unióval kapcsolatos kérdéseikre. Csatlakozás - AGNES segítségével Aki már járt a paksi atomerőműben, tanúsíthatja, hogy ott - Magyarországon ma még szokatlan - rend, tisztaság és szigorú fegyelem tapasztalható. Az Unióhoz történő csatlakozás az erőmű esetében azonban aligha (csak) ezen múlik.-Az EU közelmúltban megválaszolt kérdőíve kitért az atomenergetikára is - mondta el lapunknak Cserháti András, az atomerőmű biztonsági igazgatóságának műszaki tanácsadója. Néhány a feltett kérdések témái közül: meglévő és tervezett létesítmények, biztonsági előírások, a nukleáris hatóság felépítése és feladatai, tulajdoni viszonyok, üzemanyag-ellátás, kiégett üzemanyag stratégiája, szállítás, fizikai védelem. Az EU-országokban az integráció magas fokot ért el ezen a téren is. Ennek ellenére egységes követelmények nincsenek; ezek szabályozása a nemzeti hatóságok joga és feladata. így nekünk nem annyira az európai biztonsági elvárások betűjének, inkább a szellemének kell megfelelni. Az Országos Atomenergia Bizottság már 1992 februárjában útjára bocsátotta az AGNES projektet (Advanced General and New Evaluation of Safety - a biztonság fejlett, átfogó és új értékelése). A program nem tárt fel semmi olyan drámaian új körülményt, amely a négy blokk biztonságát megkérdőjelezte volna, ugyanakkor a nemzetközi normák szellemében készült jelentéssel már ki lehetett állni a világ elé. A biztonságnövelő intézkedésekkel foglalkozott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vizsgálata is 1996-ban, és pozitív eredménnyel zárult. Az országgyűlés tavaly decemberben elfogadta az új atomtörvényt, amely már az EU-csatlakozásnak megfelelő szemléletet tükrözi, és 1997. évi I. törvényként kihirdette a Nemzetközi Nukleáris Konvenciót. Az ország régóta sokat tesz a paksi blokkok EU-n belüli problémamentes elfogadásáért. A folyamat nem zárult le, de a legfontosabb lépéseket már megtettük. Rákosi Gusztáv * k t i t
