Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-16 / 104. szám
16 Dhnántúli Napló Háttér - Riport 1997. április 16., szerda A leőweysták Erdélyben Nagy sikerrel mutatták be Mármaros-szigeten a Leő- wey Klára Gimnázium harmadikosai az iskola névadójáról szóló drámát. A 100 éve ott elhunyt Le- őwey Kláráról szóló drámát „Mindent a hazáért” címmel a pécsi iskola III. „C” osztálya mutatta be, tanáraik, Dönszné Buvári Nóra és dr. Szabó Szabolcs közreműködésével. A darabot Mátyás Gé- záné, az iskola már nyugdíjas tanára írta és az intézmény 75. évfordulóján, 1982-ben mutatták be a diákok. A pécsiek, akik először jártak a darabbal Erdélyben, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség és a Református Nőszövetség helyi szervezetétől valamint a Dragos Voda Lyceum magyar tagozatától kaptak meghívást. A városban magyar misén vettek részt és Leőwey Klára obeliszkjét is megkoszorúzták, sírját meglátogatták. B. R. Fogyni a sörtől? Sörhas? Csak látszat. A sör ugyanis az egyik legjobb fogyasztószer, kifejezetten diétára ajánlja David Williams, a walesi egyetem professzora. Kiindulópontja, hogy a sör 93 százalékban víz. Sem cukrot, sem zsírt nem tartalmaz, ekként ‘ semmi ok, hogy bárki is hiz- ■ tolónak tartsa. Mások szerint viszont a sörben bizonyos mennyiségű alkohol is lapul és valóságos kalóriabomba. Williams professzornak erre is megvan a maga elmélete: igáz, hogy az alkohol elkábítja a gyomoridegeket, ami által az ember könnyen többet eszik a kívánatosnál, tehát hízhat a többletkalória- felvétel miatt. Ám a sörben lévő széndioxid élénkíti a keringést, ennek következtében az éhségérzetünk is tompul. Senki se higgye - teszi hozzá a kutató -, hogy a megváltónak kikiáltott alkoholmentes italok jobbak a sörnél. Egy liter kólában például 570, limonádéban 490, ugyanennyi sörben viszont (fajtától függően) csak 430-480 kalória van. Egy hamburgi élelmiszer-kutató már nem ennyire megértő a sörisszákkal szemben, bár nem hallgatja el, hogy a sör - igaz, kevésbé, mint a bor - védi a szívet. Egy völgy álma 39,5 hektárról Bővizű patak táplálhatná a kialakítandó tavat fotó: laufer Álmokat nem gyakran rajzolnak térképre. A romonyai polgármesteri irodában azonban egy ilyen fölé hajolunk. Zöld és kék színek. Amikor mindezt a helyszínen szeretnénk megnézni, a „Halálkanyarhoz” kell mennünk. Az országút éles fordulója ez a falu felett. A márciusi fények ellenére is a Dóvölgy párákba burkolózik. Herman József (első' képünkön) polgármester a völgybe mutat: ott lesz majd a gát! A múlt év végén a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium elkészített egy kiadványt. A vékony, színes füze- tecske lehetőségeket kínál. Például a baranyai jlomonyának is, amelynek közvetlen szomszédságában van a már említett Dó-völgy, s ahol egy völgyzáró gát megépítésével varázslatos környezetet lehetne teremteni az amúgy is vonzó tájban. Ahol - mondja a polgármester - még igazi, érintetlen fauna kezdi most érlelni zöldjét a koratavaszban. Ma már azonban a „tájképi vonzerő” pénz kérdése. Például azért, mert itt, ebben a völgyben is magántulajdonban vannak azok a területek, amelyen a térképre rajzolt álom szerint majd egy kék vizű tó nyújtózkodik. Szieberth István is közéjük tartozik. A szikár férfi, szikár üzletember is.- Nem ellenzem a tó megépítését. A kérdés szerintem csak az: milyen módon lehetek részese? Ha van egy számomra értelmesen megfogalmazható cél, miért ne adnám a földem? Tóth Ferenc mérnök, a To- tép-terv tulajdonosa is hasonló módon közelít. Cége úgy került a „tó partjára”, hogy felajánlotta a létesítmény megvalósítását célzó folyamatban a részvételét. Pontosabban a tanulmányterv elkészítésében, s az ehhez szükséges költségek fedezetének 30 százalékát. Amit úgy fogalmaz: díjmentesen készítenék el ezt a munkát - de távolról sem figyelmen kívül hagyva a jövőbeni üzleti lehetőség reményét. Elkezdünk számolni. A tó, a fürdő egyre messzebbre kerül. Nem csak Romonya szemüvegén keresztül nézve, de mindenképpen hatalmas össze- gekre lenne szükség. Maga a tó csaknem másfél kilométer hosszú, gátja több mint háromszáz méteres, felül öt méter, talpánál 50 méter széles. Van itt, a térképre rajzolt tó gátjától alig 100 méterre egy kút. Uránkeresők fúrták, még 1972-ben. Csaknem 1500 méter mélyre mentek. Ott lent több mint 90 fokos víz van, a kútfejnél - 22 méterrel a felszín alatt - még mindig 56 fokos. Kézi szivattyúzással percenként 100, kompresszorral 640 litert lehetne a felszínre hozni. S van itt Romonyán egy „nem-romo- nyai”, Kollár László. Nyugdíjas már és az év egy részét Pécsről kiköltözve a faluban tölti. Megakadt ennél a kútnál.- Gondoljunk csak bele - magyarázza hévvel -, hogy mi mindent lehetne itt csinálni! A tó és a meleg víz együtt üdülő- terület alapjait jelenthetik! S gondoljunk arra is, hogy mi egyebet lehetne mást csinálni, mint adott lehetőségeinkbe kapaszkodva valahogy kivinni a települést magára hagyott helyzetéből? Mindössze 7 kilométerre Pécstől!- Úgy ,tudjuk - mondja a polgármester hogy most már Baranyában egyedül a Dóvölgyben van mód ekkora tavat csinálni. S nem csak arról van szó, hogy horgászni, vagy csónakázni lehet rajta, de partján parcellákat is kimérhetnénk, az árvízvédelmi funkciójáról nem is beszélve. Kaptak sok tanácsot a romo- nyaiak, hogy pályázatok révén talán támogatáshoz juthatnak, de ez esetben is rendelkezniük kell erre a célra szánt saját erővel. Ez a tanulmányterv esetében 30 százalék, pontosan az az összeg, amelyet - munkája révén - a Totép-terv felajánlott. A romonyai képviselőtestület azonban kitart. Az ötletet - s mint a lakosság „megszondázásából kiderült” - a település is támogatja. Megbízták Herman Józsefet, tegye meg a szükséges lépéseket. Polgár László (második képünkön), a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki ügyintézője szerint „jó méretű, szép tározó lehetne a völgyben.” Hozzáteszi, több tanulmány is foglalkozott ezzel a lehetőséggel, s akár Orfű- nagyságú üdülőövezet alakítható itt ki.- Pénz oldaláról azonban már messzebbnek tűnik a megvalósíthatósága - mondja. - Elsősorban azért, mert a területet kiosztották, magántulajdonosoknál van. Ha tisztán az önkormányzaté lenne, s a leendő tópartot kiparcellázná, ebből az összegből akár a gátat is megépíthetnék.- Ha mi nem építjük meg - mondja a polgármester -, akkor majd az utódaink. Romonya pontosan olyan helyzetben van, mint a többi, hasonló nagyságú település. Kevés pénz, sok munkanélküli, idősödő népesség, néhány munkahely a faluban. Összesen 421-en élnek itt, s talán a meg- szokqttság miatt ritkán gondol- naK szép környezetükre. Most azonban, hogy a távolban felcsillant egy tó vize, bevételi forrást is remélhetnek az idegenforgalomból. Végül is csaknem 40 hektáros vízfelületről van szó - medrében 600 000 köbméter vízzel -, amelyet közvetlen a falu szélén surrogó Vasas-Belvárdi vízfolyás táplál. Halak mozognak benne. Minőségét meg kellene vizsgáltatni. Mészáros A. Kozma Ferenc jegyzete Próbareggeli Annak idején, amikor Pretoriában Barnard professzor az első szívátültetést végrehajtotta, még sokan nem gondolták azt, hogy a transzplantáció, az egyes létfontosságú szervek cseréje néhány év múlva már teljesen természetes lesz. Hogy új májat, vesét, hasnyálmirigyet, sőt tüdőt(!) lehet majd a funkcióiban megromlott régi helyére rakatni, s azzal az élet tovább folytatódhat még egy darabig. Most, miután megszoktuk a dolgot, s jószerivel a szívátültetést kivéve az egyéb szervek cseréje már nem csoda, s nem számolnak be róluk a napilapok, azt hallom, hogy a társadalombiztosítás szeretne többek között a szervátültetések finanszírozásából is kihátrálni. Nem elég, hogy lassan önhibáján kívül fogatlan lesz a nemzet (a költséges fogpótlásokra rengeteg embernek nem telik, hiszen ne felejtsük el, hogy 1990 óta 1,7 millió munkahely szűnt meg Magyarországon), nem elég, hogy sokaknak megfizethetetlenek a gyógyszerek és egyéb orvosi ténykedések (reumagyógyítás), a jövőben ezekért az élet-megmentő beavatkozásokért is fizetni kell. Legalábbis ezt fogalmazza meg a kormány elé rövidesen bekerülő egészségbiztosításról szóló törvény tervezete, amelyben mellesleg az is benne van többek között, hogy nem finanszíroznák továbbá a vérátömlesztést vagy a próbareggelit sem. Bár igaz lehet, hogy egy új szív magánügy, ennyire azért mégse kéne magára hagyni a polgárt. A tb-ellátások körének tervezett újabb szűkítésére - a mai társadalmi viszonyokat ismerve - nincs a lelkiismerettel összeegyeztethető magyarázat. Létminimumon él az ország, s ezért nem fogadom el farkastörvényként, hogy csak annak jár új hasnyálmirigy vagy próbareggeli, aki azt meg is tudja fizetni. Legyen luxus az új autó, a tengerparti nyaralás, a kaviár, de az egészség ne. Még ne. Harmincezer gyilkosság Moszkvai tájékoztatás szerint 1979 óta 100 tömeggyilkos jutott a rendőrség, az igazságszolgáltatás kezére. Tavaly csak Oroszországban 29 406 gyilkosság történt! Naponta 80 ember életét oltotta ki az erőszak, amely elképesztő méretű. Elsősorban az afgán és a csecsen háborúból hazatért fiatal katonák váltak lélek nélküli gyilkológépekké. Az évszázad legnagyobb bűnözőjévé kikiáltott rosztovi rém, Andrej Csikatilo második világháborús élményeivel „magyarázta” tetteit. „A megszállt vidékekért folytatott véres harcok után összegyűjtöttük és földáraboltuk a halottakat ...” - vallotta a volt tanár, aki 1978-90 között 52 fiatal lányt és fiút ölt és csonkított meg. Neve a gyilkolás orosz mértékegységévé vált. A „csernobili terminátor”, Anatolij Onuprienko azóta már lepipálta: a 37 éves ukrán 53 ember meggyilkolását vallotta be. Vissza a hazugságvizsgálót Amerikai jogászok sürgetik a sokat támadott hazugságvizsgáló gép újra bevezetését. Közismert, hogy a hazugságvizsgáló gép az adott személy testének izzadását, légzésének ütemét és vérnyomásának változásait mérve ígér választ arra, hogy az illető ha- zudik-e, vagy sem. A módszer az Egyesült Államokból származik, ahol a 80-as évek végéig tömegesen alkalmazták. Emberek százezreit nem vették fel a kiszemelt munkahelyre pusztán azért, mert a gép tanúsága szerint megbízhatatlanok. A szakértők humbugnak tartják a hazugságvizsgálót, mivel bizonyított, hogy az esetek jó 30 százalékában hamis eredményt ad. így például Ames Aldrich, aki 10 évig kémkedett a szovjeteknek, a CIA-nál dolgozva két alkalommal is kitűnően átesett a kötelező teszten. Mi a jó alvás titka? Meleg fürdő, langyos tej, forró gyógytea Már háromszor is megszámolta a szoba sarkait és még mindig nem tud elszenderedni? A gyakorta átélt és elmesélt élményre használják Katherine Albert, a New York-i Cornell Medical Center igazgatójának bevált tanácsait. És álmuk - mint egy álom.- Vegyen meleg fürdőt lefekvés előtt. Ez nyugtat és növeli a testhőmérsékletet, ami növeli a fáradtságérzetet.-Elalvás előtt igyon meg egy pohár langyos tejet vagy forró gyógyteát. A tejben levő kálcium természetes nyugtatószer. Akinek magas a vérnyomása, csak tejet kortyolgasson.- A tévét legkésőbb elalvás előtt egy órával kapcsolja ki. A képcső vibrálása és a kikapcsolás utáni sercegése izgatja a pihenni vágyó idegrendszert.- Igyekezzék lefekvés előtt elfeledni a mindennapi gondjait vagy legalábbis valakivel beszélje meg azokat.-Lefekvés előtt nyissa ki az ablakot és lélegezzen mélyeket. Hallgasson nyugtató zenét vagy végezzen pihentető tomagyakorla- tokat.- Csak könnyed olvasmányokat forgasson az ágyban. A horrorkönyveket és a krimiket kézbe se vegye elalvás előtt, mert könnyen rémálmai lehetnek.- Szellőztesse ki a szobát, hogy éjszaka kellemes hőmérsékletű legyen, ne aludjon melegben. Szálkák Foglalás? A vállalkozót megbüntették több tízezer forintra. Szívta a fogát, de időben feladta a rá kirótt összeget, a hivatalnak be is mutatta a csekket. Ennek már több mint fél éve. Akár el is felejthetné. Ám minap telefonon sürgősen az üzletbe hívta az eladója, jöjjön, mert ott vannak a hatóság emberei és azonnal el akarják vinni a berendezést, az árukészletet, mindent. Odarohant. Nagy nehezen sikerült tisztáznia a helyzetet, így megmenekült az azonnali teljes kirámo- lástól. A lelkére kötötték: ha nem mutatja be a büntetés befizetését igazoló csekket, két napon belül visszajönnek, s visznek magukkal mindent.- Hogy működik ez az egész!? - fakad ki a vállalkozó. - Se előzetes felszólítás, se tisztázási lehetőség, csak az azonnali végrehajtás? És az a lekezelő stílus, ahogy közölték: „Most az egyszer még elnézzük és haladékot adunk.” Azért, mert ők valahol elkeverték a papírjaimat, engem azonnal tönkre kell tenni? Az ügy miatt már terjed körülöttem a pletyka, győzöm majd helyrehozni a kivívott tekirtté- lyemet. Felgyújtották Tetszett a buszmegálló menetrendi tájékoztatójának alumínium oszlopára szerelt újszerű formájú műanyag szeméttartó. Egymástól nem messze kettő is volt. Szinte csábították a várakozókat, hogy beléjük és ne a járdára dobálják a buszjegyet, különféle zacskót, egyéb szemetet, amivel sajnos mindig tele a város. Egyik este aztán hiába is kerestem, a kettő közül egyik sem volt a helyén. Már ezeket is lopják? Aztán észrevettem az oszlopon a műanyag megolvadt nyomait. Tehát nem lopták el, csak felgyújtották mindkettőt. Hogy vajon ki, miért tette? Útban volt neki? Bántotta a szemét? Heccből? Azóta még szemetesebb a buszmegálló. Kiszállási díj Részlet egy olvasónk leveléből: „Egyik nap áram nélkül maradtunk. A biztosítékok jók Voltak, a hibabejelentőhöz fordultunk. Jöttek is és megállapították, hogy már a villanyóránkig sem jut el az áram. Megtalálták a hibát: a szolgáltató tulajdonát képező külső vasszekrényben ment ki egy biztosíték. Azt kicserélték, s közölték, nlivel a hiba nem a mi hálózatunkban volt, a biztosíték cseréjéért nem tartozunk semmivel, csak a 750 forintos kiszállási díjjal, amiről számlát is adtak.” Csoda-e, ha levélírónk azóta fél? Mert ha mondjuk az utcájukban csőtörés, netán gázvezeték-meghibásodás történik, az útfelbontást követően az utca lakói megkapják a számlát a többnapos kiszállási díjról? Most már inkább be sem jelenti, hogy nem világít a házuk előtti utcai közvilágítási lámpa. Még a végén kicserélik a kiégett fényforrást, és vele fizettetik meg a kijöveteli tarifát. B. Murányi László / i i t