Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-14 / 102. szám
1997. április 14., hétfő Egészség - Életmód Dunántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Sarok Zsuzsa Hírcsatorna Emlékülés. Dr. Méhes Gyula, a POTE Gyógyszertani Intézetének volt igazgatója, az egyetem rektor jogú dékánja születésének 100. évfordulója alkalmából rendeznek ma délután 16 órától tudományos ülést a POTE elméleti tömb III. tantermében. Bauer Miklós rektor köszöntője után egykori munkatársai, tanítványai emlékeznek Méhes Gyulára, illetve tudományos előadásokat tartanak. Családorvosok vizsgálja a POTE-n. Az elmúlt héten 33 alapellátásban dolgozó orvos tett szakvizsgát családorvostanból, az egyetem által szervezett szakképzési programok teljesítése után. A régióban dolgozó 1400 családorvosnak kell 1998 decemberéig ezt a vizsgát letenni. Ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztár nem fizeti a tevékenységüket, családorvosi gyakorlatot nem folytathatnak. A megelőzés érdekében. A városi ÁNTSZ továbbképző jelleggel előadássorozatot indított családorvosok részére, hogy segítséget nyújtson számukra a felvilágosító, a betegség megelőzését célzó munkában. A következő előadásra április 15-én kerül sor, Pécs. Mátyás király u. 32.sz. alatt 14 órakor. Az előadók dr. Rinfel József, dr. Pál Klára, dr. We'ber György - a cukorbetegséggel kapcsolatos ismeretekről tartanak tájékoztatót. Mentő ötlet a mentőötlet. Az Országos Mentő- szolgálat súlyos anyagi gondokkal küzd, nincs pénze korszerű, jól felszerelt életmentő kocsik vásárlására. A Henkel Magyarország Kft. nyolchónapos országos mentőakciót hirdetett meg. Mentés a Jövőért című alapítványt nyitott, ahová saját bevételeinek bizonyos százalékán túl várja más cégek, egyének támogatását, hogy a nagy múltú mentőszolgálat talpra tudjon állni. Az alapítvány számlaszáma: OTP Csongrád Megyei Igazgatósága. 11735005-20358752 Lelkileg egészséges embereket Beszélgetés dr. Veér Andrással, a mentálhigiéné miniszteri biztosával Mentálhigiénia - sokat hallott szó manapság. De mit is jelent? Ugyanúgy a gyógyító orvostudomány egy ága, csak nem a testi hanem a lelki, a személyiségi bajokkal, problémákkal foglalkozik, illetve ezt megelőzendő a lelki egészségvédelemmel. E körbe tartozik a szenvedélybetegségek - alkohol, drogfogyasztás - elleni küzdelem is. Két éve jött létre pécsi központtal a Regionális Mentálhigiénés Programiroda. Igazgatója dr. Bleyer Erzsébet. A közelmúltban városunkba látogatott dr. Veér András a Népjóléti Minisztérium mentálhigiéné miniszteri biztosa, hogy tájékozódjon az iroda két év alatti munkájáról, a régió mentálhigiénés helyzetéről. Ez alkalomból kértünk tőle rövid interjút lapunk számára.-Miniszteri biztos úr, miért volt szükség a mentálhigiénés regionális programirodák létrehozására ? Hiszen hasonló feladatokat látnak el a pszichiátriai intézetek, szakrendelések, lelki segélyszolgálatok.- Magyarországon olyan katasztrofális a mentálhigiénés helyzet, hogy egyáltalán nem baj páruzamosan több szervezet vállalta fel, hogy tesz ennek érdekében. A konfliktussal teli világunk olyan lelki terheket ró az emberekre, amit nem mindenki tud feldolgozni magában s felborul a lelki egyensúlya. Szomorú tény az is, hogy minden erőfeszítésünk ellenére nő az alkoholizálás és sajnos a fiatalok körében a drogélvezők száma. Ezek hátterében is a legtöbb esetben lelki konfliktusok állnak. Mindent meg kell tehát tenni annak érdekében, hogy segítséget nyújtsunk az arra rászorulóknak, hogy megtanulják a konfliktusokat kezelni, hogy a fiatalok egészséges életszemlélettel indulhassanak.-A programirodák feladata ezen munkák koordinálása, a megelőző oktató tevékenységek szervezése, segítése. Hiszen a leghatékonyabb eszköz a különböző szintű iskolákban az ifjúság oktatása, felkészítése. Épp ezért az ország regionális programirodáinak élére nem is pszichiáter szakembert választottunk, hanem olyan orvost, aki már korábban a megelőzési tevékenységben gyakorlatot szerzett s jó szervező és kapcsolatteremtő-képességgel rendelkezik.- A mostani látogatása során hogyan értékeli a pécsi iroda munkáját?- A legjobbak közé sorolom. A két év kevés idő, hogy ezen a területen bármilyen kézzelfogható eredményt fel lehessen mutatni. Sok iroda még csak a kapcsolatok kialakításánál tart. A Somogy-Tolna-Baranya megyét összefogó iroda már olyan országos jelentőségű rendezvényeket tartott, ami igen hasznos volt a mentálhigiéné területén munkálkodó szakemberek számára. Én bízom abban, hogy ezek a regionális irodák hatékonyan tudnak tevékenykedni majd az ország lakói lelki egészsége érdekében, hogy ne szenvedélybetegségektől, lelki konfliktusoktól elgyötört emberek lépjenek át a huszonegyedik századba. Aranyérmes pécsi professzomő Évente csak egyvalaki kaphatja meg a dijat fotó: Tóth László Nem mindennapi elismerésben részesült a POTE II.számú belgyógyászati klinikájának igazgatója, dr. Nagy Judit profesz- szomő, aki a Magyar Nefroló- gus Társaság elnöke is. Az amerikai National Kidney Foundation (nemzeti vesealapítvány) által alapított díj első kategóriáját, az arany medált nyerte el. Ezt a díjat az alapítvány évente olyan nem amerikai nefrológusnak ítéli oda, aki elsősorban a klinikai nefrológia (vesebetegségek tudománya) területén ért el figyelemre méltó kutatási eredményeket és hazájában iskolateremtő oktató és gyógyító tevékenységet folytat. A professzomőt arról kérdeztük, mit is jelent ez a díj?- Azt hiszem, nem mindennapi elismerés, hiszen évente egy ilyent adnak ki. Nagyon örülök neki, de ez a díj nemcsak engem illet meg, hiszen az eredmények mögött csapatmunka áll. A Magyar Nefroló- gusok Társasága és az amerikai nefrológusok kapcsolata évek óta tart. Számos alkalommal jártak Pécsett is, közös kurzusokat, előadásokat tartottunk. Elmondásuk szerint nagyon kedvező képet kaptak az itt folyó munka színvonaláról. Egy éve szerződést is aláírtunk, mely szerint itteni fiatal szakemberek lehetőséget kapnak amerikai tanulmányútra. Én gondolom, ezt ismerték el ezzel a díjjal. Egyébként a jó kapcsolatnak köszönhetően jövő héten több kollégámmal Dallasba megyünk egy konferenciára, ahol többek között átvehetjük az amerikaiak betegoktató programját. Ezt fel fogom használni a vesebetegek számára készülő ismeretterjesztő könyvhöz. Egyébként a díjátadás módja is igen érdekes volt. New Or- leansban egy hétezres befogadóképességű konferencia központban zajlott. Amikor szólítottak, 500 ember előtt kellett felmennem az emelvényre. Átvettem a díszes, üvegezett tokban az érmet, ekkor az elnök a fotósok felé fordított, rám szólt, hogy mosolyogjak, s addig rázta a kezem, amíg azok kat- togtatták a gépeiket. Az is jellemző a szervezésre, hogy a meghívóban előzetesen megkérdezték, melyik magyar újságnak küldjék el az eseményről szóló tudósítást. Én nem jelöltem meg egyet sem. Most az Új Dunántúli Napló az első és egyetlen, amelyik tudomást szerzett erről. Veszettség elleni róka-csali Tizennégy napig ebzárlat! 1992-ben kezdték meg, először az ország veszettségtől különösen veszélyeztetett nyugati határövezetében, az elmúlt év óta a Dunántúl egész területére kiterjedően is, a rókák veszettség elleni szájon át történő „védőoltását”. Az idén április 14-től, tehát mától, 7-10 napon keresztül megkezdik a repülőgépről az élő, gyengített vírust tartalmazó csalétkek kihelyezését, 1 km széles sávokban 50 méterenként lakott területen kívül. Ez a Duna jobb partjáig terjedő 38 000 négyzetkilométeres területet érinti. Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete felhívja a lakosság figyelmét, hogy az érintett területen 14 napig ebzárlatot kell tartani, hogy az ebek a rókák számára kihelyezett csalétekhez ne férjenek hozzá. Kérik a lakosságot, hogy a kihelyezett csalétekhez ne nyúljanak, mivel az oltóanyag élő, gyengített vírust tartalmaz. (Az oltóanyag oly módon jut a rókák szervezetébe hogy a szájukba kerülve, a csomagoló anyagokból kipattanva apró hámsérülést okoz, így kerül be az állat vérkeringésébe.) Amennyiben mégis valakinek az oltóanyag a bőrére kerül, ha ép a felülete, nincs seb rajta, elég egy fertőtlenítőszeres lemosás. (Jód, alkohol is elegendő) Ha az oltóanyag friss sebbe vagy nyálkahártyára jut, az érintett személyt veszettség elleni sorozat oltásban kell részesíteni. Épp ezért haladéktalanul keresse fel vagy a háziorvosát, vagy az illetékes ÁNTSZ-nél jelentkezzen. Beszédhibások és segítőik A Demoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesület az idén októberben (3-4-én) országos konferenciát szervez Segítés-Önsegítés címmel. A konferencia célja, hogy megvitassa a magyarországi felnőtt beszédhibások helyzetének, logopédiai ellátásának kérdéseit és bepillantást engedjen az európai önsegítő szervezetek életébe. Szeretnék, ha a konferencián létrejöhetne a magyarországi beszédhibások önsegítő társasága. Az érintettek és az e témával foglalkozó szakemberek jelentkezését levélben várják a szervezők, az egyesület címére: 1023 Budapest, Rómer Flóris u. 47. A 10-15 perces előadások témái lehetnek: A felnőtt beszédhibások igényei, tapasztalatai, véleményei. Az önsegítés feltételei, lehetőségei, módjai. A szakmai munka elméleti és módszertani kérdései. A jelentkezés határideje: 1997. május 10! Késlekedni életveszélyes! Elkerülhető a szívinfarktus kialakulása, ha a betegek a tünetek jelentkezését követő egy órán belül megkapják a szükséges kezelést. Sajnos minden felvilágosítás ellenére az derül ki, hogy a szívinfarktusos betegek jelentős hányada túl sokáig várt, mielőtt orvosi segítséget hívott volna. Pedig már néhány óra késlekedés drámaian csökkentheti a várható élettartamot. Azok a speciális szívgyógyszerek, amelyek a véralvadékot feloldják, akkor a leghatásosabbak, ha azokat rögtön, már az első tünetek után beveszi a beteg. A kimutatások szerint azonban általában csak három óra múlva (vagy ennél több) jutnak hozzá. A jellegzetes tünetek: gyomorszáj környéki, vagy mellkasi szorító fájdalom, kapkodó levegővétel, hirtelen forróság érzete. A clevelandi klinika kardiológusai 15 ezer ember kortörténetének vizsgálatával jutottak arra a felismerésre, hogy a betegek legtöbbje, ha legalább 1 órával korábban jutott volna a gyógyszerekhez, a túlélés valószínűsége 15 százalékkal nőtt volna s ha az első órában orvoshoz kerül, a szívizom elhalása az esetek 40 százalékában elkerülhető lett volna. Ezért felszólították a háziorvosokat, hogy a pácienseket minden egyes találkozás alkalmával figyelmeztessék az időtényező fontosságára. Mint mondták: az orvosok tudják a dolgukat, ha a beteg hozzájuk kerül, de az otthon elfecsérelt idő - amikor azon spekulálnak, szóljanak-e az orvosnak vagy sem - az oka annak, hogy emberek nem élik túl az infarktust. Légúti betegségek Pécsett Pécsett az utóbbi 20 év településszerkezeti változásai, a beépített területek teijeszkedésé- nek iránya, a beépítések környezeti szempontokat rendszerint háttérbe szorító megvalósítása jelentős és kedvezőtlen környezeti változásokat okozott. Emiatt az ipari és közlekedési eredetű levegőszennyezettség sokszor meghaladja a határértéket. Az „eredmény”: az országos átlagnál több ember halálát okozzák a légzőrendszeri betegségek. (A Fact Alapítvány felmérése.) Sérülések, mérgezések, balesetek Emésztőrendszeri betegségek Légzőszerv! betegségek Grafika: Hajdú Zsolti 819.4 783.4 Pécs Magyarország 500 1000 1500 2000 2500 A halandóság alakulása néhány fontosabb halálok szerint Egy összeadott élet Besenczi Irénnek nem újdonság a betegség. Szinte a születésétől kísérik légzőszervi és tüdőproblémák. Az évek múlásával csak súlyosbodott az állapota. A Megyei Kórházban dolgozott 18 éven át, ebből 4-et leszázalékoltán, napi négy órában.- Egy idő után már nem volt választásom. Oly gyakran követték egymást a tüdőgyulladások és annyit hiányoztam, be kellett látnom, bármennyire szeretném, nem megy tovább a munka. Mindez 1985-ben történt. A következő másfél évben tízszer volt tüdőgyulladásom. Ezután egyre gyakrabban és erőteljesebben jelentkezett az a kínzó fejfájás is, amely miatt képtelen volt aludni, teljesen kimerült.-Tavaly októberben rosszul lettem. Légzéselégtelenség lépett fel nálam, a tüdőszanatóriumba kerültem. Ott kapcsolták rám a lélegeztető gépet, ezzel éltem két hétig éjjel-nappal. Lassan javult az állapotom, nappal gép nélkül voltam, de már akkor megmondták, hogy éjszakánként szükségem lesz az oxigénre. Amikor megtudtam, hogy a gép 600 ezer forintba kerül, kétségbeestem. Honnét teremthetnék én elő ennyi pénzt. Néhány nappal később azt hallotta, hogy útjára indult egy köteg levél. Dr. Balikó Zoltán, a kórház igazgató-főorvosa, az „Alapítvány a kömyezetszeny- nyeződések által kiváltott légúti megbetegedések gyógyítására ” elnevezésű alapítvány kuratóriumának elnöke írta alá. Különböző cégektől kért segítséget a gép megvásárlásához. Az első ember, aki az alapítvány által adott pénzt megnövelte, egy kollégája volt. Kiss István 100 000 forintot adott. Aztán jöttek a többiek. A kertvárosi plébános a saját adományával és a templomba járó többiek, néhány cég, a kolpin- gosok, az eszperantista barátai, az alpolgármester-asszony, az önkormányzat, a ház lakói, a rokonai, a kollégái, kolléganői. Még össze sem jött a pénz, amikor már megrendelték a gépet. Mikor hazatérhetett, az új gép megérkezéséig a szanatórium kölcsönzött egy lélegezte- tőt. Ma már a BiPAP'S nevű masina ott szerénykedik a palackok mellett a sarokban. Mindenki megnézi, aki Lénkéhez jön látogatóba. Sokan járnak hozzá és még többen segítik. Ebbe a segítésbe ugyanúgy beletartozik a földszinti szomszéd invitációja - aki mindig szól neki, hogy elviszik kocsival misére - mint a testvére és családja támogatása. A testvé- réék addig igyekeztek a lakáscserével, amíg az ő fölötte lévő lakásba tudtak költözni. Ők vásárolnak neki, ők takarítanak, főznek rá. És nem panaszkodnak. Örülnek és hálálkodnak. Azért, amit megélhettek, az adakozásért és rengeteg jó szándékért amiről sokan azt gondolják, hogy kiveszett ebből a világból. Török Éva > t »
