Új Dunántúli Napló, 1997. április (8. évfolyam, 89-118. szám)
1997-04-02 / 90 szám
8 Dünántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. április 2., szerda Nem akarunk ilyen függőséget! Amikor 1991-re köztudottá vált, hogy az antalli paktumpolitika következtében Magyarországon rendszerváltás helyett csupán ideológia - és mezcsere történt, neves hazai és külföldi személyiségek fordultak a nyugati országok vezető politikusaihoz, figyelmeztetve őket, hogy a rendszerváltás elmaradásának milyen gazdasági, társadalmi és morális következményei lesznek hazánkra nézve. A gyér válaszok közül érdemes kiemelni az NDK-sok tömeges átengedéséért hálás német kancellár kijelentését: „nagyon jól tudjuk, hogy mi foHírek A Munkáspárt megyei és területi koordinációs bizottságai, valamint alapszervezetei április 4-én délután 16 órakor koszorúzó megemlékezést tartanak a Mecseken lévő Felszabadulási Emlékműnél. Tisztelettel várják az érdeklődőket. A Szabad Demokraták Szövetsége Baranya Megyei Szervezetének szociálpolitikai műhelye nyilvános szakmai fórumot rendez „Merre tovább megyei gyermek- és ifjúságvédelem?” címmel. Felkért előadók: dr. Herzog Mária szociológus, a Baranya megyei gyermekvédelmi koncepciót kidolgozó munka- csoport vezetője, Iványi Tamás országgyűlési képviselő. A rendezvény helye: Művészetek Háza, Pécs, Széchenyi tér. Időpont április 4, péntek du. 15 óra. A Volt Hadifoglyok Baranya Megyei Szervezete április 7-én, hétfőn 14 órától nyílt összejövetelt tart a TESZ Székházban Pécs, Apáca u. 15. sz. alatt. Téma: Visszaemlékezés 1945 áprilisára. Az emlékek és emlékezések című sorozatban Köves Imre elnök tart vitaindító előadást Felszabadítás és megszállás (Ahogy mi átéltük) címmel. Simonovics Ferenc Pécs 2. sz. egyéni választókerületének képviselője április 3- án (csütörtökön) 17 órakor a Pécs, Komlói út 195. szám alatt lakossági fórumot tart. A fórum témája: a lakókerületet érintő önkényes lakás- foglalókkal kapcsolatos kérdés megvitatása, illetve a vízdíjfizetési kötelezettségek teljesítése. A Recski Szövetség április 5-én 10.30-kor gyűlést tart. Vendégük dr. Zimányi Tibor. Helyszín a vasútállomási toronyház. A termet egy órával előbb nyitják ki. A szimpatizánsaikat is szeretettel várják. Április 3-án, csütörtökön 16 órától ingyenes jogsegélyszolgálatot tart Ter- jánszkyné dr. Újvári Kornélia a Tüzér utcai MSZP székházban szövetkezeti és ingatlanügyekben. Páva Zoltán országgyűlési képviselő április 4-én, pénteken 14 órakor fogadóórát tart Szászváron, a polgár- mesteri hivatalban. lyik Magyarországon, de nem avatkozunk a magyar bel- ügyekbe”. Jelenleg a gazdasági és társadalmi életünket szorosan átszövik a nyugat-európai országokkal kapcsolatos viszonyaink. A nyugati tőke jelentős szerepet játszott és játszik ma is a privatizáció során, de ez nem jogosíthat fel egyetlen nyugateurópai politikust sem, hogy beleszóljon a magyar bel- ügyekbe. Nem okoztak különösebb örömet számunkra Roman Herzog, az NSZK elnökének két hete adott nyilatkozatai sem, melyek szerint: „tisztelettel tekint az átalakulást megsínylő legszegényebb rétegekre, de áldozatok nélkül nem lehet a reformokat végrehajtani.” Köszönjük az együttérzését, de a kijelentésével nem értünk egyet. Nekünk, egyszerű magyar állampolgároknak, 1989 és 1990-ben azt mondták a nagyjaink, hogy Magyarországon azért van szükség rendszerváltásra, mert a szocializmus nem reformálható. Tudomásunk szerint az NDK-t sem megreformálták, hanem egyszerűen „elfelejtették”. Abban egyetértünk, hogy „a szabadság, az egyén és a gondolat értékét” ne fenyegethesse veszély. De arra nem gondoltunk, hogy ez a veszély Wim van Velzen, az Erópai Kereszténydemokrata Unió elnöke részéről ér bennünket. Wim van Velzen ultimátumszerűén megfenyegette Giczy György KDNP pártelnök urat: ameny- nyiben részt vesz a március 15- i budapesti ellenzéki demonstráción, akkor az EUCD részéről szankcionálni fogják. Összeegyeztethető az Európa Unió szellemiségével a durva beavatkozás egy szabad ország pártügyeibe? Velzen úr békéltető találkozót szervez a szaka- dár Latorcai csoport és Giczy elnök úr között. De ki kérte meg rá? Ismeri a KDNP tagságának a véleményét? Az Országos Választmányt a KDNP tagsága delegálta, jogszerűen. A Választmány már kétszer erősítette meg Giczy elnök urat a tisztségében, az elnök a cselekedeteiben a tagság politikai akaratát hordozza, a tagság pedig nem akar egyezkedni a pártot perlő szakadárokkal. Akkor viszont nem értjük, mit akar Wim van Velzen. Czukor Antal, KDNP kertvárosi szervezet „Felemelem a szavam.. A nemzetnek elkötelezett, becsületes, nyíltan politizáló ember vagyok. Ettől nem tértem el soha, még akkor sem, amikor saját sorsomon tapasztalhattam meg a diktatúra ellentmondást nem tűrő könyörtelenségét. A módszer alig változott, hiszen Szekeres Imrének szóló parlamenti reagálásomat vagy teljesen vagy pedig jelentős részét kicenzúrázva elhallgatták. Pedig még két percig sem beszéltem. Azt is mondtam többek között, hogy én nem ünnepiek olyan szélsőségessel, aki svájci sapkának nevezte a magyar Szent Koronát. Miféle célja van azoknak, akik belemagyarázásokkal provokálják az egész országot akkor, amikor már tucatjával jelenhetnek meg olyan tanulmánykötetek, elemzések, melyekben kertelés nélkül írnak a kommunista rendszerek népnyomorító diktátorairól?! Elég ha csak Pünkösti Árpád könyvére utalok: Rákosi a hatalomért 1992. Európa Kiadó. Az MTA Soros Alapítvány támogatásával jelent meg. Olyan időkben, amikor egyértelműen magyarellenes, keresztényellenes kitételeket megfogalmazó írók Kossuth-dí- jat kapnak, nem csodálkozhatunk azon, hogy az uralmon lévő rezsim a magyarságot minden szélsőségező rágalomtól védő politikust a legagresz- szívabb módon próbál kikezdeni, provokálni. Arról meg végképp nem tehetek, hogy az internacionalistáknak négy, öt, de volt olyan is, akinek visszaemlékezése szerint harminckét neve volt. Én olyan provokációkhoz nem asszisztálok, melyeknek egyetlen célja, hogy eltereljék a társadalom figyelmét a belügyeinkbe való beavatkozásról, a kormány korrupciós ügyeiről, a népellenes, népességsorvasztó politikáról. De ahhoz sem, hogy az ötvenes éveket idéző módszerekkel a Független Kisgazdapárt vezetőit megfélemlítsék, egymás ellen uszítsák, szétverve újra ezt a nagy múltú, sokat szenvedett, a magyarságért a mártíromságot is vállaló pártot. A magyarságot ért minden sérelem ellen továbbra is felemelem a szavam, s én magyarellenességről beszéltem, semmi másról. G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, a Magyar Országgyűlés és az FKgP alelnöke A családok biztonsága társadalmi érdek A magyarok túlnyomó többsége létbizonytalanságban "él. Nem tudja, mikor, milyen kormányzati döntések nehezítik életét, milyen előre nem látott terhekkel fokozzák nehézségeit. A családellenes Bokros-csomag következtében háborús évekhez hasonló mértékben csökkent a születések száma. 1996-ban már csak 100 ezer gyermek született, miközben 140 ezren haltak meg. A gyermekek több mint fele a létminimum alatt él. Megszűnt a pályakezdők támogatása, a munkanélkülieké pedig jelentősen csökkent. Nő az elszegényedés, terjed a reményvesz- tettség, általános a létbizonytalanság. Kormányra kerülésünk esetén azonnal visszaállítjuk az alanyi jogon járó családi pótlékot, a gyes, gyed, gyet jól bevált rendszerét és a várandósági pótlékot. Szükségesnek tartjuk a személyi jövedelemadó családi elvű adózássá történő átalakítását, figyelembe véve az eltartottak számát. Bevezetjük a minden gyermek után járó évi 36 000 Ft-os adókedvezményt. Az egy főre jutó létminimum összegét adómentessé tesszük. A női nyugdíjkorhatár megállapításánál figyelembe vesszük a felnevelt gyermekek számát. Családpolitikánk része a családok otthonteremtésének segítése. Szorgalmazzuk a lakásmobilitást elősegítő lakásfinanszírozási rendszer kialakítását, valamint az állami támogatás növelését, például az áfa-visz- szatérítés részleges visszaállítását, az adókedvezmények növelését, a kamatterhek részleges átvállalását. Támogatjuk az önerős lakossági részvételen alapuló önkormányzati lakásépítést, amelyekben a fiatalok részvételét további kedvezményekkel segíti az állam. Habjánecz Tibor MDF megyei elnök Demonstrációk Még el sem múlt a fejfájás, után niég olcsóbban vándoamit a nemzeti ünnep meg a MIÉP 150 ezres demonstrációja okozott a szociálliberális kormánynak, szegényeknek máris újabb békákat kellett lenyelniük. Élőször azon töprenghettek, hogy hallgassák el a MIÉP legújabb, Budapesten egy időközi választáson elért 15,5%-os eredményét. A másik elbagatelizálni való esemény a METÉSZ által szervezett gazdatüntetés volt. A megmozdulás előtt többször is megfenyegették a szervezőket, és a múlt hét szerdáján rendőrök és ügynökök százait vezényelték az utakra, akik zaklatással, erőfitogtatással igyekeztek megfélemlíteni a magyar mezőgazdaság jövőjéért tüntetőket. A kabinet mindent megtesz, hogy az ország lakosságát különféle hazugságokkal traktálva a gazdák ellen hangolja, de a baj igazi okairól mélyen hallgat. Ma az ország termőterületeinek több mint mint 50%-a magángazdaság. Ezeket a kis- és közepes birtokokat veszélyezteti a kormány pénzügy- politikája. A gyorsabb uniós csatlakozás érdekében a nyugati agrárlobby által ma is konkurenciának tartott magyar mezőgazdaságot akarják feláldozni. Az így tönkretett magyar parasztok földjei ezrolhatnak a spekulánsok karmaiba, akik a csatlakozás után száz-százöt- venszeres áron adhatják majd el azokat. Ennek következtében magyar családok tízezrei válnak munkanélkülivé, és a hazai termelés kiesése miatt a mezőgazdasági termékek ára minimum duplájára nő az itthoni piacokon. Az ellen tüntetnek a gazdák és mindazok, akik ezt a problémát átlátják. Ezalatt a kormánypártok néhány politikusa azon fáradozik, hogy lejárassák az FKgP és a Parlament alelnö- két, G. Nagyné dr. Maczó Ágnest. Rákosi említése csak ürügyül szolgált a hecckampány megindítására. A valós ok az volt, hogy az alelnö- kasszony részt vett a MIÉP nagygyűlésén, és felszólított a jelenlegi rezsim leváltására. A kisgazda politikus lejáratását célzó műbotránnyal több célt kívánnak elérni. így kívánják elterelni figyelmet a belső bajokról és az FKgP megtámadásával politikai ellenfeleiket is meg akarják leckéztetni. Deák Péter, MIÉP Alapelveink A magyar ember rendelkezhessen szabadabban a jövedelmével és a munkáját, értéktermelését érintő elvonásokkal, amelyek a jóléti szolgáltatásokra fordítódnak. Növekedjen az ellenőrzése és a beleszólása is a befizetései felett. - Növekedjen az egyén felelőssége is azzal, hogy növekszik az ember döntési jogköre és lehetősége. - Csökkenjen az állam és centralizált megoldások döntési jogköre. Érvényesüljön a szervezeti és a tulajdoni verseny a nyugdíjszolgáltatások kialakításában és az egyének döntése lehessen, hogy melyik formát és szervezetet veszik igénybe. - Az állam garanciát vállaljon előre rögzített körben és mértékben. Mind az embereknek, mind az intézményeknek nagyfokú önigazgatást és önkormányzást kell biztosítani, de az állam felügyelő szerepének érvényesülnie kell. Segíteni kell az elesetteknek és a szenvedőknek, hatékony szolidaritási rendszert kell működtetnie az államnak. Szükséges egy alapellátás biztosítása. Ezen túl azonban az ellátás színvonala az ember személyes erőfeszíté- • sén, teljesítményén és megtakarítási hajlandóságán múljon. - Időtálló, stabil és legszélesebb egyetértésen nyugvó törvények kellenek, amelyeket a kormányváltások nem befolyásolnak. - Csökkenjen a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos terhelés. - Nem engedhető meg, hogy a jövő tőkeforrásai külföldre áramoljanak vagy külföldi ellenőrzés alá kerüljenek. Nem nőhet az egyének terhelése. Nem csökkenhet az egyének nettó keresete. Nem változhat a már nyugdíjasok megszerzett pozíciója. Staub Ernő, MDNP Lehetőséget a tanulásra! A fiatalokat segítem kell a tanulásban; a tudás megszerzése minden ember elidegeníthetetlen alkotmányos joga legyen. Legfőbb nemzeti kincsünk a magyar emberek tudása. A társadalomnak -jövője érdekében - az egészségügy mellett az oktatásra kell legtöbbet áldoznia. Azt akarjuk, hogy Magyarország a tudás nagyhatalma legyen. Ezt előmozdítandó a lakosság és az érdekeltek egyetértése nélkül egyetlen iskolát se zárjanak be Magyarországon, egyetlen pedagógust se tegyenek az utcára. Az állam adjon meg minden támogatást a tanuló ifjúság, a felnövekvő nemzedékek oktatásához, az iskolai hálózat fejlesztéséhez, a pedagógusok életfeltételeinek javításához. A gazdaság fejlesztésével megteremthetők a 12 osztályos oktatás kötelezővé válásának feltételei. Ez átmenetileg megoldaná a 14-18 év közötti fiatalok társadalmi elhelyezésének gondjait, a pedagógusok foglalkoztatását. Hosszú távon pedig biztos szellemi alapokat teremtene hazánk fejlődéséhez. Minden tanuló középfokon sajátíthasson el két idegen nyelvet, rendelkezzék a legkorszerűbb számítástechnikai ismeretekkel. A történelemtanításban jobban kapcsolódjanak össze a nemzeti és egyetemes értékek. Tendenciózus történelmi anyagok helyett a valóságnak megfelelő ismeretekhez jusson hozzá minden fiatal. A gyermekek kapjanak lehetőséget a rendszeres sportra és testnevelésre. Az oktatás minden szinten legyen ingyenes. E nélkül az esélyegyenlőség üres szólam csupán. Közös erővel lehetővé kell tennünk,1 hogy mindenki képességeinek megfelelően továbbtanulhasson. Az állam vállaljon szerepet a tankönyvkiadás finanszírozásban, az oktatási eszközök gyártásában. Ma az tapasztalható, hogy az állam a költségvetésből egyre kevesebbet juttat a szellemi tőke fejlesztésére, ami pedig a legjobban megtérülő befektetés lenne. A tudomány támogatottságának mértéke elégtelen. A tudományos kutatásokat előnyben kell részesíteni. Több tudományos könyvre és folyóiratra volna szükség. A tudomány dolgozói képzettségükhöz és teljesítményükhöz méltó tisztességes fizetést kapjanak. Minden erővel segítenünk kell az innovációt, széles körben megismertetni a tudomány eredményeit. Az Országgyűlés válasszon tudományügyi biztost, amely minden szervezettel szemben védelmezze a tudomány, azaz a nemzet érdekeit. Úgy tűnik, a jelenlegi kormány folytatja a kultúra, a közművelődés elidegenítését az emberektől, holott a kultúra egyszerre jelenti számunkra a hagyományt és a haladást. Hagyományok nélkül nem alkothatunk új értékeket, új értékek létrehozása nélkül pedig nincs fejlődés. Többet kell áldoznunk az irodalom ápolására. Indítsuk el az Olcsó könyvek és a Jó filmek kis pénzért sorozat kiadását. Segítsük a magyar filmművészetet. A kultúrháza- kat vissza kell adni a művelődésnek. Támogatni kell az alkotókat a színvonalas művek létrehozásában. Dr. Südi Bertalan szóvivő, Munkáspárt
