Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-01 / 59. szám

1997. március 1., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 7 Szénporhintés Amikor még a városképhez tartoztak a csillék fotó: Tóth R ákosi pajtás lenyűgöző gondolatait a „szociálista” bányászról nem a szénfalak fogták igazán fekete keretbe, hanem az energiaválság. Al- győ, Zsana, Szánk gázfáklyái a hetvenes évek elején. Ebbe a lassan feketévé söté­tülő keretbe tucatnyi városké­pet pingált bele a legdilettán- sabb festő, maga a történelem. A hamari és ábrándos képet szocialista városokról, mun­káshatalomról és gazdag jövő­ről Ózdon, Sztálin- és Lenin- városban, Komlón és Orosz­lányban, Dorogon és Százha­lombattán. A televízió Doku­mentum Stúdiója most elhatá­rozta, sorra veszi, hova is jutot­tak ezek a „festett” városok. Mi maradt meg, mi omlott ösz- sze a szénporral megcukrozott illúziókból. Vagy nem is volt illúzió, s most, a bányabezárá­sokkal leszünk egy rossz dön­tés foglyai? A „Komló, végállomás” című dokumentumfilmet nem­rég láthattuk. Inkább csak han­gulatjelentés volt, panaszok­ból, nosztalgia-törmelékekből összegyúrt - nem dokumen­tum. Megszólalt ugyan Rákosi pajtás, és hallottuk, hogy e ter­vek nélkül épült, magukterem­tette várost megszerették lakói, s volt szó nemrégen még kor­mot köpő kéményekről, és vol­tak tovább már alig sematizál­ható, szocreál képek, amikor még vidáman táncolt a sörös- krigli az asztalon, és a bányász szívét sláger pezsdítette, s en­nél is szocreálabb képek a má­ból, üres és szomorú kriglivel. Megszólalt régi városvezető és új, megszólalt kocsmáros, pap és szakoktató. Utóbbit el­keresztelték Kiss Józsefnek, aki a város még élő kútfeje, ta­nár, bányászlegendák gyűjtője, s aki - mellesleg - nem került képernyőre. Viszont egy ti­zenöt éve letelepült kocsmatu­lajdonos hölgyben azonnal fel­fedezték a szociológust - a vá­lásokról faggatták, nem talál­ván a népességnyilvántartó iroda évekre visszamenő adat­sorát. De a sok szólamlásból sem derült ki, hányadán áll a város: hány életképes, hány ha­lott üzeme, munkása és mun­kanélkülije van, hogyan omlott össze az egykeresős család­modell, nem szólalt meg a bányaigazgató, és Zobákról annyit tudtunk meg, hogy még létezik. Arról semmit, milyen harcot folytatott a 2000 zobáki munkahely megtartásáért a rendszerváltás utáni városve­zetés. Az információs vá­lóimba hol líraian, hol zűrzava­rosán egymásra úsztatott ké­pek ékelődtek. Az általában autóból, műutakról fényképe­zett városból nem sokat lát­tunk. Az érzés viszont elhatalma­sodhatott bennünk, hogy itt már mindent megfúllasztott a szénpor, belepett a meddőhá­nyók mocska. Bóka Róbert A zenemű is tulajdon! A Szerzői Jogvédő Hivatal pécsi kirendeltségéhez Bara­nya és Somogy megye tarto­zik, s ez mintegy 5000 fel­használót jelent - tudtuk meg Tumár Attilától, a kirendelt­ség vezetőjétől. Az ország egyik legnagyobb körzete. A hivatalt a közelmúltban több kritika is érte. Lapunk­ban a komlói Erkel Ferenc Zeneiskola panaszát tettük szóvá, amely egy bevétel nél­küli kórushangversenye után kapott felszólítást. Noha a le­vél bejelentésre szólít fel, en­nek elmulasztása esetén azzal fenyeget, hogy a szerzői jog­díj kétszeresét kell kifizetnie az iskolának.-A félreértést az okoz­hatta, hogy a művelődési ház, amely kötelessége szerint ér­tesítette a hivatalt, azt már nem tudatta, hogy iskolai koncertről van szó.- Igen, hiszen mi még soha nem kértünk pénzt iskolai rendezvények után, és ezután sem fogunk - mondja a ki­rendeltségvezető. - Ez mindig a szabad felhasználás köréhez tartozott. De enélkül is sok a félreértés a munkánk körül. A színházak, nagyrendezvények a szerzőkkel vagy örököseik­kel maguk kötnek szerződést - mi csak az ún. „kisjogdíjas” rendezvényekkel foglalko­zunk.-Mi határozza meg, hogy mikor kell fizetni és mikor nem?- A körből az oktatási célú rendezvények kiesnek, de már az iskolai táncos-zenés sza­lagavatók jogdíjkötelesek. A kazettahamisítás ellenőrzése pedig a Magyar Hangfelvé­telgyártók Országos Szövet­ségének feladata. Az egyik alapvető szempont a nyilvá­nosság ténye. Nyilvános a rendezvény, ha átlépi a csalá­diasság kereteit. Nyilvános egy jogászbál, akkor is, ha egyébként zártkörű. Akár rá­dióról, akár tévé, CD vagy más eszközről van szó, amely közvetíti a művet, a Legfelső Bíróság állásfoglalása per­döntő: ha az eszköz ott van a helyszínen (vendéglátóhely, benzinkút, művelődési ház), tehát a nyilvánosság terén, akkor díjköteles, függetlenül attól, bekapcsolják-e a készü­léket vagy sem. Itt is rugal­masan alkalmazzuk a tarifát. Egy benzinkútnál szóló, ven­dégcsalogató zene díja havi 1500 forint, egy Boccaccio­disco egy estére 10 ezer, de attól is függ, hogy hol, há­nyadosztályú helyen játsszák.-Mi okozza munkájukban a legtöbb gondot?-Az emberek nehezen ér­tik meg, hogy a szellemi ter­mék is tulajdon - ugyanúgy, mint a kocsma vagy más! A vendéglők új tulajdonosai rendre „elfelejtik” bejelenteni a változást. Azt, hogy fize­tésre kötelezettek, általában az előző tulajdonostól tudjuk meg, aki szabadulni akar a te­hertől. A „kisjogdíjas” helyi tévék, rádiók rendszeresen ér­tesítik fővárosi központunkat a műsoraikról. A felhasználók 70-80 százaléka fizet. A kö­zepesen fizető országok közé tartozunk, de egyre többen próbálnak kibújni a fizetés alól. Holott mi - mint más or­szágokban is - a szerzőket, a szerző halálát követő 70 évig az örököseiket védjük, képvi­seljük. Nekik fizetünk. Ná­lunk csak a törvényben előírt kezelési százalék marad.B. R. A történelem nem kívánságműsor Voltam olyan szerencsés, hogy annak idején még engem is ta­níthatott legújabbkori magyar történelemre dr. Tilkovszky Ló­ránt tanár úr, akit ma, amikor egyetemi tanárként már a 15. évét tölti Pécsett, ugyanúgy szeretnek a hallgatói. Tilkovszky Lorántnak sokat köszönhet a nemzetiségi törté­netkutatás, hiszen amit 1918-tól napjainkig tudni lehet a hazai németség történelméről, azt voltaképpen ő gyűjtötte^össze. Pedig egészen másként kezdte, a parasztság érdekelte, Széche­nyi birtokai s a magyar reform­kor. De mert a Magyar Tudo­mányos Akadémia Történettu­dományi Intézetében, ahová végül általános iskolai tanítás majd levéltári kutatói állás után 1961-ben bekerült, „reformko- rossal” Dunát lehetett rekesz- teni, új témákat választott: a német és a szlovák nemzetiség történetét. A Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészet­tudományi Kara Modem Kori Történeti Tanszékén jelenleg is tanít. Márciusban betölti a 70. évét, úgyhogy jog szerint egye­temi tanárként ez az utolsó éve.- Nagyon fáj a szívem, mert szeretem a tanítást - vallotta be. - Egy kutatóintézetben nincs az embernek kapcsolata a valódi élettel, itt szárnyakat ka­pok a hallgatóságtól. Mindig is tanítani akartam. Amikor a nyolc osztályos gimnázium ne­gyedik évében az én bölcs, öreg tanárom érdeklődött, mi akarok lenni, azt feleltem: tanár. Erre ő azt kérdezte, hogy na, fiam, örökös szegénységre akarod kárhoztatni magad? A német nemzetiséggel kap­csolatos kutatásait tovább segí­tette, hogy egyetemi diákjai friss és élő adatokkal szolgál­tak, s jobban megértette azt is, mennyire érzékeny terület ez. A valóság feltárása nem könnyű, mert gyakran nincsenek egyér­telmű válaszok. A történelem egyébként sem kívánságműsor. Tilkovszky tanár úr azonban nem kívánja leegyszerűsíteni kutatási témájának kérdéseit.-Sokan azt hiszik, a rend­szerváltás óta már szabadon lehet beszélni mindenről. Saj­nos, az. elfogult érzelmek, a szenvedélyek is hamarabb tör­nek elő. Kutatóként azonban látni kell, hogy például a né­metség kitelepítésével kapcso­latos felelősség megoszlik. Ez­zel a lépéssel mindenesetre a Szent István-i örökséget, az egymást megtermékenyítő kul­túrák eszméjét is félrelökte az akkori kormányzat. Majd’ húsz könyvének, több mint háromszáz publikációjá­nak, külföldi szerepléseinek élénk nemzetközi visszhangja volt. Több testületnek lett szak­értő tagja, élvezetes előadásait pedig a pécsi, baranyai közön­ség is megismerhette. A Jelen­korban is publikált. A németség történetét fel­ölelő, válogatott tanulmányai­nak gyűjteményét hamarosan kiadja az egyetem, kronológiai melléklettel, és a szerző mun­kásságának bibliográfiájával. A Századok című folyóirat, melynek munkatársa, teljes publikációjegyzéket közöl, s a debreceni Csokonai Kiadótól is kapott felkérést egy kötetre. Pedig manapság, mint mondja, egy történész objektív munkája nem könyvpiaci sláger. A munka ma is kitölti Til­kovszky tanár úr egész napját. Tele van tervekkel. Olyan fá­hoz hasonlítja magát, melynek szaporodó évgyűrűi alatt sebek hegednek ugyan, de lombjai még dúsak, és ágaiban a tudo­mányos megújulás, a tovább- bontakozás nedvei keringenek. Hodnik I. Gy. Dr. Tilkovszky Lóránt egyetemi tanár fotó: papp Zoltán Martyn emléktárlat. Sió­fokon a Kálmán Imre Mú­zeumban március 4-én 16 órakor Martyn Ferenc fes­tőművész emlékkiállítását nyitja meg Wehner Tibor művészettörténész és Tüs­kés Tibor író, a Somogy fő- szerkesztője. Köszöntőt mond dr. Balázs Árpád, Sió­fok polgármestere is. A tár­lat május 20-ig tekinthető hétfő kivételével naponta 9- 15 óráig. Diploma-hangverseny. A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Művészeti Karának karvezetés szakos ötödéves hallgatói március 1-én 17 órakor tartják dip­loma-hangversenyüket Pé­csett az egyetem Damjanich utca 30. szám alatti nagy­termében. Előadók Bókái Zoltán, Csurgai Csilla, Fo­dor András, Mihály György, Radó Júlia. Katona Klári Pécsett. A Pécsi Nemzeti Színházban március 3-án 19 órakor Ka­tona Klári „Fekete gyöngy” című lemezbemutató kon­certjére kerül sor Babos Gyula, ilj. Szakcsi Lakatos Béla, Szappanos György és Borlay Gergely zenészek valamint Faith Ildikó és Magyar Hajnalka énekesek fellépésével. Jubiláló szakközépis­kola. A Pécsi Művészeti Szakközépiskola megalaku­lásának 40. évfordulója al­kalmából az iskola a Pécsi Galériával közösen rendez képzőművészeti tárlatot a Széchenyi téri kiállítóte­remben „A pécsi művésze­tiből indultak” címmel. A kiállítást március 8-án 11 óra 30-kor dr. Újvári Jenő, Pécs alpolgármestere nyitja meg, a hónap végéig láto­gatható. Hasonló tárlat nyitja kapuit március 3-án a Művészetek Háza Játékter­mében és március 7-én 17 órakor a pécsi Ifjúsági Ház­ban is. Polonia Expressz. A Lengyel Művészeti Feszti­vál pécsi eseményeinek so­rában a lengyel avantgárd színház, mint társadalmi je­lenség történetét újabb vi­deofilmen követhetjük nyomon a Művészetek Há­zában, ahol március 6-án 18 órakor a Teatr Studio Cer­vantes előadását láthatjuk Józef Szajna rendezésében. Ugyanezen a napon 20 órától a ház Fülep Lajos Termében Csehov „Medve” című egyfelvonásos komé­diáját adja elő a Sipos Szín­pad, Füsti Molnár Éva ren­dezésében. Frankofón hét Pécsett A z Alliance Francaise Egyesület március 17-23. között ötödször rendezi meg a Pécsi Frankofon Hetet. Ismét vetélkedőre hívják mindazo­kat, akik érdeklődnek a franko­fón kultúra iránt. A vetélkedő kérdései hat témakör köré csoportosítva két részben jelennek meg az Új Dunántúli Napló szombati számában. A válaszokat pontos névvel és címmel ellátva leg­később március 17-ig kell el­juttatni az egyesülethez (7621 Pécs, Széchenyi tér 7-8.). 1. díj: egy 20 000 Ft-os utazás Franciaországba, a Lenau Rei­sen felajánlása; 2. díj: egy 5000 Ft-os könyvvásárlási utalvány, a Corvina Kiadó Ide­gennyelvi Könyvesboltjának felajánlása; 3. díj: egy 2000 Ft- os vacsorameghívás a francia gasztronómiai hétre, a Kolping Étterem és Söröző felajánlása. Számos CD és szép album is gazdára vár. Irodalom 1 .„Sokáig korán feküdtem le.” A 20. századi francia irodalom melyik híres regénye kezdődik ezzel a mondattal? 2. Melyek a címei Kristóf Ágota, a franciául író magyar regényírónő trilógiájának, s hol él az író? 3. Ki az a francia szürrealista költő, aki a második világhá­ború alatt ellenálló és a sza­badság dalnoka volt, a szerzője annak a versnek, amely Fran­ciaország felszabadulását leg­inkább szimbolizálja? 4. Európa melyik földrajzi övezetére utal a Tintin kaland­jaiból az Ottokár Jogara című epizód? 5. Gábriellé Roy melyik Qué- bec-i regényét publikálta 1947- ben? Ugyanebben az évben megkapta a Fémina-díjat, és fontos szerepet játszik Québec irodalmában, mert kijelöli az utat a falusi regénytől a városi regényig. 6. Ki az az afrikai író, aki első­ként fordult szembe a négri- tude ideológiájával? 7. Melyik nagy madagaszkári költő írta meg öngyilkosságát mintegy a mély nyugtalanság tanúvallomásaként a francia gyarmatosítással szemben? 8. Melyik élő francia regényíró utasította vissza 1951-ben a Goncourt-díjat, és melyik má­sik híres francia író kapott No- bel-díjat 1964-ben? Zene és sanzon 1. Ki Joseph Adolphe Sax, és mi volt a nemzetisége? 2. Melyik magyar eredetű francia énekes énekelte a „Le lac Balaton”-t? 3. Brüsszelben született és Marquesas-szigeteken halt meg. A belga énekes nagy filmszínész is volt. Ki ő? 4. Ki az a quebec-i szerző, aki a Starmania (rockopera) zenés komédia dalszövegeit írta? 5. Ki az a szenegáli énekes, aki Peter Gabriel által vált híressé, és jelenleg az amerikai éne­kesnővel, Neneh Cherryvel osztozik a népszerűségben? 6. Melyik 20. századi francia író volt énekes, trombitás és kiváló jazzkritikus is egyben? 7. Melyik az a francia rap együttes, amely nemrégiben az újságok pletykarovatának tár­gya volt. Hat hónapi börtön- büntetésre ítélték őket egy dél­franciaországi koncerten el­hangzott, a rendőrség elleni szélsőséges kijelentéseik miatt. Mozi és színház 1. Mi a neve a Gyűlölet című film magyar származású, fiatal francia rendezőjének? 2. Mi a neve a nagy mali ren­dezőnek, aki a Yeleen (A Fény), a Finnye (A Szél), a Waati (Az Idő) című filmek alkotója? 3. Ki a rendezője annak az 1989-ben készült francia film­nek, melynek Gérard Dépar- dieu egy híres gascogne-i sze­relmes lovagot kelt életre, és ki a szerzője annak a színdarab­nak, amely a filmet ihlette? 4. Termékeny regényíró, Ma- igret alakjának létrehozója, akinek több tucatnyi frankofón film köszönheti sikerét. Ki ő? 5. Mi a nemzetisége Nacer Ké- mir maghreb filmrendezőnek, aki olyan költői filmek alkotója, mint Á hiénák Napja és A siva­tag jelzőőrei? 6. Ki az a színházi ember, akitől az 1946-ban létrehozott Drámai Művészeti Hét származik, mely hamarosan a világ legnagyobb színházi fesztiváljává, az Ávig- noni Fesztivállá vált? 7. A québeci Denis Archand szerint honnan való Jézus? 8. Kristóf Kieszlowski lengyel filmrendező három legutóbbi filmjét (Három szín: Kék; Há­rom szín; Piros) francia nyel­ven alkotta meg, de ezek előtt már rendezett egy filmet fran­ciául. Melyik ez a film? i ) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom