Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)
1997-03-01 / 59. szám
1997. március 1., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 7 Szénporhintés Amikor még a városképhez tartoztak a csillék fotó: Tóth R ákosi pajtás lenyűgöző gondolatait a „szociálista” bányászról nem a szénfalak fogták igazán fekete keretbe, hanem az energiaválság. Al- győ, Zsana, Szánk gázfáklyái a hetvenes évek elején. Ebbe a lassan feketévé sötétülő keretbe tucatnyi városképet pingált bele a legdilettán- sabb festő, maga a történelem. A hamari és ábrándos képet szocialista városokról, munkáshatalomról és gazdag jövőről Ózdon, Sztálin- és Lenin- városban, Komlón és Oroszlányban, Dorogon és Százhalombattán. A televízió Dokumentum Stúdiója most elhatározta, sorra veszi, hova is jutottak ezek a „festett” városok. Mi maradt meg, mi omlott ösz- sze a szénporral megcukrozott illúziókból. Vagy nem is volt illúzió, s most, a bányabezárásokkal leszünk egy rossz döntés foglyai? A „Komló, végállomás” című dokumentumfilmet nemrég láthattuk. Inkább csak hangulatjelentés volt, panaszokból, nosztalgia-törmelékekből összegyúrt - nem dokumentum. Megszólalt ugyan Rákosi pajtás, és hallottuk, hogy e tervek nélkül épült, magukteremtette várost megszerették lakói, s volt szó nemrégen még kormot köpő kéményekről, és voltak tovább már alig sematizálható, szocreál képek, amikor még vidáman táncolt a sörös- krigli az asztalon, és a bányász szívét sláger pezsdítette, s ennél is szocreálabb képek a mából, üres és szomorú kriglivel. Megszólalt régi városvezető és új, megszólalt kocsmáros, pap és szakoktató. Utóbbit elkeresztelték Kiss Józsefnek, aki a város még élő kútfeje, tanár, bányászlegendák gyűjtője, s aki - mellesleg - nem került képernyőre. Viszont egy tizenöt éve letelepült kocsmatulajdonos hölgyben azonnal felfedezték a szociológust - a válásokról faggatták, nem találván a népességnyilvántartó iroda évekre visszamenő adatsorát. De a sok szólamlásból sem derült ki, hányadán áll a város: hány életképes, hány halott üzeme, munkása és munkanélkülije van, hogyan omlott össze az egykeresős családmodell, nem szólalt meg a bányaigazgató, és Zobákról annyit tudtunk meg, hogy még létezik. Arról semmit, milyen harcot folytatott a 2000 zobáki munkahely megtartásáért a rendszerváltás utáni városvezetés. Az információs válóimba hol líraian, hol zűrzavarosán egymásra úsztatott képek ékelődtek. Az általában autóból, műutakról fényképezett városból nem sokat láttunk. Az érzés viszont elhatalmasodhatott bennünk, hogy itt már mindent megfúllasztott a szénpor, belepett a meddőhányók mocska. Bóka Róbert A zenemű is tulajdon! A Szerzői Jogvédő Hivatal pécsi kirendeltségéhez Baranya és Somogy megye tartozik, s ez mintegy 5000 felhasználót jelent - tudtuk meg Tumár Attilától, a kirendeltség vezetőjétől. Az ország egyik legnagyobb körzete. A hivatalt a közelmúltban több kritika is érte. Lapunkban a komlói Erkel Ferenc Zeneiskola panaszát tettük szóvá, amely egy bevétel nélküli kórushangversenye után kapott felszólítást. Noha a levél bejelentésre szólít fel, ennek elmulasztása esetén azzal fenyeget, hogy a szerzői jogdíj kétszeresét kell kifizetnie az iskolának.-A félreértést az okozhatta, hogy a művelődési ház, amely kötelessége szerint értesítette a hivatalt, azt már nem tudatta, hogy iskolai koncertről van szó.- Igen, hiszen mi még soha nem kértünk pénzt iskolai rendezvények után, és ezután sem fogunk - mondja a kirendeltségvezető. - Ez mindig a szabad felhasználás köréhez tartozott. De enélkül is sok a félreértés a munkánk körül. A színházak, nagyrendezvények a szerzőkkel vagy örököseikkel maguk kötnek szerződést - mi csak az ún. „kisjogdíjas” rendezvényekkel foglalkozunk.-Mi határozza meg, hogy mikor kell fizetni és mikor nem?- A körből az oktatási célú rendezvények kiesnek, de már az iskolai táncos-zenés szalagavatók jogdíjkötelesek. A kazettahamisítás ellenőrzése pedig a Magyar Hangfelvételgyártók Országos Szövetségének feladata. Az egyik alapvető szempont a nyilvánosság ténye. Nyilvános a rendezvény, ha átlépi a családiasság kereteit. Nyilvános egy jogászbál, akkor is, ha egyébként zártkörű. Akár rádióról, akár tévé, CD vagy más eszközről van szó, amely közvetíti a művet, a Legfelső Bíróság állásfoglalása perdöntő: ha az eszköz ott van a helyszínen (vendéglátóhely, benzinkút, művelődési ház), tehát a nyilvánosság terén, akkor díjköteles, függetlenül attól, bekapcsolják-e a készüléket vagy sem. Itt is rugalmasan alkalmazzuk a tarifát. Egy benzinkútnál szóló, vendégcsalogató zene díja havi 1500 forint, egy Boccacciodisco egy estére 10 ezer, de attól is függ, hogy hol, hányadosztályú helyen játsszák.-Mi okozza munkájukban a legtöbb gondot?-Az emberek nehezen értik meg, hogy a szellemi termék is tulajdon - ugyanúgy, mint a kocsma vagy más! A vendéglők új tulajdonosai rendre „elfelejtik” bejelenteni a változást. Azt, hogy fizetésre kötelezettek, általában az előző tulajdonostól tudjuk meg, aki szabadulni akar a tehertől. A „kisjogdíjas” helyi tévék, rádiók rendszeresen értesítik fővárosi központunkat a műsoraikról. A felhasználók 70-80 százaléka fizet. A közepesen fizető országok közé tartozunk, de egyre többen próbálnak kibújni a fizetés alól. Holott mi - mint más országokban is - a szerzőket, a szerző halálát követő 70 évig az örököseiket védjük, képviseljük. Nekik fizetünk. Nálunk csak a törvényben előírt kezelési százalék marad.B. R. A történelem nem kívánságműsor Voltam olyan szerencsés, hogy annak idején még engem is taníthatott legújabbkori magyar történelemre dr. Tilkovszky Lóránt tanár úr, akit ma, amikor egyetemi tanárként már a 15. évét tölti Pécsett, ugyanúgy szeretnek a hallgatói. Tilkovszky Lorántnak sokat köszönhet a nemzetiségi történetkutatás, hiszen amit 1918-tól napjainkig tudni lehet a hazai németség történelméről, azt voltaképpen ő gyűjtötte^össze. Pedig egészen másként kezdte, a parasztság érdekelte, Széchenyi birtokai s a magyar reformkor. De mert a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében, ahová végül általános iskolai tanítás majd levéltári kutatói állás után 1961-ben bekerült, „reformko- rossal” Dunát lehetett rekesz- teni, új témákat választott: a német és a szlovák nemzetiség történetét. A Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Modem Kori Történeti Tanszékén jelenleg is tanít. Márciusban betölti a 70. évét, úgyhogy jog szerint egyetemi tanárként ez az utolsó éve.- Nagyon fáj a szívem, mert szeretem a tanítást - vallotta be. - Egy kutatóintézetben nincs az embernek kapcsolata a valódi élettel, itt szárnyakat kapok a hallgatóságtól. Mindig is tanítani akartam. Amikor a nyolc osztályos gimnázium negyedik évében az én bölcs, öreg tanárom érdeklődött, mi akarok lenni, azt feleltem: tanár. Erre ő azt kérdezte, hogy na, fiam, örökös szegénységre akarod kárhoztatni magad? A német nemzetiséggel kapcsolatos kutatásait tovább segítette, hogy egyetemi diákjai friss és élő adatokkal szolgáltak, s jobban megértette azt is, mennyire érzékeny terület ez. A valóság feltárása nem könnyű, mert gyakran nincsenek egyértelmű válaszok. A történelem egyébként sem kívánságműsor. Tilkovszky tanár úr azonban nem kívánja leegyszerűsíteni kutatási témájának kérdéseit.-Sokan azt hiszik, a rendszerváltás óta már szabadon lehet beszélni mindenről. Sajnos, az. elfogult érzelmek, a szenvedélyek is hamarabb törnek elő. Kutatóként azonban látni kell, hogy például a németség kitelepítésével kapcsolatos felelősség megoszlik. Ezzel a lépéssel mindenesetre a Szent István-i örökséget, az egymást megtermékenyítő kultúrák eszméjét is félrelökte az akkori kormányzat. Majd’ húsz könyvének, több mint háromszáz publikációjának, külföldi szerepléseinek élénk nemzetközi visszhangja volt. Több testületnek lett szakértő tagja, élvezetes előadásait pedig a pécsi, baranyai közönség is megismerhette. A Jelenkorban is publikált. A németség történetét felölelő, válogatott tanulmányainak gyűjteményét hamarosan kiadja az egyetem, kronológiai melléklettel, és a szerző munkásságának bibliográfiájával. A Századok című folyóirat, melynek munkatársa, teljes publikációjegyzéket közöl, s a debreceni Csokonai Kiadótól is kapott felkérést egy kötetre. Pedig manapság, mint mondja, egy történész objektív munkája nem könyvpiaci sláger. A munka ma is kitölti Tilkovszky tanár úr egész napját. Tele van tervekkel. Olyan fához hasonlítja magát, melynek szaporodó évgyűrűi alatt sebek hegednek ugyan, de lombjai még dúsak, és ágaiban a tudományos megújulás, a tovább- bontakozás nedvei keringenek. Hodnik I. Gy. Dr. Tilkovszky Lóránt egyetemi tanár fotó: papp Zoltán Martyn emléktárlat. Siófokon a Kálmán Imre Múzeumban március 4-én 16 órakor Martyn Ferenc festőművész emlékkiállítását nyitja meg Wehner Tibor művészettörténész és Tüskés Tibor író, a Somogy fő- szerkesztője. Köszöntőt mond dr. Balázs Árpád, Siófok polgármestere is. A tárlat május 20-ig tekinthető hétfő kivételével naponta 9- 15 óráig. Diploma-hangverseny. A Janus Pannonius Tudományegyetem Művészeti Karának karvezetés szakos ötödéves hallgatói március 1-én 17 órakor tartják diploma-hangversenyüket Pécsett az egyetem Damjanich utca 30. szám alatti nagytermében. Előadók Bókái Zoltán, Csurgai Csilla, Fodor András, Mihály György, Radó Júlia. Katona Klári Pécsett. A Pécsi Nemzeti Színházban március 3-án 19 órakor Katona Klári „Fekete gyöngy” című lemezbemutató koncertjére kerül sor Babos Gyula, ilj. Szakcsi Lakatos Béla, Szappanos György és Borlay Gergely zenészek valamint Faith Ildikó és Magyar Hajnalka énekesek fellépésével. Jubiláló szakközépiskola. A Pécsi Művészeti Szakközépiskola megalakulásának 40. évfordulója alkalmából az iskola a Pécsi Galériával közösen rendez képzőművészeti tárlatot a Széchenyi téri kiállítóteremben „A pécsi művészetiből indultak” címmel. A kiállítást március 8-án 11 óra 30-kor dr. Újvári Jenő, Pécs alpolgármestere nyitja meg, a hónap végéig látogatható. Hasonló tárlat nyitja kapuit március 3-án a Művészetek Háza Játéktermében és március 7-én 17 órakor a pécsi Ifjúsági Házban is. Polonia Expressz. A Lengyel Művészeti Fesztivál pécsi eseményeinek sorában a lengyel avantgárd színház, mint társadalmi jelenség történetét újabb videofilmen követhetjük nyomon a Művészetek Házában, ahol március 6-án 18 órakor a Teatr Studio Cervantes előadását láthatjuk Józef Szajna rendezésében. Ugyanezen a napon 20 órától a ház Fülep Lajos Termében Csehov „Medve” című egyfelvonásos komédiáját adja elő a Sipos Színpad, Füsti Molnár Éva rendezésében. Frankofón hét Pécsett A z Alliance Francaise Egyesület március 17-23. között ötödször rendezi meg a Pécsi Frankofon Hetet. Ismét vetélkedőre hívják mindazokat, akik érdeklődnek a frankofón kultúra iránt. A vetélkedő kérdései hat témakör köré csoportosítva két részben jelennek meg az Új Dunántúli Napló szombati számában. A válaszokat pontos névvel és címmel ellátva legkésőbb március 17-ig kell eljuttatni az egyesülethez (7621 Pécs, Széchenyi tér 7-8.). 1. díj: egy 20 000 Ft-os utazás Franciaországba, a Lenau Reisen felajánlása; 2. díj: egy 5000 Ft-os könyvvásárlási utalvány, a Corvina Kiadó Idegennyelvi Könyvesboltjának felajánlása; 3. díj: egy 2000 Ft- os vacsorameghívás a francia gasztronómiai hétre, a Kolping Étterem és Söröző felajánlása. Számos CD és szép album is gazdára vár. Irodalom 1 .„Sokáig korán feküdtem le.” A 20. századi francia irodalom melyik híres regénye kezdődik ezzel a mondattal? 2. Melyek a címei Kristóf Ágota, a franciául író magyar regényírónő trilógiájának, s hol él az író? 3. Ki az a francia szürrealista költő, aki a második világháború alatt ellenálló és a szabadság dalnoka volt, a szerzője annak a versnek, amely Franciaország felszabadulását leginkább szimbolizálja? 4. Európa melyik földrajzi övezetére utal a Tintin kalandjaiból az Ottokár Jogara című epizód? 5. Gábriellé Roy melyik Qué- bec-i regényét publikálta 1947- ben? Ugyanebben az évben megkapta a Fémina-díjat, és fontos szerepet játszik Québec irodalmában, mert kijelöli az utat a falusi regénytől a városi regényig. 6. Ki az az afrikai író, aki elsőként fordult szembe a négri- tude ideológiájával? 7. Melyik nagy madagaszkári költő írta meg öngyilkosságát mintegy a mély nyugtalanság tanúvallomásaként a francia gyarmatosítással szemben? 8. Melyik élő francia regényíró utasította vissza 1951-ben a Goncourt-díjat, és melyik másik híres francia író kapott No- bel-díjat 1964-ben? Zene és sanzon 1. Ki Joseph Adolphe Sax, és mi volt a nemzetisége? 2. Melyik magyar eredetű francia énekes énekelte a „Le lac Balaton”-t? 3. Brüsszelben született és Marquesas-szigeteken halt meg. A belga énekes nagy filmszínész is volt. Ki ő? 4. Ki az a quebec-i szerző, aki a Starmania (rockopera) zenés komédia dalszövegeit írta? 5. Ki az a szenegáli énekes, aki Peter Gabriel által vált híressé, és jelenleg az amerikai énekesnővel, Neneh Cherryvel osztozik a népszerűségben? 6. Melyik 20. századi francia író volt énekes, trombitás és kiváló jazzkritikus is egyben? 7. Melyik az a francia rap együttes, amely nemrégiben az újságok pletykarovatának tárgya volt. Hat hónapi börtön- büntetésre ítélték őket egy délfranciaországi koncerten elhangzott, a rendőrség elleni szélsőséges kijelentéseik miatt. Mozi és színház 1. Mi a neve a Gyűlölet című film magyar származású, fiatal francia rendezőjének? 2. Mi a neve a nagy mali rendezőnek, aki a Yeleen (A Fény), a Finnye (A Szél), a Waati (Az Idő) című filmek alkotója? 3. Ki a rendezője annak az 1989-ben készült francia filmnek, melynek Gérard Dépar- dieu egy híres gascogne-i szerelmes lovagot kelt életre, és ki a szerzője annak a színdarabnak, amely a filmet ihlette? 4. Termékeny regényíró, Ma- igret alakjának létrehozója, akinek több tucatnyi frankofón film köszönheti sikerét. Ki ő? 5. Mi a nemzetisége Nacer Ké- mir maghreb filmrendezőnek, aki olyan költői filmek alkotója, mint Á hiénák Napja és A sivatag jelzőőrei? 6. Ki az a színházi ember, akitől az 1946-ban létrehozott Drámai Művészeti Hét származik, mely hamarosan a világ legnagyobb színházi fesztiváljává, az Ávig- noni Fesztivállá vált? 7. A québeci Denis Archand szerint honnan való Jézus? 8. Kristóf Kieszlowski lengyel filmrendező három legutóbbi filmjét (Három szín: Kék; Három szín; Piros) francia nyelven alkotta meg, de ezek előtt már rendezett egy filmet franciául. Melyik ez a film? i ) t