Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-06 / 64. szám

6 Dtinántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. március 6., csütörtök Mi legyen a „bicskabányákkaF? Négy évvel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés a bányatör­vényt és máris módosításra szorul. A bányászati jogok megszerzéséhez ugyanis igen szigorú környezetvédelmi elő­írásokat kell végrehajtani. A törvényben viszont bizonyos jogszabályok nincsenek egy­értelműen meghatározva, emiatt nagyon sok a vita a környezetvédelmi hatóság, a bányahatóság és a bányatelek tulajdonosa között. Ötvös Károly, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelő­ség igazgatóhelyettese szerint a 93-ban elfogadott törvény álta­lában megfelel a követelmé­nyeknek, szabályozza a bányá­szati tevékenységet, ám az élet időközben olyan eseteket pro­dukált, amelyre vagy nincs jog­szabály, vagy félreérthető az összefüggések meghatározása. Az új törvényben az előzőhöz képest alapvető változást jelen­tett, hogy a bányatelkek fogal­mát meghatározták. Akié a te­lek, azé az ott lévő nyersanyag, vagyis szabadon kitermelheti - a logika legalábbis ezt köve­telné. A törvényben viszont amellett, hogy a tulajdonlás ki­zárja a területen mások által végzett bányászati tevékenysé­get, nem határozza meg egyér­telműen, hogy a tulajdonosnak Röviden Fiatal közgazdászok ta­lálkozója. A húsz éve ha­gyományosan megrende­zésre kerülő fiatal közgaz­dászok országos találkozó­ját az idén a Magyar Köz- gazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezetének Ifjú­sági Bizottsága rendezi meg. A szombaton és vasár­nap sorra kerülő szekcióülé­seken a gazdaság és etika témában az ország vezető, neves szakembereinek elő­adásai hangzanak el. (I) Custodes Vinorum. Teg­napi gazdasági oldalunkon a klagenfurti vásárról szóló tudósításban helytelenül je­lent meg a villányi borrend neve. A név helyesen: Cus­todes Vinorum de Vil­lány. (k) Adóbiblia vállalkozók­nak. A Pécs-Baranyai Ke­reskedelmi és Iparkamara ügyfélszolgálati irodáján juthatnak hozzá a megye vállalkozói a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara ingyenes kiadványához, az Adóbibliához. A kiadvány első kötete az egyéni vállal­kozóknak nyújt segítséget az új szabályzók értelmezé­sében, a második kötet pe­dig a társasági formában működő kisvállalkozókat igazítja el. (k) A legsikeresebb üzlet- asszony. A Pécsi Üzletasz- szonyok Klubja hagyo­mányteremtő szándékkal hívta életre a „Baranya leg­sikeresebb üzletasszonya” címet, amelynek átadására március 8-án kerül sor. (h) Egynapos tréningek. Menedzserek és vállalkozók részére tart egynapos tré­ningeket a héten a Pécsi Kisvállalkozás-fejlesztési Központ. A pénteken véget érő gyakorlati képzés során egyebek mellett előadások hangzanak el az üzleti terv készítéséről, a minőségbiz­tosításról, a kommunikációs stílusokról, a vevő központú szemléletről. (h) joga van-e az ásványkincsek ki­termeléséhez. Bányatelek alakításhoz elő­zetesen szügségeltetik a kör­nyezeti hatásvizsgálat elvég­zése. Ezt a jelenlegi törvények szerint a bányakapitányságon kell kérelmezni. Meglehetősen nehezen határozható meg vi­szont, mi minősül bányatelek­nek? Az úgynevezett „bicska- bányák”-ra, vagyis a túlzó meghatározás szerint a zseb­késsel is leművelhető kisebb homok-, agyagbányákra, ko­rábban nem kellett környezet­védelmi engedélyt kérni. De mi minősül ilyen ldtermelő hely­nek, s ha már működik a bánya, s azt bővítené a vállalkozó, kell-e környezetvédelmi jóvá­hagyás? Mindezek olyan kér­dések, amelyre még nincs jog­szabályi válasz. Azt sem lehet a törvény alap­ján pontosan eldönteni, milyen tevékenység minősül bányá­szatnak. Ugyanis ha valaki te­reprendezés céljára kér enge­délyt, s mellesleg bányászati tevékenységet is folytat - ' vagyis a kitermelt ásványi anyagot értékesíti -, a helyszín bányateleknek minősül, vagy csak anyagnyerőhelynek? A legnagyobb vitát az elmúlt há­rom év alatt az úgynevezett bá­nyatavak hovatartozása jelen­tette. Az új halászati törvény a Siklóson is rekultiváció vár a bányára FOTÓ: TÓTH tulajdonosnak az államot jelöli meg. A bányászati jogszabály úgy rendelkezik, hogy a felha­gyott művelési területeket az eredeti állapotába kell visszaál­lítani. De ha ott például kukori­caföld volt, miért kell a bánya­tavakat emiatt megszüntetni? A vizek környékén egyébként is kaotikus állapotok uralkodnak, az infrastruktúra rendszerint hi­ányzik, miközben például - természetesen engedély nélkül - a gyékényesi kavicsbánya tó környékén valóságos üdülőfalu létesült. Vagyis van mit tenni a tör­vényalkotóknak, hogy a bányá­szati joggal kapcsolatban a környezetvédelmi szempontok minden esetben érvényesülje­nek. Az Országgyűlés gazda­sági bizottsága nemrégiben már tárgyalt a módosításokról. A parlamenti menetrend szerint még ebben a félévben megvitat­ják a bányatörvény átalakításá­ról szóló előterjesztést. B. G. Kaotikus helyzet van jelenleg a magyar agráraimban A gabonaszabványokat EU-konformmá kell tenni Megalakult a Magyar Agrár­kamara Gabonafélék Osztá­lya, melynek elnökévé dr. Bá­liké Sándort, a Boly Rt. ter­meltetési igazgatóját válasz­tották meg.-Ez a szervezet szakmai és gazdasági érdekvédelmet lát el - mondja dr. Balikó Sándor. - Teljesen autonóm önkormány­zat, önállóan hozza meg dönté­seit. Miután a hazai mezőgaz­daság legjobban eladható ter­ménye a gabona, ezért ennek a szakmai osztálynak jelentősebb a szerepe a többiekéhez képest. Nagyon komoly megoldásra váró feladatok állnak előttünk. A negyven tagú szervezetben egyedül Baranyát képviselik hárman, dr. Balikó Sándor mel­lett Herger László a majsi és Takács László a magyartelki szövetkezet elnöke. Ez a megye növénytermesztésben, elsősor­ban a gabonaágazatban játszott szerepének köszönhető.-A gabonaszabványokat EU-konformmá kell tenni, s ennek érdekében szoros kap­csolatot kell kialakítanunk a terméktanácsokkal, az Agrár- rendtartási Hivatallal. E mellett nagyon fontos, a gazdálkodók oktatása, mert el kell érni, hogy standard minőséget állítsanak elő - állítja dr. Balikó Sándor. - Bízunk benne, hogy a tárcaközi bizottságok munkájába is be­vonnak bennünket, így megis­mertethetjük elvárásainkat. Ki­fejthetjük véleményünket a ku­tatás, a fejlesztés, a szak-, és mesterképzés szükségességé­ről. Dr. Balikó Sándor fontos fel­adatnak tartja azt is, hogy a szakmai szövetségekkel, mint a Növénynemesítők Egyesülete, vagy a Vetőmag Terméktanács összehangolják a tevékenysé­güket, s egymást segítve állít­sák talpra a mezőgazdaságot. Véleménye szerint szükség van egy költség-, ár- és piacfigyelő rendszerre, valamint az egysé­ges termelői érdekérvényesí­tésre kell törekedni. Az őster­melői igazolványok bevezetése csak egy lehetőség volt a szürke és fekete gazdaság meg­szüntetésére. Szükség van arra is, hogy az agrárágazat szerep­lőiről is tudni lehessen hányán, és milyen területeken vesznek részt a termelésben.- Tiszta helyzetet kell terem­teni. A termelőket jelenleg egymás ellen hergelik, és min­denki azt keresi, hogyan búj­hatna ki bizonyos kötelezettsé­gek alól, mert ma ez a sikk. Az Európai Unióban rendszeresen alkalmazzák a pályáztatást, a termelőknek nálunk is tudomá­sul kell vennie, hogy nem ala­nyi jogon jár a támogatás, ha­nem azért tenni is kell valamit. Hazánk a ’90-es évek elején az egy főre jutó gabonatermesz­tési átlaggal a világ második helyén állt, ma már nem is je­gyeznek bennünket. Ha a ma­gyar gazdálkodók továbbra sem tudnak a szemléletükön változ­tatni, akkor Európában kiszorít­ják őket a piacról az amerikai és a kanadai fehérje és repcenö­vény termesztők. Sz. K. Szimpózium a borturizmusról Térségünk nagy lehetősége az ágazat fejlesztése PÉCS A Turizmus ’97 Utazási Börze kísérőrendezvénye­ként Borturizmus Magyar- országon címmel mától két­napos szimpóziumot rendez Pécsett a PIV Kft. A rendezvény része annak a 4 éves turisztikai, idegenfor­galmi marketing koncepció­nak, amelyet Pécs város fo­galmazott meg „A turizmus mint térség és településfej­lesztési tényező” címen. A szimpózium közel 70 résztvevője a 20 magyaror­szági történelmi borvidékről érkezik, a vendégek között vannak borász szakemberek, polgármesterek, idegenfor­galmi szervezetek képviselői. A két napos rendezvény első részén megismerkednek a villány-siklósi történelmi borvidék értékeivel. A máso­dik nap szakmai előadássoro­zatát a városházán Buzássy Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes állam­titkára nyitja meg, aki az ága­zat jövőjéről az FM agrárpoli­tikájának tükrében szól. A fó­rum előadó vendége lesz még többek között dr. Urbán And­rás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, vala­mint Szendrődy Győző, a Ma­gyarországi Borrendek Szö­vetségének elnöke. K. E. Hogyan töltsük ki az adóívet? A mulasztási bírság és társai A határidőre nem teljesített szja-bevallás pótlása és az ahhoz kapcsolódó szankciók A bármely okból határidőre be nem nyújtott személyi jövedelemadó-be­vallást 1993. január elseje óta az e célra rendszeresített 36-os bevallási lappal lehet pótolni. A mulasztási bírság kiszabásának feltétele, hogy az adózó - ha kése­delmesen is, de - benyújtsa bevallá­sát. Ennek alapján lehet ugyanis megállapítani a bírság kiszabásához nélkülözhetetlen adatokat: azaz, hogy- mennyi volt a késedelmesen bevallott adó összege és- az adózó hány napot késett. A határidőt követően beérkező Kovács István fotó: feb bevallásról először meg kell állapítani, hogy tartalmaz-e beval­lani elmulasztott adót. Ettől függ az adózó további „sorsa”. Ha az adózó zérus tartalmú bevallását nyújtja be késedelme­sen, akkor az Art. 74. paragrafus (1) bekezdése alapján - tekin­tettel arra, hogy nincs késedelmesen bevallott adó - mulasztási bírságot kiszabni nem lehet. Ugyanez a helyzet a csupán adó­visszaigénylést tartalmazó bevallással is. Ezek tehát a kevésbé súlyos esetek. A mulasztási bírság mértéke attól függ, hogy a mulasztás mi­lyen időszakot fog át, illetve miben nyilvánul meg. A bevallási kötelezettség késedelmes teljesítéséért - ha az egyébként nem esik adóbírság alá (azaz, ha az adóhatóság még nem kezdett adóellenőrzésbe és nem állapított meg adóhiányt arra az adóra vonatkozóan, amelyre nézve az adózó mulasztást követett el) - a késedelmesen bevallott adó után a mulasztási bírság:- 15 napot meg nem haladó késedelem esetén 5 százalék,- 30 napot meg nem haladó késedelem esetén 20 százalék,- 30 napot meghaladó késedelem esetén 30 százalék, de leg­feljebb 100 000 forint. A mulasztási bírságot az adóhatóságnak kell megállapítania minden esetben, amely erről határozatot is hoz. A mulasztási bírság mellett - a bevallási késedelem miatt - nincs helye kése­delmi pótlék megállapításának. Természetesen a mulasztási bírság csak az elmulasztott be­vallás pótlására szolgáló bizonylat esedékességi időpontjáig mentesíti az adózót a késedelmi pótlék felszámítása alól. Azon­ban ha ezt követően sem rendezi a bevalláshoz kapcsolódó adó­tartozását, akkor felszámításra kerül a késedelmi pótlék is. Kovács István APEH-osztályvezető Kedvezményes exporthitel Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztéri­umnak az Eximbank Rt.-vei kötött megállapodása értel­mében a bank az idén is kínál kedvezményes kamatozású, exportfinanszírozást szolgáló hitelkonstrukciót a hazai vál­lalatoknak. A szerződést szerdán Fazakas Szabolcs miniszter és Nyíri Iván vezérigazgató írta alá. A szak­tárca a gazdaságfejlesztési cél- előirányzatból 300 millió forint kamattámogatást nyújt az expor­tőröknek, ami az előzetes számí­tások szerint 8-9 milliárd forint értékű kiviteli többletet eredmé­nyezhet. Az elmúlt évben 49 kérelme­zőnek nyújtottak hitelt e ked­vezményes konstrukcióban. Eb­ből három volt kereskedő cég, négy mezőgazdasági és 42 ipari vállalkozás. A kérelmek 40 szá­zalékát hagyták jóvá tavaly. A tárca vezetője úgy vélte, kis- és középvállalatok önálló bankját kellene létrehozni ahhoz, hogy ezek a vállalkozások is kedvezményes hitelhez juthas­sanak. Jelenleg ugyanis a beszál­lítókkal, a nem közvetlen expor­tőrökkel nemigen állnak szóba a kereskedelmi pénzintézetek, meglehetősen nehezen kapnak kölcsönt, pedig erre szükség lenne az export további növeke­déséhez. Nyíri Iván elmondta: az exportfinanszírozásra létrehozott bank tavalyi mérlegfőösszege 13,8 milliárd forint volt, kétszer annyi, mint egy évvel korábban. Idén újbóli duplázást terveznek, elsősorban a garanciavállalások és a kedvező kamatozású hitelek nyújtása révén. T V E N Y ALATT %M aU/tSTOR RUGALMASÁN ALAKÍTHATÓ KIS CÍMLfTfMEN VÁSÁROLHATÓ FOLYAMATOSÁN JEGYEZHETŐ ilTHATÓ is1. J E G Y Z S I HELYEK A QUAESTOR ÉRTÉKPAPÍR RT. IRODÁI (PÉNZTÁRI ÓRÁK: HÉTFÓ-CSÜTÖRTÖK 9-15 ÓRÁIG, PENTEK 9-13 ÓRÁIG) BUDAPEST 1027 BEM RAKPART 33 34. TEE.: 212-1964, 214-2291 • BUDAPEST 1138 VÁCI ÚT 178. (DUNA PLAZA) TEL/FAX: 465-1123,465-1177, 465-1178 • DEBRECEN 4025 KOSSUTH U. 2. TEL: 52-430-740 • EGER 3300 SZENT JANOS U. 11. (LABIRINTUS ÜZLETHÁZ) TEL.: 36-428-410 • GYŐR 9021 JEDLIK ÁNYOS U. 9. TEL: 96-324-324 • KAPOSVÁR 7400 DÓZSA GYÖRGY U. 12. TEL: 82-429-227 • PÉCS 7621 JÓKAI U. 2. TEL.: 72 224 049 • SZEGED 6720 DEÁK F. U. 34. TEL: 62-312 260 • VESZPRÉM 8200 RÁKÓCZI U. 7. TEL.: 88 420-298 VOICE BOX: 343-4717/242 I 4 1 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom