Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)
1997-03-05 / 63. szám
6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. március 5., szerda Röviden Horvát érdeklődés. A turizmus és az élelmiszer nagykereskedelem területén keresnek partnereket annak a horvát üzletember delegációnak a tagjai, amely a Spliti Gazdasági Kamara szervezésében látogat Pécsre március 6-án. Az üzleti partnertalálkozót 10 órakor tartják a Pécs-Bara- nyai Kereskedelmi és Iparkamara székházában (Majo- rossy I. u. 36). (k) Turistapénz. Az MNB adatai szerint 1996-ban 345 milliárd forint volt az idegenforgalom bevétele, ami nem kevesebb, mint 57 százalékos növekedést jelent az elózó évhez képest. A kiadás 146 milliárdot tett ki, ez 11 százalékos emelkedést mutat. Az ágazat aktívuma az 1995-ös 88 milliárd után tavaly 199 milliárd forint volt. Veszélyes hulladékok fóruma. A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség és a Környezetgazdálkodási Intézet szakemberei a veszélyes hulladékok keletkezésében, kezelésében és elhelyezésében érintett vállalatok és intézmények e témáért felelős szakemberei részére tartanak konzultációval egybekötött fórumot március 11-én Pécsett. A programban kiemelten foglalkoznak a március 1-én hatályba lépő, a veszélyes hulladékokról szóló kormányrendelet tartalmával. Érdeklődni lehet a VTT Baranya 224-024-es telefonján, illetve a 227-044-es faxán. (k) Torlódás Búcsúnál. Az osztrák hatóságok Búcsúnál tegnap óránként csak egykét kamiont engedtek belépni Ausztriába, ezért jelentős volt a torlódás: kedd délután mintegy 50 kamion várt kilépésre. Az osztrák vámosok - egy embercsempészési ügy miatt - néhány napja következetesen rendkívül alaposan ellenőrzik a Magyarországról érkező teherjárműveket. Gardénia-részvény. Március 10-étől március 21-éig nyilvános részvényjegyzés során a Gardénia Csipkefüggönygyár összesen 622 ezer névre szóló törzsrész- vényt kínál fel nyilvánosan hazai és külföldi befektetők számára megvásárlásra. Ezzel egy időben a Gardénia alaptőkéje egymilliárd forintról 1,2 milliárd forintra emelkedik. Meghatározó gazdasági örökség Tavaly ismét emelkedett Baranya megye ipari termelése Magjelent a KSH Baranya Megyei Igazgatóságának új kiadványa* az 1996. évről készített Statisztikai Tájékoztató. A megye gazdasági helyzetével és életkörülményeivel sokoldalúan foglalkozó elemzésekből elsőként Nyakacska Máriának a térség ipari tevékenységének főbb jellemzőit felsorakoztató tájékoztatójából közlünk adatokat, háttér-információkat. Baranya iparszervezetinek 19%. évi teljesítményében tükröződtek mind az elmúlt időszakokból örökölt, mind a közelmúltban keletkezett újabb ellentmondások, a produktumokat egyelőre még sokkal inkább meghatározták a megfigyelt 50 fő feletti vállalkozási kört érintő szervezeti változások, mint a stabil gazdálkodói kör javuló eredményei. Tartós irányváltozásnak ebből fakadóan az 1996. év ez esetben pozitív eredményei még nem tekinthetők, de ma már több területen is működnek biztosnak látszó alapokon jó teljesítményt produkáló nagy- és középvállalkozások. Baranya megyében az ipari termelés értéke 1996-ban 110,2 milliárd forint volt, összehasonlítható áron számítva 5%-kal nagyobb az egy évvel korábbinál. Országosan ugyanebben a vállalkozói körben 3 %-kal nőtt a termelés. Az ipari termelés - az 1992. évig visszatekintve - 1996-ot megelőzően csupán 1993-ban mutatott némi emelkedést, az összes értékesítés viszont tavalyig minden évben kisebb-nagyobb mértékben csökkent a megyében. A termelés stabilizálódása 1995 IH. negyedévétől regisztrálható. Ekkortól vált az exportnövekedés is nagyobb léptékűvé. Az ipari értékesítés nettó árbevétele a megfigyelt körben 1996-ban - hosszú idő óta először - közel 4%-kal emelkedett, amely egyértelműen az export- bővülés eredménye. A belföldi értékesítés mérséklődésében a fizetőképes kereslet csökkenése mellett az importtermékek széles választéka is szerepet játszott. A kivitel jelentős növelésének feltételei ugyanakkor számos feldolgozóipari szakágban megteremtődtek. Ebben több területen szerepe volt a vállalkozásokba belépő külföldi tulajdonos már kiépített piaci kapcsolatainak. Számottevő volt ugyanakkor a bővülő bérmunka lehetőségek, a déli határon túl kedvezőbbé váló körülmények miatt jelentkező többletigény, s az általában élénkebbé váló piacépítés pozitív hatása is. Az értékesítésen belül az 1995. évi 13%-ról közel 20%-ra emelkedett térségünkben a kivitel aránya. Ezen belül a feldolgozóiparban átlagosan megközelítette a 31%-ot. Ez még mindig lényegesen elmaradt az országosan is hasonló gazdálkodói körre számított 37%-os hányadtól. K. E. Az értékesítés alakulása a megyei székhelyű Iparban - 1996 Megnevezés Az értékesítés nettó árbevétele Ezen belül belföldi I külföldi belföldi j külföldi Millió forint az 1995. évi %-ában értékesítés aránya, % # Bányászat 3 227 90,3 90,9100,0- | I Feldolgozóipar 69 754 105,4 92,6 153,9 69,5 30,5 « Ezen belül: { élelmiszer, ital, és dohánytrem. 40 231 99,3 93,2 146,4 83,0 17,0 ■ textília, ruházat, bőr- | és szörmetermék 5 526 101,9 86,6 115,7 40,2 1 59,8 fa-, papir- és nyomdaipari termék, kiadói tevékenység 3 224 89,4 83,8 96,3 52,2 47,8 1 1 nemesfém, ásványi termék 10 375 98,1 94,7 137,3 88,9 11,1 H | gépipar 7 538 277,5 94,0 357,1 10,2 89,8 I , bútorgyártás, egyéb X feldolgozóipari termék 1 797 90,7 81,5 93,4 _____20,2 7 9,8 II Villamosenergia-, gáz-, 1 hó- és vízellátás 35 573 101,9 101,9 100,0 . |{j|| Ipar összesen 108,554 103,7 _____— 9 6,1 s..-..... 1 53,7 80,4 19,6 A hegyközségek módosítást sürgetnek Több mint két esztendeje született meg a hegyközségekről szóló törvény. A jogszabály 300 hegyközség 97 ezer tagját érinti. A rendeletet az érintettek alapvetően jónak tartják, de a tapasztalatok indokolttá teszik a módosítását. Egyre nehezebben megoldható gondot okoz a hegyközségek számára, hogy az államtól átvett közigazgatási és egyéb feladatok ellátásához, a testületek működéséhez a költségvetés sem tavaly, sem az idén nem biztosított pénzt. Az ágazat alacsony jövedelmezősége miatt a járulékfizetési fegyelemmel is gondok vannak. Több hegyközség a gazdasági ellehetetlenülés határára került - hangzott el a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának keddi ülésén. A tanácskozáson szóba került a mező- gazdaságot érintő adó- és tb- jogszabályok ügye, és a hegyközségi törvény módosításának szükségessége is. Urbán András, a HNT főtitkára megerősítette korábbi véleményét: az adó- és tb jogszabályok változása a mezőgazdasági kistermelőket, a szőlőtermeléssel, borászattal foglalkozókat hátrányosan érintette. A testület a kormányzat eddigi intézkedéseivel, a kialakult helyzettel kapcsolatos állásfoglalását - lapzártánk után - hozta nyilvánosságra. Újvári Gizella Bor és porcelán Klagenfurtban Sikeres baranyai bemutatkozás a GAST-on Megkülönböztetett figyelem kíséri a magyar kiállítók bemutatkozását a GAST ’97 idegenforgalmi és vendéglátó-ipari szakvásáron Klagenfurtban. Hazánk gazdaságának szereplői első ízben vesznek részt a hagyományosan nagy szakmai érdeklődést kiváltó rendezvényen, a magyar standon több baranyai cég is képviselteti magát. A Pécsi Ipari Vásár Kft. szervezésében 10 magyar cég állított ki Karintia fővárosának vásárcentrumában. A magyar résztvevők mellett olaszok, szlovének, és németek biztosítják a GAST nemzetköziségét. A magyar pavilon leglátványosabb standja a Zsolnay Porcelángyár Rt-é. A cég az elmúlt év végén bécsi üzletének megnyitásával újra figyelemmel fordult az osztrák piac felé, a díszműtermékek bevezetésének fontos állomása most a klagenfurti vásári részvétel. A vásár első napjaiban kelendőek voltak a Zsolnay porcelánok, még akkor is, ha konkurenciának mindjárt a szomszéd standon megjelent a Hollóházi Porcelángyár Rt. is. Ugyancsak hazai versenytárs társaságában vannak kint Klagenfurtban a villányi borok is, hiszen a szomszéd kiállító az Aliscavin Rt. Ennek ellenére osztatlan sikert arattak a baranyai borvidék produktumai. A vásár nyitó fogadásán a Vinum Bonorum Villányi Borrend zászlósborát, a ’91-es évjáratú Cabemet So- vignon-t kínálták, és Ausztriában is elismerést váltott ki a villányi Polgár és Bock pincészet megjelenése. A két termelő kollégáik boraival együtt a Villány-Siklósi Borút Egyesület programjait is népszerűsíti egyben a vásár ideje alatt. Hogy teljes legyen a baranyai kínálat, a pécsi Cellá- rium és Diana vendéglő közös vállalkozása magyar ételspecialitásokból ad ízelítőt a GAST látogatóinak. Mint Markos György (képünkön), a PIV Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a mostani magyar megjelenés hosszú gazdasági diplomáciai munka eredménye. A pécsi vásár- szervező társaságnak már évek óta jó kapcsolata van a klagenfurti vásárközponttal, de korábban szervezett részvétel még nem volt magyar részről a karintiai vásáron. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium által támogatott vásári részvétel nemcsak arra adott lehetőséget, hogy a kilátogató cégek próbát tegyenek termékeikkel az egyre igényesebb osztrák piacon. A vendéglátók viszonossági alapon hajlanak a regionális gazdasági együttműködésre, és ezt a kölcsönös vásári részvételen túl a kamarai kapcsolatok erősödése is elősegítheti. Kaszás E. Áttelepíti magyar biztosításait a Grawe Engedélyt kapott a korábban Prima Austria néven kalózbiztosítóként tevékenykedő, a grazi Grawe-csoprothoz tartozó cég magyarországi élet- biztosítások kötésére. A pécsi székhellyel induló pénzintézet vállalta, hogy az illegálisan kötött schillingalapú biztosításokat áttelepíti a magyar vállalkozásába. Nem kevés pénzről van szó. Korábban úgy hírlett, a kalózbiztosító 50-60 ezer ügyféllel rendelkezett, ám a vállalkozás körül kialakult botrány miatt sokan visszaléptek, körülbelül 30 ezren tartották fenn az osztrák biztosításukat. Az átlagosan 5 ezer schillingért kötött szerződések több mint 2 milliárd forintot jelentenek. A Prima Austria nem csak schilling alapú biztosításokat kötött, forintért is árulták szolgáltatásaikat. Akik ezt a lehetőséget igénybe vették - körülbelül 3500-an őket a Grawe már kártalanította, akik pedig eddig még nem jelentkeztek pénzükért, azoknak a biztosításra befizetett összeget (ez 80 ezer forint volt) letétbe helyezték. A Grawe az elképzelések szerint 6 életbiztosítási termékkel, 620 millió forintos alaptőkével indul. A központjuk a Pécs melletti Üszögpusztán, a Batthyányi-kastély közelében lévő épületekben lesz, de Budapesten is fenntartanak majd irodát. B. G. Száznyolcvanezer tonna a fölösleg Tornyosuló burgonyahegyek, tornyosuló gondok Becslések szerint 180 ezer tonna burgonyafölösleg halmozódott fel az országban. A termelők és a terméktanács szerint csak a kormányzat tudna hatékonyan föllépni a krumplipiac visszatérő zavarai ellen, ha az agrárpiaci rendtartást a gyakorlatban érvényesítené. A szaktárca úgy véli, hogy a terméktanácsoknál van a termelés és az ellátás kiegyensúlyozottá tételének kulcsa. A túltermelési válság közvetlen kiváltó oka az, hogy tavaly - a két évvel ezelőtti kedvező értékesítési lehetőségek hatására - a termelők a korábbinál tízezer hektárral nagyobb területen vetettek burgonyát, s a betakarított mennyiség 'jóval meghaladta a hazai szükségletet. A túltermelés lenyomta az árakat, s az eladatlan készletek jelenleg is a tárolókban tornyosulnak. A Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalában kérdésünkre elmondták: a szűkös felvevőképesség miatt európai exportlehetőségekkel gyakorlatilag nem lehet számolni; nagyobb távolságra pedig, a magas költségek miatt, nem érdemes szállítani. A kialakult feszültséget most az enyhíthetné valamelyest, ha a felesleget közintézményeknek, létminimum alatt élőknek juttatnák. Ehhez azonban állami segítségre volna szükség. A szaktárca álláspontja: hosszú távon a túltermelést vagy éppen a hiányt, s az ezzel járó túlzott áringadozásokat csak úgy lehet elkerülni, ha a gazdálkodók összefognak, s megállapodnak egymással a megtermelendő mennyiségről. Ennek fóruma a Terméktanács, amelynek elsődleges feladata éppen a megelőzés, s baj esetén a kár lehetséges enyhítése. A Burgonya Terméktanács szerint a dolog bonyolultabb: a krumplipiacon kialakult kaotikus állapotokban nagyban közrejátszott, hogy tavaly számos, a terméktanácshoz nem tartozó magángazda burgonyatermesztésbe fogott. Az idén valószínűleg leállnak róla - de hogy ezzel és a nagyüzemek önkorlátozásával sikerül-e a fogyasztáshoz igazítani a termőterületet, az kérdéses. Újvári Gizella Közbeszerzési törvénymódosítás A munkavállalók egyharmadát védi kollektív szerződés Módosítják a közbeszerzési törvényt. A változtatások előkészítésén már dolgoznak a Közbeszerzési Tanács szakemberei, s még az idén megteszik az Európai Unió követelményeit, a magyar sajátosságokat, valamint a törvény eddigi alkalmazásának tapasztalatait figyelembevevő javaslataikat. Ezt Horváth István, a Magyar Munkaadói Szövetség al- elnöke jelentette be kedden, az 50 tagszervezetet összefogó föderatív tömörülés ügyvezető elnökségének Dunaújvárosban megtartott ülését követő sajtó- tájékoztatón. Kifejtette: annak ellenére, hogy a közbeszerzési törvény alkalmazásánál - elsősorban a kisebb vállalkozások esetében - negatív jelenségek is tapasztalhatók, a jogszabály nagy lépést jelentett a közpénzek felhasználásának ellenőrzésében, átláthatóvá tételében, illetve a piacvédelmi funkciók ellátásában. Az eddigi eredményeiről a Közbeszerzési Tanács a közeljövőben számol be az Országgyűlésnek, egyszersmind jelzi azt is, milyen változtatásokat tart indokoltnak a törvény hatékonyabb működése érdekében. A munkaadói szövetség ügyvezető elnöksége - ezt Orbán István elnök mondta el - állást foglalt abban, hogy jobban ösztönzi a szakmai, illetve vállalati munkaügyi megállapodásokat; jelenleg ugyanis - részben gyakorlatlanság, részben rosszul értelmezett munkaadói érdekekből - a hazai munkavállalók mindössze 30 százalékának jogait és kötelességeit rögzíti munkahelyi kollektív szerződés. Márpedig a gazdaság átalakulásának jelenlegi szakaszában mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal számára fontos a munkabéke megőrzése, s ennek érdekében rendkívül nagy szerepük van a megállapodásoknak. A munkaadói szövetség a jövőben konferenciákon, szakmai előadásokon igyekszik segíteni az előrelépést ebben a kérdésben. t 4
