Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-04 / 62. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. március 4., kedd Csökkenő lakossági kapcsolat Csend honol a Nemzeti Bank környékén. A korábban nagy forgalmat lebonyolító pénzintézet a kétszintű bankrendszer ki­alakulásával folyamatosan feladta lakossági kapcsolatait, ke­reskedelmi banki funkcióit. Tavaly pedig az államkincstár lét­rehozásával a forgalom jelentős részét kitevő közintézmények pénzügyeinek intézését, valamint az államadósság kezelésével járó pénzügyi műveletek végzését adta át az új intézménynek. Új intézmény a viták kezelésére Külföldi példákat követve nem kizárt, hogy nálunk is bizonyos kedvezményes hitelek és támogatások odaítélésének feltételéül szabják a rendezett munkaügyi kapcsolatokat. Az elképzelés gyakorlati bevezetése felvetődött minisztériumi körökben is. nunk kell a lakossági és közü­leti pénzváltást, a sérült bank­jegyek cseréjét. Emissziós, vagyis pénzkibocsátó és pénz- feldolgozó feladatokat is ellá­tunk, vagyis továbbra is folytat­juk a nagybani pénzfeldolgozó szolgáltatásainkat. A három megye kereskedelmi bankjai­nak és postahivatalainak vég­zünk ilyen megbízásokat. A napokban kaptunk olyan fel­adatot is, hogy ezentúl lássuk el a Dél-Dunántúl postabanki és postai készpénz-ellátási funk­cióját is.-A szakemberek egy része tehát más területen dolgozik. Az MNB-nek azonban továbbra is megmaradt ellenőrzési jogköre, van-e erre megfelelőfelkészült­ségű munkatársaik?- Valóban sokan kerültek át új funkcióba, egyrészt a kincs­tárhoz, másrészt az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet területi részlegéhez. Azért ma­radt annyi szakemberünk, hogy a három megyében a takarék- szövetkezetek és a kereske­delmi bankok jegybanki ellen­őrzését és a devizahatósági fel­adatokat is megoldjuk. B. G. tok, például az energetika és a vegyipar cégeinek 80-90 száza­lékában megkötötték a megál­lapodásokat. Ezekben az ágaza­tokban több évtizedre szól a be­ruházás, nem tehetik meg a be­fektetők, hogy idejönnek, és amíg olcsó bérért dolgoztathat­nak, addig maradnak. Körükben nem is jellemző az a szemlélet, ami másutt nem ritka, miszerint a kollektív szerződés engedmény a mun­kavállalóknak. Ez egy alku­folyamat, amelyben jól jár a munkaadó, mert kiszámítható­ságot, együttműködést teremt, és természetesen jól jár a mun­kavállaló is, mert szociális ked­vezményeket és biztos munka­helyet kap cserébe. Röviden Díszmúbádogos ajánlat. Elsősorban azoknak vállal­kozóknak ajánlja pénteki összejövetelét a megyei kézműves kamara, akik az építkezéseken lehetőséget biztosítanak a díszműbádo- gos alkotások alkalmazására. A Hanns Seidel Alapítvány oktatási centrumában meg­rendezett találkozón ugyanis e mesterség képviselői tarta­nak bemutatót. (I) Csúcs a tőzsdén. A „bank­riadalom” okozta pénteki áresések után tegnap a leg­több részvény ára emelke­dett a Budapesti Értéktőzs­dén. A kárpótlási jegy pedig egyenesen csúcsokat dön­tött: ára a kereskedés elején 931 forintig is fölszaladt, majd záráskor 887 forinton állapodott meg. Járműjavítók eladása. A MÁV járműjavító társaságai vagyonrészeinek eladásából 3,5 milliárd forint bevételre számít az idén. A Dunakeszi Járműjavító Kft. tenderét már meghirdették, az érté­kesítésre szánt többi jármű­javító pályázati felhívását egy hónapon belül jelenteti meg a MÁV. Információs Iroda. Új irodát nyitott a Mecsek To­urs Kft. a Harkányi Fürdő- vállalat területén. Á március elejétől üzemelő helyiség­ben valutaváltással, prog­ramajánlatokkal várják a vendégeket. (ee) Számviteli fórum. A számviteli törvény idei vál­tozásait is ismertetik többek között azon a kétnapos fó­rumon, amelyet a A Szerve­zési és Vezetési Tudomá­nyos társaság rendez már­cius 6-7-én Pécsett. Szó lesz a számviteli alapelvek bővü­léséről, a támogatások el­számolásáról, valamint az új leltári szabályzatról. (I) Erkölcs a gazdaságban. A fiatal közgazdászok első ízben tartanak országos ta­lálkozót Pécsett. Az MKT megyei szervezete mellett működő csoport szombaton- vasámap rendezi meg össze­jövetelét, a két napon el­hangzott beszámolók a gaz­dasági erkölcs megnyilvá­nulásait elemzik. A privati­zációról Kovács Árpád, az ÁPV Rt. elnöke, a gazdaság tisztaságáról Pitti Zoltán volt APEH elnök, a megél­hetés és erkölcs viszonyáról pedig Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök­vezérigazgatója tart majd előadást. (I) A csökkenő funkció szüksé­gessé tette a szervezet átalakí­tását is. A döntés értelmében te­rületi igazgatóságokat hoztak létre Székesfehérvárott, Pé­csett, Győrben, Zalaegersze­gen, Miskolcon, Debrecenben, Kecskeméten és Szegeden. Ja­nuár elsejével három megye - Baranya, Tolna és Somogy - jegybanki ügyeinek intézését a baranyai megyeszékhelyről irányítják. A területi igazgató­nak Solymár Imrét (49) nevez­ték ki, aki korábban a Tolna megyei igazgatóságot irányí­totta. Régi banki szakember, okleveles közgazda, két évti­zede dolgozik az MNB-nél.- Nem a véletlen műve, hogy Pécsett hozták létre a nemzeti bank területi igazgatóságát - mondja Solymár Imre -, hiszen Dél-Dunántúlon a mecseki nagyváros tradicionálisan meg­Az Érdekegyeztető Tanácsban a hónap végéig megállapodnak abban, hogy milyen legyen az úgynevezett munkabéke intéz­ménye és feltételrendszere. En­nek keretében foglalkoznak a kollektív szerződéssel is, ame­lyet az érdekképviseleti szervek országszerte csak a cégek egy- harmadánál kötöttek meg. A munkahelyek békéjéhez ezen az egyharmados arányon mindenképpen változtatni kell - hangzott el az ÉT-n kívül több más fórumon is az elmúlt napokban, s nem vitatják ezt ta­A testület két legutóbbi ülésének témáit ismertetve elmondta, hogy az idegenforgalom irányítási rendszerének korszerűsítését 9 regionális idegenforgalmi bizott­ság megszervezésével képzelik el. Ezek feladata lesz, hogy elő­készítsék olyan közhasznú társa­ságok létrehozását, amelyek át­vehetik majd - a rendelkezésre határozó je­lentőséggel bír. A szük­séges átalakí­tásokat az át­szervezések­kel kapcso­latban már az elmúlt évben elkezdtük: a Vörösmarty utcai épületünket átadtuk az államkincstárnak, nekik nagyobb a helyigényük, hiszen átvették az állampapír­forgalmazást, viszont a megbí­zásos pénztárszolgálatot egy­előre mi látjuk el. A létszám is megosztásra került, a nemzeti bankosok az Apáca utcai épü­letben találhatók.- A funkciókból mi maradt? Lakossági szolgáltatással már egyáltalán nem foglalkoznak?-Természetesen a pénztárt fenntartjuk, hiszen biztosíta­lán még maguk a munkáltatók sem. A „hogyanon” már jobban megoszlanak a vélemények. Ésszerű lenne egy szakmai bizottság létrehozása is, amely­nek feladata lehetne az érdekelt felek tárgyalóasztal mellé ülte­tése, valamint a segítségnyújtás a szerződésekhez. És ide kí­vánkozna megoldásként egyes kedvezményes hitelek, támoga­tások alaposabb megfontolása, feltételhez kötése. Figyelmet érdemel külön­ben, hogy a hosszú távra ter­vező cégek, a stratégiai ágaza­álló pénzeszközökkel együtt - a területi idegenforgalom szerve­zését, vezetését. Katona Béla szerint a regioná­lis szervezetek még az idén létre­jöhetnek. Jövőre tervezik a köz­hasznú társaságok megalakulását és várhatóan 1999 lesz az első év, amikor az új rendszerben történ­het az idegenforgalom irányítása. Az elnök elmondta meg, hogy az OIB jóváhagyta a Turisztikai Célelőirányzat 1997. évi kereté­nek felhasználási tervét. Eszerint az idén rendelkezésre álló 3,9 milliárd forintból 1,7 milliárd fo­rintot kiadványokra, vásárokra, kiállításokra és a külképvisele­tekre költenek. Rendezvényekre összesen 610 millió forint jut, amelyen belül a Forma-1 autóverseny 130 millió forintos, a Tavaszi Éesztivál pe­dig 80 millió forintos támogatást kap. Turisztikai területek fejlesz­tésére 800 millió Ft-ot szánnak. Turisztikai közhasznú társaságok Január végén szakmai vitára bocsátják a turizmusról szóló törvény koncepcióját, az ágazat fejlesztési stratégiáját, illetve a regionális idegenforgalmi rendszer korszerűsítésére kidolgo­zott javaslatot - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Ka­tona Béla, a Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke. A kis ügyfél nem ügyfél? Ha abba a szerencsés hely­zetbe kerülünk, hogy van megtakarított pénzünk, nyomban keresünk egy ka­matokban gazdag befekte­tési lehetőséget. Ha a válasz­tás egy bankra esik, nem­csak az ígért hasznot érde­mes számba venni, hanem azt is, hogy ha baj van, mire számíthatunk. Dr. Bauer András egyetemi docens szerint nálunk a pénz­ügyi marketing fejlődése for­dítottja a nyugat-európai gya­korlatnak. A kereskedelmi bankokban tíz évvel ezelőtt még nem volt elég szakem­ber. Talán ez is az oka annak, hogy az ügyfelekkel való kapcsolatuk kialakításában átugrottak néhány lépcsőt. Az induló bankok forrásaik megtalálásához rengeteget költöttek reklámra, mecenatú­rára, szponzorálásra. Az eredmények tükrében azon­ban elmondhatjuk: az ismert­ségért folytatott kampány nem sokat segített abban, hogy a bankok el tudják adni termékeiket. Meggondolat­lanság volt előállni olyan por­tékával, amelynek kelendősé­géről előbb nem bizonyosod­tak meg. A fogyasztóorientált szemléletmód azért is lesz egyre fontosabb, mert a pénz­piacon megjelentek azok a biztosítótársaságok, rész­vénykibocsátók, nyugdíjpénz­tárak, amelyek szintén a la­kossági megtakarításokra pá­lyáznak. Márpedig a polgár csak oda viszi a pénzét, ahol kellő bizalmat ébresztenek benne. Bauer András úgy gon­dolja, hogy 1990-ben a ban­kok abban az illúzióban rin­gatták magukat, hogy a polgá­rok megtakarításaikkal min­denképpen hozzájuk fognak fordulni. Figyelmen kívül hagyták például azt a tényt, hogy a feketegazdaság mérete miatt a pénzek tetemes része meg sem fordul a pénzügyi szférában. Bár az illegális gazdaság mérete nem csökkent, az ügy­felek száma szaporodott. Pél­dául úgy, hogy a közelmúlt­ban hatályba lépett szabály szerint a közalkalmazottak­nak folyószámlával kell ren­delkezniük, mert munkáltató­juk nem fizethet többé pénz­tárból. Ez néhány százezerrel növelte az ügyfelek számát. Igaz ugyan, hogy velük egyé­nileg nem foglalkoznak majd a bankok, de mint csoport számára kidolgozhatnának különböző ajánlatokat. Létezik egy olyan vállalko­zói réteg, amelyik sem a la­kossági, sem pedig a nagyvál­lalati csoporthoz nem sorol­ható. A középvállalkozói ré­teg kiszolgálása gyenge pontja a mai banki gyakorlat­nak. Bár számuk jelentős, mégsem tekintik őket igazi ügyfeleknek. Bozsó Bea Bővülő agrárhitelezés Az Országos Takarékszö­vetkezeti Szövetség idén is folytatja a tavaly dinamiku­san fejlődött agrárhitelezési programját. A magyarországi takarékszö­vetkezetek az elmúlt évben több mint 2,8 milliárd forint­nyi mezőgazdasági hitelt nyújtottak a felhasználóknak, egy milliárddal többet, mint az azt megelőző esztendőben. A tavalyi keretösszeg jelentős részét - több mint kétharma­dát - a mezőgazdasági terme­lés anyagköltségeire, vagyis a folyó működés finanszírozá­sára fordították az igénylők. A fennmaradó, mintegy 721 millió forintot az agrár terme­lés eszközparkjának fejleszté­sére adták ki a pénzintézetek. Az elmúlt évi hitelezések tapasztalatai szerint a fel­használók igen jelentős része magángazdálkodó, kister­melő. Erre abból lehet követ­keztetni, hogy tavaly 15 taka­rékszövetkezet ilyen célú hi­telkibocsátása nem haladta meg az 1 millió forintot, és a pénzintézetek többsége ebben a profilban 1 és 100 millió fo­rint között forgalmazott. A tavalyihoz hasonlóan a takarékszövetkezetek idén is tervezik bekapcsolódásukat a közraktározási fedezet alap­ján nyújtott hitelezési prog­ramba gabonára és borra. A szövetség tagjai idén is nyitot­tak a hasonló profilú országos hitelprogramok iránt. Tovább erősítheti a hitel- felvételi kedvet idén az Ag­rárvállalkozási Hitelgarancia Alap bővülése is. Tavaly 4 ta­karékszövetkezet kapott hi­telgaranciát 68,5 millió forint értékben, az alapnak egyéb­ként több mint 100 tagja van. A garancia bővülő igénybevé­tele idén az agrár célú taka­rékszövetkezeti hitelezés to­vábbi bővülését eredményez­heti, a hitelkihelyezés ugyanis még mindig sok esetben a megfelelő biztosíték hiányá­ban húsul meg. K. E. Lépéselőnyben a Dél-Dunántúl Regionális területfejlesztési tervek, stratégiák A Dél-Dunántúli Területfej­lesztési Tanács megalakulá­sával 5 millió ECU PHARE- támogatást kapott a régió az első térségi fejlesztési prog­ramok megindítására, az in­duló munka intézményi hát­terének biztosítására. Mint arról lapunkban is be­számoltunk, Baranya, So­mogy és Tolna megye köz­gyűléseinek képviselője fel­hatalmazottan írta alá az ön­kéntes, a megyehatárokon túl mutató fejlesztések koordiná­lására hivatott tanács szerző­dését, Zala megye március 31-ig dönt a csatlakozásról. A hatékony munka idei megindítása nagyon fontos, ugyanis a program megkez­désével az észak-magyaror­szági régió mellett Dél-Du- nántúl jövőre további 38 mil­lió ECU EU-támogatásra pá­lyázhat a hazai források mel­lett. A regionális szervezet munkájában a megyei terület- fejlesztési tanácsok elnökei, 9 ágazati minisztérium, hat érintett kistérség, illetve a te­rületileg illetékes kamarák képviselői vesznek részt. Alakuló ülésén a regionális tanács képviselői meghatá­rozták a térség fejlődése szempontjából legfontosabb tényezőket. Egyértelmű célként fogal­mazódott meg a régió közle­kedési infrastruktúrájának, ipari övezeteinek fejlesztése. Á meglévő adottságokat ki­használva a térségben vi­szonylag kis ráfordítással komoly eredmények érhetők el az emberi erőforrás terüle­tén. Felvetődött a felsőfokú oktatási intézmények regio­nális integrációja, amelynek Pécs mellett jó kiegészítő bá­zisa lehet Kaposvár és Paks is. A nemzetközi pénzeszkö­zök szempontjából, a már említett forráslehetőségek következtében a Dél-Dunán­túl lépéselőnyben van a többi hazai régióval szemben. Ma már körvonalazódnak a hazai területfejlesztési keretössze­gek, pályázható pénzek is. Hogy melyik tarisznyából mennyivel részesül régiónk, az már a megyei, és régiós tanácsok képviselőinek, poli­tikusoknak a munkájától függ. Kaposváron mindenesetre igényként fogalmazódott meg, hogy a dél-dunántúli megyék ne egymással vetél­kedve, hanem összehangoltan lépjenek fel mind a forrász- szerzésben, mind pedig a rendelkezésre álló keretek hatékony felhasználásában. Kaszás E. V 1 4 I 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom