Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)
1997-03-29 / 87. szám
1997. március 29., szombat HtSVÉT Dünántúli Napló 7 Feltámadás és megújulás A húsvét története és a kereszténység tanítása ismert és könnyen megérthető: Jézus Krisztus nagypénteken meghalt a kereszten, hogy harmadnapon feltámadva megváltsa a világot. Feltámadásával bebizonyította, hogy a halál után van megújulás. De meg tud-e újulni földi életében napjaink embere, és körülötte a világ? Erről kérdeztük dr. Gál Ferencet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorát.-Az egyháznak az a feladata, hogy hirdesse tanítását, és eljuttassa azt az emberekhez - mondja a teológia profesz- szora. - A lehetséges befogadók azonban annyi félék, ahá- nyan vannak, és az eredményt a legkülönbözőbb hatások befolyásolják. De mindez immáron kétezer éve van így, s mindig voltak - és lesznek - hitvallók, a hit tagadói és közömbösök.- Milyen arányban él ez a három embercsoport hazánkban?-A hatásokról szólva nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Magyarországon több, mint negyven évig hirdették hivatalosan, az állampolitika szintjén a materializmust, tagadták Isten létét. Két generáció nőtt fel ebben a szellemben, és úgy, hogy a vallásról, az egyházról, a papokról csak rosszat hallott. Mindez természetesen nem maradt hatás nélkül, az egyház azonban megmaradt, és hívei sem hagyták el. A Szentírásban olvashatók Jézus Krisztus szavai: „Ha majd a világ végén eljön az Ember Fia, talál-e hitet a Földön?” A kérdés tehát nem új keletű, s bár szó nincs a világ végéről, a válasz - az igen - kimondható. Az „igen” pedig csakis optimizmust fejezhet ki. Egyben azonban realisták is vagyunk. Mert amíg búza van, mellette a konkoly is megtalálható.- Mi a történelmi tendencia? Erősödnek és sokasodnak a hitben élők?-A földi élet kísértésekkel teli. A magyarországi materializmushoz hasonló következményekkel járt egyes nyugateurópai országokban az anyagi jólét. Rendszerint könnyen jár- hatóak azok az utak, amelyeken félrefut az ember élete. A húsvét azonban a többi között arra figyelmeztet - hadd emlékeztessek a Krisztussal keresztre feszített két lator példájára hogy a tévesztett útról vissza lehet fordulni. Bűnbánattal és még inkább cselekedettel. Az egyháznak az is feladata, hogy figyelmeztesse az embereket magasabb rendű kötelességeikre. Ennek egyik megnyilvánulási formája a katolikus püspöki kar tavaly kiadott körlevele, amely a hívekhez, s velük együtt minden jóakaratú emberhez szól a magyar társadalomról helyzetéről.- Ezzel a meglehetősen nagy visszhangot kiváltott dokumentummal a napi politika színterére lépett az egyház?-Nem erről van szó. Az egyház mindig is hirdette az igazságosságot, a szeretetet, és meggyőződésem szerint ezt teszi a körlevéllel is. Az élet - a társadalom - köznapi megnyilvánulásait és gondjait számba véve olyan követelményeket önt szavakba, hogy emberek, ne használjuk ki egymást, próbáljunk ítéleteinkben és a javak társadalmi elosztásában igazságosak lenni. Deregán Gábor Tíz évre előre számol a húsvéti szünet felelőse A mozgó húsvét nyomában Míg mi, felnőttek várjuk március 30-31-ét, húsvét ünnepét, és a diákok az ahhoz kapcsolódó, március 27-től április 4- ig tartó tavaszi szünet programját tervezgetik, vannak, akik már a jövő évezred naptárába is belelapoztak. Juhász József, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa 2006-ig ismeri az ünnep pontos időpontját. Mert nincs két egymást követő év, hogy ugyanarra az időre esne a feltámadás napja. „Mozog” a húsvét, mindig a tavaszi nap-éjegyen- lőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra esik, ami mindig máskor van. A főtanácsos jegyzetei szerint jövőre április 12-13-án, 1999-ben április 4-5-én, 2000-ben pedig április 23-24-én ünnepelhetjük a húsvétot. 2001-ben április 15-16-án, 2002-ben március 31-április 1-jén, 2003-ban április 20-21-én, 2004-ben április 11-12-én, 2005-ben március 27-28-án, 2006-ban pedig április 16-17-én lesz a feltámadás ünnepe. Nem játékos kedvében, és nem is csak a kíváncsisága hajtotta, amikor egyházi körökkel egyeztette a „menetrendet” Juhász József. A tárcánál már mellékes kérdés. Olyannyira nem, hogy 1995-ben a szülők rendkívül rossznéven vették, hogy a minisztérium „elszakította” a húsvéttól a húsvéti szünetet. - Valóban így történt - teszi hozzá a szakember. - A Akit idén márciusban meglocsolnak, az bizony könnyen megfázhat megkezdődött az 1997-1998- as tanév rendjének az összeállítása, és a jövő évi tavaszi szünet időpontjához tudnia kellett, hogy mikor lesz jövőre a húsvét. S ha már ennek utánanézett, egy kicsit távolabbra is tekintett. Az ünnep és a tavaszi szünet kapcsolata nem húsvét tudniillik 1995-ben nagyon későre: április 17-18-ára esett, a tavaszi szünetet pedig hagyományosan a hónap elejére tettük. Nem értek össze.- Ám ha a húsvéthoz kapcsoljuk - folytatja azt valósággal utolérte volna a nyári vakáció. Az érettségizőké feltétlenül, hiszen a negyedikesek számára az utolsó tanítási nap, a ballagás május 8-10-e körül szokott lenni. A szünet mellesleg nem „húsvéti”, hanem „tavaszi”, talán éppen azért, mert néha messzire esik a húsvéttól.- Egyébként hasonló esetben ma sem javasolnék mást a tanév rendjének meghatározásakor, mint két éve - mondja Juhász József. - A vakációknak, szüneteknek ugyanis pedagógiai szerepük van. A diákok és a pedagógusok pihenését, szellemi, fizikai regenerálódását szolgálják, de ha egymáshoz túlságosan közel vannak, nem érik el céljukat. Tavaly és az idén az 1995-ös- höz hasonló gond nem adódott, és nem lesz probléma jövőre és azután sem. Legközelebb 2000-ben azonban ismét törhetik a fejüket az illetékesek, hogyan tudják összehozni a tavasz szünet és a húsvét randevúját, mert a feltámadás ünnepe igencsak későre, április utolsó hetére esik. De ez még odébb van. Ferenczy Europress FOTÓ: TÓTH L. ÚDN Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés április 4-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34. sz. (VIII. emelet, 801.) A március 22-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Érdekes, Tihamér, eddig azt mondtad, hogy nem szereted a teniszt.” Utalványt nyertek: Fazekas Béla - Baja, Illés János - Pécs, Madarasi Istvánné - Pécsudvard, Szilas Ármninné - Boly, Tamási János - Mohács. Az utalványokat postán küldjük el. Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm Húsvét hétfőn felkerekedik a férfinépség, hogy meglocsolja a szebbik nemet. A kölnivíz mellé azonban locsolóversike is jár. Alábbi összeállításunkban az ország különböző tájain született, s napjainkban is gyakran idézett népi rigmusokból válogattunk egy csokorra valót. Rózsa, rózsa, szép virágszál, szálló szélben hajladoztál, napsütésben nyiladoztál, meglocsollak, illatozzál! Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál, megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam, bárány húzta rengő kocsin, mindjárt ide szálltam. Nesze hát rózsavíz gyöngyöm, gyöngyvirágom, hol a tojás, piros tojás? Tarisznyámba várom! Rigmust mondok, tojást várok, ha nem adnak, odébb állok. * Van nekem egy locsolóm, nem kölni van benne, hogy ha én azt elővenném, nagy sikoltás lenne. * E szép házba nyitottam, nefelejcset találtam, nem hagyhatom hervadni, meg szabad-e locsolni? * Rózsavíz a kezembe, hadd öntsem a fejedre! Váljon egészségedre! Birka, borka, berkenye, eljött Húsvét reggele. Rózsavizet Er- zsóknak, piros tojást Ferkónak! * Húsvét napja ma vagyon, tyúkot üssenek agyon, bor legyen az asztalon, hogy a vendég ihasson. Kalács ide, mákos, forint ide, páros! Szabad-e locsolni? Apró tanácsok kisivóknak Először is ne fogadjunk el senkitől tanácsot. Ahhoz képest, hogy ilyen ostobán önfejűek vagyunk, viselkedjünk illedelmesen. Tartózkodóan köszönjünk, ha locsolkodni megyünk, a verset némi kaján, de mértékletes derűvel mondjuk. Bármilyen derűsek, készültek is vagyunk, húsvétkor a béke és szeretet kedvéért ne kockáztassunk: a kormányt csak a kisnyugdíjasok körében szidjuk. Ivási szokásaink sorolásával is kezdhettem volna, de ma már olyan nemzeti egységében is sok színű ivási (és józanodási) szokásaink nincsenek. Egyszerűen csak ivás van. A kisivó, aki most túllépve gyarló emberi korlátain, nagyot iszik mégis, kapatosán tapasztalni fogja, hogy az alkoholos italfélék nem a szomjúság csillapítására, hanem épp ellenkezőleg: fölkorbácsolására alkalmasak. Néhány pohár kisüsti, ennél is több pohár soproni kékfrankos úgy kiszárítja a zsigereinket, mint a forró déli szél a homokföldet. Ilyenkor már egynéhány korty szóda is valóságos áldás - az ember nyelve e nélkül olyan ropogós marad, mint az odaégetett húsvéti kalács. Mindazonáltal ne fanyalogjunk a száraz pogácsa ro- pogtatása közben, hogy az bolti, s nem házi sütés, hanem a fehérnép szép szeme- és szoknyavillanására figyeljünk. Idézzük fel a régi, húsvéti határjárásokat, amikor nagyszombaton áldást mondtak a szőlőhegyekre, a forrásokra, a kertekre, a falvakra, s amikor a legények „a fiatal sutykót, aki először vett részt a határjárásban, a határhalmokra lefektették és megcsapták, hogy el ne felejtse a határt.” De ha fel is idéztük, ne kezdeményezzük a határjárás idejének áthelyezését a húsvéthétfőt követő keddre, holmi józanodás céljából. Részint azért nem, mert mára elfogytak egzakt ismereteink arról, hogy a kisivó mikor válik nagyivóvá - és, hogy szemérmetlen dülöngélését a nagyivás jeleként, vagy ellenkezőleg: egy tipikus kisivó eltévelyedéseként fogjuk fel. Amúgy a józanságnak is elfogytak az ismérvei. Ma a posztliberális pszichológusok szerint a részeg ember némi huzakodás után ágyba dönthető, míg dühöngő józanokkal - akik a rendőri intézkedések ellenére gátlástalanul szaporodnak - általában pórul járunk. Ételt, italt ne keverjünk, mert úgy járunk velük mint a pártokkal. Számos közülük összeférhetetlen, noha néhány . kupica után, a sonka és a torma felséges kettősét élvezve, nem sokat látunk ebből. Azon a fölös büszkeségen pedig, hogy a csongrádi Battonyán, netán a baranyai Patapoklosiban a legmagasabb az egy főre jutó tömény- szesz-fogyasztás a szép, kies Közép-Európában - végre már túl kellene tenni magunkat. Frontérzékenységtől, életkortól is függ, mit vesz be és mit hány ki az erős magyar gyomor, ha már olyan úri dolga van, hogy - választhat. Bóka Róbert