Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-04 / 62. szám

1997. március 4., kedd Dtinántúli Napló 3 Hazai Tükör Keresik az anyagi támogatás legjobb formáit Kormányoktól függetlenül A kormány a jövőben sem kí­ván lemondani az egyházak anyagi támogatásáról és ké­szen áll az erre vonatkozó megoldások felkutatására. „Az egyházak szerepe a meg­újuló társadalmakban” címmel kezdődött tegnap Budapesten háromnapos konferencia az Or­szággyűlés, a Miniszterelnöki Hivatal, valamint a Nemzetközi Vallásszabadság Egyesület rendezésében. Megnyitójában Vastagh Pál igazságügy-mi­niszter az állam és az egyházak kapcsolatával foglalkozott.- A magyar kormány prog­ramjának fontos része az állam és az egyházak teljes egyenjo­gúságon alapuló szétválasztása. Ez a társadalom szabadságá­nak, ezen belül az egyházak szabad működésének egyik leg­lényegesebb biztosítéka hangsúlyozta a miniszter.-A magyar állam minden rendelkezésére álló eszközzel arra törekszik, hogy az egyhá­zak sem jogi, sem adminisztra­tív, sem pedig gazdasági érte­lemben ne függjenek a min­denkori kormánytól. A kor­mány ezért is igyekszik elősegí­teni a működésükhöz szükséges anyagi alapok megteremtését. Az igazságügy-miniszter felhívta a figyelmet arra: mindez semmiképpen sem je­lenti azt, hogy az egyházi tevé­kenységet vissza kellene szorí­tani a templomok falai közé. Az egyházak szerepvállalása rend­kívül fontos az oktatás, a gyó­gyítás, a szociális gondoskodás terén, az egyházi gyűjtemények megőrzésében és gazdagításá­ban. Ellátásukhoz az egyházak­nak éppúgy támogatást kell kapniuk, mint a hasonló tevé­kenységet folytató állami és magánintézményeknek. Az adó- és tb-szabályozás a feketegazdaság felé terel Mire valók a törvények? A rendszerváltás nagy, átfogó és megrázkódtatásokkal járó folyamatai lezárultak - álla­pítja meg többek között a Társadalomkutatási Infor­matikai Egyesülés (TÁRKI) idei első jelentésében. Az előrejelzés szerint az idén felerősödik a gazdasági növe­kedés, ám a „szerencsétlen adó- és tb-szabályozás” a növekedés elemeinek jelentős részét a fe­ketegazdaság felé tereli. A GDP 1997-ben mintegy 2- 2,5 százalékos növekedése a beruházások és a lakossági reál- jövedelmek növekedésével jár együtt. Ugyanakkor az infláció a reáljövedelmek növekedésé­nek érzetét akadályozza. A munkanélküliség a 10-12 százalékos sávban marad. A la­kosság jövedelme 1995-96-ban olyan mértékben esett vissza, amire az 50-es évek eleje óta nem volt példa. Ugyanakkor 1996 őszétől a jövedelmek és a fogyasztás növekedése egy­aránt megfigyelhető volt. A TÁRKI társadalmi prog­nózisa szerint a rendszerváltás jelentős mértékben átrendezte a társadalom szerkezetét: lénye­gében befejeződött a javak új­raelosztása, a vállalkozói újtő­kés réteg kialakulása. Hosszabb távon a legveszé­lyesebb jelenség az, hogy a la­kosság több mint 80 százaléka úgy véli: a törvényeket nem kell feltétlenül betartani. Tudnivalók a szociális juttatásokról Rokkantsági járadék Sokan már fiatalon elveszítik munkaképességüket, jövede­lem nélkül maradnak, támo­gatásukról azonban a társa­dalom gondoskodik. A rokkantakat segítő szociális juttatásoknak megvannak a ha­gyományokra visszatekintő, ki­alakult formái, amelyek jogilag jól körülhatárolva zökkenő- mentesen működnek. Ilyen mindenekelőtt a rokkantsági já­radék. Ezen a címen járadékot az kaphat, aki elmúlt tizennyolc esztendős, huszonötödik élet­évét még nem töltötte be és 100 százalékban munkaképtelenné vált. A munkaképtelenség oka lehet például balesetből szár­mazó súlyos sérülés, vagy szü­letési rendellenesség. Ezt a szociális juttatást ellen­tétben számos más juttatással nem az önkormányzatoknál, hanem a megyei nyugdíjbizto­sító igazgatóságon lehet igé­nyelni, és megítéléséről orvos­szakértői bizottság dönt - tud­tuk meg Forgó Györgynétől, a Népjóléti Minisztérium lakos­sági főosztályának vezetőjétől. A járadék összege egységes, jelenleg minden jogosult szá­mára 9500 forint, és azt - a rokkantsági nyugdíjjal azonos módon - a megyei nyugdíjbiz­tosító igazgatóságok folyósít­ják. Fedezetét pedig a központi költségvetés biztosítja. n. zs. Rémhírterjesztés és hisztéria A mezőgazdasági tüntetésekről és a bankügyről a t. Házban Horn Gyula miniszterelnök az elmúlt napok feszültséget okozó eseményeiről szólva a parlamentben kijelentette, hogy a Postabank eredményesen és jól működik, s a kormány minden segítséget megad ehhez. Köszönetét mondott bizonyos ellenzéki pártoknak a higgadt, reális állásfoglalásukért, ami elősegítette a helyzet rendezé­sét. Közölte, folyik a vizsgálat annak kiderítésére, kik azok a rémhírteijesztők, akik komoly veszteségeket okoztak polgár­társainknak. A kormányfő a gazdák kö­veteléseit visszavezette a falu általános válságtüneteire, azo­kat pedig az 1990 utáni hibás agrárpolitikára. A kistermelők jogos igényeit kielégítik, de a tehetős gazdák nem kerülhetik meg sem az adó- sem a tb-já- rulékfizetést. Horn Gyula be­jelentette, hogy március 6-án véglegesíti a kormány a nem­zeti agrárprogramot, utána tár­sadalmi vitára bocsátják. Torgyán József (FKGP) sze­rint a dilettáns kormányzás in­dította el a Postabank-hiszté­riát is. Giczy György (KDNP) úgy látta, hogy az állampolgá­rok nemcsak a kormánnyal, hanem a bankokkal szemben is elvesztették bizalmukat. A kistermelők megmozdulása jelzésértékű. Szájer József (Fidesz) és Szabó Iván (MDNP) kijelen­tették: az egész ország érdeke, hogy a magyar bankrend­szerbe vetett bizalom ne ren­düljön meg. Ebben támogatták és támogatják a kormányt. Kádár Béla (MDF) azt állí­totta, hogy jó hálózati munká­val végrehajtott, szervezett akcióról volt szó, olyanra, amire a parlamenti ellenzék nem képes. Ha politikai oko­kat sejt a történtek mögött a kormány, akkor ne az ellen­zéki pártoknál keresgéljen. Pető Iván (SZDSZ) arra mu­tatott rá az agrárdemonstráció kapcsán, hogy a mai érdek- képviseleti rendszer nem fedi le az érdekcsoportokat. Fel­hívta a pártok képviselőinek figyelmét arra a jelenségre, hogy a Kisgazdapárt és a MIEP minden elégedetlen­ségre rátelepszik és felelőtlen ígéreteket tesz. S. Á. A herceg és a hódok. A Gemenci erdő hullámtéri vízivilágában hat hód él tavaly óta. Tegnap újabb öt példányt telepítettek a Forgó-tóba. Az eseményen megjelent Fülöp edin­burghi herceg is, a Világ Természetvédelmi Alap tiszteletbeli elnöke. fotó:/tn/gottvald A fő tulajdonos egészségbiztosító is bizalmat szavazott a Postabanknak Félj elentés az elúszott milliók miatt Az Egészségbiztosítási Önkormányzat hétfői közgyűlésén „bizalmat szavazott” a Postabanknak, és semmilyen lépést nem tervez a pénzintézetben lévő tulajdonrészévei kapcso­latban. Annál kritikusabbak voltak az ülésen részt vevők a kormány átalakítási javaslataival kapcsolatban. Erről Simsa Péter alelnök be­szélt a biztosító közgyűlését követő tájékoztatón. Hozzá­tette: szinte minden felszólaló bírálta az önkormányzat irá­nyításának átalakításáról szóló kormány-előterjesztést. Az államháztartási reform­mal kapcsolatos egészségügyi átalakításokról szólva az alel­nök kifejtette: ha a biztosítási ellátórendszer, a pénzügyi alap és a szervezeti rendszer beépül egy állami mechaniz­musba, többé nem lehet szó sem önkormányzatiságról, sem biztosításról. Cser Ágnes, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója egy kérdésre vá­laszolva bejelentette: hanyag kezelés miatt még a héten fel­jelentést tesz az apparátus több tagja ellen, a negyedmil­liárd forintos ráfordítással ki­épített, ám az elvárásoknak nem megfelelő országos vényellenőrzési rendszer (over) kialakításával kapcsola­tos mulasztások miatt. Mint elmondta: nem elég, hogy az eredeti kiírási feltételeknél drágábban és kevesebbet kap­tak cserébe, tavaly a nem mű­ködő rendszer karbantartására újabb 15 millió forintot utaltak át a HiCare nevű cégnek. Cser Ágnes kijelentette: a lefolytatott két belső vizsgálat a felelősség megállapításához elegendő anyagot és bizonyí­tékot hozott napvilágra. Hírcsatorna Lezsák Puskáinál. Paskai László bíboros hétfőn hivatalá­ban fogadta Lezsák Sándort. A találkozóra annak kapcsán került sor, hogy az MDF elnöke a közel­jövőben látogatást tesz a Vati­kánban. Tóth főigazgató-helyettes. Első teljes munkanapját töltötte hétfőn az Országos Rendőr-fő­kapitányságon Tóth László al­ezredes, a közbiztonsági fő­igazgató március 1-jei hatállyal kinevezett helyettese. Elődje, Bökönyi István ezredes egy fél­resikerült kommandós akció miatt mondott le januárban. Ki lesz a főszámvevő? Az MSZP országgyűlési képviselő- csoportja további egyeztetést tart szükségesnek az Állami Szám­vevőszék leendő elnökének sze­mélyével kapcsolatosan. Azért van szükség az újabb konzultáci­ókra, mert a kormányzat és az ÁSZ-elnököt jelölő hatpárti bi­zottság Naszvadi Györgyöt látná szívesen e poszton, a frakció vi­szont további információkat sze­retne kapni mindhárom jelöltről. Autópálya-bizottság. A Fi­desz javasolja, hogy jöjjön létre egy parlamenti ad hoc bizottság a koncessziós autópályák ügyének vizsgálatára - jelen­tette be Illés Zoltán, a párt alel- nöke. Illés lehetetlen helyzet­nek nevezte, hogy a szerződé­sen kívül az autópálya-építéssel összefüggő környezeti hatásta­nulmány is titkos. Gyanús magyar autók. Az osztrák hatóságok megszigorí­tották az ellenőrzést a határál­lomásoknál azt követően, hogy egy magyar rendszámú kamion­ban német területen 41 albán menekültet fedeztek fel a ható­ságok. Hegyeshalomnál, Rába- füzesnél és Kópházánál ezentúl nemcsak osztrák vámosok, ha­nem osztrák határcsendőrök is ellenőrzik a beutazókat. Scheiber Sándor-díj. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter hétfőn a két kitüntetett­nek adta át az idei Scheiber Sán­dor-díj akat. Jólesz László műfor- dító-művelődéstörténész és Kő­bányai János író-fotóművész- szerkesztő, a Múlt és Jövő című kulturális folyóirat főszerkesz­tője, a zsidó irodalmi és kulturális értékek mentésével, terjesztésé­vel érdemelték ki a díjat. Tűzgyújtási tilalom lesz. Az Országos Tűzoltó Parancsnokság tűzgyújtási tilalom elrendelését kezdeményezte, mert február 24- től az országban egyre gyakorib­bak az erdőtüzek. A tűzoltóság az utóbbi másfél héten körülbelül 150 esetben vonult ki a gondat­lanság vagy felelőtlenség okozta tüzek megfékezésére. Végy két rész drága gépkocsi-üzemanyagot, tégy hozzá egy rész olcsó vizet... A találmány kulcsa: a kókuszolaj Lehet kételkedni a jövendölésben, de tény: vannak olyan op­timista vélemények, miszerint hamarosan vége a hét(száz) szűk esztendőnek, mert belátható időn belül több pénz áram­lik be hazánkba, mint Kuvaitba, Líbiába és Szaúd-Arábiába összesen. Ezzel kecsegtet ugyanis két magyar feltaláló ötlete: töltsünk a robbanómotorokba vizet is, s ettől jobban fut majd autónk, s alaposan lecsökken a fogyasztása is. A történet a nyolcvanas évek elején kezdődött Keszthelyen, ahol egy szorgalmas, lelemé­nyes gépésztechnikus és egy nem kevésbé ötletes, újdonsá­gokra fogékony gyógyszerész- toxikológus megismerkedett egymással. Ahogyan Fülöp Levente , a gépész fölidézi, ő már akkor is a víz és a benzin többé-kevésbé tartós elegyén gondolkodott. Megpróbálta ultrahang segítségével egyben tartani a két folyadékot, ami ment is egy darabig. Balsze­rencséjére csak addig, míg egy hideg téli éjszakán szét nem fagyott a karburátora. Ám a kudarc csak átmeneti­leg vette el a kedvét a kísérle­tezéstől. Sokáig foglalkoztatta még a vízzel hígított gépkocsi­üzemanyag terve, s Németor­szágba kerülve, ottani kis házi műhelyében sem szűnt meg különféle adalékanyagokkal kísérletezni. Végül tavaly nyá­ron kevert ki egy „ősemulziót”, amelyet Stuttgartban beletöl- tött Mazda 626-osába, és egy tankkal (60 liter) simán hazavi­torlázott majdnem ezer kilomé­terre lévő otthonába, Vonyarc­vashegyre. Dr. Bertha András toxikoló- gus elmagyarázza találmányuk lényegét: olyan harmadik anyagot kellet a szerves (ben­zin) és a szervetlen (víz) mellé találniuk, amely egyik oldalá­val az egyiket, a másikkal a másikat köti meg. Sok kísérle­tezés után egy, a természetben is megtalálható anyaghoz, a kókuszolajhoz jutottak. Ez - természetesen más, kisebb mennyiségben szükséges ada­lékokkal együtt - tartósan, akár éveken át összetartja egyenle­tes eloszlásban a víz és a ben­zin (vagy éppen gázolaj) keve­rékét. Az elegy egyébként olyan „csomómentes”, hogy ál­lagát tekintve szinte oldatnak is tekinthető. Kész tehát a rengeteg meg­takarítást hozó, talán milliókat vagy milliárdokat fialó talál­mány, csak a nehezebbik rész van hátra: Magyarországon se­gítőtársat találni a gyakorlati, nagyüzemi megvalósításhoz. Mert a licencdíjjal, próbapados kísérletekkel, a részvénytársa­Fülöp Levente és dr. Bertha András fotó: feb/kallus György sági forma felállításával és egyéb promóciós kiadásokkal együtt a következő hat-tizenkét hónapban mintegy 150 millió forintra lenne szükségük. Egy­előre azonban még csak a többé-kevésbé biztató tárgya­lásokig jutottak. Ahogy mondják, szeretnék a találmányukat itthon, az ország érdekében is hasznosítani. Ám ha néhány hónapon belül nem jutnak semmire, kénytelenek lesznek Németországban társat találni maguknak. Ott már több tőkeerős cég is jelentkezett, hogy segítene a megvalósítás­ban. Tardos János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom