Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-27 / 85. szám

1997. március 27., csütörtök

Jogszabály-ismertetés

Dtinántúli Napló 11

PORTRÉK A JOG ÁSZAI KÖRÉBŐL: DR. TAMÁSFY JÓZSEF

Oldalszerkesztő:

Dunai

Imre

A bíró nem lehet hivatalnok

Filléres gondjaink az apróval

Ajánlott árkerekítési szabályok a kereskedelemben

hivatalnok legyen! Bonyolult, és lelkiismereti kérdésekkel terhes a feladata. Egy-egy ügyben a kétkedéstől kell eljutnia a bizonyosságig. Nem hiheti, hogy minden esetben az objektív valóságot sikerült feltárnia, hiszen ehhez nincs meg mindig az eszköz és lehetőség, viszont minden eszközt és lehetőséget meg kell ragadnia az igazság kiderítése érdekében. Ellentmondónak látszó adottságokkal kell rendelkeznie: empátiával, hogy beleérezze magát a vádlott lelkivilágába is, miért követte el, amit elkövetett; ugyanakkor el is kell távolodnia az ügytől, hogy érzelmek, indulatok, előfeltételezés ne befolyásolják.

Bírónak készült: vonzotta a másra át nem hárítható döntés felelőssége és a szolgálat. Az 50-es években is abban a hitben végezte munkáját, hogy a rossz törvényeket is lehet emberségesen alkalmazni.- Szakmai zsinórmértéknek az 1734-es svéd általános törvénykönyv bevezetőjét választottam: „A jó és megfontolt bíró többet ér a legtöbb törvénynél, mert mindig egyes esetben ítél; ahol rossz és igazságtalan a bíró, ott a jó törvény sem használ, mert a bíró azt saját felfogása szerint elferdítheti és jogtalanságra hajlíthatja." D. I.

A Magyar Nemzeti Bank 1996. szeptember 30-cal kivonta a forgalomból a 10 és 20 filléres pénzérméket. Legkisebb értékűként az 50 filléres és az 1 forintos érme van ma forgalomban. A kereskedelemben azonban több termék ára még - a korábbi helyzethez igazodóan - tartalmazza a 10 és 20 filléreket. Ezeket azonban már fillérre pontosan kifizetni nem lehet, hiszen nincs mivel.

Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium ezt a helyzetet észlelve 1997. február 25-én közzétette ajánlását a kereskedelemben használatos árkerekítési szisztéma alkalmazásáról. Ajánlásról lévén szó, a közzétett megoldás nem kötelező érvényű, de végül is magától értetődően logikus.

Az ajánlás ekképp szól: „a termékek árát úgy javasoljuk megállapítani, hogy forintra, vagy 50fdlérre végződjön. A fizetendő összeget kerekítéssel úgy célszerű megállapítani, hogy 01-24 fillér és 51-74 fillér között lefelé, egyéb esetben

A nagyobb pénz is könnyen kifolyik a kezünkből

felfelé egész forintra, illetve 50 fillérre történjen. A kerekítést csak a végösszegnél, az ellenérték kifizetésekor javasolt alkalmazni. ”

Ám akár a minisztériumi

FOTÓ: TÓTH

ajánlás szerintit, akár másfélét választ egy-egy kereskedő, a kerekítés alkalmazott szabályairól az üzletben jól látható helyen elhelyezett táblával kell tájékoztatnia a vásárlókat.

Pályájának eredményes gazdagságára a most március 15. alkalmából megkapott Deák Ferenc Díj is elismeréssel utal. Bíróként szinte minden funkciót betöltött, ami csak majd’ fél évszázad alatt szóba jöhetett, és jó néhány nevezetes büntetőügyben ítélkezett. Kezdetben a fiatalkorúak ügyeinek bírójaként vált a jogászok közt ismertté. Ez hozta meg számára az egyetemi meghívást és az oktatói munkát, amelyet 1992-ig nagy lelkesedéssel végzett.

A 70-es évektől vezető funkcióban halálos minősítésű ügyeket tárgyalt kollégái lelki és fizikai tehermentesítéseként. ő volt a bírája 1975-ben annak a hírhedt tettyei gyermekgyilkossági ügynek, amelyben Baranyában utolsóként született olyan halálos ítélet, amelyet aztán végre is hajtottak.*-Közel 46 év szolgálattal a Baranya Megyei Bíróság aktív bírái között korelnök vagyok - mondja arra emlékezve, hogy az egyetem elvégzése után 1951- ben lett fogalmazó, majd két év múlva a Pécsi Járásbíróságon kinevezett bíró.

Jelenleg a megyei bíróság egyik büntető fellebbviteli tanácsának elnöke. Jobban kedvelte ugyan az első fok frontvonalát,

mint a másodfok némiképp revizor-bírói feladatát, de az előbbi stresszétől már eltanácsolták az orvosok.

Tizenkét évnyi szolgálat után nevezték ki az akkori Pécsi Járásbíróság elnökének, 1972-ben lett a Pécsi Megyei Bíróság büntető ügyszakos elnökhelyettese, majd 1977-től 1992-ig a megyei bíróság elnöke. Kora miatt már nem pályázott a tisztségre, mint ahogy az Országos Bírói Tanácsban sem vállalt szerepet, noha elődjének, a rendszerváltás kora kezdetén létrehozott Országos Ideiglenes Bírói Tanácsnak is elnöke volt.

Amikor a bírói műhelytitkok kerülnek szóba, hangsúlyozottan a saját receptjeként említi:-A bíró nem szabad, hogy

Jog-forrás

Energia Alapítvány. Ma

lép hatályba ,,az energia fogyasztói áremelkedése miatti lakosági terhek részleges ellentételezésére szolgáló kedvezmények biztosítása céljából létrejövő Energia Alapítvány tevékenységéhez kapcsolódó jegyzői feladatról” szóló kormányrendelet. Amennyiben az érintettek május 31-ig hozzájárulnak adataik közléséhez, a jegyző feladata, hogy a rendszeres szociális segélyben, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, rendszeres nevelési segélyben, lakás- fenntartási támogatásban, továbbá normatív közgyógyellátásban részesülő személyek nevét és lakcímét továbbítsa az Energia Alapítványnak.

Lejárt minőség. A vendéglátás és a közétkeztetés kivételével az élelmiszer szállításával, tárolásával, értékesítésével foglalkozó valamennyi gazdálkodó szervezetre kiterjedően új IKIM-rendelet szabályozza az élelmiszerforgalmazás rendjét. A szabályozás kiterjed a „lejárt minőségű” termékek tárolására, kötelezően előírja nyilvántartási rendjüket, az élelmiszereken feltüntetendő adatokat. A nyilvántartást 1997. június 30-ig kell bevezetniük az élelmiszer-forgalmazóknak.

Vásárlói jótállási igény.

Többlet-kötelezettséget és az igényérvényesítés feltételeinek szigorítását kimondó kormányrendelet által módosult a jótállásra vonatkozó korábbi szabályozás. A vásárló a jótállási igényét a jótállásról szóló jegy és a vásárláskor kapott fizetési bizonylat egyidejű felmutatásával érvényesítheti csak. Ezentúl viszont kötelező a jótállási jegyen az alkatrész-utánpótlás kötelező időtartamát, és a javítószolgáltatás időtartamát is feltüntetni.

Kincstári vagyoni értesítő. Új rovattal jelenik meg a Pénzügyi Közlöny. A rovat közhitelesen tartalmazza a kincstári vagyonnal kapcsolatos hivatalos és közérdekű információkat, közleményeket, többek között a kincstári vagyon kezelésére, értékesítésére kiút pályázatokat is.

Az autóvásárlás tanulságai

Ki a tulajdonos, ki a kereskedő?

A bíróságokról szóló törvény 45. §-a szerint a Legfelsőbb Bíróság a törvényesség biztosítása és a jogalkalmazás egysége érdekében elvi irányítást gyakorol a bíróságok ítélkezése felett. Ennek körében irányelveket és elvi döntéseket hoz, állásfoglalások és bírósági határozatok közzétételével a bíróságoknak iránymutatást ad.

Természetvédelmi bírság-számtan

A Kormány 33/1997. (11.20.) Korm. rendeletével megalkotta a természetvédelmi bírság szabályait, amelyeket az 1997. január 1. után indult és jogerősen le nem zárult eljárásokban kell alkalmazni. A természetvédelmi bírság alapbírságból, vagy az azt módosító tényezőkhöz rendelt szám szorzatával számított összegből áll.

Az alapbírság legmagasabb mértékei:

a) a természet általános védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásainak megsértése esetén a természeti értékre vonatkozó előírás megsértésével okozott veszélyeztetés vagy károsítás esetében a természeti érték pénzben kifejezett értéke, de veszélyeztetés esetén 100 ezer, károsítás esetén 200 ezer Ft; természeti területre vonatkozó előírás megsértésével okozott veszélyeztetés vagy károsítás esetén terület- nagyság alapján megkezdett hektáronként 100 ezer Ft a veszélyeztetés, 200 ezer Ft a károsítás esetében; tájvédelmi előírások megsértésével okozott veszélyeztetés esetén a területnagyság alapján megkezdett hektáronként 100 ezer, károsítás esetén hektáronként 200 ezer Ft;

b) védett természeti érték jogellenes veszélyeztetése esetében a természeti értékek összegének pénzben kifejezett értéke; károsítása, elpusztítása esetében a károsított, elpusztított természeti értékek összegének háromszorosa;

c) védett természeti terület állapotának, minőségének jogellenes veszélyeztetése esetén a veszélyeztetett területnagyság alapján megkezdett hektáronként 250 ezer Ft, rongálása, károsítása esetében megkezdett hektáronként 500 ezer Ft;

d) barlang jogellenes veszélyeztetése esetében 500 ezer Ft, károsítása, elpusztítása esetében felületének minden megkezdett 100 m2-e után 750 ezer Ft;

e) a védett természeti terület, továbbá barlang jogellenes megváltoztatása, átalakítása esetén a c)-d) pontok károsításra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a természeti területen, illetve barlangban a védelem céljával össze nem egyeztethető és a c)-d) pontok alá nem tartozó tevékenység folytatása esetén 500 ezer Ft;

f) a védett élő szervezet, életközösség élőhelyének, élettevékenységének jelentős mértékű zavarása esetén az érintett szervezetek, életközösségek pénzben kifejezett értéke; élőhely esetében a zavarással érintett területnagyság alapján megkezdett hektáronként 350 ezer Ft;

g) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, illetve hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő végzése esetén a védett természeti érték esetében az egyedek, egyes védett természeti értékek pénzben kifejezett összege; barlang esetében 500 ezer Ft; védett terület esetében a területnagyság alapján megkezdett hektáronként „'M3 ezer Ft; az ideiglenes vagy au. védettséget kimondó hatósági haiá-ozat megsértésével okozott veszélyeztetés esetéi, megkezdett hektáronként 500 ezer Ft;

h) egyéb esetekben 100 ezer Ft. Az alapbírság legkisebb összege a legnagyobb alapbírság, illetve védett természeti érték veszélyeztetése, károsítása esetében a pénzben kifejezett érték vagy értékek összegének fele.

A szorzószámok összegződnek

Fokozottan védett természeti terület, illetve természeti érték veszélyeztetése, károsítása esetében a bírság az alapbírság kétszerese.

Az alapbírságot a b) pontban meghatározott veszélyeztetés esetén 1,5-es, ha a veszélyeztetés eredményeként fokozottan védett természeti érték fennmaradása súlyos veszélybe kerül 5-ös; az f) pontban meghatározott zavarás esetén 1,8-es, ha fokozottan védett élő szervezet vagy életközösség, illetve ezek élőhelyének zavarásával jár együtt 5-ös; károsítás esetében 5-ös, fokozottan védett élő szervezet tömeges pusztulása esetén, más fokozottan védett természeti érték, illetve fokozottan védett természeti terület helyreállítha- tatlan károsodása esetén 10-es; ha az elkövetővel szemben - az elkövetéstől számított 5 éven belül - jogerősen természetvédelmi bírságot szabtak ki, valamennyi eset után 2-es szorzószámmal kell meg«7'--ozni. Ha több módosító tényező van, a ..zorzószámokat össze kell adni.

lehet szerezni. Ám e közismert tétel kiegészítő és kivétel-szabályai nem egyszer oly kérdést vetnek fel, hogy a Legfelsőbb Bíróság iránymutató segítségére van szükség.

így tette közzé a „Bírósági Határozatok” 1997. évi 3. számában azon döntésének kivonatát, amelynek tanulságáról Dr. Czoboly István jogásztól (képünkön) kaptunk ismertetőt.

A történet szereplőit nevezzük Józsefnek és Jánosnak. A Józseftől kölcsönbe kapott autóval egyik „barátja” leparkolt egy utcában, lezárta és otthagyta. Később „nem találta az ott hagyott autót”, ezért bejelentette a rendőrségen, hogy ellopták. Az autó tulajdonosa, József később kapott egy levelet, amely szerint egy harmadik személy, János, egy autószerelő bt. közreműködésével megvásárolta ezt az autót. A vevő természetesen mit sem tudott arról, hogy milyen turpisság esett meg a szegény automobillal. ő csak azt látta, hogy az autó jó, az ára megfelel. Látszólag a jármű papírjai is rendben voltak.

József bírósághoz fordult, igazságot kérve. Azzal érvelt, hogy „tulajdonjogot átruházással csak tulajdonostól lehet szerezni”, tehát változatlanul ő az autó tulajdonosa. János, aki jóhiszemű volt, védekezésül arra a szabályra hivatkozott, amelyet a Polgári Törvénykönyv 118.§ (1) bekezdése rögzít: „kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos”.

A törvény pontosan nem határozza meg a kereskedelmi forgalom fogalmát. A Legfelsőbb Bíróság több jogszabályból levezetve megállapította, bogy csak azok a megállapodások sorolhatók e kivételezett körbe, amelyeket erre vonatkozó kereskedelmi engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozók, vagy cégek kötnek üzleti tevékenységük keretein belül eladóként, bizományosként, lízingbeadóként. így nem kereskedelmi forgalomban való vételnek minősül íz az eset, ha a vállalkozó, vagy cég az üzletkörén kívül, izon túlterjeszkedve szerződik. Nem minősül kereskedelmi forgalomnak az sem, ha i kereskedelmi tevékenységet kifejtő személy közvetítőként, vagy ügynökként jár el, ; „csupán” összehozza az igyletkötésre a feleket, akik a szerződést önállóan, saját nevükben kötik meg.

A konkrét esetben Józsefnek lett igaza. Nekünk pedig álljon itt megszívlelendő tanulságul: meg kell nézni, hogy mire van joga a vállalkozónak! Kereskedésre van-e? Ha nincs, ikkor kereskedése jogtalan. 4m ha van engedélye, akkor s csak akkor „kereskedő”, ha n maga nevében köti meg az izletet, maga vállalja a teljes "elelősséget. Ha nem így tesz, rkkor ugyanolyan különös mnddal kell eljárnunk a vétel során, mintha csak két magánember venne részt az jgyletben.