Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-24 / 82. szám

4 Dtinántúli Napló Baranyai Tükör 1997. március 24., hétfő Fórum a fejtésről PÉCSBÁNYATELEP A Pécstíanyatelepi Telepü­lésrészi Önkormányzat március 25-én, kedden 17 órától lakossági fórumot tart a Gesztenyés u. 17. sz. alatti iskolaépületben. A fórum legfőbb témája a külszíni fejtés kérdésköre. Bevezetőt mond Helmrich Ferenc, a részönkormányzat vezetője. Meghívottak: Somosi László, a Pécsi Erőmű Rt. vezérigazgatója, Szilas László, a Mecseki Bányava- gyon-Hasznosító Rt. igaz­gató-helyettese, dr. Faragó László, a Pécs Önkormány­zata város- és kömyezetfej- lesztési bizottságának el­nöke, Zalay Buda, a pol­gármesteri hivatal városfej­lesztési és üzemeltetési iro­dájának vezetője. D. I. Hírcsatorna Szakmai tapasztalat- csere. Az olaszországi Fro- sinoneba indul ma a komlói önkormányzat, a helyi vál­lalkozók és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi Kamara dele­gációja. Olaszországban a Studio Technico Befektetési Társasággal közös kivitele­zési munkákról és befekte­tési lehetőségekről tárgyal­nak. Az olasz cég elsősor­ban építési beruházásokkal foglalkozik. (h) Testületi ülés. Ma 16 óra­kor tartja soros ülését Hosz- szűhetény önkormányzata. Pályázatok, ingatlanügyek, a környezetvédelmi rendelet módosítása, a szemétszállí­tás, továbbá a közművelő­désről szóló beszámoló ke­rül napirendre. (v) Szentlőrinci véradás. Ma 8-12 óra között a szentlő­rinci Egészségügyi Köz­pontba véradásra várják a középiskolás és a felnőtt önkéntes véradókat. (gy) Útaszfaltozás Bogádon. az önkormányzat pályázat útján pénzt nyert útaszfalto- záshoz. A Petőfi és a Virág utcában, valamint a Bem összekötő úton hamarosan megkezdődik a kivitelezés 2 millió forint értékben, (cs) Új az orvos. Nemeskén új körorvos kezdte meg mun­káját. A falu és a jegyzőségi társközségek 300 ezer forin­tért alapfelszereléseket vá­sároltak. A kézi gyógyszer- tár is újra működik majd. (cs) Tradíció és medve-keringő PÉCS művész a famíliájában. Az utánpótlással sincs gondja - huszonéves lovasakrobata fiát ugyancsak ismeri a közönség. Említést érdemel a szintén Jászai-díjas Donnert Károly, aki tigrisidomárként kapta az érdemes művész címet. Panto­mim-bohócuk Olaszországban tanulta ki a nevettetés mester­ségét. A német, lengyel és ro­mán művészeket is tömörítő társulat állatseregében az ele­fántok, a táncoló medvék mel­lett 10 idomított tigrissel és 8 zebrával találkozhatunk. Szandrának keresztelt elefánt­juk az 1983-ban Londonban forgatott James Bond-filmben is szerepelt. Ezúttal a Kisváros című honi filmsorozat egyik következő epizódjához válasz­tották ki Európa egyik legna­gyobb utazó cirkuszát. Tröszt Az elmúlt hétvégétől me­gyénkben ejti ámulatba a leg­ifjabb korosztályt és a szülők seregét a Magyar Nemzeti Cirkusz, amely nevéhez hűen itt állította porondra először legújabb, a világon legna­gyobb jegesmedve-revüjét. Vasárnap már a kezdési idő előtti percekben megtelt az óri­ási sátor, ami a ponyva alá va­rázsolt repertoárral túlzás nél­kül is tömeget vonz a pécsi Búza térre. Pedig nagyon friss még ez a társulat, ugyanis há­rom éve csak, hogy Richter Jó­zsef (képün­kön), a Já­szai-díjas, Monte Carlo-i fesztivál díjas művész meg­alapította. A családi tradí­ció persze jó­val korábbra nyúlik vissza. Az 1837-ben a berlini Brandenburgi-kapu elé fából állított, majd kőből újraé­pített cirkusz a Richter-család nevével fűződött egybe. A Nemzeti Cirkusz igazga­tója már a hetedik generációs Elmaradtak a leleplezések (Folytatás az L oldalról)- A pénteki napon minden meghívottat értesíteni kellett a dologról. Le kellett mondani a díszőrséget, a zenészeket, a kü­lönböző ’56-os szervezeteket, a díszvendégeket, a rokonokat. Arról nem is beszélve, hogy voltak, akik az ország távoli vi­dékeiről, sőt Amerikából vagy éppen Ausztriából érkeztek az eseményre - tette még hozzá a szervező. A döntés áldozatául esett Horváth Mihály emléktáblájá­nak avatása is, a vasárnapi Pé­csi Dalosnap nyitóeseménye. Sajnos a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdióját nem sikerült időben értesíteni, ezért körülbe­lül harminc vendég toporzékolt délelőtt fél tíztől a helyszínen. Dr. Vargha Dezső ezúton kér elnézést a jogosan felháboro­dott megjelentektől és a rádió munkatársaitól. A visszautasított emléktáb­lák egy pécsi kőfaragó mester műhelyében várják, hogy sor­suk jobbra forduljon és oda ke­rülhessenek, ahova eredetileg szánták őket. Rendes Z. Iskolaépítés: hozták a papírformát Miközben iskola-összevonások miatt zúgolódnak a város tan­testületei, az önkormányzat pedig forintok után kutat az in­tézményi költségkarcsúsítás terén, Pécs-Szabolcson van egy te­lek, amit iskolaépítéshez szántak. A hír legalábbis a papírforma szerint igaz. Hiába a jó néhány érdeklődő, építkezni vágyó és telektulajdonos érdeklődése, az ingatlanpiac mozgásaitól város- rendezési terv és közgyűlési ha­tározat védi a másfél hektárnyi telket. Manapság pedig ámu­latba ejtő mutatvány volna a forráshiányos időkben iskolát építeni. Ám ott egyenesen fur­csa, ahol részint a csökkenő gyerekszámra hivatkozva ép­pen most vonják össze az isko­lát egy másik intézménnyel. Kiderült, a .jelenidő” már a múlté, ugyanis idén éppen ne­gyedszázada, hogy az iskolaé­pítés reményében zárolták ezt a területet. Az egykori városi ta­nács végrehajtó irodája 1972- ben foganatosította a rendezési terv Pécs-Szabolcsra vonatkozó részét. Az agg határozat átvé­szelte a rendszerváltást is. Sőt, amikor 1994-ben ismét szóba került az új rendezési terv elfo­gadásakor, ugyancsak jóvá­hagyták a korábbi elképzelést - tudtuk meg Gömöry János vá­rosi főépítésztől. Még tavaly, a városfejlesztési koncepció vég­legesítésekor sem döntöttek róla másként. El kell dönteni, hogy kell-e ez a terület, mondta a főépítész, majd hozzátette: pár éven belül készülhet el az új általános rendezési terv. Egyéb­iránt intézmény létesítésére, de lakások építésére is alkalmas a telek. Nem kellő mértékben ki­használt a pécs-szabolcsi iskola - erősítette meg dr. Újvári Jenő, Pécs alpolgármestere, vagyis szó sincs itt oktatási be­ruházás szándékáról. Megje­gyezte, a telek beépítetlenül maradhat ott - a jövő időnek. Tröszt É. Diákok - témalesen A tizenéves fotóstehetségek két jubileumi rendezvényre invitálták tegnap Pécsett az állókép rajongóit. Az 508-as számú Ipari Szakmunkás- képző és Szakközépiskolában 30. alkalommal nyitották meg az Országos Középiskolai Fo­tókiállítást, melyre 49 iskolá­ból több, mint 800 fénykép érkezett. A tárlat abszolút győztese Érti András, a Leő- wey Gimnázium tanulója lett, aki az első helyezés mellett, a Magyar Fotóművész Szövet­ség díját és dr. Szász János vándordíját is elnyerte. A középiskolások országos diaképversenye eredményhir­detésének az 500-as számú Angster József Szakképző Is­kola adott otthont. A pályá­zatra 22 iskola közel 300 dia­felvételt küldött. A fődíjat Horváth Csaba, az 508-as, és Horváth F. Balázs, az 500-as számú Szakképző Iskola di­ákja nyerte el. V. G. Lehetőség hallássérülteknek NAGYÁRPÁD Félszáz hallássérült ember­nek jelenthet munkahelyet a szociális foglalkoztatóként majdan működő varroda. Baranyában közel 300 siket és hallássérült él, akiknek je­lentős része rokkantnyugdí­jas. Míg azonban régebben alkalmi munkával ki tudták egészíteni csekély jövedel­müket, a mai foglalkoztatási viszonyok között szinte egy­általán nincs módjuk élet- színvonaluk javítására. A száz tagot számláló Pécs-Baranyai Hallássérültek Érdekvédelmi Egyesülete a munkahelyteremtés lehetősé­gét keresve felmérést végzett tagjai körében. Eszerint több­rétű munkaterületre szakoso­dott, különösebb képesítést nem igénylő, rugalmas fog­lalkoztatási körök jöhettek számításba. Az egyesület vé­gül szociális foglalkoztató­ként működő varroda létesíté­sére nyert támogatást, több pályázaton is. Pécs önkor­mányzatától az elmúlt héten 10 éves ingyenes használatra megkapták a nagyárpádi is­kola évek óta üresen álló épü­letét. Az egyesület vezetője, Csokonainé Puga Natália el­mondta: az elkerülhetetlen át­alakítási és felújítási munká­latok elvégzése után az őszre tervezik a beköltözést. Elkép­zeléseik szerint a női foglal­koztatóban varró, szabász­előkészítő és csomagoló rész­leg kap helyet. A férfiak zacskóragasztó, papírdoboz összeállító és karbantartó műhelyben dolgozhatnak, a számítógépteremben nyomdai előkészítést, szerkesztést és sokszorosítást végeznek. Az épület egyben a szervezet központjaként is üzemel, ahol pszichiáter, jogász várja a rá­szorulókat. K. A. Újra kordában a horgásztó GÖRCSÖNY Néhány hónapja átszakadt a horgásztó gátja. Az új zsi­liprendszer megépítése ha­laszthatatlanná vált. A pár éve horgásztóvá átala­kított egykori téesz-halastavat a télen „baleset” érte. A több, mint harminc éves gát köze­pén egy lyuk keletkezett - vélhetőleg a patkányok fúrták át -, amit a víz egyre széle­sebbre tágított. A zsilip meg­rogyott, s már nem tudta kor­dában tartani a vizet. A tó gazdái időben észre vették a hibát, s bár esett a víz szintje, a halállomány nem pusztult. Ideiglenesen ho­mokzsákokkal tömítették el a szakadást, majd új zsiliprend­szer megépí­téséhez fog­tak, mondta el Bata Gyula (ké­pünkön), a horgásztót üzemeltető cég ügyveze­tője. Ä be­tonkoszorúval körbevett gát mára elkészült, így á tó, s benne a közel 100 mázsányi hal újra biztonságba került. Megszépült a környezet is, felújították az utat, a halőrhá- zat, parkosították a területet. A tó májustól már éjszaka is fogadja a horgászokat. A héten halasítottak; a tó ponty­ban a leggazdagabb, de ká­rász, amur és méretes harcsa is szép számmal akad a víz­ben. V. G. Spontán örömzenélés és tánc, amelyből mindenki kivette a részét a pécsi IH-ban a hétvégén. fotó: papp z. Országos elsők a Xénia-akcióban A .Javíts egy jegyet” országos akcióban az első félévi tanul­mányi eredmények alapján a legnagyobb létszámú iskolák kategóriájában országos első helyet ért el a pécsi Testvérvá­rosok téri Általános Iskola csa­pata. Az iskola az előző tan­évében kapcsolódott be a Xénia Egyesület országos akciójába, és akkor 313 tanulója javított legalább egy osztályzatot, vagy tartotta meg az ötösét. Az 1996/97-es tanévben már 513 diák vállalta a legjobb tanul­mányi eredményt megtartását, vagy a legalább egy osztályzat­tal való javítást a matematika, fizika, kémia, biológia, környe­zetismeret tantárgyak valame­lyikéből. Valamennyi tanuló­nak sikerült a vállalást teljesí­teni. D. I. Vidámabb baranyai menedékesek (Folytatás az 1. oldalról)- Magyarországon az első években 12 000-en voltak, most 2400-an. Hazavárjuk a menedékeseket, mert jó részük munkaképes korban van, ma­gasan képzettek és nagy szük­ség lenne rájuk az ország újjá­építésében - folytatta a nagy­követ. - Nekünk azonban nemcsak az országok közötti „vándorlás” okoz gondot, ha­nem a belső menekültügy is. A probléma súlyos, gondoljon csak Srebrenicára, ahol 6000 bosnyákot öltek meg. Kiderült mára, hogy a háborút a benne részt vevők egy része etnikai tisztogatásra használta fel.- Milyen tapasztalatokat gyűjtött Harkányban?- Nem tartom véletlennek, hogy a Harkányban élő mene­dékeseket sokkal vidámabb­nak láttam, mint a debrecenie­ket. Köszönettel tartozunk ezért, hálásak az itt élő bos- nyákok is. Tisztában vagyunk azzal, hogy ellátásuk sok pén­zébe kerül a magyar államnak.-A menedékesekkel együtt megjelent nálunk a dél-szláv maffia. Mit tesznek Önök a visszaszorítása, korlátozása érdekében ?- Minden háború kísérője a bűnözés, s ez lecsapódik a szomszédos országokban is. Siklós és Harkány sem mentes ettől, beszivárogtak a szélső­séges elemek, mert ez az or­szág nyitott, demokratikus be­rendezkedése lehetővé teszi beáramlásukat. Nem csak a magyar állampolgároknak okoznak gondot, de feszültsé­geket teremtenek a menedéke­sek között is. Természetes, hogy minden eszközzel töre­kedünk a visszaszorításukra, ennek érdekében napi kapcso­latban vagyok a magyar bel­ügyi szervekkel.- Az itt élő menedékesek ké- szülnek-e haza?- Nem mindenki, mint ahogy másutt is sok olyan van, akik végleg külföldön szeret­nének letelepedni, elsősorban az USA-ban, Kanadában. A magyarországi menedékesek egyelőre addig jutottak - bár idén összesen már százezer tért haza különböző országok­ból Bosznia-Hercegovinába -, hogy mind többen tájékozód­nak az otthoni körülmények iránt, megérett-e a helyzet a költözésre. Mészáros A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom