Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)
1997-03-22 / 80. szám
1997. március 22., szombat Háttér - Riport Dünántúli Napló 9 Csonkamindszent választ vár Az apró falu a háta mögé söpörte múltjának egy rossz emlékét. A törökdúlás idején a mai település közelében lévő temploma tornyát lerombolták - innen a név: Csonkamindszent a jelen emberei azonban kész és teljes épületet akarnak. Egy községházát. Irdatlanul nagy vállalkozás egy alig 180 lakosú faluban. Amikor még az első választások idején falugyűlés volt, a közösség a megválasztandók elé két feladatot tűzött: egészséges ivóvíz és községháza. A vezetékes víz harmadik éve üzemel, a település összes házába - 70 épület - bekötötték. A lakossági hozzájárulás portánként 30 000 forint lett volna, de még 1990-ben - hallgatva az önkormányzat tanácsára - befizettek 12 000-et, amelynek kamatai azután fedezték a további 18 000-et.-Akkor még 33 százalékos volt a betéti kamat - bólogat kissé szomorkásán Ropoli László (képünkön) polgármester. Van oka az elkeseredésre. Éppen a községháza miatt.- ígéreteket, azt sokat kaptunk! Tudtuk mi már azon a bizonyos falugyűlésen, hogy az első ciklus minden pénzét elviszi a vízberuházásunk. Amikor azonban 1995. augusztus 20-án leraktuk a községháza alapkövét, parlamenti képviselőnktől kifejezett biztatást kaptunk: majd ő segít a pénz előteremtésében. Most ott tartunk, hogy nyögve-nyelve fizetünk, amikor éppen van miből megrendelni a következő munkát... Le a kalappal a csonkamindszentiek előtt! Okosan tartalékolva több mint 9 millió forintot félreraktak, ebből tudták elindítani az építkezést. Az itt élők akarnak. Egy boltot, presszót, ifjúsági klubot kis olvasószobával, nagytermet a laA faluház építésén ismét dolgoznak az iparosok toldani. Pályáztak ’94-ben, a következő évben és tavaly is. A címzett a belügyminisztérium és a kultuszminisztérium volt. Innen remélték a 8 és fél millió forintot, ehhez ígérte biztos segítségét a választókörzet parlamenti képviselője. Egy alkalommal sem kaptak választ, egyik minisztériumból sem. Se elutasítót, se örömet hozót.- Nincs más lehetőségünk - mondja Ropoli László -, mint hogy saját magunkra támaszkodva addig építgetjük a házat, amíg készen nem lesz ... Azt, hogy valaki belefáradhat-e egy ilyen vállalkozásba, az, hogy a magukra hagyottság szülhet-e kiábrándultságot olcsó tanácsokat osztogatókból, meg sem kell kérdezni a polgármestertől. Most - vidám hang ez! - zúg a malterkeverő. Dolgozik, igen szép munkát végezve, a sellyei O és R Kft. Tavaly ősszel még csak 50 százálékos készültségben volt az épület, félt a polgármester nagyon, mert nem voltak a helyükön az ablakok sem, sötéten ásítva várták a va-< kolatlan fal nyílásai a tél pusztítását. Januárban volt egymillió forintjuk, gyorsan rá is költötték, idén további kettőt szánnak Csonkamindszent éves költségvetésének főbb kiadásai Bér 20% kodalmaknak, közös rendezvényeknek, benne színpaddal, önkormányzati hivatalt. Mindezt - akkori számítások szerint - 21 és fél millió forintért. Ennek a falunak az éves költség- vetése 5-6 millió között mozog. Az említett 9,5 millió mellé céltámogatásból reméltek további 8,5 milliót, azzal, hogy évente saját erőből ezt talán még hárommal is meg tudják arra, hogy a bolt, a presszó, a közlekedők és a vizesblokk őszre kész legyen. Utána jöhet csak a többi - utoljára a polgármesteri iroda.-Ezt mi nem értjük! - mondja Lesnyik László, a képviselőtestület fiatal tagja. - Csonkamindszent többszörösen hátrányos helyzetű. Ez nem a mi panaszunk, így szerepelünk a hivatalos közlönyben. És nem kaptunk semmit! Egy pályázati kiírást mutat. A Baranya megyei Területfejlesztési Tanács múlt év októberében jelezte: „A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatást a helyi önkormányzatok vehetik igénybe a termelő infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére. Fejlesztési támogatást a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek önkormányzatai, tovább az infrastrukturális ellátottság szempontjából legelmaradottabb települések kaphatnak.” De hát milyen például a munkanélküliség a kis zsáktelepülésen? 182 lakója közül 54 nyugdíjas, 40-en vannak 14 éves korúakig a gyerekek, heten kapnak gyes-t, 10 a munka- nélküliek, 18 az ellátatlanok száma, 36-nak van munkaviszonya. Helybelinek helyben nincs állása, olyan iparosa, aki műhelyét Csonkamindszenten tartaná nyitva, egy sincs.- Amit csinálnak, az egy csoda! - mondja dr. Kurucsai Csaba, Baranya Megye Ön- kormányzatának alelnöke. - Ésszerű és racionális gondolatból indultak ki, s amit eddig elértek, mindent saját maguknak köszönhetnek. Külön levélben jeleztem mindezt a pályázat kiírójának. A kiíró az Európa Bizottság Phare és TACIS Demokrácia Programja volt. Kurucsai Csaba múlt év októberében hívta fel a lehetőségre a csonkamindszentiek figyelmét is, mert - mondja az alelnök - „minden lehetőséget meg kell próbálni, s a csonkamindszentieket ehhez hozzá is kell juttatni, mert hihetetlen erőfeszítéseket vállaltak a falu érdekében.” A pályázatukra a válasz talán április közepére várható. 11,5 millió forintot kértek, hogy a községházát be tudják fejezni. A gyerekek évente kétszer kapnak segélyt, 3 éves korig 6000, fölötte 14 éves korig 3000 forintot. A vízhálózatot az önkormányzat működteti. A köbmétere 130-140 forintba kerülne, 60-at fizetnek, a többit az önkormányzat állja. Amikor a kárpótlási földeket osztották, az azóta elhunyt idős Tóth Jenő azt mondta: „Az nem lehet, hogy egy falunak ne leA cigánykérdésről - tudományosan A bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán három napon át ciganológiai konferenciát tartanak. A tanácskozás résztvevői nem csupán szociálpolitikai, hanem néprajzi, pszichológiai és oktatási nézőpontból is górcső alá veszik a roma kérdést. A találkozó célja, hogy a ro- mológiával foglalkozó szakemberek végre "közhírré tehessék" kutatási eredményeiket és munkájukat összehangolhassák az ország más táján tevékenykedő kollégáikkal. A rendezvényre 22 pályázó küldte el saját kutatáson alapuló dolgozatát, amelyet egy- egy előadás keretében fog megosztani a jelenlévőkkel. A pályázatok többsége szociológiai, néprajzi, illetve neveléstuFOTÓK: LÄUFER LÁSZLÓ gyen legelője! Adjon ki-ki a magáéból néhány aranykoronát, fedezetül.” így lett legelő, ahol nem is ezek az „aranykoronás gazdák” legeltetnek, minden esetre a csordás fizetése a fűbérből kijön. Ilyen közösség Csonkamindszent. A minisztériumoktól soha, a Phare-tól csak áprilisban, de a megyei Területfejlesztési Tanácstól már múlt év őszén megkapták a választ. „Sajnálattal értesítem, hogy benyújtott pályázatukat a tanács nem részesítette támogatásban. Fejlesztési szándékát figyelemre méltónak tartjuk.” Mészáros Attila Magyarul magyarán Szövegszerkesztés Akik a naponta tapasztalható nyelvi műveletlenséget és a nyomában járó sok hibát kárhoztatják, gyakran emlegetik követelményként, hogy a mondatban legalább az alanyt és az állítmányt kellene helyesen alkalmazni. Elhangzó és leírt szövegek figyelmesebb elemzése mindenkit meggyőzhet arról, hogy ez nem is mindig csekély követelmény. Egy újságíró például így adott hírt a légierő ünnepi eseményéről: „Egyenes sorban álltak a repülőgépek. Előttük a pilóták feszes vi- gyázzban. Orrukon vidáman ragyogott az acél propeller.” - A mondat mosolyra késztet bennünket. Az első mondatban a repülőgépek az alany, a másodikban pilóták. A harmadik mondat határozója, az orrukon az első pillanatban a pilóták birtokaként jut el a tudatunkig. S mivel ez a képzet- társítás ellentmond a valóságnak, meghökkenésünk nevetésben oldódik fel. Hasonló hatást vált ki a következő tudósítás is: „Pólyák Ferenc fafaragó művész dolgozik. A héttérben a vacsorának való birkapörkölt rotyog. Néha odamegy, megkóstolja, dicséri. Végre elkészül a mű, amit a talpára állítanak.” - Első olvasásra még a teljes szöveg ismeretében is bizonytalankodunk abban a tekintetben, hogy a mű mint alany micsoda voltaképpen. A szöveg alapján elsőként a birkapörköltre gondolunk, s csak utána helyesbítünk, s a művészi alkotás, a faragás foglalja el a helyét a gondolatmenetben, azon egyszerű oknál fogva, hogy a birkapörköltet nem szokták talpára állítani, legfeljebb a bográcsot, de azt meg nem kell, mert az amúgy is a talpán áll. Kosztolányi jut eszembe, aki megütközött a következő, általa olvasott rendőrségi híren: „Ott feküdtek az ágyon az áldozatok és a gyilkosok már elmenekültek - „Eleinte azt hittem - írja nyelvművelő jegyzetében -, hogy az áldozatok a gyilkosokkal együtt feküdtek az ágyon.” - Azaz hogy a két alany, ún. halmozott mondatrész, nem pedig az és kötőszóval kezdődő tagmondat önálló, az előbbitől független alanya. Az első értelmezést támogatja az és használata is, amely nem elsősorban időbeli rákövetke- zést fejezi ki két mellérendelő kapcsolatos mondat között. Utána megfogalmazza a nagy költő és nyelvművész a megszívlelendő tanulságot: „Az olvasót egy másodpercig se szabad bizonytalanságban hagyunk. Az írás egyetlen ékessége a világosság. ” - Hozzátehetjük, hogy a beszédé is. ‘ Rónai Béla dományi megközelítésben tárgyalja a cigánykérdést. Bár a szervezők megfogalmazása szerint a tanácskozás kizárólag tudományos kérdésekkel, illetve a romológiával összefüggő kutatási problémákkal hivatott foglalkozni, ennek ellenére a szociálpolitika aktuális gondjai sem maradnak le a napirendről. Beküldendő a helyes megfejtés március 28-án (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34. sz. A megfejtők között összesen öt darab utalványt sorsolunk ki.
