Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)
1997-03-03 / 61. szám
1997. március 3., hétfő Háttér - Riport Harmadik generációs alapjogaink Az Alkotmánybíróság helyettes elnöke a társadalombiztosításról és a vállalkozás jogáról A lapunknak adott interjúban dr. Lábady Ta- róság elé kerülő ügyek mennyiségében jelen- más, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke tős aránymódosulás lesz a szociális jellegű té- 1995. elején azt jósolta, hogy az Alkotmánybí- mák javára.-A prognózis bevált, de ez vajon milyen okokra vezethető vissza? - kérdezzük most tőle két esztendő múltán.-A rendszerváltás idején a szabadságjogok érvényesítése és megvalósítása volt a legérzékenyebb téma, erre reagáltak a társadalom tagjai a legnagyobb mértékben, és akkor még tele illúziókkal. Az első négy-öt évben így az alkotmányos alapjogok, az emberi jogok megteremtése, kibontása jelentette az Alkotmánybíróság fő feladatát. Ám ahogy múltak az évek, egyre többet idéződött fel a társadalomban a József Attila-i gondolat, hogy nem így képzelte el a rendet. Szembesült a lakosság azzal, hogy a rendszerváltás gazdaságilag, a szociális körülményeket és társadalom erkölcsét tekintve nagyon is fájdalmas. Az Alkotmánybíróság akkor találkozott nagyobb mértékben a szociális jogok mint „harmadik generációs alapjogok” kérdéseivel, amikor a gazdasági stabilizációs program kezdődött. Középpontban az ember-Segíthetett-e a nemzetközi ítélkezési gyakorlat?- A tendencia Európa-szerte felismerhető. A szociális jogok kérdéseit Nyugat-Európában is az utóbbi évek gazdasági gondjai hozták felszínre. Nincs kialakult gyakorlat: ugyanúgy küszködik a karlsruhei alkotmánybíróság, mint a római, a madridi, vagy a budapesti.-Mire alapozza az Alkotmánybíróság a beavatkozását az ilyen gazdasági kérdésekbe?- Az egész világot jellemzi, hogy egy viszonylag szűk körű pénzügyi csoportosulás igyekszik manipulálni a társadalmat. Ennek valahol megálljt kell parancsolni: A társadalom vezetésének, jogi rendjének meghatározásában a központi helyen az ember van! Az Alkotmánybíróság üzenete 1995-ben az volt: a gazdasági stabilizáció fontos, távlatilag a társadalom érdekét szolgálja, de nem lehet úgy csinálni, hogy a lakosság nem csekély hányada máról holnapra elszegényedjen. Ám azóta is a szociális intézkedésekkel, a gazdasági megszorításokkal kapcsolatban érkezik a legtöbb indítvány az Alkotmánybírósághoz.- Ezekről viszont nincs olyan nagy feltűnést keltő döntés, mint a két évvel ezelőtti.- Az utóbbi időben rendkívül fontos határozatok születtek, csakhogy a politika mostanában olyannyira túlságosan hangos, hogy a médiában elnyomja az Alkotmánybíróság üzeneteit. Hatalmas tömegű indítvány érkezett az egészségügy finanszírozásának átalakításával kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság erről nagyon fontos határozatot hozott, amelynek azonban érdemi publicitása nem volt, a társadalom nem tud róla. A betegellátás rovására nem mehet az átalakítás! A határozat lényege: az alkotmány alapján nem lehet megítélni azt, hogy hány kórházi ágy kell, vagy mennyire korlátozzák egy intenzív osztály kötszerbeszerzését. Az alkotmány alapján viszont egy nagyon fontos elvet lehetett kimondani azáltal, hogy a társadalombiztosításról szóló jogszabály egyik bevezető alapelvét az Alkotmánybíróság felemelte az alkotmányba. Ez pedig így szól: az állam kötelezettséget vállalt arra, hogy a társadalombiztosítás bevételeitől függetlenül az alkotmány szerint a teljes betegellátást és szociális ellátást biztosítja a társadalom tagjainak. Az egészségügyi biztosításra jogosultaknak a szükséges ellátást meg kell adni. Ha pedig az egészségügyi intézmény költségvetéséből erre nem telik már júliusban, akkor joggal kopogtathat az államnál a többletfedezetért.- És ebből mi származik?- A receptet is megadta az Alkotmánybíróság határozata: ha kimerül a társadalombiztosítás költségvetése, akkor pótköltségvetést kell készíteni, ahogy eddig is történt. Ha nincs elég társadalombiztosítási bevétel, akkor az állam köteles még mélyebben belenyúlni a költségvetés bugyellárisába. Az Alkotmánybíróság elismeri, hogy bizonyos ellehetetlenülési folyamat van a társadalombiztosításban, de ennek okát nemcsak az egészségügyi rendszer „túlköltekező” működésében kell keresni. Például a társadalombiztosítás kintlévőségeinek behajtása érdekében kellene valamit tenni és szembesülni azzal, hogy a társadalombiztosítás legnagyobb adósai az állam vállalatai. Ám ezek nem alkotmányos kérdések. Az alkotmánybíróság viszont azzal védte meg a társadalmat, hogy kimondta: az egészségügy átalakítása az alkotmány szerint az ellátás rovására nem mehet. Ennek az egy óriási horderejű döntésnek az üzenete sajnos még nem érkezett el a fülekbe.- Vannak speciális okai?- Az Alkotmánybíróság ez esetben nem törvényi rendelkezést semmisített meg alkotmányellenes volta miatt, mert az nem is ért fel ilyen szintre. A törvénynek az alkotmányos tartalmát állapította meg: nem az egészségbiztosító költségvetése dönti el a betegellátást. A politika strucc módjára a fejét homokba dugta és nem akarja hallani az üzenetet, de kénytelen lesz meghallani, amikor az első kórház jelentkezni fog, hogy máris kimerült az éves kerete. A vállalkozás joga és ellehetetlenítése- Úgy hírlik, az Alkotmány- bírósághoz tömegével érkeznek indítványok az új társadalombiztosítási és adórendelkezésekkel kapcsolatban is.- Ezeket az indítványokat az Alkotmánybíróság csak nemrég kezdte el a vizsgálni soron kívüli eljárásban. Nem előre ítélkezve annyi elmondható, hogy a megszorító intézkedések alapvetően nem alkotmányos- sági kérdések. Ám az utóbbi évek nyugat-európai alkotmánybírósági gyakorlata azt mutatja, hogy mégis van egy határ, amelyen túl nem léphet az állam a megszorító intézkedésekkel. Az Alkotmánybíróság is kimondta egy korábbi szociális jellegű határozatában: az a határ, amikor a mennyiség a minőségbe átcsapva már sérti az alkotmány rendelkezéseit.-Az említett esetekben mi jöhet szóba?- Ha igaznak bizonyul a tömegesen érkező indítványok állítása, hogy a kis- és közepes vállalkozások ellehetetlenülését az új megszorító intézkedések okozzák, s hogy ezért tízezrével szűnnek meg a vállalkozások, akkor eléggé valószínű az alkotmánysértés megállapíthatósága, mert hiszen a vállalkozáshoz való jog 1989 óta alapjog a magyar alkotmányban. A szabad vállalkozás jogát az állam anyagi megszorításokkal sem lehetetlenítheti el. Elszerződött szuverenitás- Van-e újabb prognózisa a közeljövő témáiról?- A nemzetközi szerződések alkotmányosságának a vizsgálata rendkívüli súllyal fog megjelenni az Alkotmánybíróság gyakorlatában. Januárban hozta meg az Alkotmánybíróság elvi éllel azt a nagyon fontos a határozatát, hogy a nemzetközi szerződésekre is vonatkozik az alkotmánybírósági kontroll. A NATO-hoz, és főként az Európai Unióhoz való csatlakozás a nemzetközi szerződések sokaságát fogja eredményezni és azok közvetlenül behozzák a magyar jogrendszerbe az Európai Unió önálló jogát. Ez pedig az állami szuverenitást érintő kérdés. A távlati megoldást az jelenti - ami most még korai lenne -, hogy az alkotmányunknak kell olyan szabályt tartalmaznia, amely lehetőséget ad a nemzetközi szerződések közvetlen belső joggá válásához. Az Alkotmánybíróság addig minden nemzetközi szerződést összevet az alaptörvénnyel és ha alkotmánysértésre bukkan, felhívja a szerződés megkötőjét, vagy mondja fel, változtassa meg a szerződést, vagy kezdeményezze az alkotmány módosítását, de alkotmányellenes szerződés nem maradhat a jogrendünkben. Dunai Imre Dr. Lábady Tamás pécsi otthonában fotó: Müller a. Mészáros Attila jegyzete A hordó és az ordító pereces Mi tényleg nagyothallók lettünk! Ügy sejtem, ez részint abból is következik, hogy nagyokat mondanak nekünk, következésképpen nagyot hallunk. Meg lehetne ezt egyszer elégelni, s valahogy közkívánattá fogalmazni: mondjanak kicsit, de igazat, ez azonban pillanatnyilag dőre álomnak tűnik. Vélelmezhető, hogy az igazán nagy mondások még csak most következnek - közvetlenül a választásokat megelőző tizenvalahány hónapban. Ez a hangos kórus sem tudja azonban elnyomni egészséges emberi természetünket. Igazolni látom a történészek egy részének állítását: valóságos csoda, hogy gyökeret tudtunk itt, a Kárpát-medencében ereszteni és az évszázadok viharai ellenére nemzetté kovácsolódni. Kiabálhatnak jelenünk szónokai, parlamenti padsorból és hordóról, frakciógyűlésen és nyílt fórumon, legyintünk is már rá, demagógiát is Hírcsatorna Jót ettek a betörők. Betörtek a szebényi óvodába és a polgármesteri hivatalba. A tolvajok legalább 300 ezer forintos kárt okoztak, hisz például elvittek a páncélszekrényből 50 ezer forintot, lába kelt a tévének, magnónak, rádiónak és egy takarék- könyvnek is. A hívatlan vendégeknek arra is futotta idejükből, hogy jót falatoztak a talált befőttekből. (cs) A falu eseményei. Kisszentmártonban az önkormányzat megbízta Cselle Krisztinát, Szabó Renátát, Zsigi Szabinát és Lónay Koméit, hogy vezessék a községkrónikát, melyben időrendben feljegyzik a település legfontosabb és érdekes eseményeit. (cs) Lakótömb üzletekkel. Villányban az önkormányzat új lakótömböt épít, amelynek alsó szintjein legalább 25 kereskedelmi egységet is kialakítanak. Lesz például ÁBC, fodrászat, kozmetika és húsbolt is. A kivitelezéssel egy pécsi kft-t bíztak meg. (cs) , Belvízdagasztó kanális. Felsőszentmárton határában húsz hektár búzát veszélyeztet a belvíz, mely még nem apad, és nem is szivárog el a Korcsina-kanálisba, ahol a patak vize magasan áll, lassú a folyása a medret sűrűn benövő nád és sás miatt, (cs) Megerősített kopjafák. Sátorhelyen, a mohácsi csata Történelmi Emlékhelyén megerősítik a mintegy 140 kopjafát, melyek töve meglazult, illetve a faanyag korhad. A szép kivitelű fafaragások tömegsírokat jelölnek. (cs) Tolvajok az ólban. Somogyapátiban, a Fő utca egyik portájáról 14 baromfit loptak el. Előtte a tolvajok egy másik háznál fosztották ki az ólat, s elvittek 6 tyúkot. Nagyobb zsákmánnyal távoztak volna, de megzavarta őket a házőrző eb. (cs) Győztes borok. Pogányban értékelték a harmadszor megrendezett községi borversenyt, amelyre csaknem húsz gazda nevezett be. Aranyérmet a fehér borral szereplők nyertek, így Zsdrál Márk, Sipos István és Dragovácz Miklós. (cs) említünk, sőt, félrevezetésre gyanakodunk, de mi soha sem erre mondjuk: az ördög vinné már el ezt a süket hangzavart! Hanem a vesszőkosarat ház- ról-házra árulók! Hogy a mohácsi halat, meg a kocsiról szenet kínálókat (hangszóróval!) és a Family Frost-ot ne is említsem! Mit összevissza zajonganak, a mindenit neki, hát sehol és soha sem lesz már egy csipetnyi csend? Egy jó kis békebeli kiáltás: Szódás! Mindez a lapunkban olvasott rövid panaszról jutott eszembe, hogy tudniillik kiabál a pereces. Zúg most itt előttem a szövegszerkesztőgép, a hetedik emeleten lévő ablakomon is erőszakosan betolakodik az utca monoton, erős zaja, kell a rádiót is hallgatni, mert bármikor mondhat valamit, szól a telefon, s még le sem teszem, már megint - és akkor a pereces! Istenem, hogy tudtuk e naiv bájunkat mindezek ellenére megőrizni? Hát persze, hogy a hordón állva is harsoghatnak! A korszerűsítés két oldala Szakmai bemutató ifjú könyvkötőknek Farkas Péter 87 éves budapesti könyvkötőmester szakmai mini bemutatót tartott Pécsett a Kódex gmk. műhelyében az 508. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulóinak és oktatóinak. Egy olyan, ma már nagyon ritka és kevesek által művelt könyvkötési módszer, a bordázott valódi bőrkötés rejtelmeibe vezette be őket, ami már a művészi alkotás és a restaurálás határát súrolja. Nemcsak nagy szakértelmet igényel a bőr kikészítése, de nehéz dolgozni is vele. Az idős mester még ma is maga készíti a könyvek különleges díszeit, domborműveit, amelyek a régi kódexekre emlékeztetnek. Elhozta a legkisebb bőrkötésű könyveit is, amelyek lapjait nagyító segítségével fűzte össze. Sz. K. Tavaly nyáron még olyan becslések láttak napvilágot, hogy a területi államigazgatási szervek számának csökkenése eredményeként az év végéig többszáz milliós megtakarítás érhető el. Most azt mondja dr. Bércesi Ferenc, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal elnöke (képünkön): bár ez év január 1-től kormányhivatallá váltak, de 764 millió forint hiánya miatt az ezt tartalommal megtöltő hatásköröket csak ez év július 1-től kapja meg a hivatala.-Két ágon beszélhetünk a területi közigazgatás korszerűsítéséről. Egyik a minisztériumok dekoncentrált szerveit érinti, a másik a kormányzati területi munkát. Amikor az előbbi folyamat befejeződik, akkor szabadulhat fel az említett több mint 760 millió forint. Egyébként eredetileg két alternatívája volt a korszerűsítésnek, egyik szerint alig néhány kivételével - mint például az adóhivatal, vagy a rendőrség - minden dekoncentrált szervezet érintett, a másik szerint csak egyes területi szervek, a többinél ágazati integrációt kell végrehajtani. A második változat van folyamatban.-Eddig azonban csak egy szervezetet, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget integrálták a Közigazgatási Hivatalba.-Nem érzem lassúnak a folyamat ütemét. Határidőkhöz kötött például az ágazati integráció végrehajtása, tehát nem mondható, hogy ennek az oldalnak a vontatottsága késleltetné a gyorsabb ritmust. Egy példa: június 30-ig kell összevonni a megyei mezőgazda- sági igazgatást, ennek révén egységes szervezetbe kerül az FM-hivatal, az állategészségügy, az élelmiszerellenőrzés, a növényegészségügy és a talaj- védelem. A megtakarítás lehetősége adott.-Számos új feladat- és hatáskör kerül a Közigazgatási Hivatalba. Amelyek nem ágazatspecifikusak, gyakorlatilag mind ide kerülnek. Annak idején 48 fővel kezdték a munkát, tavaly öttel csökkenteni kellett a létszámot. Ez azt jelentheti, hogy a hivatalt elönti az ügyiratáradat, ez pedig a minőség, a gyorsaság rovására mehet.- Mondok néhány példát, hogy milyen hatáskörök kerültek frissen hozzánk: a népességnyilvántartás állami felügyelete, a mozgáskorlátozottak gépkocsitámogatásával, a külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatos ügyek - szerteágazó terület. Sajnos a bér- és dologi költségek nem követik. Napi költségvetési gondokkal küszködünk, nem tudunk festetni, elavult a gépparkunk, hiányos a felszerelésünk.- Középszintnek mondhatjuk a hivatalt, de annak a megyei önkormányzatot is. Törekvéseik nem okoznak a két szervezet között feszültséget?-Mi állami feladatokat látunk el, ők értelemszerűen ön- kormányzatiakat. Feszültség ebből eredően tehát nincs, bár igaz, hogy jogszabályilag pontosabban kellene elhatárolni a két feladatkört.- Végső soron a területi államigazgatási szervezet korszerűsítésének az állampolgárt kell szolgálnia. Az eddig hallottakból azonban számomra nem derül ki, hogy mikor és milyen módon élvezhetik az új felállás előnyeit.- Korai ezt számon kérni, a korszerűsítés előnyei majd az új szervezet stabilizálódása után jelentkezhetnek. Például oly módon, hogy a hivatalba integrált területi szervek közös ügyfélszolgálatot működtetnek, nem kell az állampolgárnak papijaikkal a kezükben egyik helyről a másikra szaladgálni. Mészáros Attila 'j * * i # 1
