Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-19 / 77. szám

1997. március 19., szerda Oldalszerkesztő: Török Éva Percesek Ajándék. Nyugdíjas művészek ajándék műsora nyugdíjasok­nak címmel új sorozatot indít a Pécsi Nyugdíjasok Egyesület. A sorozat első előadása ma délután fél ötkor kezdődik a Nevelők Házában. (Szent Ist­ván tér 17.) Bánky József zon­goraművész, nyugalmazott fő­iskolai tanár, aki egy hangver­seny keretében a zene szépsé­geiről beszél. Minden érdeklő­dőt szívesen látnak. Borverseny. A Belügyi Szer­vek Baranya Megyei Nyugdí­jasklubja borversenyt rende­zett. Huszonhárom gazda 31- féle borral nevezett. A 31-ből húsz aranyérmes, hat ezüstér­mes, négy bronzérmes lett, egy pedig elismerő oklevélben ré­szesült. A legnagyobb sikert Futó József siklósi gazda aratta, aki háromféle borral nevezett, s mindhárom aranyérmes lett. Optimisták. A Magyarok Op­timista Klubszervezete pécsi „Mecsek” nevű klubja folytatja munkáját. Minden hónap utolsó hétfőjén - legközelebb március 24- én - 17 órakor találkoznak Pécsett, a Várady Antal utcai Vasutas Művelődési Házban. Adótanácsadás. Ma utoljára tart adótanácsadást tagjai szá­mára a Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesülete délután 14 órától Pécsett, a Tü­zér u. 1-3 sz. alatt. A szolgálta­tást február elején rendszeresí­tette tagjai számára az egyesü­let, s azóta minden héten szer­dán segítettek a hozzájuk fordu­lóknak. Versmondó verseny. Petőfi Sándor százötven évvel ezelőtt írta egyik legszebb és legismer­tebb költeményét a „Szeptem­ber végén”-t. Az évforduló al­kalmából országos versmondó versenyt rendez a Nyugdíjas­klubok és Idősek „Eletet az éveknek” Országos Szövet­sége. Jelentkezni lehet március 25- ig a szövetség címén -1126 Budapest, Szoboszlai u. 2. Nem csak nyugdíjasok, hanem 14-24 év közötti fiatalok jelentkezését is örömmel veszik a szervezők. A döntő szeptember 27-én Bu­dapesten lesz. Jogsegély. Minden pénteken 12-14 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart dr. Berényi Ist­ván Pécsett a Városháza Infor­mációs Irodájában. Nyugdíjasok Oldala Dünántúli Napló 9 Az életkor nem jelenthet lemondást Szociális bolthálózat, népfőiskola, kirándulások, kapcsolatok Csaknem háromezer tagja van ma már a Nyugdíjasok Pécsi Egyesületének, amely a napokban tartotta vezetőségválasztó küldöttértekezletét. Az egyre szervezettebb és évről-évre több szálon tevékenykedő egyesület tagjainak is az a legfőbb gondjuk, mint az ország más pontján élő nyugdíjasoknak: veszélyeztetve látják a létbiztonságukat. Ezért kezdtük a be­szélgetést erről a kérdésről Szekeres Istvánnéval (képünkön), akit ismét elnöknek választottak a küldöttek.- Sajnálatos tény, hogy az elmúlt három évben a nyugdíjasok helyzete, így a mi tagsá­gunké is rom­lott. A nyug­díjak reálér­téke nagymértékben csökkent, s nem vigasz számunkra, hogy ez a reálérték-csökkenés az aktív dolgozóknál is hasonló mértékű volt. Minden helyi és országos fórumon, érdekképviseleti szervezetben folyamatosan hangot adtunk ennek. Annyit elértünk, hogy most már nem vitatkozik évente kétszer a par­lament a nyugdíjemelések mér­tékéről, s a tavalyi fél százalé­kos „emelés”-t követő felhábo­rodás nyomán folytatott egyez­tetéseket követően idén 19.5%- os lett az emelés. Az sajnos, egy más kérdés, hogy milyen mér­tékben emelték az energiaára­kat, s ennek vonzataként mi minden és mennyire drágult.- Vannak speciálisan helyi törekvéseik is.- Közülük a legfontosabb, hogy a képviselőink ott legye­nek a város önkormányzatában. Két képviselőnk - független­ként - tevékenykedik, s munká­juk, illetve tapasztalataik alap­ján már az elmúlt évben voltak elvárásaink a város költségveté­sének összeállításakor. Az egyik az, hogy a szociális szfé­rára fordítandó összeg ne csök­kenjen. De említhetem azt is, hogy a közüzemi díjak, külön­böző költségek emelésekor a lakosságot kevésbé terhelő vál­tozatot támogatták. Idén na­gyon szeretnénk megteremteni a szociális bolthálózat feltéte­leit. Az a célunk, hogy a nyug­díjasok csökkentett áron juthas­sanak hozzá bizonyos alapvető élelmiszerekhez.- Miként tudnak segíteni a leginkább támogatásra szoru­lóknak?- A szociális csoportunk el­sősorban a különböző kérel­mek beadásának megfogalma­zásában tud segíteni, illetve folyamatosan gyűjtik és elem­zik az adatokat a tagság élet- körülményeinek alakulásáról. Az önkormányzati támogatá­sokon túl elsősorban a Vörös- kereszt segítségére számítha­tunk, élelmiszercsomagok, il­letve utalványok formájában. Kedvezményes vásárlásokat, ruhaakciókat szerveztünk, de mi is gyűjtöttünk gyermekin­tézményeknek, nagycsaládo­soknak. Ám nemcsak anyagi természetű támogatásra van szükségük a tagjainknak. Minden héten két napon jogi tanácsadást is tartunk.- Az egyesülethez számos klub tartozik, amelyek önálló életet élnek, akár a kulturális, akár egyéb tevékenységükre gondolunk. Mit tudnak aján­lani ezeknek a kluboknak egyesületi programként?- Nagyon sikeresek voltak a népfőiskoláink. Két évvel ez­előtt a kiskerttulajdonosok számára szerveztünk előadásso­rozatot, tavaly pedig az egész­ségmegőrzés, az időskori életvi­tel volt a népfőiskola témája. Mindkettő rendkívül tetszett, esetenként több száz résztvevő kísérte figyelemmel az előadá­sokat. Két évvel ezelőtt vettünk részt először a Pécsi Napok rendezvénysorozaton önálló programmal, s tavaly már négy saját kiállítást rendeztünk a so­rainkba tartozó alkotók munká­iból. Nyelvtanfolyamokat szer­veztünk, és rendkívül aktívak a természetjáróink, illetve a te­nisz-klubunk tagjai. A Pécsi Nemzeti Színház jóvoltából szinte folyamatosan kapjuk a kedvezményes színház látoga­tási lehetőséget. Számtalan hazai és esetenként külföldi utazás, cserelátogatás áll mö­göttünk, amit tovább szeret­nénk bővíteni. Ezért vettük fel a kapcsolatot a Brandenburgi Nyugdíjas Tanács vezetőivel és a teracinai nyugdíjas szer­vezettel. Mögöttük az első születésnap-Alig egy éve, 1995 decem­berében megalakult Sellyén a Nyugdíjasok Klubja - tudatta velünk Tasnádiné Benke Má­ria, a vezetőség tagja. - Pénz nélkül terveztünk, lelkesed­tünk, aminek meg is lett az eredménye. Sok sikeres ren­dezvényt, kirándulást, élményt tudhatunk magunk mögött. Tavaly ők is - mint sok más klub - eljutottak Ópuszta­szerre, amely mindenki szá­mára felejthetetlen élményt nyújtott. A sellyei Gondozási Központtal közösen ünnepel­ték az idősek napját, amelyet szüreti bállal zártak. Minden csütörtökön talál­koznak, az összejöveteleiken meghívott előadók tartanak előadást egészségügyi vagy más témáról, illetve kötetlen beszélgetés keretében osztják meg egymással gondjainkat, örömünket. A polgármester az egyik összejövetelünkön azt mondta, hogy ők a faluban a legaktívabb közösség. Ebben az évben már egy si­keres farsangi bált tartottak február 13-án. A klub vezetője Fekete Sándor, aki tavaly szívműtéten esett át, most is­mét egészségesen és lelkesen tervezi az idei programokat. így látják a pécsi nyugdíjasok A Pécsi Nyugdíjasok küldöttér­tekezletén elhangzottak alapján a legfontosabb kérdésekről a kö­vetkező állásfoglalást fogadták el a résztvevők. Az idős embernek joga van a megszokott életvitelé­hez, alapszükségletei kielégíté­séhez, a jövedelmi biztonsághoz. Az egyesület elfogadhatatlannak tartja, hogy az időskorúak és nyugdíjasok életkörülményei fo­lyamatosan romlanak, nyugdijuk reálértéke csökken. Különösen a létminimum alatt élők, az egye­dülállók és özvegyek helyzete ki­látástalan. Mindezek alapján szükségesnek tartják az idősek szociális kedvezményeiket szol­gáló intézkedések áttekintését és azok módosítását. Szorosabb kapcsolatot kívánnak kialakítani a hasonló célokért tevékenykedő karitatív szervezetekkel. A pécsi egyesület csak olyan nyugdíjre­formot támogat, amelyben a ma nyugdíjasainak helyzete nem romlik tovább. Kedvezően mó­dosítja a rokkantsági, az özvegyi, a mezőgazdasági nyugdíjakat és ajáradékokat. Nem volt nehéz rábeszélni az asszonyokat a játékra Színpadkedvelő vajszlóiak Nyugdíjas klub szép számmal akad a megyében. Olyan, ame­lyiknek tagjai színjáték előadá­sára is kaphatók, kevés akad. A Vajszlói Nyugdíjas Klub asszonyai a Csáki bírónő lánya című népballadát dolgozták fel, sok tánc- és dalbetéttel meg­tűzdelve, s nagy sikerrel mutat­ták be harkányi premierjük után Vajszlón is, a Művelődési Ház színpadán.- El-ellátogatunk más nyug­díjas klubokhoz, és mivel nem illik üres kézzel menni, meg­próbáltam rábeszélni az asszo­nyokat, állítsanak össze egy kis műsort - mondta el Kelemen István, a klub vezetője. Két év­vel ezelőtt Kiss Géza gyűjtésé­ből való ormánsági történeteket adtak elő. Már akkor is Varga Sándomé nyugdíjas pedagógus toborozta a játékhoz kedvet ér­zőket. A mostani kis darabot elmondása szerint éppen ötven éve játszotta és táncolta. Fel­elevenítve a szöveget igen könnyen rá lehetett venni az asszonyokat a szereplésre, akikkel a bemutató előtti he­tekben szinte naponta összejár­tak próbálni. A vállalkozó kedvből talán futja majd újabb előadásra is. Az új jelmezek készítéséhez, amelyekhez a szükséges anya­got az önkormányzattól kapott pénz egy részén vásárolták, nemsokára hozzáfognak. V. G. Bírságolható a mulasztás Az önálló nyugdíjjal nem ren­delkezők sem kivételek az egészségügyi hozzájárulás fize­tése alól. Erről tájékoztatja az érintetteket a Nyugdíjnélküli Időskorúak Országos Szerve­zete. A döntés nagyon sok em­bert érint. Mindazokat az idős­korú, kevés kivétellel egy nyugdíjból ketten élő házastár­sakat, azokat a nőket, akik az 50-60-as években gyermekne­velés, szülők, hozzátartozók ápolása, életen át tartó beteg­ség, munkahely hiánya, egyéb okok miatt nem tudták a nyug­díjhoz szükséges éveket meg­szerezni. Együttesen tehát mindazokat, akik hozzátartozó­juk után házastársi pótlékban, vagy házastársi jövedelempót­lékban részesülnek bármilyen csekély összegben is: „1997. ja­nuár 1-jétől kezdődően az 1996. évi LXXXVIII. törvény­ben foglaltak alapján egészség- ügyi hozzájárulást kell fizet­niük 1800 Ft/hó összegben.” Az egészségügyi hozzájáru­lás bevallásának elmulasztása 10 000-100 000 Ft-ig terjedő bírsággal büntethető. A szüksé­ges bejelentkezési űrlapok be­szerezhetők a lakhely szerint il­letékes Egészségbiztosítási Pénztárnál. Bogáthy Ferenc képzőművész, tanár kiállítását tekinthe­tik meg az érdeklődők a hosszúhetényi kultúrházban. A tárlat március 28-ig látogatható. fotó: müller andrea Magas korhatár, biztos rendszer Finnországban - akárcsak ná­lunk - a lakosság több mint negyede nyugdíjaskorú. A nyugdíjkorhatár férfiaknál és nőknél egyaránt 65 év, és ek­kor a nyugdíjra jogosult az utolsó három év átlagkereseté­nek 60%-át kapja. Sütő László, a Finn Fehér Rózsa Lovagrend tagja (képünkön) többször járt Finnországban.- Látogatásaim során ta­pasztaltam, hogy a finn idősek ellátása biztonságos és kie­gyensúlyozott. A nyugdíjrend­szer a teljes lakosságra kiter­jed. Az ottani törvények értel­mében öregségi és munkanél­küli ellátásra minden 16 éven felüli állampolgár jogosult. Mivel a nyugdíjra jogosultak száma - hazánkhoz hasonlóan- egyre nő, a népesedés ügye a finneknél létkérdés. Azt mond­ják, hogy ha az adott évi né­pesség-növekedés alacsony, hosszabb távon a lakosság már nem lesz képes megújítani önmagát. Az életük minőségét az is jelzi, hogy magas az átla­géletkor: férfiaknál 73, nőknél 80 év. Pedig a mai finn öregek többsége a háborúk és az ínsé­ges évek nemzedéke. Átélték a társadalmi változásokat, a tár­sadalombiztosítás különböző módosításait, de napjainkra egy biztos nyugdíjat garantál­nak számukra, illetve jól mű­ködik a nyugdíjkiegészítő biz­tosításuk.-Miként épül fel az ottani rendszer?- Finnországban van egy úgynevezett alapnyugdíj, me­lyet azok is megkapnak, akik­nek nem volt munkaviszo­nyuk. Ennek összege kö­rülbelül bruttó 2100 finn márka, ami mai érté­ken, forint­ban számolva 71 000 Ft. Az átlag nyugdíj körülbelül havi bruttó 4000 FM, mely 136 000 Ft-nak felel meg. Ezek azért csalóka szá­mok, mert a megélhetés költ­ségei magasak.- Vannak-e variációs lehe­tőségek?- Igen. Kiegészítő nyugdíjat bárki kérhet, köthet. Ha egy 35 éves állampolgár kiegészítő nyugdíjbiztosításra havonta 600 FM-át fizet be, adójából 300 FM-t minden hónapban le­írhat. A fentieken kívül létezik a résznyugdíj, mely hazánkban ismeretlen illetve más fogal­mat jelent. Ha egy finn állam­polgár 60 éves korától munka- viszonya fenntartása mellett munkaideje csökkentése érde­kében nyugdíj megállapítását kéri, ez azt eredményezi, hogy négy napon át munkaviszo­nyából kapja bérét, az ötödik napon azonban nyugdíjat kap. A nyugdíjakat az állam szava­tolja. Az alap- és kiegészítő nyugdíjon kívül külön pótlék­ban részesülnek azok a férfiak és nők, akik a háborús évek alatt a harctereken szolgáltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom