Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)
1997-03-18 / 76. szám
1997. március 18., kedd Dtinántúli Napló 11 Oldalszerkesztő: Hírcsatorna Baranya megyében, Pécs városát is beleszámítva 33 német, 19 cigány, 11 horvát, 1 szerb és 1 bolgár kisebbségi önkormányzat működik. Mindezeken túl 72 kisebbségi civil szervezet is tevékenykedik, zömmel kulturális jellegűek, de található közöttük tudományos és politikai is. Színes az intézmények köre, hiszen óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, egyetemi tanszékek, szerkesztőségek, múzeumok, színház is található a területen. Lapunk havonta egyszer lehetőséget ad az itt élő kisebbségeknek, hogy egy oldalon megmutatkozhassanak. A német himnusz CD-n. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata CD-t jelentet meg, melyen a Bólyi Vegyeskar és a Mohácsi Vegyeskar énekli a magyar, a német és a magyarországi németek himnuszát, valamint magyarországi német népdalfeldolgozásokat a sombereki 90 tagú fúvószenekar kíséretében, amely önállóan az európai himnuszt is előadja. A felvételekre március 23-án, Mohácson kerül sor. Sequoiabeszéd. A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület március elején mutatta be Kovács József Hontalan Sequoiabeszéd című kötetét Pécsett, a Rácz Aladár Pinceklubban. A könyvet dr. Debreceni László főorvos-szakíró ismertette, közreműködött Körtvélyessy Zsolt színművész, a Pécsi Nemzeti Színház tagja. Bolgár Múzeum Pécsett. A Bolgár Múzeum a rendszer- váltásig működött Harkányban. Aztán bezárták, az anyag pedig bekerült Pécsre. A múzeum három történelmi korszak tárgyaiból álló anyaga május 23- án, ünnepélyes keretek között nyílik a Várostörténeti Múzeumban. A szervezők kérik, hogy akinek van felkínálható anyaga, március végéig jelezze, illetve április 7-ig juttassa el a Bolgár Ön- kormányzathoz. Kisebbségek Baranyában Bonev Jordán a felújított kápolnában, a nagyapja által ajándékozott gyertyatartóval Kápolna örökös használatra A Pécsi Bolgár Kisebbségi Önkormányzat 1995 decemberében alakult meg Budapest, Miskolc és Halásztelek mellett negyedikként az országban. A Pécsi Bolgár Kulturális Egyesület 1940-től működött Pécsett a rendszerváltásig. Utána évekig szünetelt a tevékenysége, mígnem aztán a megalakult az önkormányzat, amely voltaképpen felvállalta annak feladatait és a megyében élő bolgárság képviseletét, hiszen Pécsett valamivel több, mint hetven, a megyében közel száz család él. Nyolcvan százalékuk vegyes házasságban, ezért egyre bonyolultabb felderíteni, ki is számít bolgárnak. Az önkormányzat, melynek elnöke Bonev Jordán lett, a Petőfi utcában alakított ki irodát a bolgár kápolna közvetlen szomszédságában. Az irodát ebben az évben néhány technikai eszközzel szeretnék felszerelni. Vásárolnak komputert, melynek segítségével számító- gépes tanfolyam indul, s videót, színes tévét, hogy a bolgár kultúra és táj szépségeit bemutathassák az érdeklődőknek. Az 1954-től ’70-ig Pécsett működő bolgár általános iskola pótlására egy kis budapesti segítséggel egyelőre havi egy alkalommal tartanának bolgár nyelvórákat vegyes korosztályú hallgatóságnak. A bolgár görögkeleti kápolnát hitéletük gyakorlására Nendtvich Andor polgármester ajándékozta 1933-ban a pécsi bolgároknak, akiknek akkor 90 százalékuk kertész volt. A kápolna folyamatosan működött 1993-ig, akkor aztán már any- nyira leromlott, hogy használhatatlanná vált. A Pécs városi önkormányzat tavaly újította fel pályázati pénzek segítségével, s örökös használatra a bolgároknak adományozta. A nagy vándorlás vége: Baranya Baranya megyében a pécsi görögkeleti szerb kápolnát leszámítva 13 szerb templom hívja fel a figyelmet az egykor jóval népesebb nemzeti kisebbség jelenlétére. Mint ahogy a magyarországi szerbek egyetlen koncentrációja, így a baranyai szerbség sem tekinthető a honfoglaláskori szláv népesség maradványának, mondja Popovics István (képünkön), a Pécsi Szerb Önkormányzat képviselője. A mai Magyarország területére betelepült szerbek több hullámban érkeztek - tömeges megjelenésük a 14. század végétől tapasztalható -, a fő motívum a török előli menekülés a szerbek számára végzetes rigómezei csata után. A köztudatban leginkább az 1690-es, Csamojevity pátriárka vezette „Nagy szerb vándorlás” él, amikor egyes adatok szerint 40 000 család, mások szerint 500 000 fő települt át a mai Magyarország területére. Szinte bizonyos, hogy a baranyai szerbség már korábban itt élt. Hiteles feljegyzések bizonyítják, hogy II. Ulászló Siklós várát Stilyánovity István, szerb despotának ajándékozta, akit a szerb egyház ma is szentként tisztel. Ismeretes az is, hogy a mohácsi csatában szerb csapatok is harcoltak a török ellen. Pécs egyébként hosszú ideig szerb püspöki székhely volt. A hajdani szerb templom egyes források szerint a Lyceum és Felsőmalom utca sarkán állt. A magyarországi és egyben a baranyai szerbek drasztikus létszámcsökkenésére 1919 után került sor. Ekkor földet, vagyont, jobb megélhetést remélve tömegesen települtek át a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba. A baranyai falvakban már csak kis létszámban élnek. Legfőbb intézményi támaszuk az egyház. Pécsen kívül sehol sem alakult szerb kisebbségi ön- kormányzat, így a pécsi regionális feladatok ellátására is vállalkozik. A jelentősebb intézmények közül csak a Magyar Rádió Szerb Szerkesztősége található Pécsett. Folyamatban van a szerb ortodox egyház ingatlanainak visszaigénylése. Az egyházzal kötött megállapodás alapján a szerb önkormányzatnak lehetősége lesz egy klub működtetésére a visz- szaigényelt ingatlan helyiségéiben. Ugyanitt lenne a székhelye az önkormányzatnak is, tekintettel arra, hogy pillanatnyilag vagy magánlakáson vagy vendéglátóipari egységben kénytelen megtartani üléseit. Ragadjatok tollat! ÚJPETRE A magyarországi németség legrangosabb kitüntetése a Tisztelet Arany Jelvénye, melyet idén adtak át először. Baranyából egy nyugdíjas újpetrei tanár kapta. Rittinger Engelbert az elmúlt évtizedekben a német nemzetiségért folytatott munkájáért kapta a díjat. Bezedeken kezdett tanítani, majd saját falujában, Kiskassán folytatta, ahol 19 évet töltött el. Aztán Újpetrére került, ahol nyugdíjazásáig oktatta a gyerekeket. Magyar szakon végzett a Tanárképző Főiskolán, német szakra férőhely hiányában nem vették fel. így azt később, levelezőn végezte el. „1973-ban szólítottak fel írásra. A Neue Zeitung Ragadjatok tollat! címmel tett közzé felhívást. Akkor írtam egy verset. Emlékszem, augusztus 20-án jelent meg az újságban, s megosztott első díjat nyertem Fáth György költővel. Azóta veszek részt a hazai németség életében váltakozó sikerrel. Hiszen már a nyolcvanas évek legelején próbáltam tenni azért, hogy a német nyelvet bevezessék az iskolákban, de akkor nem sikerült. ” Ma nyugdíjas, szabad idejében a szőlőjében dolgozik. Egyébként a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke, s ez azért nem kevés feladatot jelent számára. Tizenötmillió elosztása Pécs önkormányzata úgy döntött, a mindenkori városi költségvetés 1,235 ezrelékét juttatja a kisebbségeknek. Idén 15 millión osztozhat az öt kisebbségi önkormányzat, tájékoztatta lapunkat Rozs András kisebbségi referens (képünkön). Március 13-án a kisebbségi bizottság nem kis vita után osztotta el a pénzt, végül is minden fél megelégedésére. így a csütörtöki közgyűlés elé terjeszthető a határozati javaslat. Több szempontot is mérlegelni kellett: a feltételezett népességszámot, a szavazati arányokat, az intézményellátottságot, a feladatok nagyságát. Pécs Szegedhez vagy Miskolchoz viszonyítva több pénzt oszthat ki a kisebbségeknek, Budapesten viszont a kilenc kisebbségi önkormányzat mindegyike az örménytől a németig kilencmilliót kapott. Vidék és főváros közti különbség tehát ezen a területen is tetten érhető. Tehetség és szabadidő Délutáni szabadidős oktatási projekt készül cigány- gyerekek számára. A Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Bázis hamarosan füzet formájában adja ki azt a programot, melyet Orsós Ferenc (képünkön) dolgozott ki, s amely a hátrányos helyzetű, tanulni vágyó gyerekek számára biztosít lehetőségeket. Különböző alternatívákat mutat fel szakkörök formájában, patrónusi rendszer kialakításával. A program felajánlja a tanároknak, hogy válasszanak maguk mellé gyerekeket, akikre odafigyelnek, szoros kapcsolatot létrehozva szülő-gyerek-pe- dagógus között. A patrónus feladata a szociális hátrányok korrigálása, a tehetséggondozás, a szabadidő koordinálása. Orsós Ferenc úgy gondolja, hogy a kiegészítő normatív támogatásokat a program végrehajtására lehetne felhasználni. Fontosnak tartja a sikerélményhez való juttatást, amely ösztönző lehet az iskolai haladásban. A projekt bibliográfiát is tartalmaz, hogy a pedagógus betekintést nyerhessen a cigányság világába, és kapcsolatot teremthessen a gyerekekkel. A Pétiké, a szupertigris próbája. Bemutató: április 17-én. Pétiké, a szupertigris és dr. Freud A Pécsi Horvát Színház Kós Lajos rendezésében gyermekdarabot állít színpadra, melynek szerepeit a színház stúdiósai játsszák. Hanna Januszewska Pétiké a szupertigris című meséjének színpadi feldolgozását mutatja be áprilisban a Horvát Színház. A darab a gyermekkor egyik leggyakoribb problémájáról, a félelemről szól. A kis tigris gyáva, ezért a felnőttek elveszik csíkjait. Elindul, hogy bátorságot szerezzen, de ez a sok kudarc után csak akkor sikerül neki, amikor édesanyjához kell egy orvost elhoznia a viharban. Kós Lajos már korábban is rendezte a darabot magyar és horvát nyelven. A harminc zenei megszólalással színesített Szupertigris zenéjét Papp Zoltán szerezte. Vidákovics Antal, a Pécsi Horvát Színház igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a közelmúltban a magyar és a horvát kulturális miniszter találkozóján szó esett a színházról is. Akkor a horvát kormány felajánlott százezer márkát a pécsi intézmény felújítási költségeihez. Ennél voltaképpen többre lenne szükségük, hiszen a régi épület korszerűsítése már igencsak időszerűvé vált. Egy kis átalakítással pedig nagyobb lélegzetű előadásokat is létre lehetne hozni. Szeretnének öt színésszel önálló társulatot is kialakítani, amelyekhez társítani lehetne az amatőr színjátszókat, s így igen jó színvonalú színház valósítható meg, amely országos feladatokat lát el. Vidákovics fontosnak tartja a nyitottságot, s szeretnének integrálódni Pécs város és az ország művészeti életébe. Ebben a szellemben működtetik a Csopor(t) Horda galériát, ahol március 20-án nyílik Dubravko Adamovics, horvát képzőművész kiállítása. Március 24-én kezdik az olvasópróbáit Miro Gavran horvát szerző Dr. Freud és az ő páciense című darabjának, melyet Balikó Tamás állít színpadra. A színmű magyar nyelvű változatában Fillár István, Fábián Anita és Barkó György játszik, a horvát nyelvű változatban pedig eszéki színészek szerepelnek. Pályázatok A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Köz- alapítvány pályázati felhívást tett közzé a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, önazonosságának megőrzéséért, fejlesztéséért végzett tevékenység támogatására. Pályázni lehet többek között ifjúsági programok szervezésére, kutatásra, színházi tevékenységre, közgyűjtemény-fejlesztésre, rendezvények szervezésére, valamint művészeti alkotások megvásárlására. A támogatási összegnek felső határa nincs, kivéve a közösségi rendezvényeket, ahol a helyire száz-, a regionálisra ötszázezer, az országos és nemzetközi rendezvényekre kétmillió forintot lehet maximum kérni. i i
