Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-17 / 75. szám

1997. március 17., hétfő Hazai Tükör Dhnántúli Napló 3 Ajánlatos lesz vízteleníteni az udvari csapokat Zsákban jönnek a hidegek Minden jel szerint holnap, Sándor napján, és holnap­után, mikor is a Józsefeket köszöntjük, no meg pénteken, Benedekkor is didereghe­tünk. A népi bölcsességet ez­úttal egy ciklon cáfolja meg. Nadrai Attila meteorológus sze­rint az évszázados megfigyelés sokszor bevált (máskor nem), az ekkortájt emlegetett három férfiú az idén azonban nem hozza zsákban a meleget. Sőt a tavasz első napján, március 21-én a hőmérő hi­ganyszála hajnalban 4-5, nap­közben pedig akár 10 fokkal is alacsonyabb lehet az évszaknak megfelelőhöz képest. Legalább is erről szóltak tegnap a többi között a műholdas előrejelzé­sek, és a számítások. Alapos okunk van rá, hogy számottevő lehűlésre készül­jünk fel, mert az Észak-Orosz- ország fölött örvénylő hatalmas ciklon hátoldalán erőteljes áramlás sodorja fölénk a sark­vidéki levegőt. Hatására hóra, havazásra, havas esőre, hózá­porra egyaránt számíthatunk. Hajnalonként az erős, viharos szél általában nulla fok körüli hőmérsékletet, a szélvédett ré­szeken mínusz 3-5 fokot idéz elő. Nappal sem lesz plusz 8-10 foknál melegebb. A meteorológus megérti: az elmúlt több mint két hét alatt ki­tavaszodott, és ezek után sokan szinte el sem hiszik, hogy visz- szajöhet a tél. Pedig hírt adhat még magáról, éppen ezért - biz­tos ami biztos alapon - az északi megyék kiskertjeiben néhány napra érdemes ismét vízteleníteni az udvari csapo­kat. Arrafelé az sem kizárt, hogy fehér hópelyhek formájá­ban hullik majd csapadék, és az meg is maradhat. Szánkózásra, síelésre alkal­mas mennyiség azonban csu­pán az Alpokban és a Kárpá­tokban várható. (cs) HÍREK RÖVIDEN Alkotmánybírák az ügyészekről Kétnapos ülésén az Alkotmánybíróság megtárgyalja azt az indít­ványt, amely sérelmezi, hogy az úgynevezett ügynökbírákkal kap­csolatos munkáltatói jogokat az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Választ adnak arra is: alkotmányellenes-e, hogy az ügyész azonnal felfüggesztheti a közerkölcsöt vagy mások személyiségi jogát sértő sajtótermék nyilvános közlését. Rendbontás nélkül A rendőrség jelentése szerint rendben, zavartalanul zajlottak le a március 15—i ünnepi rendezvények és egyéb programok. A nap fo­lyamán Budapesten és vidéken számos helyszínén került sor nagy tömegeket megmozgató eseményekre; ezek rendbontás nélkül zaj­lottak le - rendőri beavatkozásra nem volt szükség. Nők a politikában Előítéletnek nevezte Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke, egy a hétvégén tartott dunántúli nőfórumon, hogy nehezen egyeztet­hető össze a közéleti és a családanyai szerep. A találkozón számos női polgármester, jegyzőnő és önkormányzati képviselőnő volt je­len, és személyükkel is mintegy igazolták az alelnök véleményét. A Könnyező Szűzanya ünnepe A győri székesegyházban őrzik azt az írországi eredetű Szűz Má- ria-képet, amelyről hiteles feljegyzések tanúsítják, hogy 300 évvel ezelőtt, az ír katolikusokra zúduló üldözés idején vérrel könnye­zett. A történés évfordulójára tegnap ünnepi szentmisén emlékez­tek, több ezer hívő részvételével. Kamionok a vonaton Mától az olasz határig közlekednek a Kiskundorozsmáról induló kamionszállító vonatok. A lehetőség megteremtését elsősorban a hazai fuvaroztatók szorgalmazták. Egyirányú szállítás esetén jelen­leg a kedvezményes tarifa 97 ezer, oda-vissza 180 ezer forint. Nem kevés, de úgy látszik, a kamionosoknak így is megéri. Holttest egy kiégett kocsiban Füstölgő személyautóra figyeltek fel a járókelők szombaton a Bács-Kiskun megyei Dávod külterületén. A kiégett 1200-as Ladá­ban a kiérkezett rendőrök egy összeégett helybéli lakost ismertek fel. A kocsi utasterében szabálytalanul beszerelt gázpalackot talál­tak. A halál körülményeit vizsgálják. Március eszméi - sok szólamban Horn: Követnünk kell Európát - Lezsák: Lázit, aki vastapsban éli ki magát Napfényes volt március idusa, tízezreket vonzottak tavaszi nemzeti ünnepünk eseményei a ’48-as forrada­lom és szabadságharc kegy­helyeire, nagygyűlésekre, a politikai és civil szervezetek rendezvényeire. Sokszínűek voltak a progra­mok, sokféle megközelítésben idézték a politikusok a 149 év­vel ezelőtti március eszméit, tanulságait. Ezt érzékelteti alábbi összeállításunk is, amely ismert közéleti szemé­lyiségek megnyilatkozásaiból ad ízelítőt. Horn Gyula miniszterelnök:- Az eltelt másfél évszázad­ban sokan ki akarták sajátítani maguknak az ünnepet. Túl so­kan kapkodnak a zászló nyele, de kevesebben a feladatok után. Napjainkban új forra­dalmi gondolat ölt testet, az összefogás eszméje, Európa népeinek gazdasági, politikai és kulturális együttélése. Mint ’48-ban elődeink tették, most nekünk kell követnünk Euró­pát. Rajtunk múlik, hogy mivé leszünk. Gál Zoltán, a Ház elnöke:- 1848—49 nagy tanulsága, hogy az e tájon élő népek sor­sukon csak úgy tudnak jobbí­tani, ha nem egymás ellen, ha­nem egymásért küzdenek. En­nek felismerése 150 év után is csak nehezen kap teret, bár napjainkban végre tanúi lehe­tünk kedvező fejleményeknek. Pető Iván, az SZDSZ el­nöke:- 1848 eszmeisége a mai magyar politikára is hatást gyakorol, hiszen a reformerek, radikálisok, forradalmárok és konzervatívok is innen mente­nek. Elődeink azonban közös­ként vallották a szabadelvű in­díttatást, a szabadság tisztele­tét és a nemzet iránti elkötele­zettséget. A márciusi 12 pont bevezetőjében az áll: legyen béke, szabadság és egyetértés. Ez - miheztartás végett - ne­künk is szól. Tízezrek a MIÉP gyűlésén Lezsák Sándor, az MDF el­nöke:- ’48 öröksége oszthatatlan, nem címkézhető sem jobbol­dalinak, sem baloldalinak. A tűzzel játszik, aki akármelyik oldalról lázit, aki csak kíván­ságokat fogalmaz meg, de megoldást nem javasol. Lázit és darabokra szaggat az, aki művelődési házak dübörgő vastapsában éli ki magát, s amikor cse­lekedni kell, nem képes rá. De tűzzel ját­szik az a kormányzat is, amelyik megoszt, ki­fáraszt és időt húz. Torgyán József, az FKGP el­nöke: FOTÓ: FEB/KALLUS - A kisgaz­dák nemcsak a magyar mező- gazdaságnak és a magyar vi­déknek, hanem a kormány gazdaságpolitikája miatt térdre kényszerült munkásságnak is szószólója kíván lenni. Nem restriktiv gazdasági módsze­rekkel, hanem intenzív iparpo­litikával. Annak a kormány­nak, amely nem képes a ma­gyar nemzetgazdaság életben tartására, le kell mondania. Orbán Viktor, a Fidesz el­nöke:- Az állam nem látja el alapvető feladatait sem, ezért köszöntött be hozzánk 1994 után a XX. század talán leg- korruptabb 3 éve. Az érdek­egyesítés programja ezért 1998-ban is ugyanolyan idő­szerű lesz, mint 1848-ban volt. Az uralkodói elitet ki kell bil­lenteni a kormányzati hatalom puha bársonyszékéből. Giczy György, a KDNP el­nöke:- Nem hagyhatjuk, hogy az ország földje, vagyona idegen kezekbe vagy a volt kommu­nista nómenklatúra tulajdo­nába kerüljön. Az iskolákat megszüntető kormánynak nem a nemzeti függetlenség és sza­badság gondolatait hordozó, hanem igába hajtható fejekre van csak szüksége. Csurka István, a MIÉP el­nöke:- A kormánypártok - első­sorban az SZDSZ - bomlaszt­ják a nemzeti pártokat; fizetett ügynököket építettek be min­den nemzeti erőbe. Az idegen érdekekkel szemben az egyet­len mérce az lehet, ki a jobb magyar. Gratuláció Zenthe Ferencnek FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Kossuth- és Széchenyi-díjasok Göncz Árpád államfő nyúj­totta át szombaton a szellemi élet, a kultúra, a tudomány jeleseinek az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Új Kossuth-díjasok: Almási Éva színművész, Csemus Ti­bor festőművész, Csete György építész, Gothár Péter rendező, Jandó Jenő zongoraművész, Jovánovics György szobrász- művész, Kelen Péter opera­énekes, Kertész Imre író, Koncz Gábor színművész, Marton Éva operaénekes, Schaffer Judit jelmeztervező, Somlyó György költő, Szako- nyi Károly író, Zenthe Ferenc színművész, a Bartók Vonós­négyes: Hargitai Géza (he­gedű), Komlós Péter (hegedű), Mező László (cselló), Németh Géza (brácsa) - megosztva. Új Széchenyi-díjasok: Bár- dossy György geológus, Békés József Géllért teológus, Benkő Sámuel művelődéstörténész, Bojár Gábor fizikus, Bródy András közgazdász, Damjano- vich Sándor biofizikus, Fitz Jenő régész, Gáti István orvos. Görög Sándor gyógyszeranali­tikus, Hanák Péter történész, Jakucs Pál ökológus, Marosi Ernő művészettörténész, Re­ményi Károly energetikus, Schweitzer József főrabbi, Szabó Zoltán szívsebész, T. Sós Vera matematikus, Vájná Zoltán műegyetemi tanár, Vida Gábor genetikus, Bocsa Iván és Győrffy Béla agrárkutatók (megosztva), Gaál István, Ho- racsek Ottó, Neugebauer Jenő fizikusok (megosztva), Knébel Jenő és Sigrai Tibor tervező­mérnökök (megosztva). Katolikus vélemény: természetes emberi jog, hogy apától-anyától szülessünk Ismerjük meg a klónozás titkait, de... A katolikus egyház elutasítja az ember másolását, az egyed klónozását, a skóciai báránykísérlet tudományos jelentőségét azonban nem becsüli alá. A viták hasznosak lesznek, hatásukra várhatóan megerősödnek például az emberi méltóság pozíciói - nyilatkozta lapunknak dr. Boda László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. Az egyház álláspontját a tudo­mányos vizsgálatokkal kapcso­latban új fent megerősítette II. János Pál pápa - emlékeztet a teológus professzor. - Eszerint az embernek joga van ahhoz, hogy a tudományokban fejlőd­jék és megismerje azoknak - így a klónozásnak is - minden titkát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tudását bűnös módon, korlátok nélkül fel is használja. Sokak fülében visszacseng még a darwini fejlődéselmélet, ezért könnyen hangot kaphat annak napjainkra aktualizált változata. Ez pedig így szól: ha lehet klónozni az egeret és a birkát, akkor miért ne lehetne minden további nélkül sokszo­rosítani „a legmagasabb rendű állatot”, az embert is?! A klónozás ellen számos érv szól. Köztudott például, hogy a juhkísérletben a 274 pete­átültetés közül mindössze egy­ből nőtt ki teljesen ép bárány, mellette számos embrió elhalt és nagyon sok torzszülött jött létre. Mindezt az ember vonat­kozásában nem lehet megcsi­nálni, azt talán indokolni sem kell, hogy miért. Ismert széles körben az egy­ház álláspontja, miszerint nem szabad olyan módon bele­nyúlni, beleavatkozni az ember személyiségébe, mintegy kísér­leti eszközzé alacsonyítva, hogy azzal az ’’emberméltó­sága” sérüljön. Ebből az elvből következik az esetleges agyát­ültetés, a kasztrálás és újabban a klónozás tilalma is. További érv a „nem”-re: az egyház a megtermékenyített emberi petesejtet élőlénynek tekinti, és nem engedi meg an­nak elpusztítását. Ugyanígy nem engedheti meg, hogy az ember klónozása során korcsok és halottak keletkezzenek, akár csak embrionális formában is. Az indokok sorában ott van az is, hogy a születendő emberi élet méltóságához - az ember­méltóságához - hozzátartozik az a jog, hogy a természet rendje szerint apától és anyától szülessék. A teológiai gondolkodás kü­lön kitér arra, hogy minden ember külön egyéniség. Min­den élőlény az, egy egyszerű sejt is, hogyne lenne hát szuve­rén egyéniség minden ember. A klónozással tehát az individua­litása is kockán forog; mintegy lefokozódik és értékét veszti az ember. Deregán Gábor Vasvári-díj a kiadónak. Göncz Árpád köztársasági elnök mondott köszöntőt a Sajtószakszervezet sajtónapi ünnepi megemlékezésén, a budapesti Pilvax Kávéházban. A rendezvényen adták át a példás munkaadói-munkaválla- lói kapcsolatért a Vasvári Pál-díjat többek között az Axel Springer-Magyarország Kiadói Kft.-nek. Az elismerést dr. Bayer József ügyvezető igazgató és Nemes Péter humán- menedzser vette át. FOTÓ:FEB/DIÓSI IMRE A »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom