Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)
1997-03-16 / 74. szám
1997. március 16., vasárnap Magazin A bajt megint Eddig a tudósok az idősödő férfiak kopaszodásáért a férfihormon hiányát tették felelőssé. Most azonban dr. Robert Smart, a North Carolina állami egyetemen egy egészen más mechanizmusnak jutott a nyomára: nem hormonhiány, hanem éppen a női nemi hormon, az öszt- rogén okozza a kopaszságot. Smart egy véletlen révén fedezte fel az összefüggést. Pesz- ticideknek a bőrre gyakorolt hatását vizsgálva egerek hátát leborotválta és különböző anyagokkal kezelte. Néhány anyag úgynevezett ösztrogén-blokko- lókat is tartalmazott, tehát olyan vegyszereket, amelyek gátolják az ösztrogén képződését. Ha ezekkel kezelte az egereket, kopasz hátukon hirtelen újra elkezdett nőni a szőr. . Hogy mennyire lehet a kopaszság és az ösztrogén kapcsolatát az embereknél is bizonyítani, az még kutatásra vár. Most azonban már van legalább egy új kiindulópont. Dr. Ulrike Lichti a Nemzeti Rákkutató Intézet hajhagyma-szakértője szerint „egy hatóanyag teljesen világos bizonyítékával állunk szemben, és ez izgalmas dolog.” Smart doktor megfigyeléseitől azt a következtetést vonja le, hogy a tipikus férfiszakáll növekedése más tényezőktől függ, mint általában a haj növekedése. „Eddig azt hittük, hogy az androgén nagyon fontos a haj növekedése szempontjából. A szakállnál ez fontos lehet. Ha azonban a fejünkön lévő hajról beszélünk, akkor ez már nem feltétlenül igaz.” a nők okozzák Nem a fésű a ludas a dologban FOTÓ: TÓTH Földlakóból - marslakó? Viccparádé Politikai ragozás. Énhalo- vics Tevadar, éniszteri tet- kár. Tehalovics Óvadar, te- niszteri őtkár, Őhalovics Mivadar, őniszteri mitkár. Mihalovics Tivadar, miniszteri titkár. Lehetőség. Mikor lesz a póknak telefonja? Ha felmegy a sarokba és telefon (ja). Szakmai ártalom. Fáradtnak érzem magam, mondta az udvari bolond, és jót nevetett. (B. L.) Rámenős ellenőr. .Jegyeket, bérleteket, órákat, ékszereket!” Indián jel. Két indián eltéved az erdőben. „Lőjél egyet a levegőbe, hátha megtalál minket valaki.” Semmi válasz. „Lőjél még egyet!” „Nem tudok, mert elfogyott a nyílvessző.” Terror-jelentés. Mögé- kerülés módszerével támadta meg, majd egy ökölnek látszó testrésszel leütötte. (B. L.) Étvágy. A Puhát és a Ruhát megy a sivatagban, jön egy ember, és egyikük megeszi. Melyik és miért? A Puhát, mert nem a Ruhát eszi az embert. Irány. Orvos: „Mi a panasza?” Beteg: „Nyilallást érzek a fejemben.” Orvos: S régen?” Beteg: „Nem, nyílegyenesen.” Továbbra is várjuk vicceiket, rövid ötleteiket lapunk címére, bármilyen műfajban. Összeállította: Bozsik László Mennyi a puszta fantázia és mennyi a realitás mostanában azokban a jövendölésekben, amelyeknek középpontjában a Mars áll? Pontosabban az a kérdés, hogy az ember belakhatja-e a rejtelmes Vörös Bolygót? A legújabb kutatások most már teljesen bizonyossá tették, hogy a Marson nem mindig uralkodtak olyan mostoha viszonyok, mint most. A Marsról származó meteordarabkákban az élet nyomaira bukkantak a tudósok, akik a bolygót megjárt szondák mintavételei, mérési eredményei alapján feltételezik, hogy az ember hamarosan rendszeresen közlekedni fog a Föld és a Mars között. A kérdés igazából az, mi célból? Végső soron meg tudja-e teremteni az életéhez szükséges feltételeket egy másik bolygón a homo sapiens? A szabad ég alatt természetesen nem tud majd élni, mert a Mars légkörében nincs oxigén, hiányzik az ibolyántúli sugárzás ellen védelmet nyújtó ózonpajzs, a hőmérséklet pedig nem nevezhető vendégmarasztalónak a maga mínusz 30 - mínusz 80 Celsius fokos átlagával. Sok egyéb szempontból azonban a Mars hasonlatos a Földhöz. Rendelkezik például azokkal az ásványi nyersanyagokkal, amelyekre a mai emberi civilizációnak szüksége van. Ez a sajátossága különbözteti meg a Naprendszer többi bolygójától. A Marson van nitrogén, hidrogén, és ami a legfontosabb, van víz, a sarkvidékeket borító jégtömeg formájában. A napsugárzás erejét növelni kellene, hogy gazdaságilag hasznosítható mennyiségű energiaforrás jöjjön létre. Az UV sugárzás ellen műanyag fóliával, illetve átlátszó kupolákkal lehetne védekezni, amelyek alatt kialakítható volna a kellő felmelegedést kiváltó üvegházhatás. Cseng Ji-kun tajvani jós hatvan kilogramm rizst használt el a képen látható kínai sárkány elkészítéséhez. Hogy ebből mi sül ki...? Ka A századik, jubileumi Kártya- faggatóban az Imperiál jeligét választó olvasónknak üzenünk. Arra volt kíváncsi, meg tudja-e tartani jelenlegi munkahelyét, s arra is, skalpva- dász-e az a férfi, aki ajánlatot tett neki, vagy esetleg komolyabb szándékai vannak. A legnagyobb veszélyt az hordozza magában, ha a magánéletet és a munkát összekeveri. Több probléma is adódhat ebből. Előfordulhat, hogy olyan kellemetlen helyzetbe kerül, melyből csak a munkahely elhagyásával menekülhet. Nem lehet kizárni, hogy megkérik rá, alaposan gondolja át, kivel tart fenn kapcsolatot. Ha a férfi magasabb beosztásban van önnél, mindez hatványozottabban igaz. A lapok azt sem zárják ki, hogy az önnel munkakapcsolatban álló férfi befolyására esetleg éppen ön döntene úgy, hogy elhagyná a helyét. Bármilyen érzelmi lépést tesz, számoljon előtte, de ne tízig, mert az itt kevés. Nehezíti a helyzetét, hogy a szerelemben az utóbbi időben kevesebb öröme volt, mint amire vágyott, ezért úgy érzi, meg kell mutatnia önmagának, mit is ér. Nagy érzelmi viharokat-élhet meg az elkövetkezőkben, és jó lesz, ha ezúttal azokra a barátaira hallgat, akik kritikusábbak. Bosszantja, hogy nem látja át eléggé a munkahelyével kapcsolatos dolgokat, sok az ismeretlen tényező. Túl hamar elkeseredik és csalódottá válik, gyakran előfordul, hogy dönt, s azután később megbánja. A férfi, akiről kérdez, talán nem skalpvadász, de mindenesetre a nagy érzésektől és elköteleződésektől azért tart. Legyen körültekintő, mert ez az ember hamar kimondja a nemet. A lapok alapján azonban van ön körül olyan férfi is, aki talán kevésbé érdekes, viszont állandóbb partner. Ha nem ügyel a vele való kapcsolatára, ő is könnyen megváltozhat. Hodnik Ildikó Gy. Betűk, csillagok, álmok Századik hetéhez érkezett a Kártyafaggató sorozatunk. Több száz olvasónk levelére válaszoltunk hasábjain, köztük olyanoknak is, akik reménytelennek tűnő, súlyos helyzetükben fordultak hozzánk. Örülünk, hogy segíthettünk, hogy megtaláltak minket. A jubileumi Kártyafaggató után kissé kibővül kínálatunk. A rovat ezentúl havonta egyszer jelenik majd meg, a többi héten hol a csillagokról, hol az álmok világáról, hol pedig az Zorro újra lóra száll A filmvilág régi törvénye: ha egyszer egy sztori (sorozat) már sikeres volt, nem árt időről időre leporolni és újraforgatni, netán folytatni. Ez az aranyszabály - csekély kivételtől eltekintve - még mindig bevált. A 60-as évek fekete maszkot viselő vívókirálya most visszatér a filmvászonra: Mexikóban a minap megkezdték az új film forgatását. Az alkotók nagy trükkhöz folyamodtak, hogy kicselezzék az idők múlását. Zorro ugyanis - a brit Anthony Hopkins alakításában - a szegények és elesettek védelmezőjeként nyugdíjba vonul, és ifjú utódjának ajándékozza a kalapját, a maszkját, a írás titkairól lesz szó. „Álomvilág” című rovatunkban az álmokban feltűnő szimbólumokról szólunk, álmoskönyvek alapján. A „Csillagjelzés” című rovatban havi horoszkópot közlünk, míg a „Betűvető” sorozatban az íráselemzés alapjaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Személyre szóló horoszkópot, grafológiai elemzést és álomfejtést nem vállalunk, a Kártyafaggatóba azonban továbbra is várjuk leveleiket. Hodnik Ildikó Gy. köpenyét valamint a csizmáját, így küldi őt az igazságtalanság és az elnyomás elleni harcba. Az ötletek sora azonban nem merül ki ezzel: a filmet gyártó TriStar Picturesnek és Amblin Entertainmentnek még egy ászt sikerült kihúzniuk a pakliból. Az utód szerepére ugyanis nem mást kértek föl, mint az Evita című filmmusical férfihősét, Antonio Banderast. És a filmsztár feleségének, Melanie Griffith-nek ismét lesz oka a féltékeny kedésre: az új Zorro női partnere a sötéthajú brit szépség, Catherina Zeta Jones. RÁDIÓ MELLETT JEGYZET Mi, büszke és szerény magyarok... „ .. .Ha a Föld az Isten kalapja, Magyarország a bokréta rajta...!” - mondotta egy nyilatkozó a rádióban nemrég, ezt komolyan is állította. Amikor még egészen kicsi gyerek voltam, már betéve tudtuk a katedra mögötti falfeliratokat: „Csonka Magyarország nem ország - egész Magyarország mennyország!” és még azt is, hogy „Nem, Nem, Soha!!!” Más jelszó nem volt. Aztán később - már cseperedő koromban - ilyeneket hallottunk pedagógusi magasságokból, hogy „A magyar paraszt a legszorgalmasabb földmívelő!” Vagy: „A magyar katona a legbátrabb a világon ...” -,,A magyar munkás a legjobb szakember.. .!” Elhittük. Azt is, hogy szomszédaink a gyáva „cselákok” (csehek), vagy a lusta „nyus- tyuk” (románok) és a vérengző „csetnikek” (szerbek). Butították a népet úgy annyira, hogy még a legutóbbi időkig, ha azt hallottuk, hogy „román”, ösz- szehúztuk a szemünket. Ennyit tett az alattomos, szenriyes propaganda. Gondoljanak csak bele. Nem így van, illetve nem így volt? Ha az ellenérzés csak néhány másodpercig tartott is, és az ember gyorsan elszé- gyellte magát, de a kétkedés itt volt és sajnos még itt is van köztünk. Remélhetően megtisztulunk a buta előítélettől. Ez most jutott eszembe főként, hogy a két miniszterelnök nagyon tisztességes akarattal több egyezményt kötött meg a napokban. Minden népnek egyenrangúnak kell lennie. Minden ember jónak születik, csak a politikai-gazdasági körülmények vadítják meg őket, ott, ahol. Hogy a legszorgalmasabb a magyar paraszt? Igen, úgy, mint - ezt itt Baranyában például mindenki tapasztalhatja - a sváb paraszt is. Tessék megnézni a sváb paraszti portákat. A zárt, nagy kapus családi házakat, a remek állatállományukat, a nagyjából gépesített gazdaságokat. Megdolgoztak érte. Katonáink éppen olyan bátrak voltak, mint bármelyik nemzetiségi hadfi a világon. Csak a mieinkből pontosan 150 ezer halt meg a Don mentén, arról nem is beszélve, hogy hányán haltak meg más csatákban. Szakmunkásaink nem nagyon tehetnek arról, hogy évtizedeken át csak olyan árut tudtak gyártani, amit legföljebb a KGST országai vásároltak meg. Rossz munkamorál, ipari szegénység. Az a szakmunkás, aki valahogy kikeveredett a tengerentúlra, azonnal nagyszerű dolgokat produkált. De nem azért mert magyar volt, hiszen a világ legnagyszerűbb ipari technikáját mások is megteremtették, akár néger volt, akár Puerto Rico-i, vagy ír, angol, olasz, német, svéd bevándorló az Egyesült Államokban. Ha egy nevesebb külföldi hazánkban látogat, a riporter - akár tévés, akár rádiós - nem mulasztja el megkérdezni tőle, hogy érzi magát nálunk, Budapesten. Mit gondolnak, mit várnak a válaszadótól? Hogy nem tetszik neki a magyar főváros? Annál udvariasabbak. Csak nem mondja azt, hogy a pesti bérházak kopottak, omladoznak, hogy még a második világháborús belövéses nyomokat találhatunk nem is egészen a külvárosban? Büszkélkedünk a magyar konyhával. Jót derülünk, amikor a külföldi köhög és krákog a beleerőltetett erős halásziétól, és még szerencséje van, ha a paprika nem hamis ... Szép a Balaton és vidéke, kivéve, ha nem büdös és döglötthal-szagú. Európában sokkal szebb fürdőhelyeket és városokat találni, mint mondjuk - nekünk szép - hazánkban. Ezt tanúsíthatja az a sok-sok százezernyi - kiutazó - magyar turista. Lehet, hogy lesz, aki e sorokat olvasva szentségtörésnek minősíti gondolataimat. Kétségbe vonja akár magyarságomat is. Ne tegye. Egy Orfűn élő nyugdíjas bányász barátom azt mondta: ha sportsikerek idején a magyar Himnuszt meghallja és látja a felvont magyar zászlót, akkor elszorul a torka. Mert magyar. Én is úgy és az vagyok. Mell- döngetés nélkül.
