Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-16 / 74. szám

1997. március 16., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Stfhántúli Napló 3 Tanúvédelem amerikai mintára A szervezett bűnözés, a ban- daháborűk elterjedésével ha­zánkban is egyre fontosabbá válik a tanúvédelem, hiszen nem elég megfogni a bűnözőt, de rá is kell bizonyítani a bűn- cselekményt. Amint azt Dr. Kovács Zol­tán, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgá­lati osztályának vezetője el­mondta, jelenleg a gyakorlat­ban csak egy ilyen „védelmi eszköz” áll rendelkezésükre, mely szerint a tanút figyelmez­tetni kell, hogy kérheti adatai bizalmas kezelését. Arra egy­előre még csak jogszabályban előírt lehetőség sincs, hogy esetleg védelmet biztosítsanak az illetőnek, pedig gyakran elég nyilvánvaló, hogy a tanú fenyegetések hatására vonja vissza vallomását. A Belügyminisztérium ille­tékesétől megtudtuk, hogy új tanúvédelmi tervezet készül, melynek bevezetése akár már a jövő évben megkezdődhet. Az átfogó módosítást az amerikai és a nyugat-európai gyakorlat alapján dolgozzák ki. így aztán elképzelhető, hogy a jövőben az akciófilmekben látottakhoz hasonlóan a tanú kiléte akár teljesen titokban maradhat, elkerülve ezzel az egyre gyakoribb bosszúállást. Sőt, talán arra is lesz lehetőség, hogy egy különösen veszélyes ügy után új személyazonos­sággal éljen tovább az életét kockára tevő tanú, és hozzátar­tozója. A fizikai védelem már nehezebb kérdés, hiszen egy­előre sem az anyagi, sem a tár­gyi feltételek nem adottak. A személy védelme újfajta kép­zést igényel, nem beszélve a speciális eszközökről, melyek segítségével „láthatatlanok” lehetnek az őrangyalok. Különösen indokolt esetek­ben egyébként volt már példa rá hazánkban is, hogy a tanút hosszabb időn keresztül vi­gyázó szemek őrizték, de a Dél-Dunántúlon ilyesmire még nem került sor. Rendes Z. Zsákokban a hamvak Kínai maffia-csáp vidéken? A fővárosi véres kínai leszá­molások után joggal tehető fel a kérdés: vajon a vidéken élő és működő kínaiakat is eléri-e a bűnözési hullám? Illetve az, hogy mennyire vannak benne a körben, előfordulhat-e, hogy a „kínai maffiaként” emlege­tett szervezet csápjai lenné­nek? Az Idegenrendészettől ka­pott információink szerint a Dél-Dunántúlon csendesen csordogál a kínaiak élete. Az a hivatalosan is regisztrált, me­gyénkénti 30-40 fő, aki üzle­tel, .jogkövetőnek” minősül, azaz ismerik őket. Rendszere­sen találkoznak a hivatal em­bereivel, sőt tőlük kémek ta­nácsot, mi tévők legyenek, ha cefetül átvágják őket vagy be­lebuknak az üzletbe. Ez bizony előfordul, mert többségük jóhiszemű, és fo­galmuk sincs a magyar jog­szabályokról. Persze vannak, akik „illega­litásban” élnek. Számuk leg­alább akkora, mint a bejelen­tetteké, ám ők se alkotnak „Chinatown”-t, bár kommuni­kálni szinte lehetetlen velük. Akadt kínai, aki tolmácsnak adta ki magát, holott semmi­lyen idegen nyelvet nem be­szélt, és a kínait is is csak egyetlen nyelvjárásban, úgy­hogy a honfitársai között is alig akadt, aki szót értett vele. Persze, kisebb zsörtölődé­Ki van a vonalban? sek mindig akadnak. Ennek egyik fő oka, hogy egymásnak adnak kölcsönt, átverik a má­sikat. Egy-egy beérkező kon­téner ruha értéke 3-4 millió fo­rint, ennek a pénznek a két­harmada mindig „lebeg”. Tudni kell, hogy hozzánk nem a kőgazdag kínaiak jönnek. FOTÓ: TÓTH Sokan a rokonoktól összesze­dett pénzzel érkeznek, de rossz tanácsadóik vannak, és ha buknak, haza sem mernek menni. Ilyenkor fordul elő, hogy „illegalitásba” vonulnak, és mivel semmi sem drága a számukra, könnyebben adják bűnözésre a fejüket. M. K. Ellopták a haldokló férjet (Folytatás az 1. oldalról) Ladányi Jenő lapunknak el­mondotta, hogy ha a hamvasz- tás technológiai rendjét betart­ják, ilyesmi nem fordulhat elő. Bár megjegyezte: a Magyaror­szágon rendszeresített urnák kicsik, s nem minden esetben fér el bennük az elhunytak földi maradványa. Főleg, ha az ége­tés utáni kötelező őrlés nem megfelelő, ha az őrlőberende­zés rossz. Ám a technológiai selejtet illik megfelelő körül­mények között eltemetni. A hamvak összegyűjtését az etikai kódex tiltja. Nem be­szélve arról, hogy ilyen nagy mennyiség esetén sokféle gyanú is fölmerülhet az ember­ben, amit Ladányi úr nem erősí­tett meg, de nem is cáfolt. Ne­vezetesen, hogy netán gyorsa­sági felár ellenében időnként ebből merítettek a megrendelő­nek, ami nem csak a kegyeleti sértés csimborasszója, hanem (Folytatás az 1■ oldalról) Általában ebben a körben pár százezres vagy milliós tételek forognak csak - tette hozzá in­formátorunk. Ennél durvább az a szint, ahol már 10 vagy 100 milliós tételekben beszélnek. Erről Tolnában csak hírből értesül­nek. Arról tudnak: vannak, akik az olajüzletből, vagy a drogból „tollasodtak” meg, s ha úgy adódik, kölcsönt is adnak - természetesen uzsorára. A Tolna Megyei Rendőr-fő­kapitányságon kevés ilyen ügy­ről tudnak, mivel a „megyére” csak akkor kerül egy-egy bűn- cselekmény, ha az már súlyo­sabb kategória. Legutóbb 1994- ben történt ilyen, amikor egy emberrablásba torkollott eset középpontja egy 3,2 millió fo­rintos kölcsönügylet volt. A hi­telt felvevő 2 millió forintot kapott, melyért három hónap egyenesen „bűntény.” Amire ugyan nincs még perdöntő bi­zonyíték, csak feltételezhető, hiszen a ságvári krematórium­ban mindössze egyetlen(!) ége­tőkemence működött (ennyit építettek), ami a szakmában el­fogadhatatlan. Hiszen, ha el­romlik, nem tudják a vállalt ha­táridőket betartani, s eléggé groteszk dolog volna a gyászo­lóknak megüzenni: a temetke­zést kemencehiba miatt bizony­talan ideig halasszák el. Ságváron feltehetően mind­ezek elkerülésére szolgáltak a félretett hamvak. Hasonló vé­leményen volt Fal Péter Pál. ők a ságvári krematórium megvé­tele után azonnal hozzákezdtek a második kemence megépíté­séhez, ami rövidesen üzemel. A félretett hamvakat egyéb­ként, mint corpus delictit Ladá­nyi Jenő úr a nyugdíjazásáig őrzi, majd Budapesten illően el­temetted. Kozma F. múlva 3,2 milliót kellett volna visszafizetnie. A szekszárdi városi kapi­tányságtól kapott információk szerint - ahol több ilyen ügy csapódik le - tényleg csökkent az uzsorából adódó bűncselek­mények száma. Valóban óvato­sabbak lettek az uzsorások. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenné­nek ilyen hitelek, de nem kerül olyan szakaszba egy-egy ügy - nem történik erőszakos behaj­tás stb. -, hogy a rendőrségnek nyomoznia kellene. A „normál uzsorára” a Polgári Törvény- könyv 202. paragrafusa vonat­kozik: „Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a má­sik fél helyzetének kihasználá­sával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis.” Ezt viszont a polgári bíróság dönti el. Hazafi Zsolt (Folytatás az 1■ oldalról) Amikor a Szigetvári Kórház­ban csak a kihűlt ágyat találta B. Árpádné, gyorsan kiderült, talán néhány órával e látogatás előtt a férfit hozzátartozói ha­zavitték. Innen kezdve az asz- szony a férfit többet nem lát­hatta, sőt halálhíréről is csak utóbb értesült, úgyhogy a megboldogult temetésén sem vehetett részt. Kérdésünkre elmondotta, hogy bár azelőtt jóban voltak a férj rokonaival, mégsem mert elmenni hozzájuk, hiszen hi­ába telefonált, a kagylót a fér­jének sohasem adták át. Félt tőlük, úgy érezte, hogy össze­fogtak ellene. De mit is tehe­tett volna? Hogy döntik el a kórházban, hogy ki a hozzátar­tozó? Talán a férj döntött? Tény: az asszony most az ügyvédje segítségével a bíró­ságon keresi igazát. Ugyanis urának életbiztosítása is volt, amiben egészen a kórházi in­cidensig ő volt a kedvezmé­nyezett. K. F. Közbiztonság a Balatonon Balatoni közbiztonsági kon­cepciót készít a Somogy Megye Közgyűlése a térség érintett önkormányzatainak bevonásá­val. A tervek szerint a magyar rendőrség március végére elké­szülő hároméves fejlesztési programjának részeként a Bala­ton ügye is a kormány elé ke­rülhet. Természetesen idén is megnövelt létszámmal várja a rendőrség az üdülőszezont, (t) Honvéd Kaszinó Bqján A bajai Helyőrségi Klub üze­meltetését március 17-én a Du- natáj Honvéd Kaszinó Kulturá­lis Egyesület veszi át. Ebből az alkalomból ünnepséget rendez­nek. A délután négy órakor kezdődő műsor háziasszonya Kertész Zsuzsa, az MTV fő­munkatársa lesz. Este nyolckor a Kabaré Parádén Antal Imre, Tahi-Tóth László, Bach Szil­via, a Defekt-duó és Ayala lép fel. Részvételi díj nincs, de he­lyet előzetesen kell foglalni a klub portáján, illetve a 79/321— 027-es számú telefonon, (dz) Mindenhol tavasz van Barcson és Nagyatádon is megkezdődött a Tavaszi Fesz­tivál, mely számos kulturális műsor megrendezését teszi le­hetővé a két somogyi városban. Kiemelkedő rendezvény lesz a Barcson kedden nyíló „Habs­burgok” című nagyszabású ki­állítás. (sz) Boldog szülinapot, Micimackó! A jövő szerdán rendezik meg Nagyatádon Milne halhatatlan mesehősének születésnapját. Micimackó szülinapi buliján, a helyi művelődési házban lesz kiállítás, játékmackó találkozó, sőt a tatabányai Jászai Mari Színház bemutatja a mesejáté­kot is. (t) I Klub a fiatalságnak Klubot alakítanak ki Darány- ban a fiataloknak. Erről a köz­ség képviselő-testülete döntött legutóbbi ülésén. A fiatalok a művelődési ház emeletén kap­nak helyet. A célra 200 ezer fo­rintot szánnak, a munkákban részt vesznek a falu fiataljai is. Az átalakítást még ebben a hó­napban megkezdik. (dz) Hindu filozófia Folytatódik a hindu filozófiai előadássorozat hétfőn Pécsett, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem B. Kollégiumában. A 19 órakor kezdődő előadás ke­retében Szvámi B. K. Tírtha az odaadás öt fő gyakorlatáról be­szél. (t) Bebiztosított uzsorások Van, hogy százmilliókról beszélnek Szarajevó még sokáig me- mentóként őrzi a háborús ro­mokat, az emberek leikéből pedig kitörölhetetlen az a ten­gernyi szenvedés, melyet a jugoszláviai háború során át kellett élniük. De jó kimon­dani: ma már béke van. Ez a béke jelenik meg egy kapos­vári fotóművész felvételein, aki bolyongott a gránáttölcsé­rek között, bámészkodott romba dőlt épületek előtt, de észrevette a tavaszi napsuga­rat a gyermekek arcán is. A Kaposvári Tavaszi Fesz­tivál szombaton nyílt meg a Csiky Gergely Színházban ünnepi keretek között, s tarto­gat sokféle, többnyire kulturá­lis programot. Köztük egy fi­gyelemfelkeltő: Balog József fotóművész kiállítása nyílik meg március 20-án a Helyőr­ségi Klubban. K. F, A háttérben a kiégett Parlament. Annyi szenvedés után a város mégis él. Tömegbunyó a gimiben (Folytatás az 1. oldalról) Litkei József a gimnázium igazgatója a VDN-nek el­mondta, hogy az első évben a tizenöt külföldi szinte a részévé vált az iskolának, később, ami­kor már harmincán voltak, ki­csit befelé fordult az osztály.-Ők egy másik kultúrához tartoznak, hozzá kell szokniuk az itteni élethez és az iskolának is hozzájuk. Az általuk befize­tett tandíjból rengeteg költséget fedezni tudunk. Konfliktusok azonban mindenhol vannak. Az egyiptomiak mentalitásukból fakadóan kicsit hangosabbak, nehezebb velük rendet tartatni. Ezekből a viselkedési különb­ségekből néha kialakulnak el­lentétek, hiszen a magyar gye­rek esetleg megunja, hogy elé- tolakodnak a sorban, vagy ép­pen nem tetszik neki, hogy ne­hezebb közel kerülni egy egyip­tomi lányhoz. Ezek az okok ve­zettek a mostani verekedéshez is. Az iskola vezetése minden­képpen szerette volna elkerülni, hogy a konfliktus bármilyen politikai irányzat részéről egyéb felhangokat kapjon, ezért iskolagyűlésre hívták a szülő­ket, a magyar és a külföldi diá­kokat, hogy közösen oldják meg a kialakult helyzetet. A gyűlésen részt vett az egyip­tomi nagykövetség kulturális attaséja is, aki bocsánatot kért a történtekért a gimnáziumtól.- Az érintett diákok is kezet ráztak egymással. Egyébként mindannyian figyelmeztetőt kaptak. Á szülők és a tanárok segítségével végül is lenyugod­tak a kedélyek - tette még hozzá az igazgató. R. Z. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom