Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)
1997-03-15 / 73. szám
10 Dunántúli Napló Kultúra - Művelődés 1997. március 15., szombat Iskola, a Múzsáknak ajánlva Tehetség, tudás és szorgalom: nélkülözhetetlen fotó: Müller hírcsatorna Pécsiek a mesevetélke- dőn. Az országos mesevetélkedő döntője március 23- án lesz Budapesten a Petőfi Csarnokban. A játszónappal összekötött döntőre a baranyai verseny első helyezettje, a pécsi Mezőszél utcai Általános Iskola „Delfin” nevű csapata utazik. Az eseményre a Szivárvány Gyermekház különbuszt indít. A ház az út iránt érdeklődő szülők és gyermekeik jelentkezését várja. Könyvbemutató. A Pannónia Könyvek Kiadó március 19-én 18 óra 30-kor a Művészetek Háza „festett szobáiban” a kiadó új kötetét, Várkonyi György művészettörténész Martinszky János mohácsi festőművészről szóló monográfiáját mutatja be. A szerzővel Pataki Gábor művészettörténész, az MTA Művészettörténeti Kutató Intézetének igazgató-helyettese beszélget. Zenés beszélgetés. A Lenau Ház vendége március 17-én 16 órakor Howard Williams, a Pécsi Szimfonikus Zenekar régi-új karmestere lesz. A zenés beszélgetést a Tájak-Korok-Múzeu- mok Egyesület városi szervezete rendezte. Zágrábiak vendégjátéka. A Pécsi Horváth Színházban március 20-án 18 óra 30-kor Milan Bego- vic „Bez Trecega” - „Határok nélkül” - című drámája kerül színre a zágrábi Teater Garage két művészének, Katja Zubcicnak és Zijad Gracicnak az előadásában. Előtte, 18 órakor, Dubravko Adamovic képzőművész munkáiból nyílik kiállítás. Emléktábla avatás. A Pécsi Dalárdára emlékező Pécsi Dalos Napok alkalmából március 23-án 9 óra 30-kor a neves zeneszerző és tanár, Horváth Mihály Hungária utcai szülőházán helyez el emléktáblát a Pécs-Baranyai Kórus -és Zenekari Szövetség. Beszédet mond dr. Vargha Dezső levéltáros, közreműködik a Liszt Ferenc Zeneiskola kórusa. Tárlat akvarellekből. A pécsi Műhelygalériában március 22-én 11 órakor Kedves István akvarelljei- ből nyílik kiállítás, bevezetőt mond Tasnádiné Rónaky Edit, a pécsi Művészeti Szakközépiskola nyugalmazott igazgatója. Az alkotó Mohácson a Park utcai Általános Iskola tanára. A most negyven éves pécsi Művészeti Szakközépiskola születésénél a zene bábáskodott. Az 1957-ben létrejött gimnáziumban zenét tanultak a tehetséges diákok, a következő tanévtől már képző- és iparművészeti képzés is folyik a falai közt. Létrejöttében a város polgárainak művészetszeretete játszott alapvető szerepet - állítja Fükéné Walter Mária, az intézmény két éve megválasztott igazgatója. Székhelye a Leő- wey Klára Gimnázium melletti épület volt bensőséges kis udvarral, képzőművész műhely- lyel. Emléke, intimitása ma is felidéződik a több évtizede itt tanító művésztanárokban. A zeneoktatás számára akkoriban a Mátyás király utcában, a zeneművészeti főiskolán béreltek termet. A maga nemében rendhagyó, 1974-től táncot is oktató intézmény országosan is a legelsők közé tartozott, és az elsők közt kristályosította ki mai, a múzsák testvériségét példázó profilját is. A fizika-kémia szakos igazgatónő nem titkolt lelkesedéssel beszél kedves intézményéMit hozhat még újat a New York-i Broadway Musical a Hair-rel? - teszik fel a kérdést ismerőseim úton-útfélen, hiszen a film a hippi korszak lázadásáról, a háborúellenes magatartásról bejárta az egész világot. De vajon sikerült-e a darab megszületése óta (1968) ről. Azt mondja, hálás a sorsnak, hogy egy rövid kitérő után visszajött ide tanítani - „Itt találtam meg a kémia-tanárságom lényegét!” -, mert a kerámia, a festékek alkalmazása, az ötvös-technikák a kémia tanításában is sajátos megközelítésmódot fedeztettek fel vele. Készséggel sorolja az intézményvezetőket - az iskolaalapító Antal György karnagyot, akit Molnár Péter, Gelencsér Géza, majd a közelmúltban nyugdíjba ' vonult Tasnádiné Rónaky Edit követett a művészeti szakközépiskolává terebélyesedő intézmény élén. A tanárok közül csak néhányat van helyünk említeni. A zenei tagozatot, ahol ma már zeneszerzést is tanítanak, Pa- láncz Tamás klarinétművész, a Mecsek Fúvósötös egyik kiválósága vezeti. A művészetiben végzett s ma ugyanitt oktat Kreka László kürtművész - egyik növendéke, Pál Ferenc tavaly novemberben lett országos első. Rézfúvós tanszakuk fejlődését fémjelzi, hogy az iskola a most lezajlott I. Pécsi Trombitás Napok egyik rendezője. Két volt növendéküket is várják a tavaszi hónapokban megtisztítani a földet az egyre jobban terjedő erőszaktól, sikerült-e a szeretetnek, a tisztaságnak elhallgattatni a fegyvereket? A film forgatókönyve annak idején a Rado-Ragini-McDer- mot szerzőhármas musicaljéből készült, mely a New York-i Jandó Jenő zongoraművész áprilisban mesterkurzust tart, Ligeti András májusban egy volt növendékekből szerveződő Broadway-n a filmnél jóval hosszabb változatban (3 órás a darab) aratott hatalmas sikert. Vélhetően Andy Cam (Berger), J. S. Russo (Claude) neve nem mond semmit azoknak akik megtekintették a filmet, azoknak még kevésbé, akik a történetet sem ismerik. De, ha valaki látta a Flashdance-t vagy a Mindhalálig zenét, azt bizonyosan megérintette az az élő gépezet, ahogy egy musicalszínpad együtt mozog. A Hair meg- tekintői ebbe a légkörbe csöppenhetnek bele az április elsejei pécsi, városi sportcsamoki előadáson. A produkció egyébként Szlovákia és Lengyelország után érkezett hazánkba, s az 52 tagú stáb Budapesten és Nyíregyházán már négy telt házas előadást tartott. Pécs után Debrecen, Győr és Zalaegerszeg közönsége láthatja még az igen költséges darabot (egy fellépés 2,5 millió forintba kerül). A beatzene pécsi rajongói John Mayallt, a Uriah Heepet és több ismertebb bandát üdvözölhetett már a városban, s ebbe a sorba előkelő helyre kívánkozik a mostam előadás. Hogy megéri-e mindezért 2990 forintot fejenként kifizetni? Nos, az tréfa nélkül, április elsején kiderül. Mészáros B. E. szimfonikus zenekart vezényel majd az iskolában. Á képző- és iparművész tagozat doyenje, Erdős János, három és fél évtizedes munkássággal a háta mögött. A volt tanítványok közül ma már Molnár Tamás, Rigó István is az iskola művésztanára, s Pócs Pétertől Uherkovich Ágnesig, Pinczehelyi Sándorig hosszan lehetne sorolni az egykor itt tanuló képzőművészeket is, ahogy ezt az évfordulóját ünneplő iskola Pécsi Galériában megnyitott tárlata is tanúsítja. A tánc-tagozatról is csak annyit, hogy vezetője, a Lisztdíjas Uhrik Dóra most kapta meg a Köztársasági Érdemrend középkeresztjét; tanítványai közt találni a Magyar Operaház magántáncosát, Delbó Balázst és a más kiválóságokat is. 1995 óta modem táncot is oktatnak - tanára, Papp Tímea, a Rotterdami Táncakadémián végzett. A pécsi önkormányzat decemberben ismét hitet tett a mellett, hogy a városnak, a régiónak szüksége van erre a korántsem olcsó intézményre, amely ettől az évtől kezdődően már kiemelt fejkvótát kap, s ezután is hű akar maradni elvéhez, hogy tanítványait kizárólag a tehetségük és ne a szülők pénztárcája alapján válassza ki a jelentkezők közül. B. R. . Ady Endre A mosti március ■ Szeretett és dalolt márciusok Hervadt bokrétáját bedobom Űzetve és, hajh, már nem űzve. Ebbe, a ma minden beharapó, Rettenetes, fekete tűzbe S így üdvözöllek, mosti március. Sokszoroztam nagy emlékeidet, Álomjáró és csoda-hivő Szívvel tapostam sugarakban, Harcoltam az örömös Jövőt És most, miként te, úgy maradtam: Üszkös-bénán, szép mosti március. Mi lesz, ha a hívőség megszakad? S az emberek nagyon keserűn Néznek a márciusi napra? Zászlózott, híres, nagy céljait Az Ember gúnnyal megtagadja? Rettenetes a mosti március. Ejh, legyen a sugár mégis a Napé S tapossanak benne víg fiuk Olyan hittel, mint én tapostam S, óh Sors, hittetni tovább is akarj Vidámítóbb, más márciusban S én elbocsátlak, mosti március. Mennyit ér a Broadway Musical? Az Argentin Szivárvány Futnak a képek Intenzív beharangozás után megérkezett hozzánk az Evita, az év szuperprodukciója. Hatvanmilliós költségvetés, világsztárok, népes statisztéria. S az eredmény? Vannak, akik úgy vélik, a film túlzottan eszményíti Éva Peron alakját, s jócskán elrugaszkodik a históriai tényéktől. Mondják, hogy Evita valójában igen ellentmondásos személyiség volt, aki populista szólamokkal szerzett magának népszerűséget a kisemberek körében, viszont nem nagyon tisztelte a szellemi élet kiválóságait. Felróják neki például, hogy a nagy írót, Jorge Luis Borgest leváltotta a Buenos Ai- res-i könyvtár igazgatói posztjáról, s hasznosabb feladattal bízta meg: kinevezte a baromfiexport felügyelőjének, amit Borges természetesen nem fogadott el. Ellenben az is tény, hogy a nép „a nemzet anyjának” tekintette, ő volt az Argentin Szivárvány, ahogy Juan Peron nevezte, s már életében sokan szentként tisztelték (meglehetősen viharos múltja ellenére), halálakor pedig nemzeti gyászt rendeltek el. Szerintem azonban felesleges rágódni azon, hogy az Evita című film mennyiben felel meg a történelmi dokumentumoknak. Alan Parker műve ugyanis nem az argentin históriát követi (miért is tenné, néni az a dolga), hanem Andrew Lloyd Webber és Tim Rice kvalitásos rockoperáját, ehhez azonban talán túlságosan is mereven ragaszkodik. Szépen eléneklik a librettót, az operatőr pedig kulturáltan, ám eredeti ötletek nélkül lefényképezi a zenemű jeleneteit, mintha a felvételekkel nem akarna egyebet, csupán illusztrálni a szépen áradó muzsikát. Ennek következtében a beállítások meglehetősen statikusak. A kamera szabad mozgását nyilvánvalóan az anakronizmusoktól való óvakodás is magyarázza, az egyik képen ennek ellenére feltűnik a Budapest Bank emblémája, de ez nem különösebben zavaró, sőt, a magyar nézők bizonyára plusz elszórakoznak a budapesti forgatási helyszínek „beazonosításával”. Egyébként nem nagyon értem, hogy a képek egy része miért ilyen sötét tónusú és fénytelen. A jelzett koncepció szigorúan korlátozza a színészek játékát is. Ezt leginkább a Peront alakító Jonathan Pryce miatt sajnálom (őt legutóbb a Carrington férfi főszereplőjeként láthattuk), akiről így is sugárzik, hogy jelentős művész, jóllehet többnyire csupán Madonna kísértjeként kell viselkednie. Antonio Banderas is jól játszik, sőt szépen énekel, ami azért fontos, mert a forradalmár Che figurája, Tim Rice kitűnő ötleteként, egyben a történet narrátora is, aki kritikus-ironikus kommentárokkal ellensúlyozza a cselekmény szenti- mentalizmusát. Madonna filmszínészi teljesítményeivel kapcsolatosan korábban komoly fenntartásaim voltak, most viszont el kell ismernem, hogy ezúttal mind énekével, mind pedig játékával hitelesen idézi meg Webber Evitáját. Ez aztán az érzelmes szu- pershow, jegyzi meg egy alkaFILMJEGYZET lommal a derék Che, részint némi szarkazmussal, részint pedig őszinte elismeréssel. Fején találta a szöget. Nagy Imre 1 I K «
