Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-15 / 73. szám

1997. március 15., szombat

Március 15.

DUnántúli Napló 7

M

árcius 15. a szabad magyar sajtó napja, de Pécs estében majdhogynem a sajtó születésnapja is. Az 1848-as közállapot és közhangulat nyitott teret az első pécsi újság indításához, amely a méltatlanul elfeledett Neuwirth Ernő Adolf nevéhez fűződik. A verőcei származású fiatalember három héttel a pesti forradalom után, április 5-én jelentette meg német nyelven a már elnevezésében is a sajtószabadságra utaló újságját: a Pressfreie Flugblätter-t. A lapnak kezdetben nemcsak felelős szerkesztője, de tulajdonosa is volt. A lap május 12-től már új formában és Fünfkirchner Zeitung címen jelent meg, s kezdeti sikerei arra indították We- idinger Alajos pécsi könyvkereskedőt, hogy átvegye a lap

Az első pécsi lapszerkesztő emberroncs lett a börtönben

kiadását. Neuwirth Ernő Adolf megmarad felelős szerkesztőnek és a „Szabadságért, népért, hazáért” mottó, ami újságjának címlapján szerepelt, számára nem volt üres frázis.

Programjának azt az ígéretét is betartotta, hogy serényen törekedni fog a nemzet nyelvén megjelenő lap életre hívására: Pécsi Tárogató címen magyar nyelvű mellékletet ragasztott a német nyelvű laphoz 1848. május 31-től.

Am Pécsett csak néhány hónapig szerkeszthette újságjait: Jellasics csapatai elől Pestre menekült 1848. szeptemberében. Amikor 1849. januárjában Windischgrätz elfoglalta Pestet, Neuwirth is az osztrák hatóság kezére került. A magyar forradalmat támogató újságíró tevékenysége miatt előbb halálra, majd kegyelemből 15 év várfogságra ítélték. Tíz évet töltött az ol- mützi vár börtönében, s abból is négyet magánzárkában. Csak 1859-ben szabadult emberroncsként. Életének további több, mint négy évtizedét csendes elmebetegként Verőcén, testvérbátyjánál töltötte a pécsiek által elfeledve.

Ha netán Pécsett végre emléktáblán kívánnák megörökíteni Neuwirth Ernő Adolf érdemeit, talán az Apáca utca 2- 4. vagy a Széchenyi tér 9. alatt a Munkaügyi Központ épületrésze lenne a legalkalmasabb erre, mert ezen a telken volt az 1840-es években a hajdani lapkiadó, Weidinger Alajos könyvkereskedése és feltehetően nyomdagépe is ott működött.

Ám gondok lennének az emléktáblára vésendő alapvető életrajzi adatokkal. Abba az Információba kapaszkodhatunk, amit Bezerédy Győző helytörténész talált a Pécsi Napló 1903. december 20-i számában. A egyik hír arról szól, hogy Neuwirth Ernő Adolf, volt pécsi 48-as lap- szerkesztő, Kossuth eszméjének terjesztője, „80 éves korában, pénteken meghalt Verőcén”. Dunai Imre

A középnemesség önmagát korlátozta

Nem sokat változott Magyarország gazdasági fejlettségének a nyugati országokhoz mért aránya az elmúlt másfél évszázad alatt. A túlnyomórészt mezőgazdaságból élő országban a radikális nemesség vezetésével lebonyolított forradalom alatt hozott törvények viszont megnyitották az utat a modern gazdasági fejlődés előtt Kaposi Zoltánnal, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem gazdaságtörténészével a korszakról beszélgettünk.

Magyar Lajos Nívódíj-A tizenkilencedik század közepén egyértelmű volt a függőségünk a Habsburg-biroda- lomtól. Vonatkozott ez teljes mértékben a gazdaságra is?- Nem, mert ugyan igaz,

hogy Magyarország nem rendelkezett önállósággal a politikában, ám a gazdaságnak volt önálló mozgástere. A konkrét gazdasági folyamatok irányításába nem szólt bele az udvar. A tizennyolcadik század végén a hazai gazdaság szinte teljes egészében a mezőgazdasági termelésre, feldolgozásra és elosztásra épült. De míg a nyugati országrészre a fejlett nagybirtokrendszer a jellemző, addig az Alföldön, a keleti országrészekben a termelési struktúra nagyon vegyes képet mutatott: a nagybirtoktól

kezdve a kisparaszti gazdaságig szinte minden gazdasági egység- előfordult. Vagyis a mai fejlettségi arány a Dunántúl és az Alföld között már akkor is jellemző volt.- A forradalom vezérkarának egy része - gondolok itt Batthyány Lajos kormányfőre, Kossuth Lajos pénzügyminiszterre - széles látókörű, a gazdasághoz is jól értő politikusokból állt. Tisztán látták-e az ország helyzetét, a felzárkózás esélyeit?- Egyértelműen, hiszen a politikusok többsége a radikális középnemesség, a felvilágosult nagybirtokosok soraiból kerültek ki, jól ismerték a vidék helyzetét, s hogy ilyen körülmények között mit lehet tenni és mit nem. A két hét alatt hoPécs főtere a 19. században

zott 31 törvény közül szinte mindegyik valamilyen formában kapcsolódott a gazdasághoz. Ezek közül is a legfontosabb volt a jobbágyfelszabadítás.- Annak ellenére, hogy a magyar paraszt földhöz jutott,

szabadon gazdálkodhatott, nemigen lelkesedett a forradalomért.-Azért mert a jobbágyok fennkölt forradalmi érzületét elnyomta az anyagi helyzetük romlása. Gondoljunk csak bele: addig, amíg a nagybirtokosoktól függtek, terményben kellett az adó nagy részét fizetni. Most

viszont az állam keményen behajtotta a közterheket, amelyet pénzben kellett leróniuk, ugyanis a felduzzadt hadsereg fenntartása sokba került. A termény egy részét emiatt el kellett adni, a szállítás is pénzbe került. Ráadásul a gabona ára is meredeken zuhanni kezdett, hiszen ugrásszerűen megnövekedett a kínálat. A nagy- és középbirtokos réteg helyzete is romlott, hiszen a jobbágy-felszabadítással elvesztették földjeik egy részét, no meg a munkaerőt is.- Ilyen körülmények között egyáltalán milyen rétegre támaszkodhatott a forradalom?- A felvilágosult középnemességre. Igaz, nekik is veszteségeket okozott a forradalom, ám ez a réteg egy hosszútávú cél érdekében önmagát korlátozta. Ez a cél pedig nem volt más, mint a kor színvonalának megfelelő politikai, gazdasági fejlettség elérése.- Baranya gazdaságára mi volt a jellemző?-Erre a térségre Magyarországon szinte egyedülállóan a nagybirtokrendszer volt a jellemző. Voltak fejletlen területek - mint például a dunai, a drávai ártéri területek, az Ormánság jó része -, de Baranya egy része fejlett gazdasággal bírt. Ez érthető is, hiszen a Duna révén igen jó szállítási lehetőséggel, s aránylag jól kiépített úthálózattal rendelkezett ez a vidék. Pécs már akkor is kiemelkedett a térség városai közül, 15 ezer lakossal, a kor átlagos színvonalát meghaladó infrastruktúrával, szociális rendszerrel és iparral rendelkezett.- Az akkori gazdaságpolitika elősegítette a modernizáció megvalósítását?-Teljes mértékben. Ezt már csak azért is elmondhatjuk, mert a forradalom bukása után- tovább éltek az akkor hozott törvények, s jórészt ezek alapján szerveződött meg a dualizmus gazdasági rendszere.

Békéssy Gábor

A kedvencek megmaradtak. A foci, a kosárlabda, a tenisz. Az előbbi kettőt ifjabb korában igazolt sportolóként művelte, az utóbbit kedvtelésből. Ma is ezek a liblingjei dr. Horváth Lászlónak, lapunk sportrovata vezetőjének. Akinek cikkei, tudósításai egyaránt olvashatók országos lapokban és hallhatók a pécsi rádióban.

Közel húsz esztendeje dolgozik az újságírói pályán. Belekóstolt a belpolitikába, a bűnügyi riporter- ségbe is, de - mondja - egyértelműen a sport fekszik neki. Pedig...-Érzékenyebbek lettek az utóbbi években a sportolók, az edzők. Könnyebb mostanában ellenséget szereznem - pénzről, néha sok pénzről van szó.- Komoly tényező a sportsajtó?-Szerintem igen, az. ElőSzéles karimájú kalapjában mindenütt felbukkan a megyében. A Magyar Távirati Iroda cikázó tudósítója: Káplár László. Csaknem két évtizede újságíró.- Iglói Zoltánt, az elődömet tekintem a mesteremnek, aki a hír műfajáról mindent tudott. A megfelelő színvonalon művelt pályához érdeklődés, érzék kell, széles kapcsolatrendszer, s mindezt segíti az MTI rangja. Még egy fontos feltétel: olyan családi háttér, amely tudomásul veszi, hogy a készenlétünk 24 órára szól. Bármikor kocsiba kellhet szállnom. Van ennek persze hátránya: nem tudok egy korsó sörre sem leülni egy kollegiális, informális körrel.-Riportok, elemző írások, publicisztikák?- Volt módomban kipróbálni, nem hiányoznak túlzottan. Nem az a típus vagyok,

zetes hírveréssel a nézőszámra hat, sportágakat futtathat fel. Ez hordozza magában egyébként a felelősségét is.- Miért jársz sporttalálkozókra „szolgálaton kívül” is?-Azért, mert egy meccsen több információt lehet összeszedni, mint húsz telefonnal. Igaz, hogy gyakorlatilag valamennyi hétvégém foglalt, de nekem szerencsém van, türelmes a családom.- Szerinted milyen ma Pécs sportja ?-Nincs rá elegendő pénz, nincsenek megfelelő létesítmények.- Mi a pálya köszöneté?- Engem a sportújságírás juttatott el Albániába, az USÁ-ba, a San Siroba, vagy a Feyenoord stadionjába. Hogyan kerülhettem volna különben el ilyen csodahelyekre?

aki képes egy témában kutatómunkát végezni - időm sincs rá. Az MTI-tudósítót folyamatosan sodorják az újabb események.- És hordják magukban a lemaradás veszélyét.- Nekem mondjuk így - a Naphegyről kell ránéznem az országra, azaz

megfontolnom, hogy mi az, ami Pécsett, vagy

Baranyában történik és érdekli a miskolci, a soproni, vagy a

budapesti embert is. Van persze, amiről nem szabad lemaradni, például egy 30 milliós tűzről, máskor a rövid késés nem baj.-Baranya és Pécs jó forrás?-Elfogultság nélkül mondom, Baranya az ország egyik legizgalmasabb megyéje.

Specialitásai - természeti értékei, társadalmi rétegzettsége - rengeteg témát kínálnak. M. A.

M. A.

Pécs város Sajtódíja

„Megcselekedtük, amit megkövetelt a Haza”

n

Az 1848149-es szabadságharc résztvevőinek sírja a pécsi temetőben

A sírok fölkutatásában nagy segítségünkre volt a Baranya Megyei Levéltár 1973-as évkönyve, amely az 1848/49-es forradalom és szabadságharc baranyai, pécsi eseményeit tárgyalja, és ahol néhány résztvevő szerepel. Ennek nyomán az azóta elhunyt helytörténész, Fetter Antal adott segítséget a sírok azonosításához, az ünnepség kereteinek kialakításához. Az előbbire annál is inkább szükségünk volt, mivel az itt nyugvó legmagasabb rangú honvédtiszt, Tallián Károly őrnagy kriptáját addigra már kegyeletsértő kezek elhordták,

így a sírt ismét védetté kellett nyilvánítanunk, és a mai formáját kialakítanunk.

A sírok kitisztításához nagy segítséget adott a pécsi helyőrség parancsnokság, a honvédkórház, de segítséget kaptunk középiskolásoktól is. Külön köszönet illeti a Temetkezési Vállalatot, annak műszaki igazgatóját, Árvái Andrást, ahonnan minden segítséget megkapunk munkánkhoz.

Minden év március 15-ikén délelőtt 10 órakor az itt eltemetett hősök előtt tisztelgünk, sorra járván a sírokat, lerójuk kegyeletünket az 1848/49-es

szabadságharcban résztvett, és itt eltemetettek emléke előtt. Ezen tevékenységet a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület helytörténeti szakosztálya fogja össze, a Pécsi Honvéd Helyőrségparancsnokság díszőrséget ad a síroknál, és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a megjelent szervezetekkel, pártokkal, magánszemélyekkel együtt koszorúkkal, virágokkal rója le legyeletét. Az itt eltemetettek névsora bővül, egyre több résztvevőt ajánlanak figyelmünkbe. Jelenleg 11 résztvevőt ismerünk, akik tíz sírban

nyugszanak. Közülük Burg- hardt György esett el a pécsi összecsapások során, a többiek később hunytak el. Lássuk a ma ismert névsort (a név és a rövid tudnivalók után a nyughelyét határozzuk meg):

1. Mesterffy Márton mérnök (1824-1867), 2. Dr. Kelemen Mihály honvéd törzsorvos (1798-1879) Nyugati fal sírbolt, főkaputól északra 6. sír.

3. Jellachich Károly hadnagy (1833-1921) K. parcella, 24. sor. 2. sír.

3. Burghardt György (meghalt Pécsett 1849. június 15- én) P. parcella, I. sor, 1. sír.

5. Taizs Mihály altiszt (1827-1899) I. parcella, sírbolt.

6. Ráth Mátyás hadnagy (1829-1913) G. parcella, 402. sír.

7. Lechner Antal főhadnagy (1831-1900) D. parcella, 14. sor, 62/a sír.

8. Tallián Károly őrnagy - IV. parcella, 4. sor, 1/b sír.

9. Hartl Ferenc hadnagy (1829-1901) IV. parcella, 14. sor. 16. sír.

10. Feszti Nándor ezredor- vos (1821-1885) Nyugati fal sírbolt, főkaputól délre 55. sír.

11. Nendtvich Károly utászfőhadnagy (1821-1890) Nyugati fal sírbolt, főkaputól délre 12. sír (képünkön).

Dr. Vargha Dezső