Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)
1997-03-15 / 73. szám
2 Dunántúli Napló Világtükör 1997. március 15., szombat Hírcsatorna Elnöki balesetek történtek a világ különböző pontjain. Súlyos törésekkel kórházba szállították pénteken Ezer Weizman izraeli elnököt. A 73 éves politikus miután meglátogatta a kórházban azt a négy kislányt, akiket csütörtökön egy jordá- niai katona sebesített meg, a helikopterből kiszállva megbotlott és elesett, bal lába és csípője eltört. Meg kell műteni Bili Clintont is, mert golfozás közben kificamította a térdét és ínszakadást szenvedett. A Fehér Ház egyik szóvivője közölte, hogy az elnök egy ideig csak mankóval tud majd járni. Borisz Jelcin óvott a helsinki orosz-amerikai csúcs iránt táplált túlzott várakozásoktól. Az orosz elnök a sajtó vezetőivel találkozva elmondta: a NATO- bővítés ügyében az amerikai kompromisszumos javaslatok ellenére is megmaradhatnak az ellentétek. Levelet írt Jasszer Arafatnak Bili Clinton. Az amerikai elnök ebben arra kérte a Palesztin Hatóság vezetőjét, hogy ne veszítse el a közel-keleti békefolyamatba vetett hitét. Komor és riasztó képet fest az újságírók helyzetéről a Bizottság az Újságírók Védelmében nevű amerikai szervezet, amely pénteken tette közzé éves jelentését. A beszámoló csaknem ezer dokumentálható esetet tár föl a sajtószabadság megsértéséről és az újságírók jogainak semmibevételéről. Térségünkről szólva a dokumentum megállapítja: a sajtó- szabadság védelme továbbra is elsőrendű feladat. A gdanski vasút igazgatósága följelentette a csődbe ment Gdanski Hajógyár tüntető munkásait. Mintegy kétezer hajógyári dolgozó csütörtökön blokád alá vette a város vasúti közlekedését, és mint az ügyészségi beadvány fogalmaz, nem csupán súlyos károkat okoztak a vasút vagyonában, hanem közvetlenül fenyegették az utasok biztonságát is. A munkások pénteken is folytatták akciójukat. Belfastban csütörtökön két támadást intéztek katonai és rendőri vegyes járőrök ellen. A robbanások következtében hárman megsérültek. A merényletek elkövetésével az IRA terrorszervezetet gyanúsítják. * Kegyetlen vérengzést hajtottak végre Dél-Egyiptomban egy szélsőséges muszlim szervezet fegyveresei csütörtök este. Egy falu utcáján tüzet nyitottak, és válogatás nélkül megöltek 13 embert. Viktor Klima jó légkörben tárgyalt Magyar-osztrák együttműködés a határ menti gondok enyhítésére Magyarország és Ausztria együttes erőfeszítéseket tesz a két ország közötti határforgalom zökkenőmentessé tétele, a komoly zavarok elhárítása érdekében - hangzott el pénteken Budapesten Horn Gyula magyar, és Viktor Kiima osztrák kormányfő sajtótájékoztatóján. Az Osztrák Köztársaság szövetségi kancelláija pénteken egynapos hivatalos látogatást tett Budapesten. Viktor Kiima tárgyalt Horn Gyulával, fogadta őt Göncz Árpád köztársasági elnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. A két kormányfő tájékoztatóján elhangzott: a tervek szerint Magyarország és Ausztria a Nickelsdorf-Hegyeshalom határátkelőhelyen kívül a többi átkelőnél is külön folyosót biztosít majd a két ország állampolgárai számára. Budapest és Bécs Magyarország déli és keleti határainak hatékonyabb védelme, és a a bűnözés visszaszorítása érdekében szintén együttműködik. Horn Gyula közölte: a két ország között teljes az egyetértés abban, hogy az Európai Unió kibővítésének folyamata visszafordíthatatlan, s a szervezet amszterdami csúcstalálkozóját követő fél éven belül elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások a társult országokkal. A tárgyalásokon Viktor Kiima kifejtette: Ausztria elkötelezett híve Magyarország Európai Uniós csatlakozásának. A magyar kormányfő átadta az osztrák kancellárnak az ÁPV Rt. két csomagját: az egyik a privatizációra váró magyar vállalatok listáját tartalmazza, a másik konkrét befektetési lehetőségeket ajánl a gyorsított privatizáció folyamatában. Horn Gyula megemlítette, hogy az Osztrák-Magyar Fejlesztési Társaság tervei között szerepel a volt szovjet repülőterek hasznosítása, s a Nyugat-Pannon Fejlesztési Társaság tevékenységének további bővítése. A két ország között öt megállapodás vár aláírásra, ezek közül a toloncegyezmény és a diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozó dokumentum hamarosan elkészül. Függőben van a munkavállalói szabályozás ügye, amelynek segítségével könnyebbé válhat a magyar vállalkozók működési engedélyének megszerzése Ausztriában. A miniszterelnök kokárdát tűzött az osztrák kancellár zakójára FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Ki ölte meg Martin Luther Kinget? Ingatagok a bizonyítékok a halálosan beteg tettessel szemben A „gyilkos hatvanas évek” áldozata volt Martin Luther King néger lelkész. A polgárjogi harcossal éppúgy 1968-ban végzett a golyó, mint az elnökjelölt Robert Kennedyvel, akinek elnök bátyját öt évvel kettejük halála előtt ölték meg. King tiszteletes gyilkosát két hónap elteltével megtalálta a rendőrség. A börtönből szökött bankrablót, James Earl Rayt 99 év elzárásra ítélték az ekkor egyértelműnek tetsző bizonyíték alapján. A tetthelyen megtalált fegyvert ugyanis Ray ujjlenyomata „díszítette”. Csaknem három évtized elteltével Joe Brown bíró utasítására most újra előveszik a King/Ray-dossziét, hogy a többi között elektronmikroszkópos vizsgálattal kiderítsék: valóban a 30,06 kaliberű Remington puska volt-e a lelkész életének kioltója? Azután ugyanis, hogy Ray beismerte a gyilkosságot, a bíróság csak az ítélet megszövegezésével foglalkozott. Már akkor is túl egyszerűnek, túl simának látszott a per, mintha valakiknek érdekében állott volna a lehető leggyorsabban lezárni. A Nobel-békedíjas polgárjogi harcos családja, élén az özveggyel, Coretta Scott Kinggel, most az eljárás újra- felvételét szorgalmazza. Ha Ray, aki jó ideje hangoztatja, hogy összeesküvés áldozata, beleegyezik is a vizsgálatba, akkor is sietni kell. A 68 éves férfi ugyanis súlyos beteg, májrákos. Az 1968-69-ben gyanús sietséggel lezárt bizonyítási eljárás csak addig jutott, hogy egy Remingtonból származik a King testében talált lövedék. Azt viszont senki sem bizonyította be, hogy abból a puskából-e, amelyen Ray ujjnyomát felfedezték. (kulcsár) Nem avatkozik be a Nyugat Meghalt egy magyar újságíró Tiranában Szívroham következtében Tiranában elhunyt Molnár Imre újságíró, a Mai Nap kiküldött tudósítója. Az Albániában tartózkodó magyar állampolgárokat nem érte atrocitás, a Külügyminisztérium mindent megtesz a családtagok hazaszállításának megszervezésére. Helyszíni jelentések szerint csütörtök este páncélosok jelentek meg Tirana utcáin. Két harckocsi a kormányzati épületeknél foglalt el hadállást. A fővárosban pénteken is szórványos lövöldözés hallatszott. Az észak-albániai Shkodrá- ban szemtanúk szerint péntekre virradóra felgyújtották az ösz- szes középületet. Leégett több bank, a rendőrség központja, a bíróság és a helyi rádióadó épülete. Franz Vranitzky volt osztrák kancellár, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közvetítőjeként pénteken tárgyalásokat folytatott Baskhim Fino albán miniszterelnökkel. A tárgyalások színhelye egy olasz hadihajó volt, Dürres albán kikötőváros közelében. A megbeszélésen részt vettek a déli felkelők parancsnokai is. Nicholas Bums amerikai külügyi szóvivő a BBC-nek adott telefoninterjújában pénteken leszögezte: még csak tárgyalások sem folynak arról, hogy a Nyugat katonai erővel avatkozzék be az albániai fejleményekbe. A jelenlegi megbeszéléseken az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megpróbálja tárgyalóasztal mellé ültetni a kormány és az utcára vonult felkelők képviselőit - mondta az amerikai szóvivő. Bajkonur még állja a versenyt, de meddig? Posztszovjet űripar A Bajkonur város melletti óriási űrrepülőtér és rakétakísérleti telep a Szovjetunió felbomlása óta a független Kazahsztánhoz tartozik. Oroszország évi 115 millió dollárért bérli a szovjet űrkutatás egykori hőstetteinek színhelyét. A pénz azonban igencsak rend- szertelenül érkezik, és Bajkonur az enyészet képét mutatja. A hatvanas években évente mintegy 160 rakétát indítottak Bajkonurról, tavaly csak 26-ot. Az amerikai Lockheed céggel kötött megállapodás alapján az orosz Proton rakéták még húszszor visznek fel innen nyugati műholdakat, összesen egymil- liárd dollár fejében. Az űrrepülőtér működését a közeljövőben úgy-ahogy finanszírozni tudják, de a jövő annál borúsabb. Korábban a szovjet katonai költségvetés egyharmadát kapta az űrkutatás, napjainkban mindössze két százalékát. Egy évben összesen 425 millió dollárt, miközben az amerikai ve- télytársak 14 milliárdból gazdálkodhatnak. Orosz konkurenciáról tehát már régen nincs szó, sőt: Bajkonur is csak azért működik, mert a hajdani szovjet rakétaipar egyharmada külföldi kézben van, és a külföldről rendelt fellövések még mindig olcsóbbak Kazahsztánban, mint bárhol másutt. (heltai) Az idei Oscar-díj átadásán minden megváltozik Nők lesznek a főszereplők Az Amerikai Filmakadémia mindeddig szűkmarkúan bánt a szebbik nemmel. Még a „nők évében”, három évvel ezelőtt sem kényeztette el az arra érdemes alkotásokat. Az idei Oscar-díj átadásakor azonban változik a helyzet. Az 1994-ben az Oscarra nevezett alkotók között csak elvétve fordultak elő negyven évnél idősebb hölgyek. A fiatalabbakra is alig-alig figyeltek fel: legfeljebb ha a főhős nyűgös barátnőjét vagy konyhatündér feleségét alakították. Idén minden másképpen lesz - állítják a hozzáértők. Azok a mozinézők is egyetértenek velük, akik látták a Titkok és hazugságok című angol filmet, az amerikai Elvált nők klubját vagy éppen az Evitát. Ez talán arra is utal, hogy egyéb változások is várhatók Hollywoodban. A női közönség ugyanis egyre fontosabbá válik, jóllehet messze van még attól, hogy vezető és meghatározó tényező legyen. Az is igaz, hogy a filmes világban folyamatosan növekszik a döntéshozó felső vezetők között a nők száma. Igaz, ez elsősorban a menedzserekre vonatkozik, hiszen a rendezők és vágók, tehát a „film szakmunkásai” között még mindig elég kevés hölgy található. FEB Ott sem mindenkinek tetszik. A Rotterdamban összegyűlt többnemzetiségű tömeg a takarékossági intézkedések miatti aggodalmának adott hangot. A tüntetők szerint az egységes pénz bevezetése elviselhetetlenül sok terhet rak a lakosság vállára. fotófeb/reijter Tudósok vitatják: mi volt előbb, a szén-dioxid vagy a felmelegedés? Az üvegházhatásnak számos oka van A légkör melegedését elsősorban az ember ipari és mezőgazda- sági tevékenysége folytán a légkörbe kerülő szén-dioxid okozza. De vajon minek alapján jutottak a tudósok arra a következtetésre, hogy a gáz üvegházhatást vált ki? Egy svéd tudós már száz évvel ezelőtt feltételezte, hogy a Földet azért nem borítja összefüggőjégpáncél, mert a légköre felmelegedett. Ám csak negyven évvel ezelőtt állították fel amerikai tudósok az első állomást, amely rendszeresen mérte a légkör szén-dioxid-tartalmát. Négy évtized alatt a mért érték egyharmaddal megemelkedett. A meteorológusok már korábban is azt hangsúlyozták, hogy az éghajlatot sokkal jobban befolyásolja a légköri vízgőz, mint a szén-dioxid. Napjainkban pedig újra egyre nyomósabbak azok az érvek, amelyek igazolni látszanak, hogy érdemes volna hallgatni az időjósokra. Hőmérséklet- és klímaváltozások ugyanis mindig is voltak, már jóval az ember megjelenése előtt is. A Föld felszínének több mint kétharmadát óceán borítja, kö-> zepes mélysége több mint négy kilométer. A vízben jól oldódik a szén-dioxid. Ráadásul a tengervízben sokféle só is található, melyek e gázzal nem oldódó vegyületeket alkotnak és vastag szénvegyületréteggé válnak. Az óceánok mégis ötször annyi szén-dioxidot tartalmaznak mint a légkör. A szén-dioxid körforgásának egyensúlyát kalkulálva eddig nem vették eléggé figyelembe, hogy a szén-dioxid vízben való oldódása erősen függ a víz hőmérsékletétől. Ha egy fokkal emelkedik a tengervíz hőmérséklete, szén-dioxid-megkötő képessége két százalékkal csökken. Az újabb mérések tanúsága szerint nemcsak a levegő, hanem a tenger hőmérséklete is emelkedett. A vízhőmérséklet emelkedése nyomán pedig jelentősen több széndioxid került, illetve maradt a légkörben, mint amennyivel az ember tevékenysége terhelte a szén vagy az olaj elégetésével, (kenesei) A 4 > 4
