Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-13 / 71. szám

Jogszabály-ismertetés 1997. március 13., csütörtök 10 Dtinántúli Napló Közjegyzők Baranya megyében Komló (1) Megingott az ingatlanok jelzálog-egyeduralma Májustól közjegyzői A ligha akad ma olyan fel­nőtt polgár, aki legalább az elemi lényegét tekintve ne hallott volna a zálogba adás, illetve a zálogba vétel lénye­géről: a szerződés alapján a jogosult arra biztosít jogot a maga számára, hogy a kötele­zett nem teljesítése esetén a zálogtárgyból kielégítse anyagi követelését, minden más jogosultat megelőzve. Az ősi jogintézmény a lé­nyegét tekintve ugyan nem módosult, de nemrég mégis nagy gyakorlati jelentőséggel bíró jogszabályi változás tör­tént. Ennek összefüggéseiről kaptunk tájékoztatót dr. Czo- boly Istvántól, a Baranya Me­gyei Közigazgatási Hivatal főosztályvezetőjétől. Jogászok ezrei úgy ta­nulták, s a jogismerő polgárok számára is így ismert, hogy lénye­gében két fő fajtája van a zálogjognak: a kézizálog és jelzálog. A kézizálognál a zá­logszerződésen kívül szük­ségszerű a zálogtárgy tényle­ges átadása, birtokba adása is. Kézizálogba az ingóságok adhatók. A jelzálog viszont azt jelenti, hogy a zálogtár­gyat a tulajdonosa továbbra is birtokában tartja és használ­hatja, viszont a zálogszerző­dés alapján közhiteles nyil­vántartásba bejegyzik a zálog­jog legfőbb adatait. Ilyen közhiteles nyilvántartás eddig csak az ingatlannyilvántartás volt, s ezért jelzálogjognak a tárgya - a gyakorlatban - csak ingatlan lehetett. Ezzel a „klasszikus” elvvel szakított a jogalkotó, amikor tavaly módosította a Polgári Törvénykönyv 260. §. szabá­nyilvántartás lesz lyát, és a (2) bekezdésben új lehetőségekkel bővítette a jel­zálogtárgyak körét. Most már az ingatlanon kívül „más va­gyontárgy”, valamint „egész vagyon” is jelzálogjoggal ter- helhetővé válik, amelyre ko­rábban a kézizálog szabályai voltak csak alkalmazhatók. Kivétel volt a bankhitelt biz­tosító zálogjog, amihez nem kellett az ingó zálogtárgy tényleges átadása. Az új szabály szerint a nem ingatlanra vonatkozó jelzá­logjog, valamint a vagyont terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a közhi­teles nyilvántartása való be­jegyzése szükséges. A törvény meghatározza, hogy ki jogosult vezetni ezt a közhiteles nyilvántartást. Eb­ben a hatáskör-telepítésben is született újdonság, ugyanis nem állami-, államigazgatási szerv kapott jogot a közhite­les nyilvántartás vezetésére, hanem a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. A kormány januárjában megalkotta a zálognyil­vántartásról szóló rendeletét, amely alapján Baranyában 9 közjegyzőnél lehet kérni a zá­logszerződés közjegyzői ok­iratba foglalását. Minden köz­jegyző számítógépes-modem kapcsolatban lesz a nyilván­tartást vezető kamarával. A jogszabály szóhasználata sze­rint a közjegyző „az okirat felolvasása előtt bejelentkezik a nyilvántartásba és a követ­kező ranghelyet biztosítja... a bejegyzést a közjegyzői ok­iratba foglalt szerződés alá­írása után, de az okirat hiteles kiadmányának kiadása előtt foganatosítja, majd az okirat hiteles kiadmányával együtt ... a tanúsítványt kiadja.” Erre az eljárásra 1997. má­jus 1-jétől kerülhet sor. Kockázatos a természetkárosítás Bár már tavaly hatályba lépett a Büntető Törvénykönyv erre vonatkozó módosítása, de a természetjáró kirándulások szezonjának elején érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az elkövetők számára is veszé­lyesebb lett a természetkárosí­tás bűncselekménye. Aki fokozott védelem alatt álló vagy nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó növényt vagy állatot, annak bármely fej­lődési szakaszában levő egye- dét vagy annak származékát (gyümölcs, mag, tojás* pete stb.) jogellenesen megszerzi, külföldre juttatja, értékesíti vagy elpusztítja; védett termé­szeti területet jogellenesen je­lentős mértékben hátrányosan megváltoztat, bűntettet követ el, és három évig terjedő sza­badságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a termé­szetkárosítás a fokozott véde­lem alatt álló vagy nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó növény vagy állat tömeges pusztulását, a védett természeti terület jelentős mértékű jogel­lenes megváltoztatása esetén pedig a terület helyrehozhatat­lan károsodását vagy megsem­misülését idézi elő. Aki az előbb meghatározott következményekkel járó termé­szetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. S hogy milyen könnyű kellő ismeretek nélkül ilyen bűncselekmény elkövető­jévé válni, azt jól érzékelteti, hogy Magyarországon jelenleg 52 fokozottan védett növényfaj és 84 fokozottan védett állatfaj található! A Duna alsó szakaszán él védett madarunk, a fekete gólya PORTRÉK A JOG ÁSZAI KÖRÉBŐL: DR. FARKAS KÁROLY (III.) Ör az emberközeli igeragozásnál A megfontoltság a legjellem­zőbb tulajdonsága. Előadás­módja, beszédritmusa is ezt su­gallja. Még inkább az a tudatos magatartás, amellyel Pécs jegy­zőjeként igyekszik távol tartani magát és az általa irányí­tott apparátust a politikai véleménynyilvánítástól.- A plurális demokrácia gyakorlásában előttünk já­róknál is láthatjuk, hogy a köztisztviselő nem a poli­tika kiszolgálója, hanem „csak” a politikai szándé­kok, programok szakmai hátterét adja. Ennek a fel­fogásnak a teljes elisme­rése a politika jelenleginél kulturáltabb eszköztárát igényelné. A tendencia már ezt az irányt is mutatja - állítja meggyőződéssel. Higgadtsága, visszafo­gottsága azt mondatja az emberrel: jó bíró veszett el benne. És ez telitalálat. Nem­csak bírónak készült joghall­gató korában a pécsi egyete­men, hanem a szakvizsga után 1959-től járásbíróként is dolgo­zott. Erről a pályáról az térítette le, hogy megnősült, és a me­gyei bíróság akkori elnöke volt az apósa. Emiatt rögtön Tolna megyébe helyezték át, de ő mindenképpen Pécsett akart maradni. Három évig buszozott naponta, míg végül elengedték a bírói pályáról. A Baranya Megyei Tanácsra került jogta­nácsosnak, később a munkaü­gyi, 1966-tól 1985-ig pedig a szervezési és jogi osztályt ve­zette. Akkor VB-titkár lett Pé­csett, majd 1990-ben pályázat alapján az önkormányzati testü­lettől határozatlan időre szóló jegyzői kinevezést kapott.- Amikor visszatérhettem volna a bírói pályára, pont ak­kor kezdtem megszeretni a köz- igazgatást - meséli. -Ezen a pályán egyébként azóta érzem igazán jól magam, amióta nem igehirdető helyen vagyok, mint a megyei tanácsnál, hanem a frontvonalban, ahol az igét ra­gozzák. Vagyis ahol közvetlen a kapcsolat az emberekkel, ahol segíteni lehet rajtuk, támogatni a törekvéseiket, és fel lehet lépni a korrupció ellen. A törvény által reá testált funkció azonban igen kényes őrhely az igaragozásnál. És lehetetlen feladat.- Az önkormányzati törvény megérett a felül­vizsgálatára. 1990-ben a közigazgatásban dolgozók iránti bizalmatlanság el­vére épült. A hatósági jog gyakorlásáért, a közigaz­gatási ügyek intézésért, a testületi munka előkészíté­séért a jegyzőt teszi fele­lőssé. Csakhogy a telepü­lések nagyságrendekben különböznek. A kisközsé­gekre jellemző négy-öt fő­höz képest a 170 ezres Pé­csett szakirodákba tago­zódva közel négyszázan dolgoznak a közigazgatás kü­lönböző területein. A közép­szintű vezetőknek nincs döntési jogkörük, hatáskörük. Az appa­rátus évente több tízezer dön­tést hoz a jegyzőre hivatkozva. Fizikai képtelenség érdemben bekapcsolódni ezen ügymeny- nyiségnek még a töredékébe is. S noha köztisztviselők iránti bizalmatlanság javarészt elosz­lott, ezt az önkormányzati ha­tásköri konstrukciót csak nem akarják megváltoztatni. D. I. Jog-forrás Törvénykezési szünet. A Baranya Megyei Bíróság el­nökének tájékoztatója szerint a megye területén működő bíróságokon 1997. július 21- től 1997. augusztus 25-ig tör­vénykezési szünet lesz. Ezen idő alatt a bíróságok a soron kívüli ügyeket folyamatosan intézik, azonban tárgyaláso­kat nem tartanak. A felvilá­gosítás adás időpontja válto­zatlan: munkanapokon 9-től 11 óráig. Ugyancsak válto­zatlan a cégbíróság ügyfélfo­gadási ideje is. Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyűjteménye. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben foglaltak sze­rint az igazságügy-miniszter és a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára megbízásából a Magyar Hi­vatalos Könyvkiadó újra megjelenteti a Hatályos Jog­szabályok Hivatalos Gyűj­teményét. Ez az 1945-1995. december 31. között a Ma­gyar Közlönyben kihirdetett és 1996: január 1-jei hatályos jogszabályokat, valamint a Magyar Közlönyben és a Ha­tározatok Tárában közzétett normatív tartalmú határoza­tokat tartalmazza. A tíz kö­tetre tervezett kiadványt CD- ROM lemezen is megjelente­tik és a gyűjteményt mindkét formában folyamatosan hatá- lyosítani fogják. Hallgatói összlétszám. Kormányhatározatban a nap­pali tagozaton maximum 42 ezer, esti és levelező tagoza­ton pedig maximum 11 ezer főben állapították meg az 1997-ben a felsőoktatási in­tézményekben államilag fi­nanszírozott hallgatói létszá­mot. Ebbe a katonai és rend­védelmi felsőoktatási intéz­ményekbe felvehető hallga­tók száma nem tartozik bele. Igazolólap a munkanélküli járadékhoz. A MŰM ren­deleté szerint a munkanél­küli járadék pontos megál­lapítása érdekében vala­mennyi munkáltató köteles a munkaviszony megszűné­sekor két példányban igazo­lólapot kiállítani. Az egyiket a munkavállalónak kell adni a munkában töltött utolsó napon, a másik példányt 5 évig meg kell őrizni. A jog viadala a veszélyes ebekkel A z 1996. évi CVIII. törvény, vala­mint a Kormány 35/1997. (II. 26.) számú rendelete szabályozza a veszé­lyes ebek tartását. Ennek elemeiről dr. Nyári Szilviától, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal fogalmazójától kaptunk tájékoztatót. A törvény különbséget tesz a veszé­lyes és a veszélyesnek minősített ebek között. A törvény erejénél fogva ve­szélyes eb a pit bull terrier és e fajta egyedeinek egymással való pároztatá- sából vagy bármely más egyeddel való keresztezéséből származó keverék. Ezek szaporítása, tenyésztése (a vétlen szaporulat is), az országba való beho­zatala, kivitele, elidegenítése, reklá­mozása, hirdetése, bármilyen verse­nyeztetése, őrző-védő feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása tilos. Veszélyesnek minősül az az eb, ame­lyet az önkormányzat jegyzője az ál­lat-egészségügyi szakhatóság közre­működésével veszélyesnek minősít annak alapján, hogy az embernek vagy állatnak - noha nem ingerelték - sú­lyos sérülést okozott. A veszélyes és veszélyesnek minősí­tett ebek - a polgári jogi felelősség szem­pontból vadállatnak számítanak - kizáró­lag a jegyző által ki­adott engedéllyel, az állat- egészségügyi szakhatóság által egyedi azonosítóval ellátva tarthatók. A pit bull terrier vagy keveréke csak ivartalanítva és háztartásonként csak egy. E ngedélyt - a tartás elengedhetetlen feltétele! - az eb tartási helye sze­rint illetékes önkormányzat jegyzőjé­nél lehet kérni, aki a helyszíni szemle után egy évre szólóan adhatja ki. A pit bull terrier és keverékeinek tulajdo­nosa a törvény hatálybalépését követő 15 napon belül - tehát március 15-ig! - köteles a jegyzőnél az eb ivartalanítá- sát és tartós egyedi azonosítóval való ellátottságát igazolni. A veszélyesnek minősített eb esetében az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől szá­mított 30 nap a határidő. Az azonosítás mikrochippel történik: az állat nyaká­nak bal oldalán a bőr alatt kell elhe­lyezni, és ezt kizárólag a megyei állat­egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás által kijelölt állatorvosok vé­gezhetik. A jegyző a veszélyes, vagy veszélyessé minősített ebről nyilván­tartást vezet. A járókelők védelmére a veszélyes kutyák nyakörvén jól látható bilétát kell elhelyezni, amely legalább 5 cm átmérőjű, piros szegélyű fehér korong. Az ebek csak olyan elkerített, bekerí­tett vagy zárt helyen tarthatók, ahon­nan felügyelet nélkül nem juthatnak ki a közterületre. Az eb tartására szolgáló ingatlanok bejáratát pedig „Vigyázat! Veszélyes eb!" táblával kell ellátni. Ilyen ebet szállítani, vezetni csak fém szájkosárral, 2 méternél nem hosszabb pórázon, fojtó nyakörvvel lehet. A ve­szélyes ebbé minősítő első fokú hatá­rozat ellen 8 napon belül a közigazga­tási hivatalhoz le­het fellebbezni. A Büntető Tör­vénykönyvbe is belekerült a „ Ve­szélyes eb tartásá­val kapcsolatos kö­telezettség megsze­gése, valamint a til­tott állatviadal szervezése 266. §. (1) Aki veszé­lyes ebet tenyészt, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet vagy engedély nélkül tart; veszélyes ebet jogszabály megszegésével elide­genít vagy megszerez; a veszélyes eb ivartalanítására vonatkozó jogsza­bályban előírt kötelezettségét meg­szegi; a veszélyes eb tartására vonat­kozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi, vétséget követ el, és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, ki­képez, illetve ve­szélyes ebbel ilyen feladatot vé­geztet, bűntettet követ el, az 3 évig terjedő szabad­ságvesztéssel bün­tetendő. 266/A. §. (1) Aki eb részvé­telével állatviadalt szervez, tart, va­lamint ilyen állat­viadalra fogadást szervez vagy köt, bűntettet követ el, és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki állatviadal céljára ebet tenyészt, kiképez, tart, vétséget követ el, és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel bün­tetendő. 4 i i * » I

Next

/
Oldalképek
Tartalom