Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-10 / 68. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1997. március 10., hétfő Hírcsatorna Számítógépen a lexikon. A pécsi Apáczai Nevelési Központ Gyermek- és Isko­lakönyvtára a Soros Alapít­vány pályázatán több mint félmillió forint értékű szá­mítógépet nyert, amelyet a hét végén szereltek be. A gépen elolvasható több se­gítő kézikönyv anyaga, így a Révai Lexikon valameny- nyi kötete. A későbbiekben az Internet-programok is megtalálhatók lesznek. (cs) Már nyílik a magnólia. Pécsett, a MÁV Rt. Pécsi Igazgatóságának köztéri parkjában a szokottnál egy hónappal hamarább már most nyílik mind a három magnóliafa. (cs) Túl van az életveszélyen. A hét végén, mint arról hírt adtunk, Pécsett, a Deák Fe­renc utca egyik családi há­zában szóváltás közben fér­jét késelte meg a feleség. A férfinek a kezébe és a ha­sába szűrt, akit a POTE 400 ágyas Klinikájára vitt a mentő. Azóta már túl van az életveszélyen. (cs) Részegen vezette autó­ját. Szombaton Kozármis- lenyben egy részeg sofőr személyautójával nekihaj­tott egy parkoló autónak, majd a kerítésnek ütközött. A randalírozó járművezető könnyebb sérülést szenve­dett, az anyagi kár jelentős. (cs) Területi borverseny. Az Egerági Gazdakör pénteken területi borversenyt rende­zett a helyi kultúrházban. A rendezvényre a környékből, így Átáról, Kozármisleny- ből is jelentkeztek gazdák csaknem 30 mintával. A zsűri elnöke Solti László kertészmérnök volt'. (cs) Telekvita után. Tótszent- györgyön kijelölhették a temetőhöz vezető új út nyomvonalát, miután a te­lekvitában megegyeztek a tulajdonosok. A szilváskert és a szomszédos föld gaz­dája hosszú ideig nem tudott megegyezni, hol is vezessen az út. A jövedelempótlósok már megkezdték a terepren­dezést a kijelölt területen. (cs) Riasztóval látták el. A bogádi iskolába többször próbáltak betömi, ezért az önkormányzat negyed mil­lió forint értékben hang- és fényriasztót szerelt fel az épületre. A jelzőrendszer összeköttetésben lesz majd a rendőrséggel is. (cs) Pécsi Trombitásnapok, először Mesterkurzust tartott az USA-ból érkezett zenészhölgy, Carole Dawn Reinhart fotó: laufer l. A hazai trombitaoktatás jeles képviselőinek - mintegy száz­húsz tanár - és növendékeiknek részvételével rendezték meg a hétvégén az I. Pécsi Trombitás­napokat, melyet a szervezők Galambos János zenepedagó­gusnak emléket állítva indítot­tak útjára. Összegezve a két nap történéseit Varasdy Ferenc, a Zeneakadémia professzora el­mondta, igen magas színvonalú előadásokon, bemutatókon, koncerteken vehettek részt az érdeklődők. Lehetőség nyílt az elmúlt évek oktatási eredmé­nyeinek értékelésére, a tapasz­talatok átadására, a hazai műhe­lyek új módszereinek megis­mertetésére. A város legközelebb három év múlva ad otthont a trombitá­sok országos találkozójának. V. G. Kútban maradt a Hegyhát kincse MÁGOCS Két Jókai-regény címe juthat eszünkbe Mágocs szomorú sorsú termálvizéről, illetve magunkról: Szegény gazdagok, illetve Gaz­dag szegények. A hegyháti községtől északra 1969-ben gyógyhatású termálvi­zet találtak alig 380 méter mé­lyen. Emiatt a percenként mint­egy 500 liter hozamú kút vizének hőmérséklete csak 38,5 fokos. Ezt azonban bőven ellensú­lyozza, hogy gyógyító hatású ás­ványi anyagokban rendkívül dús, összetétele még a harkányi víznél is jobb: kénes is, sós is, fluorban pedig különösképpen gazdag. Szakértői vélemények szerint túlságosan sűrű, de erre kínálko­zik olyan megoldás, amely egy­ben a hőfokot is kipótolná: Má- gocstól délre 800-900 méter mé­lyen 80 fokos vizet is találtak. Ez csak termálvíz, vagyis előnyösen lehetne hígítani vele a reumás és nőgyógyászati betegségek keze­lésre alkalmas gyógyvizet. A logika azt diktálta volna, hogy Mágocsot gyorsan gyógy­üdülőhellyé fejlesszék. Ám ma is csak a lezárt kút jelképezi a lehe­tőséget: a gazdaságpolitika hosz- szú ideig nem tűrte el, hogy Har-’ kánynak „konkurenciája” legyen. Csak a 80-as évek végén kezdhe­tett bele a község a termálvíz hasznosításának tervezésébe. 1990-re el is készült egy tanul­mányterv, amely többek között 256 ágyas szanatóriummal, pihe­nőparkkal, csónakázó tóval, kempinggel számolt. És 2 milli­árd Ft beruházási költséggel. Bár voltak érdeklődők számo­sán - svédek, németek, franciák, amerikaiak, osztrákok, még ma­gyarok is -, csak nem lett a prog­ramból, vagy legalább valami­lyen szerényebb változatából semmi sem. Pedig a gyógyfürdők iránti igény nincs szűnőben.-Nem adtuk fel a tervet, hi­szen a község gondjain, a mun­kanélküliség enyhítésén nagyot lendítene a termálvíz hasznosí­tása. A programot jelenleg is tanulmányozzák Angliában és az USA-ban - mondja dr, Czi- nege Imre polgármester. Ám lehet, a mágocsi gyógy­vizet nem a tervek, a szakértői tanúsítványok tudják „eladni”, hanem a hasznosítás nyilván­való eredményei. Ehhez a hazai tőke merészsége kellene: leha­jolni a kincsért. Dunai Imre Javaslatok az alapműveltségi vizsgáról A közoktatási törvény előírja, hogy a helyi tantervek részévé kell tenni a 10. évfolyamot le­záró alapműveltségi vizsgát. Bevezetésének lehetséges mó­dozatairól tanácskoztak a hét­végén Budapesten a pedagó­gusszervezetek képviselői. A Baranya Megyei Pedagó­giai Intézet szaktanácsadója, Császár Zsuzsa elmondta, a kö­zépiskolák képviselői elutasí­tották a vizsga teljes körű beve­zetését, mivel aló éves korban letett vizsga valójában az álta­lános iskolában megszerzett tu­dásra épül, amelynek minősé­géért a középiskolák nem vál­lalhatják a felelősséget. Ko­moly együttműködést kellene kialakítani ezért az általános és középiskolák között, ami aka­ratlanul is a nyolcosztályos szerkezet megszűnéséhez ve­zetne. Az ellentmondás feloldá­sára javasolták, hogy a nyolca­dik osztály végén kötelező zá­róvizsgát iktassanak be, amely helyettesíthetné a középiskolai felvételiket. Az alapműveltségi vizsgát csak azoknak a tizenhat éveseknek kellene letenniük, akik a közoktatási rendszerből kilépnek. Tehát akik nem ta­nulnak tovább, vagy akik a szakképzést választják. V. G. Erkölcsös az önkorlátozás A gazdaság és etika össze­függéseit elemezték a hét végén Pécsett a fiatal köz­gazdászok országos találko­zóján. A konferencián el­hangzottak összegzéseként Veres József, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője megállapította, csak akkor válhat a közvélemény sze­mében a mai gazdasági, po­litikai elit tevékenysége er­kölcsössé, ha a javak meg­szerzésében önkorlátozást tanúsítanak. A kétnapos előadás-sorozat­ban nem volt hiány a közvé­leményre igen nagy hatást gyakorló nézetekből. A priva­tizáció erkölcsi megítélése jó példa volt erre. Az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke, Ko­vács Árpád a tevékenységük erkölcsösségével kapcsolat­ban fontosnak tartotta meg­említeni a hivatalnoki szolgá­lat íratlan szabályait, mert szerinte az állami vagyon el­adásával kapcsolatban a szer­vezete munkatársaitól a köz­vélemény által elfogadott, tisztességes viselkedés vár­ható el. Voszka Éva, a Pénz­ügykutató Rt. főmunkatársa viszont arra mutatott rá, az ál­lam szerepvállalása a privati­zációban csak a problémákat súlyosbította, ahelyett, hogy megoldotta volna. Az ezzel kapcsolatos törvények ugyanis olyan „lazák”, hogy a szabad rablást is jogosnak le­het megítélni. Angyal Ádám, a BKE tanára szerint a sikeres gazdasági szereplés alapfelté­tele az etikus magatartás, vagyis a menedzsereknek minden szituációban azt kell vizsgálniok, döntéseik nem ütköznek-e a közvélemény negatív erkölcsi megítélé­sébe. A konferencia summázata- ként Veress József kifejtette: addig az emberektől nem le­het elvárni, hogy erkölcsösen viselkedjenek, míg az állami élet csúcsain a több száz mil­liós sikkasztások fordulnak elő, s a korrumpálás hovato­vább elfogadott magatartás­nak számít. B. G. Közmeghallgatás lesz Pécsett a környezetvédelmi helyzetről Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése 1997. március 13-án, csütörtökön 17 órától 19 óráig közmeghallgatást tart a városháza (Széchenyi tér 1.) II. emelet 56. számú nagytermében. A közmeghallgatás témája: Pécs környezetvédelmi hely­zete. Az ülésen felszólalhat­nak a település állandó lako­sai valamint a helyben érde­kelt szervezetek képviselői. A felszólalás tárgyköre közér­dekű kérdés vagy javaslat le­het. Egyedi, hatósági ügyben az ülés elnöke nem adhat szót. A felszólalások egyenként az 5 perces időtartamot nem ha­ladhatják meg. A közmeghallgatás nyilvá­nos: az önkormányzat tiszt­ségviselői és a képviselő-tes­tület tagjai várják az érdek­lődő pécsi polgárok megjele­nését. Ingatlanok - számítógépen Tájékoztatjuk az érdekelteket, hogy Pécs város II. és III. ke­rület ingatlannyilvántartásá­nak gépi adatfeldolgozásra történő átállítása megvalósult. Ezért Pécs város II. és III. ke­rületében 1997. március 15. napjától a gépi adatfeldolgo­zásra átállított nyilvántartást kell érvényesnek tekinteni. A hagyományos nyilvántartás és az új gépi nyilvántartás adatai azonosak. Áz átállított nyil­vántartás megnyitásától szá­mított 6 hónapon belül a Pécsi Körzeti Földhivatal a gépi in­gatlannyilvántartás tulajdoni lapjáról a jogosult kérelmére egyszeri alkalommal illeték- mentes másolatot ad az ere­deti tulajdoni lap tartalmával történő összehasonlítás céljá­ból. A Pécsi Körzeti Földhi­vatal biztosítja a korábbi ada­tokkal való összehasonlítás lehetőségét hivatalos helyisé­gében: Körzeti Földhivatal Pécs, Széchenyi tér 9. II. em. 211. szoba, hétfőn, kedden, szerdán 8-tól 12 óráig. Ha az átállított ingatlan­nyilvántartás adatai és az ere­deti tulajdoni lap tartalma el­tér, a földhivatal a jogosult kérelmére 1997. szeptember 15-ig az adatokat kijavítja vagy a hiányos bejegyzést ld- egészíti, illetve módosítja. Baranya Megyei Földhivatal Magukra hagyott tüzek Sok az avar- és bozóttűz, ezért tilos tüzet rakni erdő­ben, út és vasút mellett. Csak szombaton Baranyában 10, Somogybán 9, Tolna me­gyében pedig 5 helyen égett az avar. Antalszállásnál 30 hektár terület lángolt erdőt veszélyez­tetve, ezért a kaposvári tűzoltó­kat is kivezé­nyelték. Előtte Me- cseknádasd- nál 250 hektár határrész fo­gott tüzet. A pécsi Lő- tér-dombon és a kővágó- szőlősi hegyoldalban többször van kisebb-nagyobb avartűz, tudtuk meg Szabados Zoltán pécsi tűzoltó-alezredestől (ké­pünkön). Elmondta még, hogy sokba kerül a napi többszöri ri­asztás, s főként a mentés, melynek során árkolnak, lapát­tal tűzgócokat vernek szét. A pásztorok és a gazdák meggyújtják a parlagokat, hogy fertőtlenítsék a talajt, de aztán nem nem törődnek a tűzzel, amely veszélyesen elharapózik. Ha valaki bejelenti a tűzoltósá­gon a parlag-tűzgyújtást, éget­het, csak felügyeljen a tűzre. Most azonban átmenetileg tilos a tűzgyújtás az erdőkben, azok közelében, az utak, a vasút mentén és a parlagokon. Aki ezt megszegi, helyszíni bírságot fizet. A Földművelésügyi Mi­nisztérium rendeletének betar­tásáért Pécsett a közterület-fel­ügyelet járőrei, másutt az erdé­szek, vadászok és mezőőrök fe­lelnek. Cs. J. Személyes adatainkkal üzletelnek A személyes adatok védelmé­hez fűződő állampolgári érdeket és a csomagküldő szolgálattok tevékenységét a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló, 1995 decem­berében hozott törvény igyek­szik összehangolni: meghatá­rozza, honnan szerezhetők be az adatok. A Központi Nyilvántartó Hi­vatal (Könyvhivatal) az első forrás, illetve az önkormányza­tok lakossági nyilvántartása. Az innen igényelt adatokat a cégek csak hat hónapos határidőn be­lül használhatják fel. Ám ha már valaki rendelt tőlük, akkor bele­kerül a nyilvántartásukba, s ez már külön legális forrás fel­használási időhatár nélkül. A harmadik forrás: a nyilvá­nos adatok (telefonkönyv, a szaknévsorok stb.). Az azonos tevékenységet folytató cégek is átadhatják egymásnak a címlis­tákat. Az állampolgárt erről ér­tesíteni kell, megadva neki letil­tás lehetőségét. A cégek egyéb­ként kötelesek félévente a Könyvhivatallal egyeztetni, hi­szen az állampolgárok letilthat­ják lakcímük kezelését az ön- kormányzatok népességnyil­vántartásánál vagy a Könyvhi­vatalnál. Pécsett a Polgármesteri Hiva­tal Lakossági Nyilvántartó Iro­dája népességnyilvántartásban - amint ezt dr. Berhiday Ilona irodavezetőtől (képünkön) meg­tudtuk - 115-en tiltották le az adataikat. A pécsi nyilvántar­tásból üzleti célra adat- szplgáltatás nem volt. A csomag­küldő szolgá­latok a múlt év végéig kaptak hala­dékot, hogy az adatbázisukat legalizálják, és rendezzék a tilalmi listákkal kapcsolatos tevékenységüket. Az Adatvédelmi Biztos Hivata­lának tavalyi tapasztalatai azt mutatták, hogy a kereskedők nem tudják helyesen értelmezni a rájuk vonatkozó törvényt. Például alig akad egy-két cég, amely közli az állampolgárral, milyen forrásból jutott a címé­hez. Kérdésesen legális változatai is keletkeztek az adatgyűjtés­nek. Aki például válaszol a má­gus-jövendőmondó ajánlatára, arról vélelmezhető, hogy belee­gyezett adatai kezelésébe, ám a cégnek (?!) kötelessége lenne feltüntetni, hogy a kérdőív kitöl­tője az adatainak kezeléséhez is hozzájárul. De mihez is járul hozzá? Hogy jövendőt mondja­nak neki. Adatait tehát csak egy másik .jövendőmondónak” le­hetne továbbadni. Üzletszerűen is foglalkoznak már cégek cí­mek közvetítésével. Ebben is az a jogi probléma, mint az előbbi­nél: csak hasonló - tehát adat­gyűjtő - tevékenységet folytató cégnek adhatná át az adatokat, de így nincs értelme az egész­nek. Dunai Imre t

Next

/
Oldalképek
Tartalom