Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-08 / 66. szám

6 Dünántúli Napló

Kultúra - Művelődés

1997. március 8., szombat

Hírcsatorna

Város, polgárok, kultúra. A „Város, polgárok, kultúra” című beszélgetéssorozat nyitóeseménye lesz az a találkozó, melyen a városról mint épített környezetről és mint polgárok közösségéről lesz szó a pécsi Művészetek Házában március 13-án 18 órakor. A témáról a terület szakemberei és döntéshozói nyilatkoznak. (ly)

Az Ifjúsági Ház ajánlataiból. Kisfaludy György időfizikus tart előadást a pécsi Ifjúsági Házban március 11-én 19 órakor „Időszerkezet a magyarság történetében” címmel. Március 13-án

18 órakor Ionesco „A kopasz énekesnő” című darabját adja elő az IH-Tabarin Színpad. (ly)

Hangverseny. A pécsi Bazilika Szent Mór kápolnájában március 10-én, hétfőn

19 órakor Haramia László

(tenor) és Gábor József (orgona) közreműködésével hangversenyt hallhatnak érdeklődők. (íz)

Martnszky - Várkonyi.

Martinszky János (1909 - 1949) festőművész életét kutatta és dolgozta fel könyvében Várkonyi

György művészettörténész. Könyvét most jelentette meg a Pro Pannónia Kiadói Alapítvány.

Ország a hadak útján. A

pécsi Bazilika Kocsis László termébe hívják az érdeklődőket ma délután 4 órára. Vendég lesz dr. Páva István, aki az „Ország a hadak útján” című könyvét mutatja be. Közreműködik a Bazilika Palestrina kórusa, és Mester Csaba versmondó. (ly)

Kiállítás. Pécs után most Mohácson is bemutatkozik Boris Salahama horvát festőművész. A tárlatot a Kossuth Filmszínházban március 14-én 17 órakor a Horvát Köztársaság ^őkonzulja nyitja meg. 5 (ly)

Sajtó a könyvtárban.

„Vendégünk a média” címmel a sajtónap alkalmából beszélgetés lesz március 13- án 11 órakor Pécsett, a Várkonyi Nándor Könyvtárban. Vendég lesz az Új Dunántúli Napló, az MTV Körzeti és Nemzetiségi Stúdiója, a Pécsi Extra, a Hétvégi Hirdető, a Városi Televízió, a Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Stúdiója és a Centromédia. (ly)

A hercegfiú meseszéke

ötvözi a plasztikával

Csille Márta a nemezt, mint ó'si technikát

A kis pécsi lakásban, amely műhely is egyben, Csille Márta a saját tárgyai között éli az életét. A „napozó fácán” nevű zsámoly mellett kiterítve és felaggatva egy ezerszínű „naphívó kabát”. A sarokban fehér nemezkavicsok, belsejük kis harangot rejt. Odébb különös formájú kalapok, a régi szekrény tetején pedig a „hét vezér”, a fiatal nemezes alkotó legutóbbi díjnyertes munkája.

A 28 éves Csille Márta 11 éve szeretett bele a nemezbe.

Tavaly a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának rajz szakán végzett, és 1993 óta tagja a Fiatal Iparművészek Stúdiójának.

A nemez, ahogyan ő látja, súlyos, tömör, de puha, meleg és védelmet nyújtó anyag. A művésznő álmairól, önmagáról mesél nemeztárgyain keresztül, a női lélekről, az érintés varázslatáról, a biztonság kereséséről.

Amikor évekkel ezelőtt először dolgozott együtt vak gyermekekkel, akkor ismerte meg a tapintás varázsát. Kezdetben zsírkövet faragtak Pál Zoltán szobrászművész irányításával, s igazából akkor jutott eszébe, hogy plasztikát készíteni a nemezből is lehetne. Akkor formálódott meg benne az a gondolat is, hogy tárgyai ne csak tapinthatók legyenek, hanem lehetőleg minél több érzékszervvel „foghatók” is. így kerültek a nemezbe csengők és illóolajok.

Míg beszélünk, az előtér kis asztalánál ülünk, a „csengőlin- kát” és a „démutkát” vizsgál- gatva. Ezek - vagy inkább ők - Csille Márta legújabb kísérletei: szokatlan kisplasztikák.-Munkáim egy része a hétköznapokban is velünk élő tárgy, tarsoly, tolltartó, szemüvegtok. A ruhákban azt vizsgáltam, mit lehet az anyagból kihozni, egy-egy viselet milyen emberi tulajdonságot hordoz. Kutatom azt is, hogyan lehet a nemezt mint anyagot és technikát a plasztikába kivinni. Ezért készítem a nemezszobraimat. Végül az is foglalkoztat, miképpen dolgozható össze a nemez más anyagokkal és területekkel, hogyan lehet bútorként használni például.

Habsburg Ottó királyi főherceg kisunokája már tudja ezt, hiszen Csille Márta nemrég meseszéket készített neki, barátok megrendelésére. Az aprócska faszék vázát Kőszegi László alakította ki, Márta pedig a mesék vándorló hőseit mintázta meg rá a gyapjú korában festett anyagból.

Szobortanulmányait azért készítheti, mert nemrég megkapta a 3 éves Kozma Lajos Kézműves Iparművész Ösztöndíjat.-Azt szeretném elérni, hogy megbecsülése legyen ennek az anyagnak -- mondta. - A nemez ősi, fantasztikus titkokat magában rejtő technika. Most azonban az érdekességén túl a legtöbben nem látják meg benne a művészi lehetőségeket.

Márpedig beszélgetőtársam nem tartozik azok közé, akik hangos szóval dicsérik önmagukat. Pedig volna mire büszkének lennie, hiszen három év alatt nyolc kiállítása volt, és idáig a XIII. és a XIV. Textilbi- ennálén is rangos díjakat kapott.

De inkább csendben dolgozik. Állítja, hogy nem is ő akarja, tárgyai csak úgy születnek, az anyag magában hordozza mindet, s rá már csak az a feladat vár, hogy előcsalogassa őket a természetből.

Hodnik Ildikó Gy.

A Jelenkor márciusi száma

A Pécsett szerkesztett folyóirat, a Jelenkor márciusi számának élén az új irodalmi Nobel-díjas lengyel költőnő, Wislawa Szymborska verseiből olvashatunk néhányat Csordás Gábor fordításában, aki a nálunk kevéssé ismert alkotó jobb megértését is elősegíti Szymborska és a „világirodalom” című írásával.

A versrovatban Oravecz Imre, Visky András, Géczi János, Tompa Gábor, Németh Rudolf és Jánk Károly műveivel találkozhat az érdeklődő. A prózarovatban Marcel Proust Előszó című írása és Körösi Zoltán Romkert című regényének részlete kapott helyet.

E szám három tanulmányt tartalmaz, melyek közül kettő Kosztolányiról szól: Mártonffy Marcell A „homo aestheticus” című dolgozata mellett Zágonyi

Ervin munkája Kosztolányi és Mohácsi Jenő irodalmi és emberi kapcsolatait térképezi föl.

IRÉNKOR

IRODALMI ÉS MŰVÉSZFTJ FOLYÓIRAT

VISKY A.MMAWV««» 3»

OKtí ÍÁf*.*>w*n 9» niMr-s fci»« <»•<-«. »V

MtA*A PÍTÍ* **•<* w»m»<*** ****>#&»«■■ 90

ZAíA.tVVt í.rv:\ VI VU*W*£*A S.VWfMY A )ÍS *.*.»*,*.r

m-wka #ta? v rí»« <*

VI*

tASÍtÚ A «>**»elMUft íMiiki

<* ASOttAv Mm Ipw <*•**•

1997

máixcujS

A harmadik tanulmány, Kovács Eszter „ők: mi. Mi: ők” című írása Lengyel Péter regényét, a Macskakőt elemzi.

Ezúttal két interjút is olvashatunk a lapban: az egyikben Balassa Péterre.1 Bán Magda beszélget, a másikban Vi- dovszky Lászlót Weber Kristój kérdezi zene és hagyomány viszonyáról.

A kritika rovatban Pálinkás György prózakötetét, a Felhők könyvét Thomka Beáta, Kárpáti Péter Díszelőadás című könyvét Bagossy László, Tőzsér Árpád Mittelszoüpszizmus (1994- 1972) címmel megjelent, válogatott verseit tartalmazó kötetét Bohár András méltatja. Ugyancsak itt olvasható H. Nagy Péter Géczi János válogatott verseinek kötetét bemutató írása, valamint Havasréti József a Francois Truffaut által írt Hitchcock-könyvről és Budai Katalin Mesterházi Mónika újabb verseskötetéről készített recenziója.

Bárdosi Németh János

A pécsi Dóm téren sétálgatva

E verssel én is feléd köszönök, poétád volt már püspök, más szelíd pap, én köszönöm a néma örömöt, mit tereden a csöndes séta ad.

Sok vívódást, hogy róttam útjaid, magányos, árva, bús perceimet, a lombsusogást, madárdalt, amit az ősz adhat csak, míg a lomb pereg.

De a szikrázó szép vasárnapot, a harangzúgást és a népeket, az éneket, mit kórusod adott, s a szerelmest, ha este nézeget.

A zöld tetőt, a nagyságos eget, az arany holdat mind mind köszönöm, az idegent, ki lopva meglesett kék tavaszon és bíbor őszökön.

Tudom, hogy itt állsz annyi századon, láttál csodát és nem csodát sokat, én mind e lázat tovább átadom, ki utánam jön, míg az alkonyat,

a püspök-lila égbolt ráomol, ahogy most engem bársonya befed, légy bérc, magasság, tündöklő orom, és zengjen mindig békét éneked.

Bárdosi Németh János 1902. március 8-án született és 1981. március 3-án halt meg. Ebből az alkalomból közöljük versét, amely 1974-ben A lélek lángjai című kötetében jelent meg.

frí.’-.•-SÍ-tjwnk«-v\ -i 6 ■

H. Barakonyi Klára: Falusi temető

Frankofon hét Pécsett

Az Alliance Francaise Egyesület március 17-23. között ötödik alkalommal rendezi meg a Pécsi Frankofon Hetet. Ismét vetélkedőre hívják mindazokat, akik érdeklődnek a frankóién kultúra iránt. A kérdéseket hat témakör köré csoportosították, az első részt március 1-i számunkban közöltük. A válaszokat pontos névvel és címmel ellátva március 13-ig kell eljuttatni az egyesülethez (7621 Pécs, Széchenyi tér 7-8.) A legsikeresebb pályázók értékes jutalomban részesülnek:

1. díj: egy 20 000 Ft-os utazás Franciaországba, a Lenau Reisen felajánlása;

2. díj: egy 5000 Ft-os könyvvásárlási utalvány, a Corvina Kiadó Idegennyelvi Könyvesboltjának felajánlása;

3. díj: egy 2000 Ft-os vacsora-meghívás a francia gasztronómiai hétre, a Kolping Étterem és Söröző felajánlása. Számos CD-lemez és szép asl- bum is gazdára vár.

Történelem, földrajz

1. Melyik Svájc három másik hivatalos nyelve a francián kívül?

2. Melyik európai uralkodó magántulajdona volt a mai Zaire 1908-ig?

3. Melyek ma azok a délkelet-ázsiai országok, amelyek egykor Indokínát alkották?

4. Mi volt az 1995. novemberében Québec-ben tartott népszavazás tárgya?

5. Mely észak-afrikai országok tartoznak a frankofon országok közé?

6. Melyik az az olaszországi frankofon régió, amely különleges kulturális státuszt élvez?

7. Melyek Belgium hivatalos nyelvei és Brüsszel francia vagy hollandi nyelvű város?

8. Melyik magyar városban van az 1809-es győri csatában elesett francia katonák emlékműve?

Gasztronómia

1. Melyik két növény a Franciaországban népszerű, marseille-i eredetű aperitív, a pastis fő alkotóeleme?

2. Milyen eredetű a Franciaországban igen népszerű couscous nevű étel: - arab - zsidó - berber.

3. Egyedül Belgium őrizte meg a szerzetesek által főzött trappista sör hagyományát.

Melyik nagy rendhez tartoznak e trappista szerzetesek?

4. Ki találta fel a Petit Suisse nevű desszertet? - Charles Gervais - Lucien Danone - Jacques Nestlé.

5. Québec történelmének mely eseményéhez kötődik a paté chinois nevű québec-i étel, mely alapvetően burgonyából, kukoricából és marhahúsból áll?

6. Egy híres francia desz- szertbort a tokajihoz hasonlítanak, e két bor termővidékének kivétele^ éghajlati viszonyai miatt, híelyik ez a bor?

7. Mely híres francia kémikus-biológus (Dole város szülötte,Franche-Comté megye) mondta a következőket: „A bor a legegészségesebb és legtisztább ital”?

8. Melyik francia énekes hirdeti a kávé érzékiségét a „Couleur café” című dalában?

Egyéb

1. Mi Québec nemzeti sportja?

2. Ki az a nagy francia építész, aki Budapest három főpályaudvara közül az egyiket tervezte és melyik ez a pályaudvar?

3. Melyik madár a nemzeti jelképe Wallóniának és Franciaországnak egyaránt?

4. Mely frankofon város Pécs testvérvárosa?

5. Melyik fekete-afrikai országban található a világ legnagyobb bazilikája?

6. Melyik délkelet-ázsiai fővárosban található a párizsi Diadalív mása?

7. Melyik európai város az Egészségügyi Világszervezet székhelye?

8. Mi a neve annak a magyar festőművésznek, aki a Renault gépkocsi márka emblémáját tervezte?

Kaposvári

középiskolások

diákpaxiamentje

Több mint kilencezer kaposvári középiskolás diák nevében csaknem húszán úgy döntöttek a pénteki diákparlamenten, hogy létre kell hozni a Kaposvári Ifjúsági Érdekegyeztető Fórumot.

A tizennégy kaposvári középiskola színeiben megjelent diákparlamenti képviselők

egyetértettek abban is, hogy az érdekegyeztető fórumban minden ifjúsági szervezet képviseltesse magát, a kisiskolásoktól kezdve az egyetemi hallgatókig. Szakértői testületet is létrehoznak, emellett kidolgozzák majd annak a lehetőségét, hogyan szerezzenek képviseletet a városi önkormányzatban.