Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)
1997-02-06 / 36. szám
1997. február 6., csütörtök VÁROSAINK Dtinántúli Napló 9 Hírcsatorna Közgyűlési előzetes. Pécs Közgyűlése ma 9 órától tartja soron következő ülését a városháza nagytermében. Az előzetes napirendjén szerepel többek között az önkormányzat 1997. évi költségvetési gazdálkodása (költségvetési rendelet, ön- kormányzati kincstár alakítása), a történelmi belváros forgalomcsillapított övezetének kiterjesztése, a Városi Sportcsarnok bővítésére kiírt pályázatok elbírálása, Pécs külügyi koncepciója, összefoglaló a Pécsi Ipari Park projekt megvalósításának jelenlegi állásáról, a közgyűlés idei munkaterve. DOZSO helyett a városháza. A Felsővámház utcai művelődési ház megszüntetése miatt az ott rendszeresített ingyenes jogsegélyszolgálat ezután a Pécsi Kulturális Központ városházi - földszinti - információs irodájában működik tovább: pénteki napokon 12 és 14 óra között. Hatályba lépett rendeletek. 1997. február 1-jén az alábbi rendeletek léptek hatályba: az 1997. évi 1. sz. a Füzes-dűlő részletes rendezési tervéről; az 1997. évi 4. sz. közterületnevek megszüntetéséről; az 1997. évi 6. sz. a Keleti Ipari Park üszögpusztai területe részletes rendezési tervéről; az 1997. évi 7. sz. a lakossági kezdeményezésre önkormányzati részvállalással társulásos formában megvalósuló út- járda- és vízi- közmű-építések szervezéséről és finanszírozási rendjéről. A helyi iparűzési adóról szóló rendeletet módosító 1997. évi 3. sz. Ör. rendelkezéseit 1997. január 1-től alkalmazzák. A rendeletek megtekinthetők a Polgár- mesteri Hivatal Kossuth téri ügyfélszolgálati irodájában. Részvállalás közműépítésekhez Az önkormányzat nem szabályozhatja a közműérdekeltségi hozzájárulás kérdéskörét, mert felhatalmazása erre nincs, a témát magasabb szintű jogszabályokkal már rendezték, és egyébként is a közműtársulat taggyűlésének hatáskörét vonná el. így a február l-jén hatályba lépett új önkormányzati rendelet az eddigi törvénysértést megszüntetve csak a lakossági kezdeményezésre ön- kormányzati részvállalással társulási formában megvalósuló út- járda-, és víziközmű építések szervezését és finanszírozását szabályozza. A részvállalás odaítélése pályázati rendszerben történik. Az induláshoz a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodától kapnak nyomtatványt a jelentkező állampolgárok. A következő évi költségvetés terhére figyelembe vehető lakossági igénybejelentéseket szeptember 30-ig lehet benyújtani ugyanezen irodához. Alapfeltétel, hogy út- és járdaépítés esetén az érintett ingatlantulajdonosoknak több, mint kétharmada, víziközmű építése estén legalább kétharmada a költségek vállalásáról szándéknyilatkozatot tegyen. Az önkormányzati részvállalás mértéke ívóvízhálózat esetén 20%, szennyvízgyűjtő hálózat esetén 50%, út és járda esetén 60%. A lakossági kezdeményezésre önkormányzati részvállalással megvalósuló közműépítések finanszírozására a város kommunális alapot hoz létre. D. I. Törölt, új és visszaállított közterületnevek Újra lesz Budai vám és Szigeti vám A Főposta tér elnevezés inkább csak jelképesnek tűnik FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ A közgyűlés törölt két közterületnevet az utcanevek nyilvántartásából. Rácvárosban és Zsebedomb településrészen ugyanis a tulajdonjogi helyzet rendezetlensége, illetve meg nem valósult beruházás miatt nem alakult ki a korábban betervezett Hortenzia utca, illetve a Pintes utca. A közhasználatban ma is élő régi köztéri meghatározások legalizálása érdekében a közgyűlés a Pécsváradi út-Komlói út-Szent Borbála út csomópontnál a Budai vám, a Szigeti út-Rácvárosi út-Magyarürögi út-Páfrány út csomópontnál pedig a Szigeti vám megjelölést visszaállította. Új közterület-elnevezésekről is döntött a testület. Újhegyen a 43091 helyrajzi számon (a továbbiakban hrsz-on) található terület a Pala köz, Málomban a 60 120 hrsz-on található az Akácfa köz, a Belvárosban a MATÁV székház előtere a Főposta tér, Magyarürögön a 2492 hrsz-on lévő az Ürög utca, Rácvárosban a 1823/2 hrsz-on lévő terület a Menta köz nevet kapja. Az új és a visszaállított közterületnevekről szóló rendelet március 31- én lép hatályba. D. I. Segély bevonuló sorkatonáknak A sorkatonai szolgálatra bevonuló hadkötelesek egyszeri bevonulási segélyre jogosultak. Annak összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munka- vállaló jogszabályban megállapított kötelező legkisebb havi munkabérének - jelenleg 17 ezer Ft a minibálbér - a 60%-a, eltartott gyermek esetén pedig a kötelező legkisebb havi munkabér összege. A bevonulási segélyből - a személyi jövedelemadó előleg és a gyermektartásdíj kivételével - semmiféle tartozás nem vonható le. A segélyt a bevonulás előtt az önkormányzat jegyzője folyósítja. A kérelmet a sorkötelesek a lakhelyük szerint illetékes területi szociális központban nyújthatják be a helyszínen ingyen beszerezhető forma- nyomtatványon. Pécsett négy területi szociális központ van: az I. számú a Zsolnay Vilmos út 45-ben (a keleti városrészek számára: Meszes, Szabolcs, Hird, Vasas, Somogy stb.); a II. számú a Kossuth tér 1-szám alatt (Belváros), III. számú a Körösi Csorna Sándor utca 1/1. szám alatt (Uránváros); a IV: számú a Sarolta utca 2. szám alatt (Kertváros). A bevonulási segély iránti kérelmet a bevonulásig a hivatalos ügyfélfogadási időben lehet benyújtani: hétfőn 13.30-tól 17.30-ig, szerdán 8- tól 17 óráig. A kérelem elbírálásához a bevonuló hadkötelesnek a szociális központban be kell mutatnia a személyi igazolványát és a behívó parancsot. Ákik már részesültek bevonulási segélyben, ismételten segélyt nem kaphatnak. Dunai Imre jegyzete Számcsengő A XX. század egyik legnagyobb szatirikusa, C. N. Parkinson szerint a nagyszabású pénzügyekhez kétféle ember ért: az, akinek óriási saját vagyona van, és az, akinek nincs semmije. A világ pedig tele van olyan emberekkel, akik e két végletes vagyoni csoport közé esnek. S ilyenekből állnak többnyire a pénzügyi bizottságok. (Ahogy ez a világon régóta meg is látszik.) Ma a közgyűlés az önkormányzat költségvetését tárgyalja. A 12,5 milliárd forintos főösszeg elég nagyszabású pénzügy. Nem aggodalomból, csak tényként jegyzem meg: a közgyűlésben nincsenek sem szupergazdagok, sem nincstelenek. A város és az önkormányzat sem az, de ezt a két fogalmat ne mossuk - ne mossák! -össze! Egyebekben is szükséges a tisztázás. Az önkormányzati kincstár alakítása sajnos nem azért történik, mert a képviselők, tisztviselők hajdani elődeik által elásott pénzmagot találtak a városháza pincéjében. Ellenkezőleg: rászorultán a pénzgazdálkodás ésszerűsítésének módját vélik benne felfedezni - részint a fiskális szemlélet csőlá- tásos kincstári optimizmusával. Legfőbb újításnak szánják a bérkifizetés időpontjának el- csúsztatását tizedikére: így a bérösszeg egy-egy hetet kamatozna és évente több, mint 10 millió lenne a többletbevétel. A költségvetés egy ezreléke. Ám vajon megéri-e ennyiért több ezer család költségvetési gazdálkodását újabb likviditási gondokkal terhelni, hiszen a számlafizetések határideje javarészt nem a tizedikekéhez van szabva. A római korban azt súgták a diadalt ünneplő vezér fülébe: Gondolj arra, te is halandó vagy! A XX. században alighanem a pénzügyi szakemberek fülébe kellene súgni: Gondolj arra, hogy a számaid mögött emberek vannak! Más bejárat lesz a várfal menti barokk pavilonhoz A várlépcső már oly’ mértékben sérült, hogy használhatatlan volna akkor is, ha nem volna lezárva fotó: Tóth A Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség kívánatosnak tartja a várfal bejárat befalazását a Klimó utcai szakaszon. így viszont csak a Nevelők Háza ingatlanán keresztül lehet az önkormányzat tulajdonában álló barokk pavilonhoz jutni és ezt a megoldást sem találták szerencsésnek. Az ügy ingatlancserével oldódik meg: az önkormányzat tulajdonába kerül a Vagyonkezelő Kft. Esze Tamás utca 5. szám alatti ingatlana, amelyen át a barokk pavilon északról megközelíthető. A Kft. a Jókai utcában és a Czinderi utcában kap csereingatlanokat.
