Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)
1997-02-05 / 35. szám
10 Dhnántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. február 5., szerda Egyenlőbb tájékoztatást és teherviselést Az 1989-ben bekövetkezett változás a társadalom többségét sokkolta. Sokan máig sem váltak képessé a kapitalizmus építéséhez alkalmazkodni, s csak kevesen hajlandóak az ország tönkretételét, családjuk ellehetetlenítését elviselni. Kiegyensúlyozott, biztonságos létviszonyokhoz szokott emberek reagálása ez. Olyanoké, akik néhány évnyi elnyomorító leckevétel után megelégelték a politikai kalandorok s más happolók ügyleteit. A tétlenségre ítéltetett százezrek hogyan barátkozhatnának meg gyermekeik intézményesült éheztetésével, idős emberek nélkülözésre kényszerített milliói a fölöslegessé válás testet, lelket gyötrő érzésével? A hatalom birtokosai eljövendő kapitalista jóról mesélnek nekünk. Majdani eszményi világról, mely mindenki számára felemelkedést garantál. Keveseket lehet ma már töm- jénezett ígéretekkel rászedni: feledtetni velük a Kádár-rendszer biztonságot, tömeges társadalmi felemelkedést eredményező vívmányait'. A többség ultima rációja a valóság, ahogy a mában él. Fennkölt elvek helyett a gyomra és a zsebe függvényében politizál. Aki éhes, sóvárogva gondol vissza arra a tegnapra, amikor jóllakhatott. Akit a kilakoltatás, a villany nélküli éjszakázás réme fenyeget, mert nem tud fizetni, csak a nosztalgiát érzi a múltbeli fizetőképes állapot iránt. A mai munkanélküli nem repes az örömtől, hogy nábobok „modellértékű” szabadságában élhet. Hanem annak a keserű pirulának az ódiumát érzékeli, hogy ma nincs munkahelye, s a megélhetéshez szükséges munkabér helyett segélyekből kell tengődnie. Annak szégyenét érzi, hogy most a társadalom által eltartott lény, mégpedig többnyire önhibáján kívül. Fölismerte: azt a csődtömeget, melyben az ország leledzik, azt a nyomortengert, amiben a lakosság jobb sorsra érdemes hányada fuldoklik, azt a restancia-garmadát, melynek elhordásához kellene legalább egy emberöltő, azt a fejekben uralkodó káoszt, indulat- és gyűlöletáradatot, mely megfontolt politikai gyakorlat mellett is hátráltatná a kibontakozást, a kapitalizmus magyarországi életre hívó és mostani istápolói keletkeztették. Gombaként szaporodnak a kiszipolyozók, az adócsalók, az újgazdagok, az állami vagyonnal seftelők, akik sok milliós villáikkales nyugati autócsodáikkal ingerük a krónikusan nyomorgó milliók szociális érzékét. Mindezek jelzik, hogy a nincstelenek kapitaüsta rendszerhez való alkalmazkodása bűnnel érne fel. Lemondást jelentene a jogos igényről, hogy a tőkés társadalmi viszonyoknak emberközpontú társadalmi berendezkedéssel való fölcserélése nélkülözhetetlen és előbb- utóbb elkerülhetetlen. Dr. Südi Bertalan szóvivő, Munkáspárt Óriási siker: a hét végén Brüsz- szelben megalakult Európai Ifjúsági Néppártnak Magyarország is a tagja lett. A párt az Unió parlamentjében a 173 mandátummal bíró Néppártnak az ifjúsági szervezete. Egyébként az Európa Parlament legerősebb frakcióját a szocialisták alkotják 221 mandátummal, s a harmadik frakciónak (Egyesült Baloldal) már csak 52 mandátuma van. A magyarokat a Young European People’s Party alakuló kongresszusán egy szál magában a pécsi Füredi Péter (képünkön), az Ifjúsági Demokrata Fórum országos elnökségének tagja képviselte, aki kedden érkezett haza. Mint a legilletékesebbtől, tőle kérdeztük:-Hogyan jellemezhetnénk a Néppártot?- Az európai országok konzervatív gondolkodású politikai pártjait fogja egybe, s csak azért nem mondom, hogy főleg keresztény pártokat, mert az alapítók, a közel 50 ország 200 küldötte között ott volt megfigyelőként az izraeli Youg Likud párt is vezetője is. A szervezet a jövő szervezete lesz.- Hogy érti ezt?-A fiatalok pártjának 25 és 30 év közöttiek a tagjai - a felső korhatár 35 év -, s minden bizonnyal az európai parlament képviselőinek utánpótlása neEmbertársnak tedd, mire vágysz magad is. (Latin mondás) Azt hiszem sokszor - de talán még nem elégszer - elmondtuk már, hogy a magyar munkavállalókat az elmúlt évek alatt súlyos, szinte katasztrofális reálbérveszteség sújtotta. Ez a jelenség hatványozottan hatott az egészségügyi dolgozókra. Vagyis a bérek maradtak a „Balkánon”, míg az árak „Lajtán-túliak” lettek. Ezt egyes közgazdászok azzal magyarázzák, hogy a magyar munkás nem termel any- nyit, mint a nyugat-európai. A történelem különböző nagy viharai miatt, hazájukat elhagyni kényszerülők bebizonyították, hogy a magyar munkavállaló sem alábbvaló a nyugat-európainál, ha olyan körülményeket biztosítanak a számára. Termel, ha van mit, mivel és miért! Ezért tehát a hazai gazdasági viszonyok és a közteherviselési arányok között kell keresni az okot. Megítélésem szerint a probléma egyik melegágya a mindenkori parlament, vagyis a képviselők döntéshozó munkája. A rendszerváltás első parlamenti ciklusa alatt - az akkori ellenzéki politikusok tollából - rendszeresen jelentek meg az ÚDN hasábjain olyan felsorolások, amelyek azon országgyűlési képviselők nevét tartalmazták, akik megszavazták az akkori kormány „nem népszerű” előteijesztéseit. velődik ki közülük. A párt elnöke a svéd Friderik Reinfeeld lett, főtitkára pedig a német Winfried Weih.- Mi a program?- Elsődlegesen az egymás megismerése és segítése szerepel a programban, mely koncentrál az Unió bővítésére, s a tagszervezetek tagjainak külföldi oktatására, képzésre is. Az Unió bővítését illetően elhangzott e fórumon is, hogy a tagság elnyerésére az első körben az egykori keleti tömbből a lengyelek, csehek, magyarok és szlovének esélyesek.- Mi volt Ön számára a legszembetűnőbb?- Talán az, hogy minket maSajnos eltűntek ezek a fontos információk! Pedig azokra a tájékoztató adatokra most is szükség volna. Már csak azért is, hogy tudjuk melyik képviselőnket kell megkérdezni arról, hogy mi vezérelte akkor,- amikor saját magának 30%-os, és mondjuk az egészségügyi dolgozóknak csak 14%-os béremelést szavazott meg (mindezt tette akkor, amikor a kormány 18%-os inflációt prognosztizál). Öreg barátom ezt így fogalmazta: vagy ők tudnak már valamit, vagy az önértékelésükkel van valami probléma,-amikor az igen szavazatával ellehetetlenítette a tisztességes mellékfoglalkozású vállalkozókat,- amikor úgy döntött, hogy a magasjövedelműeknél fokozottan csökkenti az adóterhet,- amikor az önkormányzatok és az egészségügy támogatását oly katasztrofálisan alacsonyan szabta meg. Ezért kérem az előző ciklus ellenzéki pártjainak politikusait, hogy közöljék ezek után is azoknak a képviselőknek nevét, akik megszavazzák a mindenkori kormány „nem népszerű” előteijesztéseit. Perényi József Munkástanácsok Egészségügyi Ágazata gyarokat, milyen szeretettel fogadtak. Volt módomban felszólalni a plenáris ülésen is. Másrészt azt is el kell ismernem, hogy Brüsszelben kiderült, az iljúsági pártszerveződések terén szinte minden nyugati és keleti ország előttünk jár. Nálunk valahogy a pártoknak nem igen sikerült olyan nagy létszámú ifjúsági szervezeteket létrehozni, mint másutt. Akár Romániában, Észtországban vagy a cseheknél. Kozma F. A hajdani osztogató megyei tanácsokat mindenki egyetértésével söpörte el a rendszer- váltás. A mai megyei önkormányzatoknak valóban nincs pénze osztogatni, csupán évente egyszer kell dönteni a költségvetésről, ami az intézmények fenntartására sem elég. Nincs tehát mozgástér, a költségvetés alternatívái a „honnan vonjunk el” kérdésre válaszolnak. A Baranya Megyei Közgyűlés legutolsó ülésén egyensú- lyos költségvetést fogadott el. Ha pénzügytechnikai teljesítményként akarjuk megítélni, akkor profi munka volt, hiszen látszólag minden rendben van, mindenre jut egy kicsi, nem lehet botrányt csapni, az intézmények elvegetálhatnak legalább a választási ciklus végéig. Az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi, oktatási, kulturális intézményeknek újra feladták a leckét: élElosztani nehéz, de muszáj, különösen, ha megéri jék túl az évet, építsenek le, takarékoskodjanak, mert nincs több, slussz-passz. Vagy mégis van? Ha a helyzet olyan súlyos, vajon miből futja a tisztségviselők, képviselők juttatásának több mint 30%-os emelésére? A „válságköltségvetés” mégis csak'tükröz valamilyen prioritást: előbb mi jövünk po- Utikusok, döntéshozók, aztán a többiek, feltéve, ha marad. A mi frakciónk más prioritásnak jobban örült volna, például, ha több marad fejlesztésre, felújításra, a szolgáltatások minőségének emelésére. A költségvetés vitája furcsa értékrendet tükröz. Nem túl hízelgő a testületre nézve, hogy a legtöbb időt a politikusi fizetések és tiszteletdíjak vitájára fordította. (Mivel első körben az MSZP-s elnök dr. Tóth Sándor fizetésének emelése nem kapta meg a szükséges szavazatokat, rövid szünet után újra tárgyaltatták, ekkor már az elnök is támogatta saját bérének emelését, biztos, ami biztos. Hasonlóképpen járt el saját fizetésének emelésénél az FKGP-s alelnök is.) Jócskán emelkedett a képviselők juttatása is, így pl. a bizottsági elnökök, tanácsnokok a költség- térítéssel együtt 102 000 Ft-ot vehetnek fel. E jövedelmek aránya persze nem túl jelentős a költségvetésben, mindenesetre árulkodó jele egy politikusi mentalitásnak. A szabaddemokrata frakció ellenkezése nem akadályozhatta meg a költségvetés, s benne a tiszteletdíjak megszavazását. Miután az előkészítési folyamatokon kívül rekedt, más esélye sem volt, mint nemmel szavazni. Az már csak egy szerény gesztus, hogy az SZDSZ-frak- ció tagjai egy megyei gyermekvédelmi intézmény mellett működő alapítvány javára ajánlották fel tiszteletdíjuk növekményét. Ebből a pénzből a gyermekotthon gondja nem oldódik meg, csekély az a „politikai tőke is”, amely a megyei nyilvánosságon keresztül szerezhető. E gesztus nem más, nem több, mint a szolidaritás és az önkorlátozás szimbóluma. Jó lenne, ha minél több politikus választaná az önkorlátozás hosszú távon biztosabb útját a csak mának élő poütikai rablógazdálkodással szemben. Baranya Megyei Közgyűlés SZDSZ-frakció A kapitalizmushoz nem lehet alkalmazkodni A Független Kisgazdapárt az alkotmányozásról 1. Az FKgP több alkalommal kifejtett álláspontja szerint új Alkotmányra van szükség. Ä jelenlegi Országgyűlés történelmi hivatása azonban nem több, mint az alkotmányozás folyamatának megkezdése, amelynek során biztosítani kell a legszélesebb társadalmi közreműködést. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta a Független Kisgazdapárt, hogy az alkotmányozás nem lehet politikai erőfölény függvénye és a legfontosabb elvi kérdésekről az alkotmányozás megkezdése előtt népszavazást kell elrendelni. 2. Az alkotmányozás eddigi folyamatában a Független Kisgazdapárt főként a következő kérdésekben nyilvánított egyértelmű véleményt:- a köztársasági elnökválasztás rendszerének átalakítása, az elnök közvetlen választása,- a képviselők visszahívhatóságának rögzítése,- a kétkamarás rendszerre való visszatérés,- az Alkotmánybíróság szervezeti formájának megváltoztatása,- a halálbüntetés időleges visszaállítása,- a fiatalok első munkahelyhez és lakáshoz való jogának biztosítása,- a jogalkotás rendjének továbbfejlesztése,-az önkormányzatok alkotmányos helyzetének egyértelmű meghatározása,- az igazságszolgáltatás szervezeti rendszerének megváltoztatása, az ítélőtáblák létrehozása,- az ügyészi szervezet integrálása az igazságszolgáltatás szervezeti rendszerébe. 3. Az Alkotmány koncepciójának vitája során az FKgP képviselői a fenti tárgyban módosító indítványokat terjesztettek elő, amelyeket a szavazás során az Országgyűlés nem fogadott el. Erre tekintettel az FKgP Országgyűlési Képviselőcsoportja nem szavazta meg az Alkotmány koncepcióját. 4. Az FKgP véleménye változatlan: szükség van új alkotmányra, az alkotmányozás előfeltételeként a legfontosabb elvi kérdésekben (kétkamarás Országgyűlés, a köztársasági elnök megválasztása, a halál- büntetés időleges visszaállítása) népszavazást kell tartani. A népszavazást követően és annak eredményeire figyelemmel kerülhet csak sor az új Alkotmánykoncepció ismételt kidolgozására, majd annak társadalmi vitáját követően az Alkotmány szövegének megalkotására és elfogadására. 5. A FKgP nem szavazta meg az Alkotmány koncepcióját, ezért nem tartja időszerűnek az Alkotmány szövegének előterjesztését és annak vitáját sem. Ennek ellenére az alkotmányozásban részt vesz, de változatlanul fenntartja fenti javaslatait és a koncepcióval kapcsolatosan benyújtott módosító indítványait. Dr. Tamás Lajos az FKgP Baranya Megyei Polgári Tagozatának elnöke Kereszténydemokrata vélemény A Kereszténydemokrata Néppárt szakmailag, elhibázottnak tartja és emberileg elítéli a főmunkaidőn kívül, szabadidejükben is munkát vállalni kényszerülő kisvállalkozók járulékterheinek egyoldalú és aránytalan emelését. A KDNP kijelenti, hogy választási győzelme, illetve megfelelő kormányzati pozícióba kerülése esetében az aránytalan járulékterheket megszünteti. A KDNP felháborítónak tartja, hogy emberek tömegeit dolgoztatják éhbérért, a minimálbér közelében (17.000 Ft/ hó), amely nem hogy egy család eltartásához, de még egy személy megélhetéséhez sem elég. A KDNP bejelenti, hogy minden fórumon küzdeni fog a minimálbér emeléséért. Bizonyítható, hogy a társadalombiztosítás járulékalapjának hiányát döntő mértékben a minimálbér arcátlanul alacsony volta okozza, nem pedig a kisvállalkozók járulékfizetést kerülő magatartása. A KDNP kéri a szakszervezetekbe tömörült munkásokat, hogy harcoljanak jogos bérükért és olyan vezetőket válasszanak, akik akaiják és tudják is képviselni érdekeiket. A KDNP a jelenleg végletekig kiszolgáltatott munkavállalók és kisvállalkozók érdekeit is kívánja szolgálni, különösképpen a munkabérek jelentős növelését tartjuk szükségesnek. Az alacsony bér EU-csatlakozásunkat is fenyegeti. Ne higgyenek azon „szakértőknek”, akik a bérkiáramlás növekedésére az infláció elszabadulásával fenyegetnek, mivel a jelenlegi infláció mesterséges és csupán a maradék jóléti, szociális juttatások elértékteleníté- sét szolgálja. Ursprung János Hírcsatorna MDF Az MDF pécsi irodájában (Apáca u. 16) ingyenes tanácsadást nyújt az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatban, hétfőnként 16 órától. Ugyanide várják tagtársaikat és az érdeklődőket a párt hétfő esti klubjában. A vitafórum időpontja: 18 óra. Dr. Harász Tibor ingyenes jogsegélyszolgálatot nyújt a MDF pécsi székházában február 10-én 17 órától. (Pécs, Apáca u. 16.) MSZP Csintalan Sándor ország- gyűlési képviselő, az MSZP országos elnökségének tagja február 6-án 17 órától Mohácson az MSZP Radnóti lakótelepi irodájában találkozik a tagsággal. Az MSZP Pécs városi szervezete ingyenes jogsegélyszolgálatot tart február 6- án 16-18 óráig Tüzér utcai székházában. Ingatlan és illetékügyekben válaszol dr. Keller Nándor. Dr. Toller László ország- gyűlési képviselő fogadóirodájában ingyenes jogsegély- szolgálat lesz február 6-án 16-17 óráig (Pécs, Német L. u. 16.). Február 7-én 17 órakor fórumot tart Pogányban, a Polgármesteri Hivatal klubjában dr. Toller László, országgyűlési képviselő, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Ifjúsági Európai Néppárt alakult A brüsszeli fórumon Magyarországot a pécsi Füredi Péter képviselte
