Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)
1997-02-05 / 35. szám
2 Dunántúli Napló Világtükör 1997. február 5., szerda Hírcsatorna Oroszország továbbra is elutasítja a NATO keleti irányú terjeszkedését - jelentette ki kedden Gennagyij Szeleznyov, a duma elnöke. Anatolij Csu- bajsz, az elnöki hivatal főnöke egy brit lapnak úgy nyilatkozott, hogy országa beletörődne a bővítésbe, ha az atlanti szövetség még az erről döntő júliusi NATO-csúcs előtt szerződésben szabályozná kapcsolat- rendszerét Moszkvával. A nyugdíjrendszer reformját akaija fölgyorsítani az új lengyel pénzügyminiszter. Marek Belka, aki eddig az államfő gazdasági tanácsadója volt, Grzegorz Ko- lodkót váltja föl a megüresedett pénzügyminiszteri székben. Borisz Jelcin kedden miniszterelnök-helyettessé nevezte ki Anatolij Kulikov belügyminisztert. Az elnöki szóvivő a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés szükségességével indokolta az új megbízatást. Késik a kormányalakítás Szófiában, miután Petar Szto-. janov elnök kedden nem adott zöld utat a Bolgár Szocialista Pártnak a kabinet létrehozásához. Az országban egy hónapja tartanak a sztrájkok és a tiltakozó megmozdulások, amelyeknek célja a parlamenti választások előrehozása. Súlyos állapotban szállították kórházba hétfő este Pamela Harrimant, az Egyesült Államok párizsi nagykövetét. A 76 éves diplomata asszony agyvérzést kapott. Harriman a Demokrata Párt egyik legendás személyisége, akit baráti szálak fűznek a Clinton-házaspárhoz. Holtan találták a szombaton eltűnt magyar hegymászót a Tátrai Hegyi Mentőszolgálat emberei. A hegykatlanba zuhant férfi holttestére többnapi keresés után, kedden talált rá a hattagú csoport. Csehországban megbénult a vasúti közlekedés, miután hétfő éjfélkor 48 órás vasutassztrájk kezdődött. Forgalmi dugók alakultak ki, az emberek tízezrei késve értek munkahelyükre. Új rakétaelhárító rendszer közös kifejlesztését tervezi Izrael és az Egyesült Államok. A terv lényege, hogy az ellenséges ballisztikus rakétákat az őket már a fellövés pillanatában észlelő robotrepülők hagyományos légvédelmi rakétákkal semmisítenék meg. Teljességgel kizárható, hogy Bohumil Hrabal világhírű cseh író, aki hétfőn tragikus körülmények között halt meg Prágában, öngyilkos lett - nyilatkozta Hrabal kezelőorvosa. A kordon két oldalán. Kedden mintegy 80 ezren tüntettek Belgrádban a hatalom és az erőszak ellen. Milosevics szerb elnök kedden azt javasolta a kormánynak, hogy ismerje el az ellenzéki győzelmeket a novemberben tartott helyhatósági választásokon, fotó: feb/reuter Még nem végleges a döntés a szlovákiai kisebbségek nyelvhasználatáról Viták az alapszerződésről A bősi erőművel kapcsolatos magyar-szlovák szakértői megbeszélések csupán a peren kívüli megegyezés lehetőségének felmérését célozzák - jelentette ki Pavol Hamzík szlovák külügyminiszter a pozsonyi Új Szónak. Hamzík szerint e tárgyalásokon a felek nem megállapodásra törekedtek, hanem arra, hogy feltérképezzék az egyetértés lehetőségét. „Egyelőre ilyen érintkezési pontokat nem sikerült találnunk” - mondta a szlovák diplomácia vezetője, és hozzátette: „Nem marad más, mint hogy várjunk a bírósági döntésre, amely azonban csak kiindulópont lesz a közös megegyezéshez.” Hamzík szólt az alapszerződés teljesítéséről is, megállapítva: nem felelnek meg a valóságnak azok a vélemények, amelyek szerint Szlovákia az alapszerződés valamelyik pontját nem teljesíti. A kisebbségek hivatali nyelvhasználatát szabályozó törvény megalkotásának elmaradásáról kijelentette, hogy a döntés nem végleges, a kérdés még nyitott, de sietett hozzátenni: „Szlovákiában a kisebbségek jogai magas színvonalúak.” ' Az interjúban a szlovák külügyminiszter elismerte, hogy Budapest és Pozsony között nézetkülönbség van az alapszerződésben foglaltak végrehajtásának ellenőrzését illetően. Szlovákia szerint tapasztalatcsere, míg Magyarország szerint egy ellenőrző mechanizmus létrehozása szolgálná a legjobban ezt a célt. „Az alapszerződés államközi dokumentum, amelynek teljesítéséért a két ország kormánya felelős - fejtette ki Hamzík. Úgy vélekedett, hogy a szlovákiai magyar kisebbség képviselői jelenleg nem tudnák pozitív és konstruktív módon elősegíteni az alap- szerződés teljesítését. Ebek segítik az elektronikát Az egykori finn-szovjet határ színe változása Az 1324 kilométeres határszakasz vadregényes táj. Valaha a Szovjetunió itt érintkezett nyugaton a „kapitalista környezettel”. Szögesdrót és szigorú határőrizet gondoskodott róla, nehogy bárki is nyugati irányban próbáljon szerencsét. A finn-orosz határvonal most az Európai Uniót választja el a „külvilágtól”. Elsősorban a finn oldalon őrzik, nehogy az immár orosz polgárok, főként a jobb megélhetés reményében, átlépjék a határt. Amikor a magas északon is valósággá válnak valamikor a schengeni egyezmény előírásai, különösen kényessé válhat a helyzet, hiszen a Finnországból továbbutazók gyakorlatilag ellenőrzés nélkül mehetnek más tagállamokba. A finn határőrség azonban mindössze 3500- természetesen hivatásos - katonából áll, s közülük több mint kétezren máris az orosz határon teljesítenek szolgálatot. Létszámemelésre nincs lehetőség, ezért kidolgozták a műszaki ellenőrzés rendszerét. Ez olyan rendkívül érzékeny figyelőhálózat, amely videokamerákkal, fotocellákkal, különlegesen érzékeny lehallgatókkal, és egyéb elektronikus eszközökkel nemcsak a mozgásokat képes jelezni, hanem megkülönbözteti a járműveket; az embereket és áz erdei állatokat. Pekka Korhold, a finn határőrség szóvivője azt is érzékeltette, hogy ez a fajta határőrizet megoldott egy súlyos politikai-pszichológiai gondot is, hiszen nem lett volna szerencsés - ezúttal a határ nyugati oldalán - a vasfüggönyre emlékeztető szögesdrótot létesíteni. Az embereket természetesen a legkorszerűbb technika sem képes pótolni. Ha gyanús jeleket észlelnek, terepjárókon, illetve hójáró őrkocsikon kémlelik a helyszínt, de egyelőre nem nyugdíjazták az erre kiképzett hetven kutyát sem. Réti Ervin Leglátványosabb beruházásuk a Pólus Center volt Horn Kanadába utazik Horn Gyula a hétvégén hivatalos látogatásra Kanadába utazik. A magyar kormányfő Ottawa mellett fölkeresi Torontót és Calgaryt, valamint találkozik a helyi magyarok képviselőivel. Horn Gyula február 9-től 13-ig tartó kanadai vizitjének legfontosabb célja a kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok előmozdítása. A látogatással egy időben Torontóban magyarországi befektetéseket ösztönző konferenciát rendeznek. Kanada eddig is a külföldi beruházók élén járt, vállalatai 300-350 millió dollárt fektettek be hazánkban. Az elmúlt időszak leglátványosabb beruházása a budapesti Pólus Center bevásárlóközpont felépítése volt. Kanadai vállalatok közreműködésével valósul meg a Ferihegyi Repülőtér 2-es termináljának tervezett bővítése. Ottawa támogatja NATO- csatlakozásunkat, és európai szövetségeseihez hasonló kapcsolatrendszer kiépítésére törekszik Budapesttel. Ezt szolgálják a bővülő politikai kontaktusok: Göncz Árpád államfő 1991 októberében látogatott Kanadába, Kovács László külügyminiszter 1995 júliusában kereste föl az országot. Horn Gyula és Jean Chrétien kanadai kormányfő az EBEÉ 1994. decemberi budapesti csúcsértekezletén találkozott. Autonómiát fokról fokra Az RMDSZ céljai nem változtak meg Az RMDSZ stratégiája nem változott meg azáltal, hogy részt vesz a kormánykoalícióban. Csupán annyi történt, hogy a romániai magyarság helyzetének megváltoztatásához politikai eszközöket kíván felhasználni - hangsúlyozta a romániai Magyar Szó című lapban Markó Béla. Az RMDSZ elnöke szólt az autonómiáról is, amely szerinte a kisebbségben élő közösség kultúrájának, nyelvének, s magának a közösségnek a megmaradását célzó eszköz. „Az autonómia nagyon sok elemből tevődik össze. Része az önálló iskola, egyetem, egy általunk választott és kellő hatáskörrel rendelkező közigazgatás, önkormányzat. Az autonómia felépíthető fokozatosan is, s a kormánykoalíciós részvétel egy ilyen megoldás felé mutat” - szögezte le Markó Béla. A román demokratikus erők és az RMDSZ kapcsolatát a szövetségi elnök megfogalmazása szerint a „tisztességes érdekek” fogják meghatározni. A romániai magyarság számára - Markó okfejtése szerint - nincsen más út, mint a közös érdeken alapuló együttműködés ezekkel az erőkkel, ha nem akar elszigetelődni, örök válság- helyzetben vergődni. Markó megjegyezte, hogy a román-magyar alapszerződés szövegéről nem változott a véleménye, de ami jó van benne, annak megvalósítására most megvan a garancia, és a szövetség jelenléte a kormányban lehetőséget nyújthat annak pótlására, ami hiányzik. Bill Gates népszerűbb volt, mint a kormányfők Hiánycikk a versenyszellem Ha Davos istene a pénz, akkor félistene Bill Gates - írta a Washington Post a svájci városban tegnap befejeződött Világgazdasági Fórumról. A Microsoft főnöke, az USA leggazdagabb, legsikeresebb polgára népszerűségben még a kormányfőket is lekörözi. Da- vosban elhangzott felszólalása után a szervezők hiába kérték az újságírókat: ugyan hallgassák már meg a soron következő előadót, Nelson Mandela dél- afrikai elnököt, alig néhányan maradtak a teremben. Hiába, Davos ünnepelt sztárja Bili Gates volt. A francia Le Nouvel Obser- vateur a „világ 50 ura” közé sorolta, és föltette a kérdést: Európának vajon miért nincs egy Bili Gates-e? Sokak szerint azért, mert kontinensünket a vállalkozói kezdeményezőkészség helyett inkább a (túl)szabályozottság és a bürokrácia uralja. „Képzeljük el, hogy Bili Gates Franciaországba jön céget alapítani - írta a Business Week. - Azonnal szembe találja magát olyan alkalmazottakkal, akik követelik az 55 éves nyugdíjkorhatárt (ellenkező esetben sztrájkolnak), heti 32 órányi munkáért 38 óra bérét várják. Továbbá minden második friss diplomás állami állásról álmodozik, és esze ágában sincs a kockázatos magánszférát választani.” Ferenczy Europress Tíz kötetben 107 betegségről és 483 egészséget befolyásoló tényezőről Megdöbbentő a halálstatisztika Amerikai kutatóorvosok ötéves munkával felmérést készítettek arról, hogy a következő negyedszázadban milyen változásokra lehet számítani a vezető halálokok terén. A fejlődő országokban a nem fertőző betegségek (például a rák, szívrendellenesség, cukor- betegség) már most sokkal több áldozatot szednek, mint a fertőző kórok. Ez ellentmond annak a korábbi vélekedésnek, hogy ezek a betegségek elsősorban a fejlett társadalmakat veszélyeztetik. A tízkötetes tanulmány külön kiemeli a volt Szovjetunió népeinél tapasztalható, egyre rosszabbodó egészségügyi helyzetet. A dohányzás, az alkoholizmus és a közlekedési balesetek a 15 és 60 év közötti férfiak 28 százalékára, azaz majdnem egyharmadára jelentenek halálos veszélyt. Ä következő nemzedék felnőttkorában már az autóbaleset lesz az ötödik vezető halál- illetve az egészség megrokkanását kiváltó ok. Tovább emelkedik a végzetes kimenetelű szívbetegségek aránya: 1990-ben az infarktus 4,4 millió halálért volt felelős világszerte, azonban ebből hárommillió halott a fejlődő világ valamelyik országából származott. A dohányzás - a járulékos szív-, tüdő- és egyéb betegségekkel - hárommillió áldozatot szedett hat évvel ezelőtt. Ez a szám a következő negyedszázadban megháromszorozódik - figyelmeztetnek a kutatók, és ez szerintük leginkább Kelet- Európára és Kínára nézve jelent fenyegetést. Á következő huszonöt esztendőben a világ egész népessége kórtörténetileg ugyanazt az utat fogja bejárni, mint a jelenlegi fejlett országok gazdagjai. A mindennapi körülmények javulása révén az afrikai népek átlagos élettartama akár 13 évvel is növekedhet, s ebben a térségben a gyermekek halálozása kétharmadával csökken majd. Világszerte a felére fog visszazuhanni az úgynevezett „szegénységi” (éhezés, fertőzés, szülés közben beálló) halálesetek száma. Kisildott az atomvonat A német határ közelében fekvő franciaországi Apach mellett kedd hajnalban kisiklott egy nukleáris hulladékot szállító szerelvény. A francia hatóságok közölték, hogy nem érte radioaktív szennyeződés a környezetet. fotó: feb/reuter
